Pf.20315/2022/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. Ha a bűncselekményt is megvalósító személyiségi jogot sértő magatartás miatt a jogsértő személyt büntetőjogi felelősségre vonták, a sérelemdíj összegének meghatározása során – a kétszeres értékelés tilalmába ütközés elkerülése érdekében – a kompenzációs funkciónak van meghatározó szerepe. II. A sérelemdíj összegét csökkentő egyéb szempontok. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.315/2022/

1. A felperes: felperes neve (felperes lakcíme) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Binszki József ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Mudra Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mudra Zoltán ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Bűncselekménnyel okozott kár és sérelemdíj megfizetése iránt indított gyorsított per Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.014/2022/
2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Az alperes, 7.P.20.014/2022/
3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és a felperes által alperes javára fizetendő marasztalási összeget 1 200 000 (egymillió-kettőszázezer) forintra leszállítja. A peres felek által az állam javára külön felhívásra fizetendő, le nem rótt eljárási illeték összegét személyenként egyaránt 142 200 (egyszáznegyvenkettőezer-kettőszáz) forintra módosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, külön felhívásra fizessen meg az államnak 80 000 (nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A peres felek település nevei lakosok, az alperes a község polgármestere. Az alperes – mint polgármester –
4. évben település neveon az óvoda és a közelében lévő kisbolt közötti területen lévő gépjárműparkoló leburkolását határozta el, amelyet el is készítettek. A kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzésére azonban nem került sor. [2] A felperes a
5. november
6. napján kelt levelében az illetékes kormányhivatalhoz fordult, amelyben feltett kérdések útján arról érdeklődött, település neveon, a utca neve utcai óvoda előtt 2019 szeptemberében megvalósult parkoló-építés engedélyköteles volt-e, az illetékes szakhatóság kiadta-e az engedélyt. Amennyiben nem, úgy „milyen jogon alakíthatott ki ott parkolót az önkormányzat?” Az illetékes kormányhivatal válaszlevelében tájékoztatta a felperest arról, a parkolóépítési tevékenység engedélyköteles, amelynek során a régészeti, műemléki értékkel kapcsolatot szakkérdéseket vizsgálni kell, ugyanakkor a község önkormányzata építési engedély iránti kérelmet nem nyújtott be, ilyet nem is kapott. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 3 [3] A Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala ..-../.../....-3/
7. számú határozatával kötelezte település neve Község Önkormányzatát, az település neve, utca neve utcai óvoda környezetében megépült gépjármű várakozóhelyek fennmaradási engedély kiadása iránti kérelmét
8. április
9. napjáig terjessze elő a hivatalnál. [4] Az alperes, mint település neve polgármestere a „újság neve” 2019 novemberi számában a következő írást adta közre: „Óvoda elé parkoló… - Óvoda elé parkoló. Minek? Van értelme falunkban bármit is csinálni, ha úgyis feljelentenek? Sajnálattal veszem tudomásul, hogy azok a beruházások, melyek számtalan család mindennapjaiban hoztak javulást az ellenzéki, mai napig számos uszító ember számára nem elfogadhatóak. A egyesület neve elnöke saját bevallásuk szerint tizenöt feljelentést fogalmaztak meg személyemmel, önkormányzatunkkal kapcsolatban, és újabbakat terveznek beadni. Bár már több, mint egy hónapja elmúlt az önkormányzati