A határozat elvi tartalma: Amennyiben a fél a perköltségét a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés alapján kívánja felszámítani, annak összegét okirattal szükséges igazolni. A felszámítás alapját ebben az esetben a megbízási szerződés képezi, szemben a jogszabályra utalás szerinti felszámítási móddal. Megbízási szerződésen alapuló perköltség igény felszámításakor nem elegendő a csupán költségjegyzék csatolása. Fővárosi Ítélőtábla A határozat száma: 17.Pf.20.088/2024/
- A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: Dr. Orosz János Ügyvédi Iroda (Cím14, ügyintéző: Dr. Orosz János ügyvéd) Az alperesek: Alperes1 (cím1) I. rendű Alperes
- (II. rendű alperes címe.) II. rendű Az alperes képviselője: Dr. Koncz Tibor Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: Dr. Koncz Tibor ügyvéd) I. rendű alperes képviseletében A per tárgya: tulajdonjog megállapítása Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 4.P.20.444/2021/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2024/6 2 Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi továbbá az I. rendű alperest, hogy a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen meg 77.216 (hetvenhétezer-kétszáztizenhat) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 578/G. §
(1)bekezdése alapján 4/5 arányban tulajdonát képezi élettársi vagyonközösség címén a város belterület helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlan (perbeli ingatlan). Kérte a 4/5 tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének elrendelését is. Az I. és II. rendű alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni. [2] Az I. rendű alperessel szemben a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés szerint, perköltségigényt is előterjesztett. [3] Az érvényesített jog és a kereseti kérelem ténybeli alapjául előadta, hogy név1nal (örökhagyó) élettársak voltak, amikor 2001-ben a perbeli ingatlanon építkeztek. Ehhez felhasználták azt a 15.000.000 forintot, amit korábbi házastársa fizetett ki részére készpénzben, valamint azt az 1.000.000 forintos megtakarítást, amit orvosként magánbetegei révén összegyűjtött. [4] Jogalapként a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 28. §
(1)bekezdésére és a Ptk. 137. §
(3)bekezdésére is hivatkozott. [5] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. [6] Vitatta, hogy a felperes 15.000.000 forint különvagyonnal és 1.000.000 forint megtakarítással rendelkezett és azt az ingatlan építésére fordította. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a felperes előadása megfelelne a valóságnak, úgy az örökhagyó erre a 2013-ban tett közvégrendeletében mindenképpen utalt volna, ilyet azonban az nem tartalmaz. Vitatta az örökhagyó és a felperes közti élettársi kapcsolat kezdetét is, azt 2002-ben jelölte meg azzal, hogy az 2004-ben már nem is állt fenn. [7] A II. rendű alperes a felperes kereseteinek teljesítését abban az esetben nem ellenezte, amennyiben a felperesi tulajdonszerzést követően is az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát terheli a bejegyzett jelzálogjoga, valamint az ennek biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2024/6 3 [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes 44/100 tulajdoni illetőséget szerzett -ráépítés jogcímén - a város belterület helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatti 720 m2 területű kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlanban. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [9] Megkeresni rendelte az ingatlanügyi hatóságot a tulajdonosváltozások átvezetése érdekében azzal, hogy a II. rendű alperes jelzálogjoga, valamint a javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom továbbra is az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát terheli, míg az alpereseket ennek tűrésére kötelezte. [10] Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek összesen 2.262.800 forint perköltséget, amely 283.500 forint áfa összeget tartalmaz. [11] A perköltség viselésről a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett arra tekintettel, hogy a felperes 50%-ban lett pernyertes, mert 4/5 arányú, azaz 80/100 tulajdoni hányad vonatkozásában kérte tulajdonjoga megállapítását, mely igénye 44/100 arányban volt megalapozott. [12] A felperes lerótt 1.500.000 forint kereseti illetéket, előlegezett 355.000 forint szakértői költséget és 3.600 forint tanúdíjat. A jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés szerint 1.500.000 forint + áfa és tárgyalásonként 100.000 forint + áfa megbízási díjban állapodott meg. A bíróság az eljárás során hat tárgyalást tartott. [13] Ezen összegek 50%-a 2.262.800 forint, amely 283.500 forint áfa összeget tartalmaz az 1.050.000 forint ügyvédi munkadíj után. [14] A felperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet perköltségről döntő részének a megváltoztatását akként kérte, hogy fizetési kötelezettségét a másodfokú bíróság 1.297.600 forintra szállítsa le. [15] Arra hivatkozott, hogy a perköltség számítása során az általa felszámított ügyvédi munkadíjat az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe annak ellenére, hogy 50%-ban pernyertes lett. A 2021. december 28. napján kelt írásbeli ellenkérelme mellékleteként csatolta a költségjegyzéket, megjelölve az ügyvédi munkadíj iránti igényét nettó 400.000, valamint tárgyalásonként további nettó 60.000 forintban. Figyelemmel a megtartott tárgyalásokra ezen összeg összesen bruttó 965.200 forint. [16] Hivatkozott arra is, hogy a perre okot nem adott, mert csak a felperes teljes igényének az elfogadása, elismerése estén tudta volna a polgári peres eljárást elkerülni. [17] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [18] Azzal érvelt, hogy a Pp. 81. §
