A határozat elvi tartalma: A Támtv. 24. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében a megismerhető közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok köre nem korlátozható. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek – a Kelemen, Mészáros, Sándor & Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Sándor István ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen – közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- december
- napján kelt 15.P.20.712/2021/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 240.000 (Kétszáznegyvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
- február
- napján elektronikus úton adatkérő levelet küldött az alperesnek, amelyben a VP1-2.1.1-2.1.2-17 - Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer- feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás kódjelű pályázat kapcsán kérte kiadni a beérkezett pályázatok számát, valamennyi pályázó nevét, a nyertes pályázók számát, a nyertes pályázók nevét, az összes beérkező pályázatot, a nyertes pályázókkal megkötött szerződéseket, az eddig elutalt összegeket (nyertes pályázókra lebontva), továbbá az arra vonatkozó adatokat is kérte megküldeni, hogy kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést, és milyen ellenőrzések történtek meg eddig. [2] Az alperes a felperesnek küldött válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (Támtv.)
- §
(1)bekezdése alapján - amely jogszabályi rendelkezés a vonatkozó uniós normákkal Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 2 összhangban áll - nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített adat. A Támtv. 24. §
(2)bekezdése határozza meg azt a kivételi kört, amely közérdekből nyilvános adatnak minősül, így a támogatásban részesülő ügyfél neve, székhelye, telephelye, a támogatás jogcíme, a folyósított támogatás összege, valamint a jogosulatlan részvétel, vagy szabálytalanság miatt visszafizetett támogatás összege -, mely körbe nem tartozó adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazás alapján a Támtv. 24. §
(1)bekezdése értelmében nem kiadhatóak. A válaszlevél kitért arra is, hogy a Támtv. 24. §
(3)bekezdése alapján a
(2)bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatok negyedévente utólag közzétételre kerülnek a www.palyazat.gov.hu és a www.magyarallamkincstar.gov.hu. honlapon. Az alperes tájékoztatást adott továbbá arról is, hogy mindezen jogszabályi rendelkezések értelmében az adatigénylésben kért adatok közül nem nyilvános adatnak minősül a beérkezett pályázatok száma, valamennyi pályázó neve, az összes beérkező pályázat anyaga, a nyertes pályázókkal megkötött szerződések, illetve az, hogy kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést és milyen ellenőrzések történtek meg eddig, így ezen adatok vonatkozásában az alperes az adatigénylést elutasította. [3] A felperes
- március
- napján előterjesztett keresetlevelében az adatkiadás iránti kérelemben szereplő adatok kiadására kérte az alperest kötelezni. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Megismételte a pert megelőző adatkiadás iránti eljárásban a felperesnek, mint adatigénylőnek küldött válaszlevelében foglaltakat. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az általa kiadni kért alábbi közérdekű adatokat elektronikus úton, a email cím1 e-mail címre történő megküldés útján: a VP1-2.1.1-2.1.2-17 - Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer- feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás kódjelű pályázat kapcsán a beérkezett pályázatok számát, valamennyi pályázó nevét, a nyertes pályázók számát, a nyertes pályázók nevét, az összes beérkező pályázatot, a nyertes pályázókkal megkötött szerződéseket, az eddig elutalt összegeket (nyertes pályázókra lebontva), továbbá, hogy kik bírálták el a pályázatokat, ki végzi az ellenőrzést és milyen ellenőrzések történtek meg eddig. Kötelezte az alperest továbbá, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 254.000 forint perköltséget. [6] A törvényszék határozatát az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdésére, VI. cikk
(3)-
(4)bekezdésére, az Infotv.
