← Magyarország

Kfv.45127/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjai és
  4. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.127/2025/3. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 Felperes képviselője: Dr. Zsebedits Gabriella ügyvéd cím2 Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság cím3 A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Győri Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 10.K.700.228/2025/19. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2003. január 29. napján kelt 37-04091/2000/0018. számú határozatával 2000. november 1. napjától havi 40.119 forint összegű öregségi nyugdíjat állapított meg a felperes részére a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Egyezmény) alapján. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a 2011. október 13. napján kelt határozatával a nyugellátás folyósítását 2011. november 1-jei hatállyal megszüntette az Egyezmény 9. cikk
(1)bekezdésére hivatkozva, a felperes osztrák lakcímére (lakóhelyére) tekintettel. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a
  1. december
  2. napján kelt 45/2-3349-3/
  3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes a határozattal szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő. [2] A felperes
  4. május
  5. napján kérte a fenti határozat saját hatáskörben történő visszavonását vagy megsemmisítését, az ellátás
  6. november 1-jei hatállyal történő újbóli megállapítását, illetve ennek hiányában kérelmének a felügyeleti szervhez történő felterjesztését. A Magyar Államkincstár Központ
  7. szeptember
  8. napján kelt levelében értesítette a felperest, hogy nem indít felügyeleti eljárást. A felperesnek az értesítéssel szemben előterjesztett keresetlevelét a Győri Törvényszék
  9. november
  10. napján kelt és
  11. december
  12. napján jogerőre emelkedett 10.K.701.211/2024/
  13. számú végzésével visszautasította. Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 3 [3] A felperes
  14. december
  15. napján kérte az öregségi nyugdíj
  16. június
  17. napjától történő újrafolyósítását. Az alperes a
  18. december
  19. napján kelt 110/450207/
  20. számú határozatával a felperes megszüntetett ellátása
  21. március 14 napjától történő folyósításáról rendelkezett az Egyezmény
  22. cikk
(1)bekezdésére és a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az
  1. december 20-án kötött Egyezmény kihirdetéséről szóló
  2. évi
  3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/
  4. (VIII. 30.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) rendelkezéseire, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  5. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/
  6. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tny. vhr.) 75/C. §
(1)bekezdésére hivatkozva. [4] A felperes keresetében kérte a fenti határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését az Egyezmény 9. cikk
(1)-
(2)bekezdései, a Tny. vhr. 75/C. §
(1)bekezdés megsértésére, valamint a Kfv.III.45.041/2023/
  1. számú kúriai döntésre hivatkozva. Előadta, hogy nem költözött a másik szerződő fél (a Szovjetunió) területére,
  2. június
  3. napjától ideiglenes tartózkodási helyként a cím4 szám alatti ingatlan van bejelentve és ténylegesen ott lakik,
  4. március
  5. napjától ez az állandó lakóhelye is. Az Egyezmény nem rendelkezik arról az esetről, ha a jogosult nem a másik szerződő fél, hanem egy harmadik ország, jelen esetben Ausztria területére költözik, az alperesnek
  6. november 1-jétől kellett volna újra folyósítania a nyugdíjat, mert ettől az időponttól szüntették meg jogellenesen a nyugdíját. [5] Az alperes a keresetben foglaltakra tekintettel a
  7. február
  8. napján kelt 11/49634/
  9. iktatószámú határozatával a 110/450207/
  10. iktatószámú határozatát részben módosította. A módosító határozat indokolásában foglaltak szerint döntésének jogalapja nem a Tny. vhr. 75/C. §
(1)bekezdés második mondata, valamint az Egyezmény 4. cikk
(1)bekezdése, hanem az Egyezmény 9. cikk
(1)bekezdése és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  1. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
  2. §
(1b)bekezdése, valamint a MüM rendelet
  1. §-a. Megállapította, hogy a felperes
  2. október
  3. napjától
  4. június
  5. napjáig sem állandó lakhellyel, sem tartózkodási címmel nem rendelkezett Magyarországon,
  6. március
  7. napján létesített állandó lakóhelyet Magyarországon, ettől az időponttól rendelheti el legkorábban a megszüntetett ellátás újbóli folyósítását. [6] A felperes a keresetét kiterjesztette a módosító határozatra is és – egyebek mellett – előadta, hogy a kérelem benyújtásakor (
  8. november
  9. napján) már cím5 szám alatt rendelkezett állandó lakóhellyel. Az Egyezmény
  10. cikk
(1)bekezdés helyes értelmezése alapján kérelemnek az eredeti igénybejelentést, az öregségi nyugellátás iránti igény bejelentését kell tekinteni és nem az ellátás újbóli folyósítása iránt
  1. június
  2. napján benyújtott kérelmet. Ismételten utalt arra, hogy álláspontja szerint – a Kfv.III.45.041/2023/
  3. számú kúriai ítéletre figyelemmel – az ellátás folyósításának a megszüntetése is jogellenes volt, ezért az alperesnek a megszüntetés időpontjára visszamenőlegesen kellett volna megállapítania, és újra folyósítani a nyugdíjat a késedelmi kamatokkal együtt. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 4 [7] Az elsőfokú bíróság az alperes 11/49634/
  4. iktatószámú határozatával módosított 110/450207/
  5. iktatószámú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte az Egyezmény
  6. cikk
(1)-
(2)bekezdéseire, 25. cikk
(1)bekezdésére, a Tny. 1. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 3. §
(1)bekezdésére, 64. §
(2)bekezdésére, 80. §
(1)bekezdésére,
(1a)bekezdés a) pontjára,
(1b)bekezdésére, a MüM rendelet
  1. §-ára, valamint a Kfv.III.45.121/2024/7., Mfv.III.10.300/2019/
  2. számú kúriai döntésekre hivatkozva. [8] A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a felperes által hivatkozott Kfv.III.45.041/2023/
  3. számú kúriai döntés nem irányadó, mert annak tárgya – a perbeli ügytől eltérően – a nyugellátás folyósításának megszüntetése, nem annak újbóli folyósítása volt, az abban foglaltak kizárólag a nyugellátás folyósításának megszüntetésével kapcsolatos azonos ténybeli és jogi alapon álló hatósági és bírósági ügyekben alkalmazandók. Az elsőfokú bíróság a perben az életvitelszerű tartózkodás feltétele megvalósulását vizsgálta, a lefolytatott okirati és tanúbizonyítás alapján megállapította, hogy a felperes a tartózkodási hely bejelentésétől életvitelszerűen, a végleges letelepedés szándékával tartózkodik a város1 címen, állandó lakóhelye az alperesnél előterjesztett igénybejelentésben megjelölt naptól,
  4. június 2-tól a város1 ingatlan volt, ezért az alperesnek a nyugdíj újbóli megállapítására vonatkozó határozata ebben a körben jogsértő. [9] Az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatása szerint az alperesnek a felperes újrafolyósítási kérelme elbírálása során abból kell kiindulnia, hogy a felperes MüM rendelet
  5. §-a szerinti állandó lakóhelye
  6. június
  7. napjától a város1 ingatlanban található. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, vagy a jogerős ítélet megváltoztatását, a támadott határozatok megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését akként, hogy a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás szerint az alperesnek a nyugdíj újrafolyósítását
  8. november
  9. napjától kell végrehajtania. Kérte továbbá az alperes perköltség megfizetésére kötelezését. A felperes szerint a jogerős ítélet sérti az Egyezmény
  10. cikk
(1)bekezdését, a 9. cikk
(1)-
(2)bekezdéseit, a Tny. 1. §
(1)
(2)bekezdéseit, 3. §
(1)bekezdését. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ab)alpontját és
  4. b)pontját jelölte meg. [12] A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja tekintetében előadta a pontosan meg nem jelölt „Kommentár” irodalomra hivatkozva, hogy az ügyben olyan új jogkérdés merült fel, miszerint az Egyezmény alapján részére 2011. november 1-től, tizennégy évre visszamenőleg kellene újrafolyósítani a jogellenesen megszüntetett nyugdíjat. Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 5 [13] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja tekintetében előadta a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK véleményre hivatkozva, hogy a felmerült vitás jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság sok esetben megszüntette a nyugdíj folyósítását az Egyezmény hatálya alá tartozó olyan személyeknél, akik egy harmadik ország területére költöztek. [14] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja tekintetében előadta, hogy a jogerős ítélet a Kfv.III.45.041/2023/
  1. számú közzétett kúriai döntés [29] és [32] bekezdéseiben foglaltaktól jogkérdésben eltér, mert a nyugellátás újrafolyósítását csak arra az időszakra rendelte el, amikor Magyarországon bejelentett lakcíme volt, arra az időre azonban, amikor Ausztriában volt bejelentett lakcíme, az újra folyósításról nem rendelkezett. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [16] A Kp.
  2. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 6 [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10.)]. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [19] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [21] A fentiekben kifejtettek alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézése során is biztosíthassa a jogegységet, az egységes ítélkezés követelményének biztosítása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – annak szükségessége esetén – irányt mutasson. Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának elbírálása során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja, ezért önmagában az, hogy a támadott jogerős határozat a felperes álláspontja szerint jogszabálysértő, téves jogértelmezésen alapul, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A perbeli esetben a felperes felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében nem hivatkozott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne, továbbá nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelme befogadását indokolná. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes álláspontja szerint a nyugdíjat részére 2011. november 1-től, a nyugdíj jogellenes megszüntetése időpontjától kellene újrafolyósítani, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, különös figyelemmel arra, hogy a nyugellátás megszüntetésének jogszerűsége (jogellenessége) ebben a perben nem vizsgálható. Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 7 [22] A Kúria rámutat arra is, hogy a joggyakorlat egysége a következetes kúriai gyakorlat alapján azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Ha az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokon eljárt bíróság(
  3. ok)kialakított(
  4. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.107/2024/2., Kfv.VII.37.907/2024/2.). [23] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [25] A felvetett jogkérdés nem nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a Kúriának nincs hivatalos tudomása ilyen típusú perek sorozatos előfordulásáról. A felperes a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségével kapcsolatos befogadási okkal összefüggésben a befogadhatóság körében, illetve felülvizsgálati kérelmében csupán arra hivatkozott, hogy az a jogalanyok széles körét érinti, állítását azonban semmivel sem igazolta, és a Kúriának sincs hivatalos tudomása annak megalapozottságáról. [26] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [28] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [29] A felperes a befogadási okok körében előadta, hogy a jogerős ítélet a Kfv.III.45.041/2023/
  1. számú közzétett kúriai döntés [29] és [32] bekezdéseiben foglaltaktól jogkérdésben eltér, figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a hivatkozott kúriai döntés tárgya a perbeli ügytől eltérően nem az öregségi nyugdíj újrafolyósítását elrendelő, hanem az öregségi Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 8 nyugdíj folyósítását megszüntető határozat jogszerűségének a felülvizsgálata volt, a kúriai jogértelmezés ebben a körben irányadó, illetve az elsőfokú bíróságnak a perbeli ügyben nem abban kellett állást foglalnia, hogy az alperes a nyugellátást jogszerűen megszüntethette-e, hanem a nyugdíj újrafolyósítása feltételeinek fennállásáról. A Kúria ebben a körben utal arra, hogy a felperes az öregségi nyugdíja folyósítását megszüntető határozattal szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, a határozat véglegessé vált; a felperesnek e határozat saját hatáskörben történő visszavonására vagy megsemmisítésére irányuló kérelme alapján a felügyeleti szerv eljárást nem indított, a felügyeleti eljárással kapcsolatos értesítés megtámadására irányuló keresetlevelet a bíróság jogerős végzésével visszautasította, ezért ebben a peres eljárásban, amely a nyugdíj újramegállapítására vonatkozó hatósági határozat felülvizsgálatára irányul, a nyugdíj megszüntetésének jogszerűsége nem vizsgálható, nem lehet a bírósági felülvizsgálat tárgya. Mindezekre tekintettel az ügyazonosság nem állapítható meg, a felperes tévesen hivatkozott a jogerős ítéletnek a közzétett kúriai határozattól jogkérdésben eltérésére. [30] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [31] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [32] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjai és
  4. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp. 116. §
  5. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Varga Zs. András s.k. Kúria VII.Kfv.45.127/2025/3 9 a tanács elnöke Dr. Cséffán József s.k. Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.