Gfv.30152/2025/7 – Kúria

(4)bekezdése alapján, amennyiben a keresetindítás feltételei fennállnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.152/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Madarász Anna bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: név A felperes képviselője: Dr. Novák Tamás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Novák Tamás ügyvéd) Az alperes: név Az alperes képviselője: Csurgay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csurgay Tamás Zsolt ügyvéd) A per tárgya: érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.236/2024/
2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 5.G.40.276/2023/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól kezdődően új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 158.900 (százötvennyolcezer-kilencszáz) forintban, míg az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 285.750 (kétszáznyolcvanötezerhétszázötven) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 1/1 arányban tulajdonosa a Budakeszi belterületi helyrajziszám alatt nyilvántartott ingatlanoknak. A felperesi ingatlanok a Budakeszi Meggyes Víziközmű Társulat alperes érdekeltségi területéhez tartoznak, így a felperes mint az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező személy az alperesi társulat kényszertagja. Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 2 [2] Az alperesi víziközmű társulatot a
4. június 16-án megtartott alakuló közgyűlésen hozott határozatok alapján a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága
5. július 14-én Cg.13-16-000193 számon jegyezte be a cégjegyzékbe. Az alakuló közgyűlésen meghozott 2/2023 (VI.15.) számú határozattal az azon résztvevő személyek mint taggyűlés elhatározták a Budakeszi Meggyes Víziközmű Társulat megalakulását azzal, hogy az érdekeltségi terület az ott felsorolt, Budakeszi település területén található 51 darab ingatlant foglalja magába. Az ingatlanok között felsorolták a felperes tulajdonában lévő helyrajzi számú ingatlanokat is. A
6. napirendi pontban a levezető elnök az előzetes számítások figyelembevételével az érdekeltségi hozzájárulás alapösszegére és a fizetési ütemezésre tett javaslatot. A közgyűlés a 7/
7. számú határozatával megállapította, hogy az érdekeltségi hozzájárulás alapösszege 5.322 forint/m2, amelynek fizetési ütemezése alapján az érdekeltségi hozzájárulás összegének 20%-át
8. július hó 31-ig, 40%-át
9. november hó 30-ig, 40%-át
10. április 30-ig kellett a tagoknak megfizetniük. A szavazás eredményeként rögzítették, hogy a leadható szavazatok számából 40 igen szavazat volt, 11 fő nem szavazott, sem tartózkodás, sem nemmel történő szavazás nem volt. A felperes az alakuló közgyűlésen nem vett részt. [3] Az alperes intézőbizottságának elnöke a
11. augusztus 2-án Budapesten postára adott
12. július 26-án kelt tájékoztatás megnevezésű iratban a társulás tagjait arról értesítette, hogy bejegyezték az alperest, megadta a bankszámlaszámot, amelyre az érdekeltségi hozzájárulást be kellett fizetni, továbbá tájékoztatást adott az érdekeltségi hozzájárulás összegéről és a befizetés határidejéről, esedékességéről is. A levél mellékleteként a tagnyilvántartást, az érdekeltségi egységek fizetési kötelezettségének táblázatát, továbbá az elektronikus kézbesítési cím bejelentéséhez felhasználható nyilatkozatot csatolta. Az érdekeltségi egységek fizetési kötelezettségének táblázata azt tartalmazta, hogy a felperes hrsz-ú ingatlana 1535 m2, így, figyelemmel a megszavazott 5.322 forint/m2 hozzájárulásra, a felperes fizetési kötelezettsége e tekintetben 8.169.239 forint, a hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a 766 m2 alapul vételével 4.076.637 forint, míg a hrsz-ú ingatlan 770 m2 területe miatt 4.097.924 forint volt. [4] A felperes
13. július
14. és augusztus
15. között kórházi kezelés alatt állt. A kórházból
16. augusztus 23-án hazalátogatott, és akkor találta meg postaládájába bedobva az alperes levelét, de a küldemény korábbi kézbesítésének meghiúsulásáról értesítést nem talált. Ekkor a Magyar Postánál panaszt tett a szabálytalan kézbesítés miatt. A posta
17. szeptember 19-i levelében elismerte, hogy a benyújtott panasz megalapozott, a levél levélszekrény útján került kézbesítésre, amelyről a kézbesítő a posta rendszerében valótlan adatokat rögzített. A postai kézbesítést igazoló íven a kézbesítő
18. augusztus 4-ét tüntette fel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes a
19. szeptember 13-án benyújtott keresetében kérte az alperes 7/
20. (VI. 15.) számú közgyűlési határozatával – 5322 forint/m2 alapösszegben a tulajdonát képező Budakeszi, 6817 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében 8.169.239 forint, a Budakeszi, 6818 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében 4.076.637 forint, a Budakeszi, 6831 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében 4.097.924 forint összegben – megállapított érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálatát és a határozat hatályon kívül helyezését. A
21. április 9-én előterjesztett keresetváltoztatásában a felperes az alperesi 7/
22. (VI. 15.) számú közgyűlési határozaton alapuló fizetési kötelezettsége hatályon kívül helyezését kérte. [6] Előadta, hogy az alperes alapszabályának IV/
23. pontjában az érdekeltségi hozzájárulás mértékét a 160/
24. (XII. 26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
25. §

(1)bekezdés a) pont 1. alpontjában, illetve a

(2)bekezdésben Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 3 foglaltaktól eltérően határozták meg. Az alapszabály 9/d. pontja az érdekeltségi hozzájárulás késedelmes fizetése esetére a követelés behajtásával felmerülő költségek fedezetére rendkívül magas, 250.000 forint összegű költségátalány befizetését írja elő. Rámutatott: mivel az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, ezért a behajtási költségek a jegyzőnél merülnek fel. Hivatkozott arra, hogy az alperes megalakulásakor a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVI) nem volt tagja a társulat megalapításához létrehozott szervezőbizottságnak, ezért a szervezőbizottság tevékenysége és az alperes alakuló közgyűlésének előkészítése jogszabályba ütköző módon történt. Kifogásolta, hogy az alakuló közgyűlés meghívóját a Kormányrendelet 5. §

(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem tették közzé a helyben szokásos módon. Utalt arra, hogy az alperes az alapszabályában a Kormányrendelet 13. §

(1)bekezdés a) pont

1. alpontjában meghatározottakkal ellentétben az érdekeltségi hozzájárulás összegét a közgyűlés által megállapított alapösszeg és az érdekeltségi egység négyzetméterében állapította meg az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett alapterület szorzata alapján, így az érdekeltségi hozzájárulás megállapításának módja jogszabályba ütközik és érvénytelen. Ebből a felperes arra következtetett, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokra megállapított érdekeltségi hozzájárulást is jogszabályba ütköző módon állapították meg. [7] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás hivatalból történő megszüntetését indítványozta arra hivatkozással, hogy a felperes a perindításra a jogszabályban megállapított határidőt elmulasztotta, a keresetlevélhez csatolt ügyvédi meghatalmazás pedig nem a jelen per vitelére szól, ezért az eljárásban nem felhasználható. Érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a vízgazdálkodásról szóló
2. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) szerint történt a társulat megalapítása, a létrehozásról a 2/
3. (VI. 15.), az alapszabály elfogadásáról a 6/
4. (VI. 15.) számú határozataival döntött. Utalt arra, hogy megválasztotta a társulat ügyvezetőjét, ellenőrző szervét, amelyről a 4/
5. (VI. 15.) és az 5/
6. (VI. 15.) számú határozataival határozott. Állította, hogy a felperes a kereset jogalapjaként megjelölt Vgt.
7. §-a alapján vele szemben a 7/
8. (VI. 15.) számú közgyűlési határozat alapján kiszámított hozzájárulás vitatására nem jogosult. Érvelése szerint a felperes lényegében az alapszabályban foglalt költségfelosztási mód jogszerűségét vitatta, ezért az a megjelölt Vgt.
9. §-a alapján nem érvényesíthető igény. Kifejtette: a keresettel támadott közgyűlési határozatnak nem tárgya az érdekeltségi hozzájárulás számításának módja. Állította, hogy az alapszabályt elfogadó határozat érvényes, azt a rendelkezésre álló határidőn belül egyetlen arra jogosult személy sem támadta meg, a sérelmezett számítási mód jogszerű. Utalt arra is, hogy a Kormányrendelet
10. §

(1)bekezdés a) pont

1. alpontjában foglalt számítási módot az alperes esetében nem lehet alkalmazni, mert az érdekeltségi területen található egyik ingatlan sem rendelkezik vízfogyasztással és/vagy szennyvízkibocsátással. Előadta, hogy a megalakulását megelőzően a KDVVI-vel egyeztetett és egyetértettek abban, hogy jogszabály nem kezeli külön a víziközművesítés teljes hiányát, ilyen esetre számítási módot nem kíván. Hangsúlyozta: a társulat legfőbb szerve által elfogadott számítási mód az általános gyakorlatnak megfelel. Kifejtette: az alperes közgyűlése hatáskörrel rendelkezik differenciált, az érdekeltségi területen fekvő ingatlanok négyzetméterben kifejezett területéhez igazodó számítási mód megalkotására. E körben utalt a Kúria Gfv.30.035/2016/
2. számú precedens határozatára. Az első- és másodfokú ítélet Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 4 [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Vgt.
3. §

(1)-

(4)bekezdésének és a Kormányrendelet 13. §

(1)bekezdés a) pont 1. alpontja és

(2), valamint

(3)bekezdése felhívásával rögzítette, hogy a felperes az alperes tagja, a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a Vgt. 35. §

(4)bekezdése alapján kérhette. Megállapította, hogy a keresetet a felperes határidőben terjesztette elő, ezért azt érdemben vizsgálta. Kiemelte, hogy el kell különíteni azt az esetet, amikor a tag a hozzájárulást, annak összegét, a befizetés módját, határidejét megállapító közgyűlési határozatot támadja, attól az esettől, amikor a közgyűlési határozat alapján a részére meghatározott és kiszámított hozzájárulás felülvizsgálatát kéri. Rámutatott arra: amennyiben a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott 30 napos tudomásszerzési és egy éves jogvesztő határidőn belül nem indít pert senki a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt, az a továbbiakban is érvényesnek tekintendő, még a Vgt.
2. §-a alapján indított perben sem támadható. Kifejtette, hogy a társulati taggal szemben megállapított hozzájárulást megalapozó közgyűlési határozat vitatására nincs lehetőség, ezért a perben a felperes kizárólag annak felülvizsgálatát kérheti, hogy a vele közölt érdekeltségi hozzájárulás a meghozott közgyűlési határozat alapján nem helytálló, annak számítása helytelen. Ebben a körben utalt a Debreceni Ítélőtábla Gf.30.258/2013/
3. számú határozatában foglaltakra. [9] Rámutatott arra, hogy a felperes mint az alperes tagja köteles az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére, mivel az alakuló közgyűlésen meghozott határozat megtámadására az egy éves jogvesztő határidőn belül a felek egyező előadása alapján nem került sor. Megjegyezte, hogy ugyan a kereset petitum része a 7/
4. (VI. 15.) számú határozat hatályon kívül helyezése szövegezést használja, ugyanakkor a megjelölt jogalap a Vgt.
5. §

(4)bekezdése volt. Hangsúlyozta, hogy a felperes jogi indokolása kizárólag az érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálatára vonatkozóan tartalmazott előadást, ugyanúgy, ahogy a perindítási határidő betartásának körében is kizárólag a felülvizsgálni kért határozatról történő tudomásszerzésről adott elő tényállítást, de a közgyűlési határozatról való tudomásszerzésről, a határidő betartásáról tényelőadása, hivatkozása nem volt. Ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a közgyűlési határozat és meghozatala törvényességét, jogszerűségét, az elfogadott alapszabály jogszabályszerűségét nem kellett a bíróságnak vizsgálnia, és ezt a kérdéskört a felperes – egyébként meg nem engedett – keresetváltoztatása sem érintette. Kifejtette, hogy a felperes a keresetváltoztatásában a 7/