- § 5., 6., 9.,
- pontjára,
- §
(1)-
(3)bekezdéseire, 27. §
(1)
(4)bekezdéseire, 30. §
(5)bekezdésére, a Támtv. 24. §
(1)-
(2)bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság 6/
- (III. 11.) AB határozatának
- és
- pontjában foglaltakra alapította. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 3 [7] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a perbeli esetben az alperes nem vitatta, hogy a kért adatok vonatkozásában adatkezelőnek minősül és hogy azok a birtokában vannak, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az adatok egy része nem minősül közérdekből nyilvános adatnak, illetve az adatok kiadásának megtagadására alapot adó ok áll fenn. A törvényszék megállapította, hogy az alperes a perfelvételi tárgyaláson az Infotv.
- §
(3)bekezdése szerinti üzleti titok fennállására is hivatkozott, amelyre a kialakult állandó bírói gyakorlat szerint (Pfv.IV.20.840/2018/4.) lehetősége van. Az elsőfokú bíróság a perfelvétel keretében lehetőséget biztosított az alperesnek arra, hogy e megtagadásra alapot adó okra történő hivatkozását pontosítsa is kimunkálja, illetve az azt alátámasztó dokumentumokat csatolja. Az alperes a bíróság felhívásának nem tett eleget, így az elsőfokú bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy ezt a hivatkozási okot érdemben vizsgálja. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint pedig az üzleti titokra való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás nem szolgálhat az adatkiadási igény elutasításának alapjául. [8] Az adatkiadást elutasító válaszlevélben is hivatkozott, az Infotv. 27. §
(2)bekezdés e) pontja szerinti rendelkezéssel kapcsolatban a törvényszék akként foglalt állást utalva az Alkotmánybíróság 6/
- (III. 11.) AB határozata indokolásának
- pontjában foglaltakra -, hogy a nyilvánosságkorlátozási okra való formális hivatkozás - a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül - a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, és így szükségtelen korlátozásának minősül. [9] Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes által hivatkozott, a Támtv.
- §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglalt megtagadási okok az Infotv. 27. §
(2)bekezdésében felsorolt megtagadási okok egyikének sem feleltethetők meg. Az Infotv. a „nem nyilvános” adat fogalmát nem használja, az Infotv. rendelkezésein túlmutató tény pedig kizárólag akkor bírna jelentőséggel, ha annak megfelelőjét az Infotv. is megismerési korlátként nevesítené. A jelen esetben ez a körülmény azonban nem állt fenn, így az alperes tevékenységére irányadó ágazati jogszabálynak az adatok közzétételével, illetve nem nyilvános jellegével kapcsolatos rendelkezései az adatkiadási igény elbírálása szempontjából irrelevánsak. [10] A törvényszék megállapította továbbá, hogy a „felhasználói kézikönyv” csatolásával az alperes nem igazolta a felperes állításával szemben, hogy a kiadni kért valamennyi adat elérhető a megjelölt weboldalakon. [11] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az adatkiadásra vonatkozó keresetnek teljes egészében helyt adott. [12] A határozattal szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 4 [13] Sérelmezte a fellebbezés, hogy a törvényszék nem vette figyelembe az alperes ellenkérelmében foglalt azon hivatkozását, mely szerint a felperes által igényelt adatok nyilvánosságát és a nyilvános adatok körét közvetlenül alkalmazandó EU rendelet határozza meg. Ezeket ismételten felsorolta az alperes a fellebbezésében, idézve azok relevánsnak tartott rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy az EU rendeletei közvetlenül alkalmazandó joganyagot teremtenek, függetlenül attól, hogy az adott rendelkezés a szöveg melyik részében került elhelyezésre. A hivatkozott rendeletek pedig egyértelműen meghatározzák azt az adatkört, amelynek közzétételére az alperes kötelezhető, és azt is, hogy mely adatkörök nem nyilvánosak, ezek pedig a támogatási törvénnyel összhangban állnak. A fellebbezés utalt az Infotv. 27. §
(4)bekezdésére hangsúlyozva, hogy a megjelölt adatkörök e jogszabályi rendelkezésnek megfelelően korlátozzák az adatok megismerhetőségét. [14] Az alperes fellebbezési álláspontja szerint az elsőfokú ítélet azt is figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes a kiadni igényelt adatokkal kapcsolatosan más-más védekezést adott elő. Míg a „nyertes pályázók száma és neve” vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a jogszabályi közzétételi kötelezettségének eleget tett, addig a „kik bírálták el a pályázatokat” és „ki végzi az ellenőrzést” kérdések tekintetében azzal védekezett, hogy azok nem lehetnek közérdekű adatigénylések tárgyai, mivel a döntéseket a hatóság hozza meg és az ellenőrzéseket is a hatóság végzi, a hatóságok hatáskörét pedig jogszabályok határozzák meg. A közérdekű adat nem lehet személyes adat, márpedig a minisztériumi tisztviselők munkahelye kifejezetten a saját személyes adata, amelynek nyilvánosságra hozatalára nem kötelezhető. Ezen adatok kiadásának további akadálya, hogy az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 10. §
(5)bekezdése szerint a munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet, a felperes pedig nem hivatkozott olyan jogszabályra, ami ezt a törvényben meghatározott esetet lefedi és ilyet az Infotv. maga sem tartalmaz. [15] Tévesnek találta a fellebbezés az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a közérdekű adatok kiadásának korlátja kizárólag az Alaptörvényben és az Infotv-ben szerepelhet. E körben arra hivatkozott, hogy az Infotv. maga is akként fogalmaz a 27. §
(2)bekezdésében, hogy más törvény bizonyos esetekben korlátozhatja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének jogát. Nincs akadálya tehát annak, hogy ágazati törvény határozza meg bizonyos adatkörök esetében a nyilvánosság korlátozását, ez a perbeli esetben a Támtv., ennek 24. §
(1)-
(2)bekezdése egyértelműen fogalmaz, e szerint valamennyi olyan adat, amely a 24. §
(2)bekezdésében nincs nevesítve, nem nyilvános adat. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adat csak bizonyos szűk körben kezelhető, mely kört a támogatási törvény 25. §
(1)bekezdése rögzít. A két törvény tehát megfelelően alkalmazható egymás mellett, és egymás rendelkezéseivel összhangban állnak, így nem áll fenn az elsőfokú bíróság által vélelmezett körülmény, mely szerint a „nem nyilvános” kifejezés ne lenne értelmezhető az Infotv. keretrendszerében. [16] Mindezeket akként összegezte az alperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú ítélet alaptalanul kötelezte őt a felperes által igényelt adatok kiadására, tekintettel arra, hogy a Támtv. 24. §-a a nyilvános adatok körét meghatározza - összhangban az Infotv. 27. §
(2)bekezdésének utaló szabályával -, a felperes által igényelt adatok többsége ugyanakkor a nem Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 5 nyilvános, azaz nyilvánosságra nem hozható adatok körébe esik. Ezeket az alperes kizárólag a Támtv.
- §-ában foglalt szervezetek részére adhatja át megfelelő jogi feltételek fennállása esetén. A további adatok pedig már évek óta a nyilvánosság rendelkezésére állnak, illetve nyilvánosságra nem hozható személyes adatok kiadására irányuló kérelem tárgyát képezik. [17] kérte. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását [18] A fellebbezés nem alapos. [19] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival teljes mértékben egyetértett. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket és kialakult bírói gyakorlatot teljes körűen ismertette, és azok alapján helyesen kötelezte az alperest a felperes által kért közérdekű adatok kiadására. [20] Az Infotv.
- §
(1)bekezdése a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatban deklarálja, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A megismerés jogának korlátait az Infotv. 27. §
(2)bekezdése rögzíti akként, hogy az adatfajták meghatározásával tételesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben törvény korlátozhatja a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot. Ahogy azt a törvényszék helytállóan rögzítette ítéletében, a felsorolt megtagadási okok egyikének sem feleltethetőek meg a Támtv. 24. §-a szerinti nem nyilvános támogatási adatok. [21] Az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel az Alaptörvény 39. §
(2)bekezdését, amelynek értelmében a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. [22] A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a Kúria Pfv.IV.21.093/2020/5. számú ítéletében – annak [18] bekezdésében - egyértelműen akként foglalt állást, hogy a Támtv. 24. §
(1)és
(2)bekezdése nem korlátozhatja a megismerhető közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok körét. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 6 [23] Figyelemmel arra, hogy a Pp. 346. §
(5)bekezdése értelmében a bíróságok a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést indokolni kötelesek, a Pp. 406. §
(1)bekezdése szerint pedig a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés felülvizsgálati eljárás alapjául szolgálhat, az ítélőtáblának azt kellett jelen eljárásban vizsgálnia, hogy az alperes által a fellebbezésében előadottak alapján indokolt-e a Kúria Pfv.IV.21.093/2020/
- számú ítéletétől eltérnie. [24] Az alperes fellebbezésében a 1306/2013/EU, illetve a 908/2014/EU rendelet rendelkezéseire hivatkozott, álláspontja szerint ezen uniós jogszabályok konkrétan megjelölik a támogatásokkal kapcsolatban közzéteendő adatok körét, ezáltal az ezen túlmenő adatok kiszolgáltatásának korlátját szabják. Előadta e körben, hogy az 1306/2013/EU rendelet
- cikke a támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó meghatározott adatok weboldalon történő utólagos közzétételéről rendelkezik, míg a 908/2014/EU rendelet preambulumának
(32)pontja azt tartalmazza, hogy a közzétételi kötelezettség nem lépheti túl a kitűzött átláthatósági célok megvalósítása érdekében szükséges mértéket. Arra vonatkozóan azonban, hogy a jogszabály alapján közzétett adatokon túlmenően, külön kérésre ne lehetne hozzáférést biztosítani a pályázatokkal kapcsolatos további információkhoz, ezen EU rendeletek korlátozást nem tartalmaznak. Mindezek egybevétéséből következően a másodfokú bíróság az alperes által előadottak alapján nem látta indokoltnak, hogy a Kúria közzétett határozatától eltérjen. [25] Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a kért adatok egy része nyilvánosan közzétételre került, és ezek elérhetőségéről a felperest tájékoztatta, így ezen adatok vonatkozásában a kereset elutasításának lett volna helye. Az alperes az adatigénylésre adott válaszában csak a pályázati adatokkal kapcsolatos honlapok központi elérhetőségét adta meg, nem pedig azt a pontos URL-t, ahol a kért adatok ténylegesen fellelhetőek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Infotv. 30. §
(2)bekezdésében előírt nyilvános forrás megjelölésének kizárólag az utóbbi megoldás tett volna eleget. [26] Az alperes azon fellebbezési érvelését, amely szerint a hatóság hozza a döntéseket, és az ellenőrzéseket a hatóság végzi, ennélfogva ez nem lehet közérdekű adatigénylésnek a tárgya, szintén alaptalannak találta az ítélőtábla, a szavak általános jelentéséből egyértelmű volt ugyanis, hogy az adatigénylés a pályázatok elbírálásában és az ellenőrzésekben közreműködő tisztviselők személyére vonatkozott, ahogy azt egyébként – fellebbezéséből is kitűnően – az alperes is felismerte. Az Infotv. 26. §
(2)bekezdése pedig kifejezetten akként rendelkezik, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, ennélfogva az alperes ezen adatok kiadását nem tagadhatja meg az érintettek személyes adatainak védelmére hivatkozással. [27] A fentiek tükrében az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte az alperest a felperes által kért közérdekű adatok kiadására. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.066/2022/5/II 7 [28] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperes a másodfokú eljárásban is teljes egészében pernyertes lett. A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú perköltségének viselésére, amelyet a fellebbezési ellenkérelméhez mellékelt költségjegyzék nyomtatványon szereplő felszámítani kívánt költséggel egyezően, 240.000 forint + áfa összegben állapított meg. [29] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes, ezért a fellebbezési illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest,
- április
- Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. Dr. Karaszi Margarita előadó bíró bíró s.k.