← Magyarország

Kf.700221/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.221/2022/

  1. felperes felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 14.K.702.166/2021/
  3. számú ítélete ... ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 22.500 (huszonkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. június 1-től
  5. június 30-ig terjedő időszakban a szolgálati hely (névváltozás előtt) állományában körzeti megbízott (a továbbiakban: KMB vagy körzeti Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/
  6. 2 megbízott) beosztásban teljesített szolgálatot;
  7. július 01-től KMB csoportparancsnokként foglalkoztatják. Az érintett időszakban az alperes utasítása alapján rendszeresen a működési körzetén kívül látott el a beosztásához nem tartozó járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati feladatokat (átkísérés, kísérőőr, határszolgálat), amelyért megbízási díjat nem kapott. [2] A felperes a
  8. július 13-án kelt szolgálati panaszában az elévülési időt figyelembe véve
  9. július 1-től kezdődően az illetményalap 100%-ának megfelelő megbízási díj és késedelmi kamata megfizetését kérte. Szolgálati panaszát az alperes vezetője (névváltozás előtt) a
  10. október
  11. napján kelt 12000-101/274-1/2021.Szü. számú határozatával elutasította. Indokolásában a Körzeti Megbízotti Szabályzatról szóló 26/
  12. (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 21.,
  13. és
  14. pontjai alapján kifejtette, hogy a körzeti megbízott működési körzetéből eseti jelleggel elvonható. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Osztálya 29000/2235-44/
  15. ált. számú átiratára utalva rögzítette, hogy a KMB szabályzat 22., 24.,
  16. és
  17. pontjait felfüggesztették, így a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes engedélye nélkül kerülhetett elvonásra a felperes 2018-ban, míg 2019-ben és
  18. január-február hónapokban, illetőleg
  19. június 17-től
  20. november 3-ig a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes írásos engedélye alapján. A különleges jogrend kihirdetésétől a körzeti megbízottak körzetükből engedély nélkül is elvonhatók voltak. A kereset és a védirat [3] A felperes keresetében a
  21. július 1-től
  22. július 31-ig terjedő időre –
  23. február, március, május, október, valamint
  24. augusztus hónapok kivételével – összesen 31 hónapra (a továbbiakban: perrel érintett időszak) 898.628 forint megbízási díj és
  25. január 6-tól járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest (névváltozás előtt) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  26. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71.§

(1)bekezdése a),
  1. b)és
  2. c)pontjára és a Hszt. 71.§
(5)bekezdésére hivatkozással. A megbízási díj igényét havi mértékét az illetményalap 75%-ában, azaz 29.988 forintban jelölte meg, figyelemmel a többletfeladat nagyságára, az ellátandó feladatok súlyára, valamint a rendszeres feladatellátásra. [4] Kereseti érvelése szerint hivatásos munkaköréhez (beosztásához) kell meghatározni a munkaköri leírásában a ténylegesen végzendő feladatait, ami nem fedhet le több másik beosztást. A perrel érintett időszakban a beosztása körzeti megbízott volt, ami különbözik a járőri, (járőrvezetői, járőrparancsnoki), kísérőőri és határrendész beosztástól, ezen többletfeladatok nem tartoznak körzeti megbízotti munkakörbe. A KMB Szabályzat
  1. pontja taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben lehet a körzeti megbízottat a működési körzetéből eseti jelleggel meghatározott szolgálati feladatra elvonni, járőrszolgálatra csak kivételesen osztható be a körzeti megbízott, kizárólag a működési körzetében, járőrrel közösen. A kifogásolt szolgálatok során nem a KMB Szabályzat szerinti körzeti megbízotti feladatokat látta el, hanem alapvetően a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  2. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) szerinti járőrfeladatokat. Ezt támasztja alá, hogy a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/
  3. 3 követelményekről szóló 30/
  4. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.) alapján külön beosztásként jelenik meg a körzeti megbízott és a járőr, ami egyértelművé teszi, hogy ezek külön-külön beosztások és nem összemoshatók. A KMB Szabályzat 2., 21.-
  5. pontjaiban foglalt kógens szabályozás alapján állította, hogy a körzeti megbízott elsősorban a körzetében köteles feladatait elvégezni, onnan csak a közjogi szervezetszabályzó eszközben taxatíve felsorolt esetekben és eseti jelleggel vonható el, illetve a megyei rendészeti rendőrfőkapitányhelyettesének írásos engedélye alapján maximum egy hónapra; járőri feladatokat csak saját körzetében láthat el. A csatolt kimutatásban felsorolt feladatokat a működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen el kellett végeznie; a KMB Szabályzatban maximalizált egy hónapnál hosszabb idejű kivonás szabályellenes; a szolgálatellátás nincs kapcsolatban a körzeti megbízotti tevékenységgel. A KMB Szabályat rendelkezéseit az ORFK osztálya nem jogosult felfüggeszteni. Az alperes különleges jogrendre való hivatkoza téves, ilyen jellegű elvonás a KMB Szabályzat szerint csak eseti jellegű lehet, nem tarthat hónapokon át, folyamatosan. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte, mivel álláspontja szerint a KMB szabályzat
