A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, amennyiben a fél azt nem indokolja, és az ügyben felmerült jogkérdést illetően közzétett gyakorlattal rendelkezik. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.085/2026/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (cím1) A felperes jogi képviselője: dr. Gáldi Nóra ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Államkincstár (cím3.) Az alperes jogi képviselője: dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos Kúria V.Kfv.35.085/2026/2 2 A per tárgya: támogatási ügyben hozott határozat megtámadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: kelt 112.K.702.665/2025/
- számú ítélete Fővárosi Törvényszék
- január
- napján Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint nem állami intézményfenntartó
- évben igénybe vett támogatásának elszámolása tárgyában a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóság, mint elsőfokú hatóság a
- március
- napján kelt BPM-ÁHI/1964-4/
- számú határozatával a felperest – a kiutalt és a felperest ténylegesen megillető támogatás összege közötti eltérés alapján, jogosulatlanul igénybe vett támogatás címén 91.891.660 Ft visszafizetésére, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás után
- március
- napjáig felszámított 3.995.607 Ft ügyleti kamat (összesen 95.887.267 Ft), valamint
- március 28tól a visszafizetés napjáig további ügyleti kamat megfizetésére kötelezte. [2] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
- június
- napján kelt ÖNKFO/280-2/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Indokolása szerint Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban:
- évi Kvtv.)
- §
(2)bekezdése alapján a szolgáltatások működéséhez biztosított kiegészítő egyházi támogatás, valamint az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/
- (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 29/K. §-a szerinti szolgáltatások utáni
- évi rezsikompenzáció az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló
- évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.)
- §
(1)bekezdése szerint a bevett egyház és annak belső egyházi jogi Kúria V.Kfv.35.085/2026/2 3 személye részére állapítható meg. A felperes a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló
- évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) bevett egyházakat felsoroló mellékletében nem szerepel, így az általa e jogcímen igénybe vett összeg jogosulatlan támogatásnak minősül, a felperes annak – kamataival történő - visszafizetésére köteles. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felperes alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetét elutasította. [5] Indokolása szerint követte a Kúria Kfv.35.203/2021/
- számú, a felperes azonos jogcímű támogatás és jogi indokok alapján indult ügyében foglalt döntését, amely szerint működési támogatás kizárólag bevett egyház részére állapítható meg. Idézte a Kúria Kfv.IV.35.310/2020/
- számú ítéletében foglalt megállapításokat, melyek szerint a felperes a 8/
- (II. 29.) OGY határozatban nevesített egyházi jogállását nem veszítette el, azonban nem szerepel az Ehtv. bevett egyházakat rögzítő mellékletében, ezért az alperes a Kvtv. és az Ehtv. kötelező előírásai miatt egyházi kiegészítő támogatásra nem jogosult. [6] Ítélete meghozatala során figyelembe vette az Alkotmánybíróság 6/2013.(III. 1.), 3310/2018.(X. 16.), 3047/2019.(III. 14.) és 3194/
- (VI. 11.) számú határozatainak tartalmát. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amely befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte arra való hivatkozással, hogy a befogadást a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása indokolja. A Kúria döntése és jogi indokai [8] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria V.Kfv.35.085/2026/2 4
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A joggyakorlat egységének biztosítása és a joggyakorlat továbbfejlesztése mint befogadási okok elkülönülnek egymástól. A felülvizsgálati kérelem joggyakorlat egységének biztosítása érdekében való befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat]. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha az egységes bírói gyakorlatnak a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi okból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [13] A felet e befogadási ok körében is indokolási kötelezettség terheli. A felperes a befogadási kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelmének befogadása a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolt, azonban nem fejtette ki, hogy miben látja ügye kapcsán a joggyakorlat egységének Kúria V.Kfv.35.085/2026/2 5 megbomlását, illetve továbbfejlesztésének szükségességét. A felperes tehát a befogadási kérelme tekintetében nem tett eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem volt lehetséges. [14] Mindemellett a Kúria kiemeli, hogy már számos döntésében foglalkozott azon jogkérdéssel, hogy a felperes a 6/2013. (III. 1.) AB határozatból következően jogosult-e működési támogatásra, illetve egyházi kiegészítő támogatásra [Kfv.IV.35.352/2015/5., Kfv.III.35.367/2014/5., Kfv.IV.35.305/2017/3., Kfv.IV.35.060/2021/5; Kfv.IV.35.022/2021/4.]. A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy a felperes pusztán az Alkotmánybíróság határozata alapján nem tekinthető bevett egyháznak. Az Alkotmánybíróság a bevett egyházakra vonatkozó különbségtételt az Alaptörvénnyel összhangban állónak ítélte [3194/2020. (VI. 11.) AB határozat [29], [41], valamint a Kúria Kfv.IV.35.305/2017/3. számú ítélete]. [15] A Kúria az ügyben felmerült jogkérdés kapcsán egyéb befogadási okot sem észlelt, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, amennyiben a fél azt nem indokolja, és az ügyben felmerült jogkérdést illetően közzétett gyakorlattal rendelkezik. Záró rész [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Budapest,
- április
- dr. Darák Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró Kúria V.Kfv.35.085/2026/2 6 dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró