← Magyarország

Pkf.25515/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A kérelmezői jogelőd a megnevezést rosszhiszeműen használta, amennyiben tudott annak a kérelmezetti jogelőd általi korábbi használatáról, továbbá annak védjegyoltalmát olyan szolgáltatások kapcsán kívánta fenntartani, amelyek nyújtására tevékenységi körénél fogva nem jogosult. Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rábai Zsolt Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Rábai Zsolt ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe) kérelmezőnek – a dr. Holobrádi Emese ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegy törlését elrendelő határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék
  2. március
  3. napján kelt 3.Pk.23.064/2021/
  4. számú végzése ellen a kérelmező által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Köteles a kérelmező a kérelmezettnek 15 napon belül megfizetni 12.500 (Tizenkétezerötszáz) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A B... Takarék Szövetkezet
  6. november 30-án jött létre, számos, a B...i régióban működő kisebb takarékszövetkezet egyesülése révén.
  7. október 31-én – több másik takarékszövetkezettel együtt – beolvadt a kérelmezett neve-be, a jelenlegi kérelmezettbe. [2] A kérelmező, mint védjegyjogosult javára a jogelődje, személy1 bejelentése alapján állt oltalom alatt a
  8. augusztus 15-i elsőbbségű, ...5 lajstromszámú „B... Takarékszövetkezet” szóösszetétel védjegy, melynek oltalma a Nizzai Megállapodás szerinti
  9. áruosztályon belül: „pénzügyi befektetéssel kapcsolatos reklámszolgáltatások, harmadik személyek áruinak és szolgáltatásainak globális számítógépes hálózaton keresztül történő reklámozása” szolgáltatások vonatkozásában áll fenn. személy1
  10. július 9-én a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/4/I 2 védjegyoltalmat átruházta kérelmezőre. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) a jogutódlást
  11. augusztus 2-án bejegyezte a védjegylajstromba. [3] A védjegy ellen a kérelmezetti jogelőd, a B... Takarék Szövetkezet nyújtott be törlési kérelmet a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
  12. évi XI. törvény (Vt.)
  13. §

(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja, 5. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdés a) pontja alapján. [4] A rosszhiszeműség körében előadta, hogy a B...i régió takarékszövetkezetei, köztük az E... Takarékszövetkezet – melyben a kérelmezői jogelőd személy1 részjegyes, azaz tag volt –, elhatározták, hogy egyesülnek és létrehozzák a B... Takarék Szövetkezetet. E szándékukról az E... Takarékszövetkezet
  1. március
  2. napján tartott részközgyűlésen tájékoztatta a meghívott tagokat. Az egyesülési folyamatról beszámolt a helyi sajtó (weboldal) és a hírt több blog is átvette
  3. augusztusában. A törlési kérelem további indokai szerint a hivatkozott részközgyűlésen a jelenléti ív szerint személy1 részt vett, majd a takarékszövetkezet valamennyi tagját ajánlott levélben is értesítették az egyesülési folyamatról és nyilatkozattételre hívták fel őket, hogy a B... Takarék Szövetkezetben fenn kívánják-e tartani a tagsági jogviszonyukat. További hivatkozása szerint sem a kérelmezői jogelőd, sem maga a kérelmező tevékenységi köre nem terjedt ki a szabályozott pénzügyi ágazathoz tartozó szolgáltatásokra, hitelintézeti, takarékszövetkezeti tevékenységhez engedéllyel sem rendelkezik. [5] A további törlési okok kapcsán hivatkozott továbbá arra, hogy a takarékszövetkezet szó nem alkalmas a megkülönböztetésére, a védjegy alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, továbbá sérti a kérelmezetti jogelődnek, a B... Takarék Szövetkezetnek a névhez fűződő jogát, mivel a nevet már az egyesülést megelőzően használta, valamint a Cégbíróságon
  4. március 28-tól a B... Takarék Szövetkezet cégnevet 60 napos időtartamra lefoglalták. [6] A kérelmező valamennyi törlési ok fennálltát vitatta. Állította, hogy a részközgyűlésen jogelődje, személy1 nem vett részt, a jelenléti íven szereplő aláírás nem tőle származik, és ennek alátámasztására magán-írásszakértői véleményt csatolt. A jegyzőkönyv hitelességét azzal is kétségbe vonta, hogy azon S.E. aláírása is szerepelt, holott a közgyűlés napját megelőzően a nevezett személy elhunyt. Vitatta továbbá a kérelmezetti jogelődtől származó, az egyesüléssel kapcsolatos értesítés, felhívás postai küldeményként történő átvételét is. [7] A Hivatal
