A határozat elvi tartalma: A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, amennyiben az nem egyértelmű a választópolgárok számára. KÚRIA Knk.IV.37.390/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt szervező (cím2) szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 64/
- számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi végzést: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 64/
- számú határozatát helybenhagyja. Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás I.
- A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 64/
- számú határozatában megtagadta a szervező által
- március 13-án benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az
- január 1-jétől
- november 1-ig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok?” Kúria IV.Knk.37.390/2015/3-1 2
- Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
- évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.)
- §ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdés
- b)pontjára tekintettel nem hitelesíthető, mivel úgy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2011. december 31-éig hatályos 4. §
- l)pontja, mint egyéb jogszabályok rendelkezései a magánnyugdíjpénztári tagdíjat járulékként definiálták. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tny.) a járulék fogalmára a fenti időszakban - a Tbj. rendelkezéseit tekintette irányadónak. A Tny. hatályos rendelkezései pedig szintén egyértelművé teszik, hogy a társadalombiztosítási nyugdíj fedezeteként tekint a Tbj. szerinti járulékokra. A saját jogú ellátás összege pedig a járulékokkal fedezett időszakhoz és a fizetett járulék alapjához igazodik. Mivel az NVB a Tny.-t az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés b) pontja szerinti járulékról szóló törvénynek minősítette, ezért arról népszavazás tartására nem látott lehetőséget. Az NVB számba vette az 1998 és 2010 között a nyugdíjrendszert érintő alapvető finanszírozási és szervezeti változásokat. Abból megállapította, hogy a hitelesíteni kért kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha a társadalombiztosítási egyéni számlára rávezetni kért újabb adatok befolyással lennének a későbbi öregségi nyugdíj összegének megállapítására a korábbi magán-nyugdíjpénztári tagság okán. Utalt arra is, hogy a Tny. 96. §
(2)bekezdés i) pontja és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 120/A. §
(8)bekezdése értelmében a társadalombiztosítási egyéni számla tartalmazza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelésre vonatkozó adatokat. Az NVB ezen indokok alapján megállapította, hogy a megtévesztő jellegre tekintettel a hitelesíteni kért kérdés sértette a Nsztv. 9. §
(1)bekezdésében foglalt választói egyértelműség követelményét.
- A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az Nsztv.
- §
(1)bekezdése alapján az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte. A szervező vitatta, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adatkénti nyilvántartása érintené a Tny.-beli közteher-kötelem alapját, mértékét, az azzal összefüggő mentességeket, vagy kedvezményeket. Ezért a kérdés hitelesítését az NVB az Nsztv.
- §-ába ütközően tagadta meg. A szervező hivatkozott arra is, hogy a hitelesíteni kért kérdés egyértelműsége nem vonható kétségbe, hiszen az abban foglaltakkal úgy a Kormány 1281/
- (XII. 15.) Korm. határozatában, mint az Országgyűlés 2/
- (XII. 22.) OGY politikai nyilatkozatában Kúria IV.Knk.37.390/2015/3-1 3 egyetértett. Álláspontja szerint a Tny. anyagi jogilag és eljárási értelemben is úgy kezeli a visszalépett magán-nyugdíjpénztári tagokat, mintha nem lettek volna magán-nyugdíjpénztári tagok. Ezért a visszalépett személyek által fizetett tagdíj – a szervező álláspontja értelmében ugyanúgy befolyásolja a nyugdíjjogosultságot, mint a nem magán-nyugdíjpénztári tagok által a társadalombiztosítás rendszerébe fizetett nyugdíjjárulék. II. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
- A Kúria az NVB határozatát az Nsztv.
- §
(1)bekezdése – figyelemmel az Nsztv.
- §ára is - szerinti hatáskörében eljárva, nemperes eljárásban, az Alaptörvény védelme érdekében, elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel vizsgálja felül.
- A Kúria előjáróban rögzíti azt, hogy eljárásában nem a nyugdíjrendszer 1997 óta végbement átalakulását, annak célszerűségét, jogszerűségét és hatékonyságát, hanem az NVB határozatának alkotmányosságát és jogszerűségét vizsgálta felül. A magyar nyugdíjrendszer 1997-től fokozatos átalakuláson ment át. Azt 1998-tól az úgynevezett vegyes rendszer (biztosítási elemekkel vegyes társadalombiztosítási rendszer mellett létrehozott tőkevárományosi, avagy tőkefedezeti elven működő rendszer) kialakítása és működtetése, majd pedig 2010-ben a magánnyugdíjpénztárak átalakítása és önkéntessé tett működtetése mellett, a társadalombiztosítási rendszer módosított szabályozási koncepciójának megvalósítása jellemzett.
- A Tny. mai rendszere a születési évtől függően fokozatosan, korosztályonként egységes jelleggel határozza meg a társadalombiztosítási nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárt. A költségvetési finanszírozottság mellett további jellemzője az, hogy a nyugellátás összegszerűsége – minden biztosított esetében, így a volt magán-nyugdíjpénztári tagok esetében is - egységes elvek alapján, a Tbj.-n alapuló járulékfizetési kötelezettség teljesítéséhez, a kereset és jövedelem összegéhez, valamint az elismert szolgálati időhöz igazodó számításon alapul. Az önkéntességen alapuló öngondoskodást kiegészítő szerepre szorítva, az állam az Alaptörvény XIX. cikk
(4)bekezdése értelmében, figyelemmel a
- cikkben foglaltakra is, a Tny.-ben intézményesített, társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer működtetését vállalva garantálja az időskorúak megélhetését.
- A Tny.
- március 12-től hatályos, módosított 96/A. §-ában valamennyi biztosítottra kiterjedően, így az elszámolás eredményeképpen a reálhozamhoz hozzájutott és a társadalombiztosítási jogviszonyukat teljes körűen helyreállított, volt magán-nyugdíjpénztári Kúria IV.Knk.37.390/2015/3-1 4 tagok számára is létrehozta a társadalombiztosítási egyéni számlát. A tőkefedezeti elven alapuló rendszerrel (lásd az Mpt. 2010-es módosítását megelőzően hatályos
- §
(2)bekezdését) szemben a társadalombiztosítási egyéni számla „egyenlege” nincs közvetlen összefüggésben az időskori saját jogú ellátás alapjának és összegének megállapításával. A társadalombiztosítási egyéni számla nem a saját jogú nyugellátás anyagi alapja, hanem a társadalombiztosítási szerv számára 1988-tól kezdődően rendelkezésre álló adatok egy részének egyéniesített adatbázisa. 5. Az Nsztv. 9. §
(1)bekezdése értelmében „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (...)”. Az Alkotmánybíróság által 2001-ben [51/
- (XI. 29.) AB határozat] kidolgozott egyértelműségi teszt értelmében az NVB – és a felülvizsgálat során a Kúria – a népszavazási kérdés választói és jogalkotói egyértelműségét mérlegeli. A népszavazáshoz való jog – mint alanyi jogként érvényesíthető politikai alapjog – garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Ebben a körben vizsgálandó az egyértelmű megválaszolhatóság, aminek viszont feltétele az, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés egyféleképpen legyen érthető. A választói egyértelműség követelménye szükségképpen magában foglalja azt, hogy a kérdés feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, de pusztán azzal nem azonosítható: lényege, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, érdemét és jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudják leadott szavazataikkal az Országgyűlés jogalkotói munkáját meghatározni.
- A hitelesíteni kért kérdés arra irányult, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlán [Tny. 96/A. §
(1)és
(2)bekezdése] jelenjenek meg jogosultság-keletkeztető adatként a magánnyugdíjbiztosítás időszakában,
- január
- és
- december
- közötti időben nyilvántartott tagdíjak. A tőkefedezeti elven működő rendszerben fizetett tagdíjak nyilvántartása, valamint az Alaptörvény által preferált, a társadalmi szolidaritásra és a biztosítási elvre alapozott nyugdíjrendszerben a nyugdíj alapjának és összegének megállapítása között a fentiekben kifejtettek értelmében nincs összefüggés. Ugyanakkor az adattartalom bővítése ennek ellenkezőjét, azt a hamis látszatot kelti a volt magán-nyugdíjpénztári tag, illetve a választópolgár számára, hogy a
- december 31-et megelőző időszakban a biztosított után bevallott nyugdíjjárulék puszta nyilvántartása anyagi jogi jogosultságokhoz vezet a biztosított javára.
- A kifejtettek értelmében a Kúria megállapította, hogy a kérdés az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján nem egyértelmű, az sérti a választópolgári egyértelműség Kúria IV.Knk.37.390/2015/3-1 5 követelményét, ezért az NVB jogszerűen tagadta meg annak hitelesítését. A Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 30. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta.
- Az illetékről a Kúria az illetékekről szóló – módosított –
- évi XCIII. törvény
- §
(7)bekezdése megfelelő alkalmazásával határozott.
- A Kúria az NVB kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyta, ezért határozatáról az Nsztv.
- §
(4)bekezdése értelmében – határidőben - közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben. A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§
(1)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró