← Magyarország

Bfv.954/2024/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. A magánindítvány megtételére és annak joghatályos voltára történő megállapítás nem a történeti tényállás része, hanem olyan jogi tény, amelynek rögzítésére (illetve a már rögzített tény esetleges javítására) akkor is sor kerülhet, ha a történeti tényállás felülbírálata az eljárási szabályok alapján akadályozott. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.954/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Horváth Péter, előadó bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: zaklatás vétsége Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Bajai Járásbíróság, 12.B.196/2017/76., ítélet, tárgyalás,
  4. szeptember
  5. Kecskeméti Törvényszék, 12.Bf.8/2019/17., ítélet, tanácsülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 2 A Kúria a zaklatás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bajai Járásbíróság 12.B.196/2017/
  8. számú és a Kecskeméti Törvényszék 12.Bf.8/2019/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Bajai Járásbíróság a
  10. szeptember
  11. napján meghozott 12.B.196/2017/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés]. Ezért őt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést a végrehajtásának utólagos elrendelése esetén fogházban kell végrehajtani, és ebben az esetben a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. Magatartási szabályként előírta, hogy a terhelt kerülje a kapcsolattartást a sértettel, ennek keretében sem személyesen, sem telefonon, sem bármilyen internetes szolgáltatás útján (email vagy közösségi oldalak, üzenetküldésre alkalmas szolgáltatások felhasználásával) nem kezdeményezhet vele kommunikációt, sem a sértett személyes elérhetőségei, sem a hozzá köthető vállalkozás elérhetőségei útján. Magatartási szabályként írta elő továbbá, hogy a terhelt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül jelenjen meg a tetszése szerinti pszichológusnál, akinél gyógyító jellegű kezelésnek vesse alá magát, és azt folytassa a kezelés pszichológus által meghatározott szükségességéig, de legfeljebb a próbaidő tartamáig. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. október 22. napján jogerős 12.Bf.8/2019/17. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy mellőzte a pártfogó felügyelet pszichológus felkeresésére és gyógyító kezelésen való részvételre vonatkozó magatartási szabályát. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a – a Be. 649. §
(2)bekezdés b) pontjára alapítottan – a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma szerint – a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az eljárás megszüntetése érdekében. Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 3 [4] Indokai szerint az ügyben a vádemelésre és az ítélet meghozatalára magánindítvány hiányában került sor. [5] Sérelmezte, hogy a sértett
  1. március
  2. napján terjesztett elő magánindítványt visszamenőlegesen
  3. február
  4. napjáig. [6] Utalt rá, hogy az elsőfokú ítéletben két másik személy vonatkozásában is van sértő üzenet, azonban ők magánindítványt egyáltalán nem terjesztettek elő. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.996/2024/
  5. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kiemelte, hogy a jogerős ítéleti tényállás szerint az elkövetési időszak
  6. október
  7. napjától
  8. március
  9. napjáig tartott. Ez idő alatt a terhelt rendszeresen, változatos módon háborgatta a sértettet, részben úgy, hogy személyesen megjelent a munkahelye közelében, őt figyelte, követte, az üzletek kirakatát leköpte, a bejáratnál székletet helyezett el, az üzlet előtti utcarészt beszennyezte, részben pedig telefonon és a Facebook közösségi oldalon küldött kéretlen, a sértettet lejárató, őt szidalmazó üzeneteket. [9] Mivel a terhelt cselekménye folyamatos volt, ezért azt helyesen minősítette a bíróság egy rendbeli zaklatás vétségének. E bűncselekmény magánindítványra üldözendő, amelyet attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. [10] A zaklatás vétsége természetes egység, melyre figyelemmel álláspontja szerint a magánindítvány joghatályossága nem csak a magánindítvány megtételét megelőző 30 napon belül elkövetett részcselekményekre, hanem az annál korábbi háborgató magatartásokra is kiterjed, abban az esetben is, ha a sértett kezdettől fogva tisztában van az elkövető személyével. [11] Ugyanakkor magánindítványt csak a már megvalósult cselekményekre nézve lehet előterjeszteni, a jövőben esetlegesen bekövetkező részcselekményekre nem. Ezért az újabb részcselekményekre újabb magánindítvány beszerzése szükséges. [12] Ehhez képest a jelen ügyben a sértett
  10. október
  11. napjától
  12. február
  13. napjáig terjedő elkövetési időszak vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő. Ebből indokai szerint az következik, hogy a vádemeléssel érintett teljes elkövetési időszakra nézve rendelkezésre állt a sértett joghatályos magánindítványa. [13] Utalt arra, hogy az ügyészség a végindítványában
  14. február
  15. napjától
  16. március
  17. napjáig kiterjesztette az elkövetési időszakot, melyre vonatkozóan valóban nem állt rendelkezésre joghatályos magánindítvány. Ezt ugyanakkor a másodfokú bíróság törvényesen beszerezte, ezáltal jogszerűen pótolta. [14] Megjegyezte, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálta el, ítéletében a tényállást az iratok alapján pontosította az elkövetési időszak végére vonatkozó tényekkel, valamint kiegészítette a terhelt legutolsó magánindítványának időpontjával kapcsolatban. [15] Ugyanakkor a másodfokú eljárás lefolytatásakor hatályos Be. a megalapozatlanság kiküszöbölését tanácsülésen nem tette lehetővé. [16] Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy jelen ügyben valójában nem a megalapozatlanság kiküszöböléséről volt szó a másodfokú eljárásban. A törvényszék ugyanis a tényállást azokkal a magánindítványra vonatkozó jogi tényekkel egészítette ki, amelyek nem a felülvizsgálati eljárásban támadhatatlan történeti tényállás részei. Ebből következően álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem vétett feltétlen hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértést. Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 4 [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [18] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [20] A Be.
  18. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
  19. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [21] A Be.
  20. §
(2)bekezdés
  1. b)pont első fordulata alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát magánindítvány hiányában hozta meg. [22] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [23] A Btk. 30. §
  2. a)pontja szerint a büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza a magánindítvány hiánya. [24] Ehhez kapcsolódik a Be. azon szabálya, hogy magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás [Be. 378. §
(1)bekezdés]. [25] Ha az adott bűncselekmény magánindítványra üldözendő, és a magánindítvány hiányzik és nem is pótolható: – a nyomozás során a nyomozó hatóság és az ügyészség megszünteti az eljárást [Be. 398. §
(1)bekezdés h) pont]; – a bíróság a tárgyalás előkészítése során az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti [Be. 492. §
(1)bekezdés i) pont]; – az elsőfokú bíróság a tárgyalás során az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti [Be. 567. §
(1)bekezdés g) pont]; – a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti [Be. 607. §
(1)bekezdés a) pont]; – a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti [Be. 625.
(1)bekezdés]. [26] Mindebből következően magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén az eljárás valamennyi szakaszában vizsgálni kell azt, hogy a sértett terjesztett-e elő joghatályos magánindítványt, mert amennyiben nem (és az nem is pótolható), az eljárást meg kell szüntetni. [27] A Be. 378. §
(2)bekezdése alapján magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja. Ugyanezen §
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett. [28] Mindezek alapján jelen ügyben vizsgálandó, hogy Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 5 – a terheltnek felrótt bűncselekmény magánindítványra üldözendő-e; – amennyiben igen, van-e magánindítvány; – amennyiben igen, ez joghatályos-e, vagyis az arra jogosulttól származó és határidőben előterjesztett-e. [29] Az eljárt bíróság a terheltet zaklatás vétségében [Btk. 222. §
(1)bekezdés] mondta ki bűnösnek, amely a Btk. 231. §
(2)bekezdése értelmében magánindítványra üldözendő. [30] A jogerős ítéletben írt tényállás szerint a bűncselekmény sértettje a sértett, ekként (főszabályként) ő volt jogosult magánindítvány előterjesztésére. [31] Az iratok alapján a Kúria a következőket állapította meg: – a sértett
  1. március
  2. napján tett feljelentést a terhelttel szemben a Bajai Rendőrkapitányságon, őt név szerint megjelölte a sérelmére elkövetett bűncselekmény elkövetőjeként, és kifejezetten kérte a felelősségre vonását. A feljelentés szerint a terhelt naponta küldött üzeneteket neki annak ellenére, hogy szerette volna a társaságát elkerülni (Bajai Rendőrkapitányság 03020/2832/
  3. id. számú feljelentésről készült jegyzőkönyv); – másnap,
  4. március
  5. napján a rendőrség felkereste a sértettet a munkahelyén, aki elmondta, hogy a terhelt napi szinten (reggelente, illetve napközben) követi őt a buszmegállótól a munkahelyéig, valamint az akarata ellenére telekommunikációs eszközökön igyekszik kapcsolatot teremteni vele (Bajai Rendőrkapitányság 03020/577/2016.bü. számú jelentés, nyomozati iratok
  6. oldal); – a sértettet
  7. április
  8. napján tanúként hallgatta ki a rendőrség, melynek során kifejezetten kijelentette, hogy magánindítvánnyal él a terhelttel szemben (Bajai Rendőrkapitányság 03020/577/2016.bü. számú tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv
  9. oldal, nyomozati iratok 47-
  10. oldal); – ez alkalommal csatolta a terhelt által
  11. augusztus
  12. napját követően számára küldött üzenetek listáját, amely tartalmazza azt is, hogy
  13. október
  14. napján a terheltet letiltotta a Facebook közösségi oldaláról, melyet követően a terhelt személyesen és telefonon zaklatta (nyomozati iratok 55-
  15. oldal); – a következő,
  16. június 14-i kihallgatása alkalmával a sértett beszámolt arról, hogy a korábbi kihallgatása óta a terhelt folyamatosan oszt meg a Facebook közösségi oldalon olyan üzeneteket, amelyekkel egyértelműen neki üzen (Bajai Rendőrkapitányság 03020/577/2016.bü. számú tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv, nyomozati iratok
  17. oldal); – a
  18. november 25-i kihallgatása során akként nyilatkozott, hogy a
  19. június
  20. napján felvett jegyzőkönyvben is kérte a terhelt felelősségre vonását, ekkor is magánindítványt terjesztett elő zaklatás vétsége miatt, amely azóta is folytatódott, és ekként az újabb részcselekmények vonatkozásában is kéri a terhelt megbüntetését (Bajai Rendőrkapitányság 03020/577/2016.bü. számú tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv
  21. oldal, nyomozati iratok 163/2-163/
  22. oldal); – a nyomozás során tett utolsó,
  23. február
  24. napján tett vallomásában úgy nyilatkozott, hogy a zaklatás a korábbi kihallgatás óta is tovább folytatódott, amely miatt magánindítvánnyal élt (Bajai Rendőrkapitányság 03020/577/2016.bü. számú tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv). [32] A nyomozás befejezését követően a Bajai Járási Ügyészség
  25. július
  26. napján a B.517/2016/25-I. számú vádirattal emelt vádat a terhelttel szemben a sértett sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt [Btk.
  27. §
(1)bekezdés] a Bajai Járásbíróságon. A Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 6 vádiratban az ügyészség az elkövetés idejének a
  1. október
  2. napjától
  3. február
  4. napjáig terjedő időszakot jelölte meg, azaz ezt tette a vád tárgyává. [33] A fentebb részletezett tényekből kitűnik, hogy a sértett a vád tárgyává tett teljes időszak vonatkozásában joghatályos magánindítványt terjesztett elő. A bíróság által a jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt terhére rótt bűncselekmény napi szintű, hosszabb időn keresztül folyamatosan történt háborgatásban nyilvánult meg, amely anyagi jogi értelemben is egység, s amelynek egymást követő részcselekményei tekintetében a sértett az eljárás során mindvégig következetesen kérte az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását. Az általa előadottakhoz, illetve csatolt iratokhoz képest a vádemelésre jelen ügyben jogosult ügyészség mérlegelési jogkörében döntött úgy, hogy az elkövetési idő kezdeteként
  5. október
  6. napját teszi a vád tárgyává. E döntése vitán felül törvényes, a magánindítvány joghatályosságát nyilvánvalóan semmiben nem érinti. [34] Kétségtelen ugyanakkor, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során az ügyészség a végindítványában a bűncselekmény minősítésének érintetlenül hagyása mellett a vádat módosította (kiterjesztette), a tényállást kiegészítette azzal, hogy a terhelt a Facebook üzenőoldalán közzétett üzenetekkel
  7. március
  8. napjáig folytatta a sértett háborgatását (Bajai Járásbíróság 12.B.196/2017/
  9. számú irat). [35] Ehhez képest a Bajai Járásbíróság a 12.B.196/2017/
  10. számú ítéletében azt állapította meg, hogy a terhelt a sértett háborgatását
  11. október
  12. napjától
  13. június
  14. napjáig valósította meg. [36] Az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata során helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vádiratban a terhelt terhére rótt elkövetési időszak vonatkozásában a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő, azonban az ügyészség végindítványában kiterjesztett,
  15. február
  16. napjától
  17. március
  18. napjáig tartó elkövetési időszakra nézve nem (Kecskeméti Törvényszék 12.Bf.8/2019/
  19. számú ítélet
  20. oldal
  21. bekezdés). [37] Ezt az eljárási szabálysértést azonban a Kecskeméti Törvényszék kiküszöbölte azzal, hogy a másodfokú eljárás során a Be.
  22. §
(3)bekezdése alapján szabályszerűen felhívta a sértettet a
  1. február
  2. napjától
  3. március
  4. napjáig terjedő időszak vonatkozásában a magánindítvány előterjesztésére, amelyet a sértett megtett. Az e körben írt indokolása (Kecskeméti Törvényszék 12.Bf.8/2019/
  5. számú ítélet
  6. oldal 4-
  7. bekezdés) mindenben helytálló, azzal a Kúria is maradéktalanul egyetértett. [38] Ekként a módosított vád szerinti teljes elkövetési időszak vonatkozásában rögzíthető, hogy a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő. [39] Ez pedig azt jelenti, hogy a Be.
  8. §
(2)bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok nem valósult meg. [40] A Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában utalt arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezéseket tanácsülésen bírálta el, és ítéletében az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláson javításokat eszközölt, azonban álláspontja szerint ezzel a törvényszék nem vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. [41] A Kúria megjegyzi, hogy a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. Ez alóli kivétel a Be. 659. §
(6)bekezdés szerinti rendelkezés, eszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [42] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 7 A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [43] A jelen ügyben folytatott másodfokú eljárás idején hatályos törvényi rendelkezésekhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat úgy foglalt állást, hogy a megalapozatlanságnak nyilvános ülés helyett törvénysértően tanácsülésen történő kiküszöbölése egy tekintet alá esik azzal, amikor a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján a tárgyalást vagy a nyilvános ülést olyan személy távollétében tartják meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező (Kúria Bfv.II.1199/2013/
  1. szám). [44] Vizsgálandó tehát, hogy a másodfokú bíróság megtehette-e, hogy tanácsülésen pontosította a tényállást. [45] E körben a Legfőbb Ügyészség álláspontja helytálló. [46] Kétségtelen, hogy a másodfokú eljárás lefolytatásakor hatályos Be. a megalapozatlanság kiküszöbölését tanácsülésen nem tette lehetővé, arra a Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján csak nyilvános ülésen, vagy – bizonyítás felvétele esetén – tárgyaláson kerülhetett sor. [47] Jelen ügyben azonban szó sincs a történeti tényállás megalapozatlanságáról, így a megalapozatlanság kiküszöbölésének kérdése sem merülhet fel. [48] Helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a magánindítvány megtételére, és annak joghatályos voltára történő megállapítás nem a történeti tényállás része, hanem olyan jogi tény, amelynek rögzítésére (illetve a már rögzített tény esetleges javítására) akkor is sor kerülhet, ha a történeti tényállás felülbírálata az eljárási szabályok alapján akadályozott. [49] Ekként jelen ügyben a törvényszék számára nem volt tilalmazott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást tanácsülésen egészítse ki azzal, hogy a sértett
  1. március
  2. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő a
  3. február
  4. és
  5. március
  6. napja közötti elkövetési időre. [50] A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elkövetési időt érintően is pontosította akként, hogy a terhelt a bűncselekményt nem
  7. június
  8. napjáig, hanem
  9. március
  10. napjáig követte el. [51] Indokai szerint erre azért került sor, mert a járásbíróság akkor, amikor a terhelt
  11. március
  12. napját követő, és
  13. június
  14. napjáig tartó cselekményeit is elbírálta, az előbbiek szerinti végindítványban kiterjesztett vádon is túlterjeszkedett, megsértve ezzel a Be.
  15. § szerinti ítélkezés alapjára és vádhoz kötöttségére vonatkozó szabályokat. [52] Az elkövetési idő ekkénti pontosításával a törvényszék szintén nem az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlanságát, hanem valójában egy eljárási szabálysértést küszöbölt ki. [53] Eljárása tehát e tekintetben is törvényes volt, így a Be.
  16. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálati ok sem valósult meg. [54] Alaptalan a felülvizsgálati indítvány arra történő hivatkozása, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében két másik személy vonatkozásában is van sértő üzenet, azonban magánindítványt nem terjesztettek elő. Az irányadó tényállásból kitűnően az említett személyek a terhelt terhére rótt bűncselekménynek nem sértettjei, így az ő magánindítványuk hiányára való hivatkozás minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz. [55] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)Kúria 3.Bfv.954/2024/10-I. 8 bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [56] A döntés elvi tartalma Magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. A magánindítvány megtételére és annak joghatályos voltára történő megállapítás nem a történeti tényállás része, hanem olyan jogi tény, amelynek rögzítésére (illetve a már rögzített tény esetleges javítására) akkor is sor kerülhet, ha a történeti tényállás felülbírálata az eljárási szabályok alapján akadályozott. IV. [57] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [58] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Idzigné Dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.