  6. pontja alapján a veszélyhelyzet időszakában a körzeti megbízott működési körzetéből eseti jelleggel elvonható. A munkaköri leírás alapján a különleges jogrend kihirdetésekor a hivatásos állomány tagja feladatait külön jogszabályok, valamint az adott szervezeti egységre vonatkozó szervezetszabályozó eszközök, és közvetlen vezetője utasítása szerint teljesíti, azaz a felperes köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. A KMB szabályzat
  7. pontja alapján járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható. [6] A felperes tekintetében a Hszt. 71.§
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, mivel a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett, többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre. A KMB szabályzat V. fejezetében foglalt körzeti megbízotti feladatok lefedik a Járőrszabályzat III. és IV. fejezetében foglalt feladatokat, melyek ellátása többletfeladatot nem eredményezett, az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok elvégzése nem jelentett megbízási díjat megalapozó magasabb felelősséget. A járőr, járőrvezetői és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztást ellátók feladatrendszerébe, így azok kifejtése nem jár többlettevékenységgel, nem generál többletfeladatokat, így nem adhat alapon megbízási díj megállapítására. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében 898.628 forint megbízási díj, valamint annak a 2020. január 6. számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Döntését a Hszt. 71.§
(1)-
(6)bekezdésére, 2.§
  1. pontjára, a BMr
  3. számú mellékletére, a KMB Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/
  4. 4 Szabályzat 2.,
  5. d), 15., 20., 21., 22., 24.,
  6. és
  7. pontjára és a Járőrszabályzat 4., 5., 10., 60.,
  8. pontjára alapította. [8] Indokolásában rögzítette, hogy a felperesi tevékenységkimutatásában megjelölt feladatok ellátását az alperes nem vitatta. Rámutatott, hogy a munkáltató utasításai a munkakör kereteit nem léphetik túl; a körzeti megbízotti szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4.). A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata alapján rögzítette, hogy a körzeti megbízott beosztása nem foglalja magában a járőri beosztást; ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH
  9. 346.). A KMB Szabályzat
  10. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, hiszen az csak annak a lehetőségét teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.090/2021/4.). [9] Megállapította, hogy a felperesnek nem eseti rendszerességgel, hanem munkaidejének túlnyomó részében járőrfeladatokat kellett végrehajtania, amelyek jellemzően a működési körzetén kívül estek, ami a beosztásától eltérő többletfeladat ellátást jelentett. A felperes a kísérőőri beosztáshoz tartozó átkísérési feladatokat is ellátott szolgálati beosztásába nem tartozó többletfeladatként, mely ráadásul a KMB szabályzat
  11. pontjának a) alpontja szerint a körzeti megbízottak részére tiltott. A határrendészeti feladatellátás szintén nem felel meg a KMB Szabályzat
  12. pontjában foglalt esetnek. Az alperes különleges jogrendre (veszélyhelyzet) történő hivatkozását alaptalannak találta, figyelemmel arra, hogy a perrel érintett időszak elején (
  13. júliusától) veszélyhelyzet még nem állt fenn, másrészt a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő feladatok ellátására történő utasítására nem csupán eseti jelleggel került sor. Rámutatott, hogy a Hszt. nem írja elő, hogy megbízási díj csak akkor jár, ha a hivatásos állomány tagja a saját beosztásánál magasabb beosztású vagy magasabb felelősséggel járó beosztásba tartozó feladatot lát el, a többletfeladat fogalma nem fedi le a többletfelelősség fogalomkörét. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [10] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt. 71.§
(5)bekezdését. A felperes a hivatásos szolgálati jogviszony, mint különleges közszolgálati jogviszony létesítésével önként vállalta, hogy rá is vonatkozik a Hszt. 13.§
(1)-
(2)bekezdése, ezáltal köteles mindazon feladatot ellátni, melyet számára jogszerűen előírnak, meghatároznak. A felperes azokon a napokon, amikor utasításra járőri vagy egyéb más feladatokat látott el, abban az időtartamban nem végezte a körzeti megbízotti feladatait, ami nem jelentett többletfeladatot, ezért téves az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy a felperes a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte [Hszt. 71.§
(5)bekezdés], egyidőben ugyanis nem tudott járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. A munkáltató saját hatáskörében jogosult eldönteni, hogy milyen feladat elvégzésére ad utasítást Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/
  1. 5 felperesnek, aki ennek elvégzésére alkalmas, és önként vállalta a hivatásos szolgálatot és az ezzel járó függelmi rendet. [11] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokai alapján. Másodfokú perköltségét 25.000 forintban jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy az alperes sem a panaszeljárás, sem a bírósági eljárás során nem vitatta, hogy a kereset mellékletét képező kimutatásban szereplő, körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat eredeti beosztása mellett, azok ellátása alóli mentesítés nélkül látta el. Ezen munkakörök párhuzamos ellátása képezte a ténybeli alapját a megbízási díjra való jogosultságnak, annak ellenére, hogy alperes szerint a többletfeladatok felperesnek többletterhet nem jelenthettek. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [12] A fellebbezés alaptalan. [13] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján helytállóan rögzítette a tényállást, és az irányadó jogszabályi rendelkezésekből levont jogi következtetése és érdemi döntése is megalapozott. Ítéletét az irányadó jogszabályok megfelelő alkalmazásával kellően részletesen megindokolta, amivel a másodfokú bíróság is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [14] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az alkalmazott jogszabályokat nem vitatta, csupán azok helytelen értelmezését és ebből eredő téves következtetését állította, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a megállapított tényállást vette alapul az elsőfokú ítélet felülbírálata során. Az alperes nem vonta kétségbe azt a tényt, hogy a felperes a perrel érintett időszakban járőri feladatokat, járőrszolgálatot, valamint egyéb szolgálati feladatokat (átkísérés, kísérőőri beosztásba tartozó feladatok, határszolgálat) is ellátott, kizárólag a feladatok ellátásának többletfeladatkénti értékelését kifogásolta azáltal, hogy a felperes egyszerre nem tudott a fenti feladataival egyidőben körzeti megbízottként is tevékenykedni. Erre tekintettel jelölte meg a fellebbezésében a Hszt. 71.§
(5)bekezdésének megsértését, kifogásolta, hogy a felperes a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte. [15] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71. §
(2)bekezdésének idevágó rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/4. 6 mentesítéssel. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a szolgálati elöljárója helyettesítéséért díjazás csak az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követő időtartamra jár. A Hszt. 71. §
(6)bekezdése kimondja, hogy a
(4)bekezdés szerinti illetmény és az
(5)bekezdés szerinti díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár. [16] A Kúria a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során korábban több határozatában (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/
  1. – BHGY K-MJ-2018306, Kf.VII.39.247/2020/
  2. – BHGY K-KJ-2020-487, Kf.VII.39.389/2021/
  3. – BHGY K-KJ2021-685, Kf.VII.39.523/2021/
  4. – BHGY K-KJ-2021-744) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként, erre figyelemmel a munkáltató jogszerűen megbízhatja olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódnak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak ellátását [17] Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71.§
(5)bekezdés]. Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). [18] Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A körzeti megbízott beosztása nem foglalja magába a járőri beosztást. A felperes a munkáltató utasítása alapján bár esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységéhez nem tartozó járőrszolgálati és a KMB Szabályzatban tiltottként megjelenő átkísérési feladatokat is, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4. – BHGY KKJ-2021-818, Kf.VII.40.550/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-105, Kf.VII.40.556/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-847, Kf.VII.45.018/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-112, Kf.III.45.083/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-545) is akként foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. A felperes a munkáltató utasítása alapján ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységéhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/4. 7 maradhat ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH2018. 346.). [19] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5. – BHGY K-KJ-2020465, Kf.VII.39.525/2021/3. – BHGY K-KJ-2021-680) azt is kimondta, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A megbízási díjra jogosultság tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a felperes elméleti felkészültsége, valamint szakmai ismeretei és tapasztalatai őt ténylegesen alkalmassá tették-e ezen, a kapitányságvezető utasításából fakadó feladatok ellátására, illetve az általa ténylegesen végrehajtott feladatok többletmegterhelést jelentettek-e a számára, vagy aránytalan sérelmet okoztak-e, hanem kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a körzeti megbízotti beosztásához tartoztak-e. Amennyiben a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott (felsorolt), a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. A Kúria következetes – a perben is irányadó gyakorlata – szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/
  1. – BHGY K-MJ-2018-299, Kf.VII.39.523/2021/
  2. – BHGY K-KJ-2021-744, Kf.VII.39.525/2021/
  3. – BHGY K-KJ-2021-680, Mfv.I.10.751/2016/
  4. – BHGY K-MJ-20171 stb.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Mfv.I.10.751/2016/
  5. – BHGY K-MJ-2017-1). [21] A felperest a perrel érintett időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri és egyéb feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. Helytelenül állította az alperes, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatok ellátása alól mentesült, ugyanis nem jelent az eredeti (KMB) beosztás alóli mentesítést az, hogy egyes napokon a körzeti megbízotti tevékenység ellátása helyett utasításra más beosztáshoz tartozó feladatokat látott el. A felperes a perrel érintett időszakot érintően az eredeti beosztásához tartozó feladatokat nem vitásan ellátott, az alól nem mentesítették, ezért az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint a felperes a beosztásán kívüli feladatokat a körzeti megbízotti beosztása mellett többletfeladatként teljesítette. A Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor megillethette a megbízási díj, mert nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/4. 8 szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban (Kúria Kf.III.45.033/2022/6. – BHGY K-KJ-2022-1181). [22] A fentieket az alperes Hszt. 13.§
(1)és
(2)bekezdésére való hivatkozása nem cáfolta, hiszen a felperes és az alperes között fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban a felperes önkéntes vállalása nem azonos a többletfeladatokért járó ellentételezés lemondásáról. A hivatásos szolgálati jogviszony fogalmát rögzítő jogszabályi rendelkezés mellett a felperes kinevezésére, szolgálati beosztására, annak módosítására, beosztástól eltérő feladatok ellátására való megbízásra, munkaköri leírására, a szolgálati jogviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre a Hszt. 2.§ 25. pontja, 45.§
(1)bekezdése, 53.§
(1)-
(2)bekezdése, 71.§
(1)
(6)bekezdése, 101.§
(1)bekezdése alkalmazandó, ebből következően a felperes elsősorban beosztásához tartozó feladatainak önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A felperes a szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségének eleget tett, amikor az alperes utasítását teljesítette és a peresített időszakban a munkaidejének jelentős részében beosztásához nem tartozó feladatokat a működési körzetén kívül is teljesítette, a többletfeladatok ellátása pedig megbízási díjra jogosította. [23] Az alperes fellebbezésében nem vitatta a marasztalási összeg mértékét, és az általa megállapított összegszerűségre vonatkozó mérlegelési tevékenységét, így azokat az ítélőtábla sem érintette, ebben a körben vizsgálódnia nem kellett. A másodfokú bíróság utal arra, hogy a Kúria a Kf.III.39.765/2021/
  1. (BHGY K-KJ-2022-392), Kf.III.45.113/2022/
  2. (BHGY K-KJ-2022-1356) számú határozataiban állást foglalt abban a kérdésben, hogy ha a fellebbező fél ténylegesen a megállapított tényállásból levont jogi következtetést vitatja, azonban anyagi jogszabálysértést nem jelöl meg, a fellebbezés nem vezethet eredményre. A másodfokú bíróság hivatalból észlelte, hogy az elsőfokú bíróság [47] pontjában elírás a 36 hónap, miután a felperes a keresetlevelében csak 31 hónapra kért megbízási díjat, ugyanakkor a kereset a felperesi kérelemhez igazodó, 31 hónapnyi igényre vonatkozik a marasztalás, csak a marasztalási összegre ki nem ható elírásról van szó. [24] A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [25] A másodfokú bíróság a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4.§
(1)bekezdésére és 3.§
(5)és
(6)bekezdésére figyelemmel, a pertárgyértékhez igazodóan 22.500 forintban, a pertárgyérték 2,5 %-ához közelítő összegben állapította meg. [26] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.221/2022/4. 9 39.§
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46.§
(1)bekezdésébe szerint számított 71.890 forint fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95.§
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102.§
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [27] Az alperes névváltozása Magyarország Alaptörvénye
  1. január
  2. napjával hatályba lépett tizenegyedik módosítása F) cikk
(2)bekezdésén és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. [28] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. január
  2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.