választás ennek ellenére többen még azt hiszik, most is kampány van… Akkor, amikor azzal kell szembesülnöm, hogy ismét feljelentik (most épp a Magyar Közútnál) az önkormányzatot, mert térkővel láttunk el már meglévő parkolót, s ovi előtti területet, elcsodálkozom. Úgy látszik, nem számít, hogy ezáltal könnyebbé vált a bolt neve, s az óvoda közti területen a parkolás, a lényeg, hogy feljelentsenek! Azért mellékesen megjegyzem, az érintett terület, sőt a közút is önkormányzati tulajdonban van, de ha igény van rá akkor felszedjük a parkolót, hiszen biztosan nincs rá szükség, ugye??? Elgondolkozok azon is, hogy milyen emberek között élünk. Szólhat ez még a személyemnek? Ér annyit az én mocskolásom, vagy a falu rossz színben való feltüntetése, hogy bizonyos, főleg szentiváni nyugdíjas emberek mindennapjait e tiszteletet nélkülöző munkájuk tegye felejthetetlenné? Az új képviselőtestület már több, mint egy hónapja megalakult. De ha hiszik, ha nem, a mai napig egyik vállalkozók egyesületi képviselőtestületi tag sem volt rá kíváncsi, s kérdezte meg, hogy van-e és ha igen, mennyi az önkormányzat adóssága. Talán azért, mert nincs! Sőt a C... Zrt. sem költözött el, bármennyire is fogadkozott. Pedig a kampányban, hogy hangoztatták, hogy mennyi hitelt vett fel az önkormányzat, és ha nem nyer egyesületük jelöltje, elköltöztetik vállalkozásukat falunkból. Ezek az emberek remélem a saját kiadványukban vállalni fogják kit, mikor, miért jelentettek fel, s lesznek annyira tökösek s nevüket adják, hogy gyűlöletkeltésüknek köszönhetően az élhető faluból lassan tényleg élhetetlent fognak csinálni… Úgy látszik nem egy faluban lakunk és élünk. Míg én büszke vagyok település nevera, mások csak a rossz hírét igyekeznek kelteni. De ígérem, elgondolkozom azon, hogy fel kell-e szedni a parkolót az óvoda előtt, ha már ennyire bántja a szemeket. S ha igen akkor majd álljanak ki a szülők elé és mondják el, így már jobb ez a falu, végre elértünk valamit. Minek ide parkoló!? Tisztelettel: alperes neve polgármester” Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 4 [5] A szegedma.hu internetes hírportálon
10. április
11. napján „Megszüntetik az település nevei óvoda elé épített parkolót” címmel közlemény jelent meg a következő tartalommal: „Egy rosszindulatú feljelentés miatt az település nevei önkormányzat arra kényszerül, hogy felbontsa és megszüntesse az óvoda elé tavaly augusztusban kialakított parkolót – közölte a település sajtóirodája. Az ügy előzményeiről és hátteréről tart sajtótájékoztatót alperes neve polgármester április 30-án 09 óra 15 perckor a helyszínen.” [6] Az alperes
12. április
13. napján – mint település neve község polgármestere – rendkívüli polgármesteri hírlevelet adott ki, melyet közreadott az önkormányzat www.ujszentivan.hu honlapján, az önkormányzat Facebook oldalán, valamint papír alapon, mintegy 600 háztartásba juttatta el. Ebben „Egy parkoló története: feljelentjük, mert van.” címmel értekezett a parkolóépítés történetéről, amelyben a következőket adta közre: „Ekkor jött az Együtt település neveért Polgárőr Egyesület titkárának, személy 1 neve (tudják, a civil hírlevél az ő kiadványuk) a lánya felperes neve, felperes lakcíme szám alatti lakos, aki nem mellesleg a egyesület neve a titkára, s valami rejtélyes okból feljelentette az önkormányzatot. Feljelentésében kérdezte, hogy az óvoda környékén az önkormányzat milyen jogon alakíthatott ki parkolót? Valamint arra is kíváncsi volt, hogy a régészek miért nem végeztek feltárást az adott területen?” A továbbiakban a parkolóépítés előzményeiről, az önkormányzat anyagi helyzetéről értekezett, majd így folytatta: „A feljelentésre válaszul nem oly rég kaptunk a Kormányhivataltól levelet, miszerint tudják, hogy nem szedtük fel a zúzalékos parkolót, de tekintettel arra, hogy feljelentettek, s a közút nem találja a régi engedélyt nem tud mást tenni, kéri az önkormányzattól, hogy fennmaradási engedélyt kérjen. A fennmaradási engedély kiadásával egy időben értesítik a régészeket, hogy lezártuk a területet térkővel. Ezért a régészettől jelentős büntetésre számíthatna településünk. A büntetés kiszabása akkor válik aktuálissá, ha fennmaradási engedélyt kérünk, vagy ha április 30-a után is térköves parkoló van e területen. … A kilátásba helyezett településünket sújtó több millió Ft-nyi felesleges kiadást megelőzve úgy döntöttem, nem várjuk meg, míg büntetnek, s e büntetés ellen fellebbezve nem kívánok újabb peres eljárásban részt véve az igazamat bizonygatni. Álláspontom szerint e parkolóra nem kellett engedély, s nem kellett volna a régészeknek kutatni. Érdekes, amíg fel nem jelentették az önkormányzatot senki sem keresett bennünket, hogy baj van a parkolóval. Nagyon sajnálom, hogy idáig jutva fel kell szedjük a parkolót, (a térkövet máshol felhasználjuk), s törekszünk az eredeti állapot mielőbbi helyreállítására. A feljelentő felperes neve, település neve utca neve u.
14. szám alatti lakos, aki a egyesület neve titkára, elmondhatja, hogy habár egy gyereke sem járt település neveon óvodába, megérte feljelenteni az önkormányzatot, mert így nem lesz se parkoló, se az általa kiharcolni kívánt büntetés. Remélem ő, és az óvodával szemben lakó apja boldog település nevei ember! Nem értem, tényleg nem miért fáj, hogy méltó parkolót kapott a kisbolt és az óvoda!” [7] A parkolóbontásról a szeged.hu hírportál
15. május
16. napján adta közre írását „Kisstílű feljelentés miatt kell megszüntetni egy parkolót település neveon” címmel. A tudósítás a következőket tartalmazta: „Tavaly augusztusban készült el település neveon az óvoda előtti parkoló hiányzó része a kisboltokig, amelynek nem csak az intézménybe érkezők, hanem az onnan nem messze lévő bolt vásárlói is nagyon örültek. Most azonban, egy feljelentés miatt, az önkormányzatnak döntenie kellett, vagy többmillió forintot fizet a fenntartási engedélyért és a vele együtt járó dolgokért, vagy megszünteti a parkolót. „Nem értem, hogy egyesek miért a falu ellen dolgoznak?” „Most hozhatjuk majd sárba dagonyázva a gyereket az oviba!” – Ehhez hasonló mondatok hangoztak el csütörtök délelőtt település neveon egy sajtótájékoztatónak indult, de végül spontán lakossági fórumban forduló eseményen, amelynek végén még alperes neve polgármester is csákányt ragadott, hogy Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 5 felbontsa a tavaly elkészült parkolót. Az, hogy mi vezetett idáig, gyorsan kiderült. … A sajtótájékoztatón a polgármester elmondta, teljesen jóhiszeműen járt el az önkormányzat, hiszen saját tulajdonú területen alakították ki a parkolót olyan helyen, amely egy jelentős részen már előtte is parkoló volt. … „Minden település büszke lenne egy ilyen beruházásra, sajnos nálunk nem mindenki az.” – mondta alperes neve, aki felidézte, az Újegyesület neve titkára jelentette fel az önkormányzatot a kormányhivatalnál. Azt kifogásolta, hogy az önkormányzat nem kért engedélyt az építésre és szerinte a régészeti feltárás is szükséges lett volna, ami elmaradt. „Sajnálom, hogy vannak a faluban olyanok, akik nem a fejlődésben, hanem a rombolásban érdekeltek, így miattuk megsemmisül ez a parkoló!” – zárta az eseményt alperes neve, majd csákányt ragadva kezdte el a kövek felszedését.” [8] Az eseményről a delmagyar.hu is beszámolt, „település neveon elbontják a tavaly átadott parkolót – az elkeseredett polgármester saját kezűleg kezdte elbontani az ősszel átadott parkolót” címmel. [9] A rendkívüli polgármesteri hírlevél, valamint az internetes médiumokon közreadott írások feltöltésre kerültek település neve község Facebook oldalára is. Az oldalt látogatók – többek között – a következő kommenteket fűzték azokhoz: „Valami bűzlik itt… ez a parkolóbontás nagyon teátrális, még sajtót is hívtak.” „Tragikomikus… talán elértük a mélypontot!” „Gyomorforgató, undorító emberek költöztek ide a kis nyugis falunkba sajnos!!!” „Ezek rosszabbak a migránsoknál is. Szomorú!!!” „Szerintem az a gyerekes, aki rohangál a bíróságra feljelentgetni. De nem mer kiállni, hogy ő volt. Ez legyen a legnagyobb öröme a nyomorultnak!” „Érthetetlen számomra. A fennmaradási engedély miért nem lett volna jobb megoldás?” „Felháborító! Rosszindulat mindenek felett.” „Csak az én véleményem! A falu legalább 90%-a nem ért egyet ezzel az eljárással és mélyen elítéli a feljelentőt, feljelentőket legyen az bárki. Amikor egy falu épül, szépül végre jól érzik magukat az emberek, miért kell azt tönkre tenni. Aki település neve községben nem érzi jól magát, tegyen érte, segítse, de ne gáncsoskodjon. Vagy költözzön el! A fennmaradási engedély megszerzése bölcsebb dolog lett volna, ha ezt mondhatom!” „Büszkék lehetnek magukra az település nevei Vállalkozók Egyesületéhez tartozó emberkék! Szégyen, amit műveltek! Nem hogy örülnének h ilyen szépen rendbehozták a mi kis szülőfalunkat és ilyen szépen karbantartják! Azért megkérdezném, hogy ők mit tesznek a falu fejlesztéséért? Idióta, undorító emberek bárkik is legyenek azok!” Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 6 „Sajnos a feljelentő nem unatkozó vénember, hanem egy három gyerekes édesanya.” „település neve kiemelkedett, ez a falu lett az Isten állatkertje!!!” „Remélem a háromgyerekes édesanyát, aki ezt tette, nem nevezem meg, mindenki tudni fogja mára ki ő, nem fogja nyugton hagyni a lelkiismerete, amiért ilyen minősíthetetlen dolgot tett. Ő is itt él a faluban. Szégyen, emberek mire képesek.” „Szomorú, de hány napon keresztül csak ezt írja mindenki. Nem ártana valamit tenni is. Érdembe. Talán a feljelentőt megbüntetni azzal, hogy fizessen kártérítést a falunak. Erről kéne beszámoló. Ezt mikor látom. Meg gondolná mikor csinál ilyet.” „Igaz nem vagyok szentiváni lakos! De ez egy undorító dolog, amit tesznek a faluban. Szerintem mindenki látta a nevét. Nem tudom hová tenni ezt az egész dolgot! Aki feljelentést tett a polgármester felé! Miért jó az, hogy akik a boltba mennek, a gyerekeket viszik az óvodába nem tudnak parkolni, mert füvesített rész lesz, amire nem lehet parkolni?! Ez tényleg kellett? Majd esős időben csucsogjon a sárban a szülő és a gyermeke mikor mennek az óvodába? Nem volt ez maximálisan jól kivitelezett térkövezés? Szégyelld magad drága asszonyom! Remélem magadra ismersz!” [10] Mindezek az település nevei lakosok körében - hosszú időn keresztül beszédtémát jelentettek a napi közbeszédben is. A felperesről kialakult vélemények megoszlottak, a lakosság jelentősebb részében negatív értékítélet alakult ki. Előfordult, a felperesnek korábbi jóismerőse az utcán nem köszönt. A felperest az alperes nyilatkozatai és az ezzel összefüggésben kialakult vélemény-nyilvánítások lelkileg megviselték, magatartása megváltozott, befelé fordulóvá, zárkózottá vált. [11] A felperes egyéni vállalkozóként ingatlanközvetítői tevékenységet folytat. Az A... Kft.-vel áll szerződéses jogviszonyban. 2020 márciusában a gazdasági társaság a személyes jelenlétű ügyfélfogadást a szegedi irodájában felfüggesztette, az 2020 májusában indult újra. A felperes
17. március
18. – augusztus
19. közötti időszakban szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét. A
20. évben elért bevétele 2 694 000 forint volt. [12] A felperes, mint magánvádló magánindítványa alapján lefolytatott büntető eljárásban a járásbíróság neve 17.B.1774/2020/
21. sorszámú ítéletével – amely a Szegedi Törvényszék 2.Bf.../..../
22. sorszámú ítéletével emelkedett jogerőre – az alperes bűnösségét megállapította folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében. A felperes 3 millió forint sérelemdíj megfizetése iránti polgári jogi igénye érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A büntető ügy tárgyát a tényállási részben írt alperesi nyilatkozatok képezték. Az alperest a büntető bíróság jogerősen 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy 1 napi tétel összege 1 000 forint, így az összesen kiszabott pénzbüntetés 500 000 forint. A felperes a büntetőeljárás során a jogi képviselőjének 200 000 forint ügyvédi munkadíjat fizetett meg. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 7 A felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme [13] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 3 millió forint sérelemdíj és 1 739 428 forint vagyoni kár megtérítésére. Tényállításként előadta, ő 1982 óta él település neveon, mely község polgármestere az alperes. Hivatkozása szerint
23. április
24. napján a szegedma.hu internetes portálon jelent meg egy írásmű, amely a következőt tartalmazta: „Egy rosszindulatú feljelentés miatt az település nevei önkormányzat arra kényszerül, hogy felbontsa és megszüntesse az óvoda elé tavaly augusztusban kialakított parkolót – közölte a település sajtóirodája.” Ugyanezen az internetes felületen
25. május
26. napján „Kisstílű feljelentés miatt kell megszüntetni egy parkolót település neveon” cím alatt az alperes látható egy fényképfelvételen, amelyen bontja a parkoló térköveit. A cikkhez fűzött kommentek között elhangzottak a következők: „Nem értem, hogy egyesek miért a falu ellen dolgoznak?” „Kisstílű feljelentés miatt kell megszüntetni egy parkolót település neveon”, ahol olvashatóak voltak mellékletként az alperes szavai: „az Újegyesület neve titkára jelentette fel az önkormányzatot a Kormányhivatalnál.” A keresetlevélben a továbbiakban részletesen idézte az üggyel összefüggésben megjelent, részben az alperestől, részben az olvasóktól származó nyilatkozatokat. Mindegyik írás és ezek között az alperes kijelentései olyan színben tüntették fel, hogy feljelentést tett az önkormányzat ellen az óvoda és a kisbolt előtti parkoló szabálytalan építése miatt az illetékes közigazgatási szervnél. Ezzel szemben a valóság az, csak kérdéssel fordult az illetékes hivatalhoz, aziránt érdeklődve, a parkoló építése engedélyköteles tevékenység volt-e, és ha igen, akkor ahhoz megadták-e az engedélyt. [14] Az alperes ellen feljelentést tett rágalmazás miatt, a büntető eljárás eredményeképpen jogerős ítélet állapította meg, az alperes nagy nyilvánosság előtt elkövette a rágalmazást. A másodfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy az alperes tettét folytatólagosan követte el, de a kiszabott büntetésen nem változtatott, amelynek értelmében 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte a bíróság az alperest valótlan állításaiért, 1 napi tétel összegét 1 000 forintban határozta meg. [15] A sérelemdíjigény tekintetében a felperes tényállítása az volt, hogy a valótlan tartalmú kijelentések következtében a társadalmi megítélése lakókörnyezetében jelentős mértékben, negatív irányban megváltozott, számára súlyos hátrányt jelentettek az alperes valótlan tartalmú kijelentései. Ennek alátámasztásaként hivatkozott a Facebook oldalon megjelent kommentekre. [16] Előadta továbbá, a valótlan tényállítások következtében egészségi állapota megromlott, emiatt nem tudott munkakörében dolgozni. Ingatlanközvetítéssel foglalkozik, de nem volt képes az ügyfelekkel való találkozásra. Ebből következően jövedelemkiesése keletkezett, amelyet
27. május-augusztus hónapokra kívánt érvényesíteni azzal, hogy
28. évben összesen 2 694 000 forint bevételre tett szert, ennek négy hónapra vetített összegét igényelte vagyoni kártérítés címén, emellett a büntetőeljárás során a jogi képviselő részére kifizetett 200 000 forint ügyvédi munkadíjat. Keresetét a
29. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Gyptv.) alapján terjesztette elő. [17] Bizonyítási indítványában tanúk meghallgatását kérte, elsődlegesen az A... Kft. irodavezetőjét annak igazolására, hogy a bűncselekmény miatt nem tudta ellátni a munkáját. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.315/2022/4 8 Emellett a vagyoni kártérítés körében a csatolt és a jövedelmére vonatkozó okirati bizonyítási eszközöket kérte mérlegelési körbe vonni. Több személy tanúkénti meghallgatását kérte továbbá annak igazolására, milyen hatással volt személyére a bűncselekmény és milyen sérelmeket szenvedett el az őt ért negatív környezeti hatások miatt. [18] Az alperes a sérelemdíj iránti követelést 100 000 forint, míg a vagyoni kártérítési igényt 200 000 forint erejéig elismerte, ezeket meghaladóan kérte a kereset elutasítását. Védekezésében hangsúlyozta, a sérelemdíj összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell megállapítania a bíróságnak, így figyelemmel kell lenni a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatására is. Miután alapvetően kompenzációs célt szolgál a sérelemdíj, ezért figyelemmel kell lenni arra is, a büntetőeljárás során már pénzbüntetést kapott a cselekményéért. A felperes által előterjesztett 3 millió forint összegű sérelemdíj aránytalanul eltúlzott. Alperes vitatta, hogy a felperes társadalmi megítélése, megbecsülése a sajtóközlemények következtében megnehezült vagy negatívan változott volna. Ebben a körben kizárólag a felperes saját előadása áll csak rendelkezésre. [19] A vagyoni kártérítés körében arra utalt, a Covid-járvány miatt
30. évben jellemzően jelentős jövedelemkiesése keletkezett az embereknek, miután a munkavégzésük a járványhelyzet miatt korlátozott volt, így nincs oksági kapcsolat az általa elkövetett cselekmény és a felperes jövedelemkiesés között. Az elsőfokú bíróság ítélete [20] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2 200 000 forintot, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, a peres felek eljárási költségeiket maguk viselik. Kötelezte a felperest 152 400 forint, míg alperest 132 000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. A bíróság ítélete jogi indokolásában abból indult ki, hogy a büntetőeljárás során az alperes bűnösségét rágalmazás vétségében a büntető bíróság jogerősen megállapította, ez a Ptk. anyagi jogi szabályai alapján a Ptk. 2:
31. § d) pontja szerinti jóhírnév megsértésének feleltethető meg, mely sérelemdíj alapját képező személyiségi jogsértést igazol. A felperes másrészt pszichés, illetve lelkiállapotbeli negatív hatásokra is hivatkozott, mely a Ptk. 2:
32. § a) pontja szerinti egészségsértésként értelmezhető, melyet azonban az alperes terhére a jogerős büntető bírósági ítélet nem állapított meg. A bíróság az utóbbi hivatkozásra tekintettel a Gyptv.
33. §