(2)bekezdése szerint a felszámítással egyidejűleg okirattal is igazolni szükséges a költség felmerülését. Az I. rendű alperes megbízási szerződést nem csatolt, ezért az elsőfokú bíróság nem is állapíthatta meg az I. rendű alperes ügyvédi munkadíját. Megbízási szerződés nélkül a költségjegyzék bármilyen adatot tartalmazhat, azt semmi nem támasztja alá és nem igazolja. [19] Helytállóan járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor az I. rendű alperes részére nem állapított meg perköltséget, hiszen saját elmondása szerint sem csatolta a vonatkozó megbízási szerződést, amely alátámasztaná igényét. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2024/6 4 [20] Hivatkozott arra is, hogy az I. rendű alperes a perre okot adott, mert a pert megelőző egyeztetés az I. rendű alperes elzárkózása okán volt sikertelen. [21] A másodfokú eljárás során felmerülő perköltségét a csatolt megbízási szerződés alapján 300.000 forint + áfa összegben számította fel. [22] A fellebbezés nem alapos. [23] A fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének érdemét nem érintette, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerinti korlátokra tekintettel kizárólag annak perköltség fizetésre kötelező rendelkezését bírálta felül. [24] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben nem vitatott mértékben – egyenlő arányban – állapította meg a felperes és az I. rendű alperes pernyertessége, pervesztessége arányát. [25] A Pp. 83. §
(2)bekezdése szerint részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Az
(5)bekezdés szerint a megtérítési kötelezettséggel nem érintett perköltség vagy annak hányada annak a félnek a terhén marad, akinél az felmerült. [26] Ebből következően a felperes és az I. rendű alperes által igényelt perköltségek összevetésének volt helye. A perköltség részét képező ügyvédi munkadíjat mindkét fél a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)bekezdése alapján kérte megállapítani, és költségjegyzék előterjesztése útján számította fel. [27] A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. Az
(5)bekezdés alapján a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja. [28] A fenti szabályokból következően amennyiben a fél a perköltségét a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés alapján kívánja felszámítani, annak összegét okirattal szükséges igazolnia, hiszen annak összegét az IM rendelet nem szabályozza. [29] Az I. rendű alperes azonban az igényelt ügyvédi munkadíj összegét okirattal nem igazolta, ezért az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor perköltségigényét figyelmen kívül hagyta. Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2024/6 5 [30] A Pp. 86. §
(1)bekezdése szerint ha a fél a perfelvételi szakban a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet az arra vonatkozó védekezésének előterjesztése nélkül elismeri, és a perre nem adott okot, a perköltségét az ellenfél téríti meg. [31] A perbeli esetben az I. rendű alperes érdemi védekezést terjesztett elő, ezért a Pp. 86. §
(1)bekezdése szerinti konjunktív feltételek egyike nem teljesült. Annak ezért nincs jelentősége és nem vizsgálandó, hogy egyébként a perre okot adott-e. [32] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [33] A felperes által a másodfokú eljárással felszámított ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése alapján mérsékelte, mert a felszámított összeg nem állt arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A megbízási szerződés szerinti munkadíjat a felek a teljes másodfokú eljárással összefüggő ügyvédi tevekénységre kötötték ki. A fellebbezés az ítélet érdemét nem érintette, a perköltséggel összefüggő ellenkérelem előterjesztése és e körben a jogi érvelés kifejtésével összefüggő szükséges ügyvédi, szakmai tevékenységhez arányos munkadíj igényt a másodfokú bíróság mérlegeléssel 50.000 forintban találta megalapozottnak. Az ellenkérelem előterjesztése ugyanis olyan időráfordítást, vagy szakmailag elmélyült munkát nem igényelt, amit 300.000 forint összegű munkadíjjal kellene ellentételezni. [34] A feljegyzett fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 364. § utaló rendelkezésére tekintettel a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján határozott. [35] Tájékoztatja a másodfokú bíróság az I. rendű alperest, hogy az illeték megfizetése az Itv. 78. §
(4)bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- május
- Dr. Gyuris Judit s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.088/2024/6 Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró 6 Dr. Kollár Zoltán s.k. bíró