  5. sorszámú határozatával a rosszhiszeműség vizsgálata eredményeként – bár a további törlési okokat nem látta megállapíthatónak – a törlési kérelemnek helyt adott és a támadott védjegyet a keletkezésére visszaható hatállyal törölte. [8] A határozat indokolása szerint az Európai Bíróság C-529/
  6. számú Lindt-ügyben rögzítette a rosszhiszeműség kritériumait, mely szerint a bejelentő tudattartalmára a harmadik Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/4/I 3 fél általi használatról, e használat ismertségéből, a használat időtartamából, elterjedtségéből lehet következtetést levonni; továbbá vizsgálni kell, hogy a bejelentőt a használat szándéka vezette, vagy annak érdekében kérte a megjelölés lajstromozását, vagy valamely harmadik felet a piacra lépésben, tevékenységében akadályozzon. Rögzítette, hogy a B... Takarékszövetkezet elnevezés felmerültét a részközgyűlésen elhangzott ügyvezető igazgatói beszéd igazolja. A Hivatal nem vonta kétségbe, hogy a jelenléti ív személy1 aláírását tartalmazza, mivel a szakértői véleményt nem a Hivatal által kirendelt, hanem a kérelmező által felkért magánszakértő készítette, ami így csupán a fél nyilatkozataként értékelhető, továbbá az aláírás meghamisítását büntető bírósági határozat sem igazolja. Az ajánlott küldemények feladója azonban nem a jogelőd E... Takarékszövetkezet, hanem az cég volt, így megállapítása szerint bizonyítatlan, hogy a csatolt levél eljutott-e a kérelmezői jogelődhöz és ismeretlen annak tartalma is. Abból a tényből azonban, hogy személy1 a védjegy lajstromozását követően haladéktalanul felszólító levelet küldött a kérelmezőnek, a védjegy használatát üzleti alku megkötésétől tette függővé és csupán üzleti terveit hangoztatta, okiratokkal nem támasztotta alá, azt a következtetést vonta le a Hivatal, hogy a megjelölés tényleges használati szándék nélkül a védjegyoltalmat rendeltetésével össze nem egyeztethető célra jelentette be, tehát rosszhiszemű. [9] A hivatali határozat ellen a kérelmező nyújtott be megváltoztatás iránti kérelmet. Elsősorban kérte a hivatali határozat megváltoztatását és a törlési kérelem elutasítását, másodlagosan – amennyiben a bíróság úgy ítélné meg, hogy az ügyben az aláírás tekintetében igazságügyi szakértő kirendelésére van szükség, ám a bizonyítás csak a Hivatal előtt folytatható le – a hivatali határozat hatályon kívül helyezését és a Hivatal új eljárás lefolytatására történő utasítását a Vt. 91.§
(2)bekezdés b) pontjára – lényeges eljárási szabálysértésre – hivatkozással. [10] Vitatta rosszhiszeműségét, álláspontja szerint a kérelmezett semmivel nem bizonyította, hogy a bejelentéskor a bejelentő tudatában volt annak, hogy a megjelölés mást illet. Továbbra is állította, hogy a kérelmezetti jogelőd a bejelentés időpontjában ténylegesen még nem használta a „B... Takarékszövetkezet” elnevezést, valamint a jogutódlás folytán a kérelmezett jelenleg e megjelölést már nem használja. A szakértői véleménnyel kapcsolatosan rámutatott, hogy azt a Hivatalnak figyelembe kellett volna vennie, ezért a bíróság előtti eljárásban szakértő kirendelését, vagy a hivatali eljárás megismétlésének szükségessége esetén a határozat hatályon kívül helyezését kérte. [11] A kérelmezett írásbeli ellenkérelmében a megváltoztatás iránti kérelem elutasítását és a kérelmezőnek az eljárási költségeiben marasztalását kérte. A Hivatal által megállapított tényállással és jogi következtetésével egyetértett. Hangsúlyozta, hogy személy1 részjegyesként jóval a védjegybejelentést megelőzően tudott az egyesülő szövetkezetek által tervezett névhasználatról. [12] Az elsőfokú bíróság végzésével a megváltoztatási kérelmet elutasította a hivatali állásponttól némileg eltérő indokok mellett, és a kérelmezőt 31.750 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. Mivel a megváltoztatási kérelem kizárólag a Vt. 3. §
(1)bekezdés c) Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/4/I 4 pontja szerinti rosszhiszeműséggel kapcsolatos hivatali álláspontot vitatta, ezért a határozat egyéb részét érdemben nem vizsgálta. [13] Az elsőfokú bíróság nem talált a hivatali határozat hatályon kívül helyezését indokoló lényeges eljárási szabálysértést. A magánszakértői vélemény bizonyítékként való értékelésével kapcsolatos hivatali álláspontot nem osztotta, azonban a rosszhiszeműség tekintetében a szakvéleménynek nem tulajdonított döntő jelentőséget. A Vt. 38. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ákr. 62. §
(2)és
(4)bekezdése alapján a magánszakvélemény bizonyító erejének lerontását nem találta indokoltnak amiatt, hogy a kérelmező nem tett feljelentést okirat hamisítás miatt, mivel a kérelmezőnek ilyen kötelezettsége nincs. A kérelmezett a szakvélemény megállapításait nem vitatta, és amennyiben e bizonyítékot a Hivatal nem találta az ügyfél tényállításának bizonyítására alkalmasnak, arra vonatkozóan tájékoztatási kötelezettségét kellett volna teljesítenie. Az elsőfokú bíróság a szakvéleményt elfogadva bizonyítottnak találta, hogy a jegyzőkönyv jelenléti ívét nem a kérelmezői jogelőd írta alá, és közvetve azt is, hogy a közgyűlésen nem vett részt. De ezen tények mellett is megállapíthatónak találta a kérelmezői jogelőd rosszhiszeműségét a következők szerint. [14] A rosszhiszeműség első feltételét, azt hogy a bejelentő a bejelentés napján tudott arról, hogy más azonos, vagy hasonló megjelölést használ, igazoltnak látta. Hangsúlyozta, hogy személy1 az E... Takarékszövetkezet tagja volt, ezért valószínűtlennek tartotta, hogy a közgyűlési, küldöttgyűlési meghívók, a határozatok, egyesülési tervek, nyilatkoztattételi felhívások egyikét sem kapta kézhez, továbbá az adott néven történő egyesülési szándékról tudomást szerezhetett a szintén szövetkezeti tag édesanyjától, aki nem vitásan jelen volt a közgyűlése, emellett az egyesülésnek komoly sajtóvisszhangja volt. A második feltétel, a csalárd szándék tekintetében értékelte az elsőfokú bíróság, hogy sem a bejelentő, sem a jogutódja, a kérelmező a bejelentett megjelöléssel gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy kereskedelmi névként használta volna, továbbá a kérelmezői jogelőd 2018. júniusi felszólító levele is azt támasztja alá, hogy a bejelentéssel a cél a kérelmezetti jogelőd üzleti tevékenységének az akadályozása volt. Közömbösnek találta döntéshozatal során, hogy a kérelmezetti jogelőd a bíróság határozatának meghozatalakor használja-e ténylegesen a B... Takarékszövetkezet elnevezést. [15] Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést a Vt. 93. §-a, valamint a Pp. 389. §-a és 383. §
(1)-
(2)bekezdése alapján. A helytelenül megállapított tényállás okán tévesen alkalmazott jogkövetkezmény miatt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg akként, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatát változtassa meg, a kérelmező törlési kérelmét teljes terjedelmében utasítsa el és a kérelmező védjegyének védjegylajstromba való bejegyzése hatályát tartsa fenn, továbbá marasztalja a kérelmezettet 15.000 forint illetékből és 90.000 forint másodfokú költségből álló eljárási költségben. [16] A
  1. március 6-án tartott részközgyűléssel kapcsolatban előadta, hogy ott olyan határozat nem született, melyben a B... Takarékszövetkezet elnevezés szerepelt, az csupán az Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/4/I 5 ügyvezető beszédének egyetlen mondatában hangzott el. A rosszhiszeműséggel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy csak akkor lehetett tudomása arról, hogy a megjelölés a kérelmezettet illeti, mikor azt a kérelmezett már saját szolgáltatásának megjelöléseként használta, vagy a felek a tudomást megalapozó egyéb kapcsolatban álltak egymással. Ezt nem találta bizonyítottnak, kiemelve, hogy az elsőfokú bíróság is egyetértett azzal, hogy személy1 nem vett részt a közgyűlésen. Azt, hogy hozzátartozójától az egyesülésre és a névhasználatra vonatkozóan tájékozódott volna, csupán feltételezésnek tartotta, mivel a közgyűlés