1. (VI. 15.) közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése megnevezés helyett ugyanezen közgyűlési határozaton alapuló fizetési kötelezettség hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy ennek jelentősége nem volt, mivel a töretlen bírói gyakorlat szerint a keresetindításra nyitva álló határidőt követően új kérelem előadása és az addig előhozott indokok megváltoztatása, kibővítése már nem lehetséges. Utalt a BDT
3. számú eseti határozatban foglaltakra. [10] Rámutatott arra is, hogy a tag vitássá teheti nemcsak az érdekeltségi hozzájárulás összegét, hanem az érdekeltségi egység megállapítását is, a bíróság azonban nem vizsgálhatja felül az érdekeltségi egység megállapítására vonatkozó döntés gazdasági célszerűségét (BDT
4. 3453.). Utalt arra, hogy a perben a felperes az érdekeltségi hozzájárulás meghatározásának a módját támadta, amelyet az alperes az alapszabályában rögzített és amelyet a közgyűlés a meg nem támadott 6/
5. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, ezért a bíróságnak e határozat érdemi vizsgálatára nem volt lehetősége. Megállapította, hogy az elfogadott alapszabályban rögzített, az ingatlan négyzetméter nagyságának alapulvételével Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 5 a felperes tulajdonában lévő és az alperes érdekeltségi területén fekvő ingatlanokra meghatározott hozzájárulás összege megfelelt az alapszabály számítási módjának, ezért a felperes keresetét elutasította. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Vgt.
6. §

(4)bekezdése szerint a víziközmű-társulati tag a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, ezért a keresettel érvényesíteni kívánt jog alapján a 6/

1. (VI. 15.) és 7/
2. (VI. 15.) számú közgyűlési határozatok nem voltak felülvizsgálhatók. Kifejtette: amennyiben a Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül nem indít pert senki a közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt, azok a továbbiakban is érvényesek, a Vgt. 35. §

(4)bekezdése alapján indított perben sem lehet felülvizsgálni. Az elsőfokú bírósággal egyezően rámutatott arra is, hogy az érvényesített jog alapján a keresetindításra nyitva álló határidőt követően új kérelem előadása és az addig előhozott indokok megváltoztatása, kibővítése már nem volt lehetséges. Hangsúlyozta: a felperes az érdekeltségi hozzájárulás meghatározásának módját támadta, amelyet az alperes az alapszabályában rögzített és amelyet a közgyűlés a meg nem támadott 6/

1. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, ezért a bíróságnak e határozat érdemi vizsgálatára nem volt lehetősége. Megítélése szerint a felperes nem tette vitássá, hogy az elfogadott alapszabályban rögzített, az ingatlanok négyzetméter nagyságának alapulvételével a tulajdonában lévő és az alperes érdekeltségi területén fekvő ingatlanokra meghatározott hozzájárulás összege megfelelt az alapszabály számítási módjának. [12] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a kereseti kérelmében foglaltak teljesítését kérte. Rögzítette, hogy az általa megfogalmazott két petitum között annyi különbség volt, hogy a határozat felülvizsgálatán túlmenően annak hatályon kívül helyezése helyett, de abban tartalmilag benne foglalt, a határozaton alapuló fizetési kötelezettsége hatályon kívül helyezését kérte. [14] Állította, hogy a módosított keresete megfelelt a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdésében és a Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. pontjában foglaltaknak. Kifejtette, hogy a keresetmódosításában nem állított sem eltérő jogot, sem további jogot az eredeti petitumhoz vagy jogi indokolásban foglaltakhoz képest. Ténynek tekintette, hogy a keresetmódosításban összegszerűséget nem módosított és további kérelmet sem terjesztett elő, tartalmi változtatás sem történt. Hangsúlyozta, hogy az eredetileg hatályon kívül helyezni kért határozat is már magában foglalta a fizetési kötelezettsége vitatását, annak tartalmi része volt. Álláspontja szerint a többen a kevesebb benne foglaltatik elv alapján a megfogalmazásbeli módosítás nem tekinthető olyan érdemi módosításnak, amely az eredeti kérelem tartalmát megváltoztatta volna. Rámutatott arra is, hogy pontosított keresethez tartozó jogi hivatkozás, ill. jogi indokolás sem változott. Mindezek alapján nem értet egyet az eljárt bíróságokkal abban, hogy a beadványa meg nem engedett keresetmódosítást tartalmazott. [15] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem megalapozottan hivatkozott arra, hogy a Vgt.
2. §

(4)bekezdése alapján nem volt lehetőség az eredményes perindításra és csak a Ptk. 3:

1. §-a szerinti keresettel lehetett volna megtámadni a határozatot. A felperes álláspontja az volt, hogy a Ptk. 3:
2. §

(2)bekezdése kizárólag a Ptk.-ban – és nem más jogszabályokban — rögzített rendelkezéstől való eltérést engedi meg. Hangsúlyozta, hogy ez a szabadság egyéb jogszabályokra, így a Vgt.-re és a végrehajtására kiadott kormányrendelet Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 6 rendelkezéseire nem terjeszthető ki, azok rendelkezései speciális szabályok, kógens szabályok, azoktól eltérni nem lehet. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt arra, hogy a másodfokú bíróság álláspontja ellentétes Kúria Pfv.21.336/2021/

1. számú döntésében foglaltakkal (közzétéve: BH2022.12.325). Kiemelte, hogy a társulat tagjának jogmegóvási érdekét az érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránti per indítása szolgálja (BDT
2. 3453). Érvelése szerint e pertípusban az érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezett tag vitássá teheti a hozzájárulás jogalapját és az összegszerűségét is. Álláspontja szerint a közzétett kúriai döntések egyértelműen közvetítik, hogy a társulati tag jogvédelmét a vele szemben megállapított érdekeltségi hozzájárulással szemben a Vgt.
3. §

(4)bekezdésben szabályozott érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránti per szolgálja. E perben nemcsak az érdekeltségi hozzájárulás összegszerűsége, hanem annak jogalapja is támadható. Állította, hogy a Vgt. 35. §

(4)bekezdésben biztosított perindítás lehetősége egy, az általánostól (Ptk. 3:

1. §) eltérő speciális pertípus, amely egy speciális társasági forma, a vízgazdálkodási társulat tagjainak számára biztosít jogvédelmet. Kiemelte, hogy a Vgt.
2. §

(4)bekezdése minden társulati tagra vonatkozó, teljeskörű jogvédelmet kell, hogy biztosítson azon társulati tagok részére, akik akár a fizetési kötelezettségük jogalapját, akár pedig annak összegszerűségét vitatni kívánják. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alapos. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel – a joggyakorlat egységének a biztosítására figyelemmel – engedélyezte. [20] A Pp. 423. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. A

(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsőként arra hivatkozott, hogy nem változtatta meg a keresetét meg nem engedett módon, ugyanis az eredetileg hatályon kívül helyezni kért határozat is már magában foglalta a fizetési kötelezettsége vitatását, annak tartalmi része volt. [22] A Kúria egyetértett a felperessel abban, hogy meg nem engedett keresetváltoztatás adott esetben nem történt. A Pp. 7. §

(1)bekezdés 12. pontja szerint keresetváltoztatás, ha a fél a keresetével – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összefüggésben előadott korábbi jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít [

1. a)pont]; kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő [
2. b)pont]. A felperes keresete eredetileg valamennyi társulati tag fizetési kötelezettségére kiható tartalmú volt, módosított szövege viszont csak a sajátjára. Az eredeti szöveg bővebb tartalmú volt, magában foglalta tehát az utóbbi szűkebb tartalmat is, miközben sem az érvényesített jog, sem annak indokolása nem változott. [23] A felülvizsgálati eljárásban így az volt az eldöntendő kérdés, hogy amennyiben a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül nem indít pert senki az adott Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 7 közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt, úgy a Vgt. 35. §

(4)bekezdése alapján lehet-e pert indítani a víziközmű-hozzájárulás jogalapjának és összegszerűségének a felülvizsgálata iránt kizárólag a perindító fizetési kötelezettségére kihatóan. [24] A Vgt. 34. §

(1)bekezdése szerint a vízgazdálkodási közfeladatok a Vgt-ben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat a közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat. A felperes távollétében két közgyűlési határozat született: a 6/2023. (VI. 15.) és a 7/2023. (VI. 15.) közgyűlési határozatok. A másodfokú bíróságnak az volt a jogi álláspontja, hogy amennyiben a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül nem indít pert senki a közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt, azokat a Vgt. 35. §

(4)bekezdése alapján indított perben sem lehet felülvizsgálni. [25] A Kúria e kérdésben nem osztotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját. A víziközmű társulat közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátására jön létre, érdekeltségi területén végzi szolgáló tevékenységét. Az alapszabály által megállapított érdekeltségi területe meghatározza a tagok (kényszertagok) körét (BDT2013. 2938.). A Vgt. 35. §

(3)bekezdése értelmében a víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni azzal, hogy a társulat tagjai a nyújtott szolgáltatás ellenértékeként érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetők (BDT2012. 2714.). [26] Bár a Vgt. 39. §

(1)-

(2)bekezdése

1. január 2-tól a víziközmű társulat törvényességi felügyeletét a környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz telepítette, azonban a Vgt.
2. §

(4)bekezdése továbbra is úgy rendelkezik, hogy a tag a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. „Mindebből az is következik, a jogalkotó az érdekeltségi hozzájárulást megállapító taggyűlési határozattal szemben a peres jogorvoslatot meghagyta, a taggal szemben megállapított, a tagra nevesítetten érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító taggyűlési határozat felülvizsgálata változatlanul perre tartozik” (Fővárosi Ítélőtábla Gpkf.44.797/2011/4.). [27] A felperes kényszertagnak minősül és a közgyűlési határozatok meghozatalában – rajta kívül álló okok miatt – nem tudott részt venni. A kényszertagság önmagában az érdekeltségi hozzájárulásfizetési kötelezettséget – határozat és értesítés hiányában – nem teremti meg. A kényszertagság és a fizetési kötelezettség elválik egymástól. Ez következik a Kormányrendelet 12. §

(3)és

(4)bekezdéséből, amelyek értelmében ha a korábbi tag a viziközműtársulat felé a tulajdonosváltozást elmulasztja bejelenteni, mindaddig tőle hajtható be az érdekeltségi hozzájárulás, ameddig e mulasztását ő vagy az új tulajdonos nem pótolja (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.232/2021/6.). [28] A Vgt. 35. §

(4)bekezdése értelmében a víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti. A tag jogmegóvási érdekét ez a per szolgálja. Ebben a perben teheti vitássá a hozzájárulás összegét és jogalapját is. (BDT

1. 3453., Kúria Pfv.21.333/2021/5., Pfv.21.336/2021/5.). [29] Mivel a víziközmű társulat és tagja közötti jogviszonyban kiemelkedően fontos szerep jut a taggyűlés által elfogadott hozzájárulásnak, ennek a vitatását az irányadó jogszabályok peres eljárásban a fentiek szerint lehetővé teszik. A perbeli keresetindítással ilyen igényérvényesítés történt, amelyet az eljárt bíróságok eltérő jogi álláspontjuk miatt érdemben nem vizsgáltak. Kúria VI.Gfv.30.152/2025/7 8 [30] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [31] Az új, a perfelvételi szaktól lefolytatandó megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben vizsgálnia kell a felperes keresetét és szükség esetén le kell folytatnia az ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárást. [32] A Kúria a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Pp. 424. §

(4)bekezdése alapján csak megállapította. Mivel a felperes az ügyvédi munkadíját csak felszámította, de nem részletezte, ezért a Kúria a felülvizsgálati eljárási költségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdése alapján – a Magyarország

1. évi központi költségvetéséről szóló
2. évi LXIX. törvény
3. §

(4)bekezdésére tekintettel – 10 óra figyelembevételével, áfával növelten 88.900 forintban állapította meg. A megállapított költség tartalmazza továbbá a felperes által lerótt 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket is. Az alperes az ellenkérelméhez csatolta a hivatkozott IM rendelet alapján felszámított, részletesen kimunkált ügyvédi munkadíj iránti igényét, ezt a Kúria szintén csak megállapította. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [34] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [35] A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 35. §

(4)bekezdés, Ptk. 3:36. §

(1)bekezdés, Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. pontja,
2. §

(3)bekezdés. A döntés elvi tartalma [36] A víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát kérheti a Vgt. 35. §

(4)bekezdése alapján, amennyiben a keresetindítás feltételei fennállnak. Budapest,

1. január
2. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró Dr. Madarász Anna s.k. bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró