← Magyarország

Kfv.37133/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felperes felülvizsgálati kérelmét nem az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál nyújtotta be, és az a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül nem érkezett meg, a felülvizsgálati kérelmet – elkésettség okán – vissza kell utasítani. Befogadási ok megjelölésének hiányában a felülvizsgálati kérelmet vissza kell utasítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.133/2023/

  1. Dr. Patyi András a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Hajas Barnabás A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás ügyvéd (cím2.) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Juhász Márta kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyatékosság tárgyában hozott T-BP-MCST-301-3/
  2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
  3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat:Budapest Környéki Törvényszék 20.K.702.475/2020/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.133/2023/2 2 [1] Az alperes a
  5. május
  6. napján kelt T-BP-MCST-301-3/
  7. iktatószámú határozatával helybenhagyta a
  8. november
  9. napján kelt T-BP-MCST-4469-8/
  10. iktatószámú elsőfokú határozatot, melyben a felperes
  11. június
  12. napján kelt T-PE-17CST-77262-6/
  13. iktatószámú határozatában megállapított fogyatékossági támogatás folyósítását 2019.11.30 napjával bezárólag megszüntette. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős ítélet [2] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyet az elsőfokú bíróság a
  14. november
  15. napján kelt 20.K.702.475/2020/
  16. számú ítélete ítéletével elutasított. [3] A jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság postai úton közölte, azt a felperes – meghatalmazottja útján –
  17. december
  18. napján átvette. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes jogi képviselője útján
  19. január
  20. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelem P21-22-02 számú űrlapján támadott jogerős határozatként Fővárosi Törvényszék K.702.475/2020/
  21. számú határozatát jelölte meg, a felülvizsgálati kérelmet – elektronikus úton – a Fővárosi Törvényszékhez nyújtotta be. A felülvizsgálati kérelemhez csatolta – többek között – az elsőfokú bíróság 20.K.702.475/2020/
  22. számú ítéletét. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában egyáltalán nem nyilatkozott, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  23. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  24. §

(1)bekezdése szerinti befogadási okot – a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglaltak ellenére – nem jelölt meg. [6] A Fővárosi Törvényszék észlelte, hogy a felülvizsgálati kérelmet téves helyen terjesztették elő. ezért a
  1. február
  2. napján kelt 11.Kpk.750.037/2023/
  3. számú átiratával a téves helyen benyújtott beadványt megküldte az elsőfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszéknek és a megküldés tényéről „az iratot téves helyre benyújtó felperest” is értesítette. A rendelkezésre álló iratok alapján a felülvizsgálati kérelem Budapest Környéki Törvényszéken való érkeztetése
  4. február
  5. napján történt. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára – az alábbiak szerint – nem kerülhetett sor. I. [8] A Kp.
  6. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [9] A Kp. 117. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak. [10] A rendelkezésre álló és a felülvizsgálati kérelemben is elismert adatok szerint a felperes az elsőfokú bíróság ítéletét 2022. december 19. napján átvette, így a Kp. 117. §
(1)bekezdésében foglalt felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló 30 napos határidő – a Kp. 36. §
(1)bekezdés f) pontja alapján alkalmazandó, polgári perrendtartásról szóló
  1. évi. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-ban foglalt ítélkezési szünetre, valamint a Kp.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó Pp.
  1. §-ára figyelemmel az OBH rendszerében
  2. január
  3. és
  4. napján bekövetkezett 4 órát meghaladó elektronikus Kúria IV.Kfv.37.133/2023/2 3 üzemkiesésre is figyelemmel –
  5. január 28-án, szombaton járt le, ezért a fél a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb a következő munkanapon, tehát
  6. január 30-án, hétfőn nyújthatta volna be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. [11] A rendelkezésre álló iratok alapján azonban az állapítható meg, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmét nem az elsőfokon eljárt bírósághoz nyújtotta be, a kérelem elektronikus nyomtatványán az elsőfokú bíróságot nem is szerepeltette, így a felülvizsgálati kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor a téves helyen benyújtott felülvizsgálati kérelme az elsőfokon eljárt bírósághoz megérkezett. [12] A rendelkezésre álló iratok szerint ez a nap
  7. február
  8. napja volt, ezért a felülvizsgálati kérelem elkésett. A Kúria megjegyzi, hogy az elkésettség tényén nem változtatna az sem, ha a felülvizsgálati kérelem az elsőfokon eljárt bírósághoz már aznap megérkezett volna, amikor a kérelem címzettjeként megjelölt Fővárosi Törvényszék annak megküldéséről rendelkezett. A Kúria megállapította továbbá, hogy a felperes a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem terjesztett elő. [13] Tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme a fentiekben kifejtettek szerint elkésett, és a felperes igazolási kérelmet a mulasztás kimentésére nem terjesztett elő, a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  9. §
(2)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés i) pontja és 117. §
(1)bekezdése alapján vissza kellett utasítani. II. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy mely Kp. 118. §
(1)bekezdésben foglalt ok miatt kéri a felülvizsgálati kérelem befogadását. Önmagában a támadott jogerős határozat jogszabálysértő mivoltára való hivatkozás még az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértések megjelölése mellett sem helyettesítheti a Kp. 117. §
(4)bekezdésében rögzített követelményt, azaz a befogadhatóság okának pontos megjelölését. Az, hogy a Kúria a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve, nem jelenti azt, hogy a fél által meg nem jelölt ok és a fél nyilatkozata helyett maga alapíthatja a befogadásról szóló döntését valamely törvényben írt befogadási okra. (Kfv.IV.37.004/2023/4., Kfv.IV.37.093/2023/2., Kfv.IV.37.083/2023/2.) Kúria IV.Kfv.37.133/2023/2 4 [17] A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására kizárólag akkor van lehetőség, ha a fél jogorvoslati kérelmében – az ítélet vonatkozásában megjelölt jogszabálysértésen túl – valamely, a Kp. 118. §
(1)bekezdésében nevesített befogadási okra is hivatkozik, illetve a befogadási okhoz kapcsolódó indokolási vagy nyilatkozati kötelezettségének eleget tesz. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [18] A Kúria a közzétett gyakorlata szerint (Kfv.II.37.087/2020/2.; Kfv.II.,37.287/2020/2.; Kfv.III.37.271/2020/2.; Kfv.V.35.049/2020/2.; Kfv.VI.37.210/2020/2.) a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadására, érdemi elbírálására nincs lehetőség. (Kfv.VI.37.289/2022/2.) [19] A felperes ezen kötelezettségének nem tett eleget, így felülvizsgálati kérelme nem felel meg a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglaltaknak, ezért annak érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor, a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdésére, 104. §
(1)bekezdésére hivatkozással a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján – szintén – vissza kellett utasítani. A döntés elvi tartalma [20] Ha a felperes felülvizsgálati kérelmét nem az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál nyújtotta be, és az a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül nem érkezett meg, a felülvizsgálati kérelmet – elkésettség okán – vissza kell utasítani. [21] Befogadási ok megjelölésének hiányában a felülvizsgálati kérelmet vissza kell utasítani. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [23] Az eljárás a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1198. évi XXVI. törvény (Fot.) 23/D. §
(5)bekezdése alapján illeték-és költségmentes, ezért arról a Kúriának döntenie nem kellett. [24] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja, míg a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Dobó Viola s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.