iratanyagai között egy szó sem tartalmazta a B... Takarék vagy B... Takarékszövetkezet szóelemeket. A médiából történő értesülést ugyancsak feltételezésnek tartotta. [17] A kérelmezett az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján eljárási költségigényét a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján áfával terhelten jelölte meg. Életszerűtlennek tartotta a kérelmező azon hivatkozását, hogy ne tudott volna arról, hogy az egyesülő takarékszövetkezetek a B... Takarék elnevezést kívánják majd használni, magánszemélyként takarékszövetkezeti tevékenységet a kérelmezői jogelőd nyilvánvalóan nem folytathatott, továbbá fenntartotta, hogy ő maga a részjegyesként, továbbá a részközgyűlésen részt vett hozzátartozója által értesülhetett a kérelmezetti jogelőd névhasználati szándékáról. [18] A fellebbezés nem megalapozott. [19] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ténymegállapításait és az azokból levont jogi következtetéseket mindenben helytállónak és okszerűnek tartja. A jogszabályoknak és a kialakult gyakorlatnak megfelelően vizsgálta a Vt. 3. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti rosszhiszeműség körében a bejelentő tudattartalmát és a csalárd szándékot, amelynek eredményeként helytálló következtetésre jutott. Helyes indokai közül a fellebbezésre tekintettel az alábbiakat emeli ki. [20] A
  1. március 6-ai részközgyűlésen az E... Takarékszövetkezet nem vitatottan arról határozott, hogy egyesülés révén a takarékszövetkezetek létrehozzák a B... Takarék Szövetkezetet, s ez
  2. november 30-án meg is valósult. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint a kérelmezői jogelőd - személy1 - az E... Takarékszövetkezet tagjaként abban a helyzetben volt, hogy tudomást szerezzen annak működését érintő döntésekről, így a B...i régió szövetkezeteit érintő egyesülési szándékról is a tervezett névhasználatra kiterjedően. Bár a
  3. március 6-i részközgyűlésen való részvétele nem nyert bizonyítást, de a vele egy címen lakó és szintén szövetkezeti tag édesanyja nem vitatottan jelen volt, s ott a B... Takarék Szövetkezet elnevezés elhangzott, továbbá nem volt vitatott az egyesülés sajtóvisszhangja sem. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban is, miszerint valószínűtlen, hogy a kérelmezői jogelőd a takarékszövetkezet működésével, döntéshozatalával ne lett volna tisztában, és a bejelentést megelőzően a közgyűlési meghívók, az ott hozott határozatok, egyesülési tervek, nyilatkozattételi felhívások egyikét sem kapta kézhez. Az elsőfokú bíróság megfelelően mérlegelte személy1 tagságának tényét, édesanyjának a közgyűlésen való jelenlétét, valamint a szövetkezeti egyesülés sajtóvisszhangját, amely körülmények együttes értékelése alapján okszerűen jutott arra a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.515/2022/4/I 6 következtetésre, hogy a bejelentő értesülhetett a megnevezés más általi használatáról, még abban az esetben is, ha kérelmezetti ajánlott levél kézbesítése esetlegesen nem történt meg. A bíróságnak ez a mérlegelő tevékenysége alapvetően különbözik a feltételezéstől, ezért a kérelmező ezen fellebbezési hivatkozása nem foghat helyt. [21] A csalárd szándékkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helytállóan vette figyelembe, hogy a bejelentett megjelöléssel sem személy1, sem a tulajdonában álló növénytermesztési szolgáltatásokkal foglalkozó jogutód, az kérelmező neve nem folytat a
  4. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében gazdasági tevékenységet, így helyes volt az a következtetés is, hogy a kérelmezetti jogelődhöz címzett
  5. júniusi felszólító levél, továbbá üzleti terveinek említése nem támasztja alá a rendeltetésszerű védjegyhasználati szándékát. [22] A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján – helyes indokaira utalva – helybenhagyta. [23] Az eredménytelenül fellebbező kérelmező köteles a kérelmezett részére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíjból álló költséget megfizetni. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Karaszi Margarita s.k. s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.