← Magyarország

Kfv.37899/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a polgári jogi alapon álló közigazgatási döntés e jogalapja megszűnik (adott esetben a polgári perben hozott jogerős ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezi), úgy a közigazgatási döntés megsemmisítésének van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.899/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Vörös József Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Vörös József cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes jogi képviselője: Dr. Alvári Andrea kamarai jogtanácsos (cím4) A per tárgya: földhasználati nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Budapest Környéki Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 106.K.701.013/2022/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 2 Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 106.K.701.013/2022/
  5. számú ítéletét megváltoztatja, az alperes 741103/1/2022/2022.02.
  6. számú egyszerűsített határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 91.440 (azaz kilencvenegyezer-négyszáznegyven) forint elsőfokú és 91.440 (azaz kilencvenegyezernégyszáznegyven) forint felülvizsgálati perköltséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az cég1 (a továbbiakban: cég1) mint haszonbérbe adó és a felperes
  7. augusztus 31-én haszonbérleti szerződést kötöttek a Hely1 szám1, a Hely2 szám2 és szám3 hrsz alatti ingatlanokra (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) vonatkozóan. A felek a szerződést 10 évre kötötték azzal, hogy amennyiben jogszabályváltozás következtében a termőföldek haszonbérletének idejére vonatkozó jogszabályi rendelkezések akként módosulnak, hogy a szerződésben rögzített 10 évnél hosszabb haszonbérleti időtartamot tesznek lehetővé, úgy a haszonbérleti jogviszonyszerződésben megjelölt, annak aláírásától számított időtartama a jogszabályváltozás által meghatározott maximum időtartamból még hátralévő idővel minden további külön intézkedés nélkül meghosszabbodik. [2] A szerződés megkötését követőn,
  8. február
  9. és július
  10. között a termőföldről szóló
  11. évi LV. törvény (a továbbiakban: régi Földtv.)
  12. §

(5)bekezdése azt tartalmazta, hogy a cég2 mint haszonbérbe adó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év. A perbeli ingatlanok földhasználati adatlapja a
  1. július 16-i bejegyzés szerint a haszonbérlet lejárati idejét
  2. augusztus
  3. napjában tüntette fel. [3] A jelen perben nem álló Név2 a „Földet a gazdáknak” program keretében szerezte meg a perbeli ingatlanok tulajdonjogát
  4. évben a felperes
  5. augusztus 31-ig tartó földhasználati jogával terhelten. Ezt követően kezdeményezte a haszonbérleti díj összegének módosítását, amit a felperes nem fogadott el, ezért
  6. március 17-én a piaci haszonbérleti Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 3 díj bíróság általi meglapítása érekében pert indított a Fővárosi Törvényszéken. A perben Név2 IV. r alperesként viszonkeresetet terjesztett elő annak megállapítása érdekében, hogy a perbeli ingatlanok tekintetében a haszonbérleti szerződés
  7. augusztus 31-én lejár. [4] A Fővárosi Törvényszék
  8. május
  9. napján kelt 4.P.20.941/2020/
  10. számú ítéletével a felperes haszonbérleti díj megállapítására irányuló keresetének az ítélet rendelkező részében foglaltak szerint helyt adott, ezt meghaladóan a felperes és az alperesek keresetét elutasította. Az alperesek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla
  11. november
  12. napján kelt 4.Pf.20.645/2021/
  13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette. A fellebbezett rendelkezések közül a felperest a lejárt haszonbérleti díj különbözetének megfizetésére kötelező és az „alperesek ezt meghaladó keresetét elutasító” rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladó rendelkezéseit megváltoztatta és a keresetet elutasította. [5] Az ítélőtábla az ítélet indokolásában a haszonbérleti szerződés hatályával kapcsolatosan kifejtette, hogy a szerződés 3.7 pontja értelmében, a régi Földtv.
  14. február 22-én hatályba lépett
  15. §
(5)bekezdése alapján a haszonbérleti szerződés határozott időtartama 50 ére módosult. A felek ugyanakkor a szerződés megkötésekor és később sem rendelkeztek arról a kérdésről, hogy ha hatálybalép a jogszabály esetleges olyan tartalmú változása, amely a haszonbérlet leghosszabb időtartamát e módosult időtartamnál rövidebb időben határozná meg, akkor ehhez igazodna a szerződés időtartama. Erre tekintettel vizsgálta az ítélőtábla a 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Földforgalmi tv. 44. §
(1)bekezdése által 20 évben maximalizált haszonbérleti szerződéses időtartam perbeli esetben való alkalmazhatóságát. [6] A jogerős ítélet indokolásában - a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.), a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  3. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) rendelkezéseire, valamint a Kúriának a Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről szóló 7/
  4. Polgári jogegységi határozatára (a továbbiakban: 7/
  5. PJE) hivatkozva – kifejtett jogértelmezése szerint a perbeli haszonbérleti szerződésre alkalmazandó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  6. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  7. §
(1)bekezdésében meghatározott időbeli korlát, amely szerint a haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a
(2)bekezdésben meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg. Erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a perbeli haszonbérleti szerződés 20 évet meghaladó időtartamot kimondó rendelkezése jogszabályba ütközőként semmis. A szerződés
  1. augusztus
  2. napján lejárt, így a haszonbérleti díj módosítása 2017-ben már nem volt kezdeményezhető, figyelemmel a Földforgalmi tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  3. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §
(1)bekezdésére, mivel a szerződés időtartamából már nem volt hátra 5 év. [7] Név2 jogi képviselője útján földhasználati törlési-bejelentési adatlapot nyújtott be a földhasználati nyilvántartást vezető szervhez, melyben kérte a perbeli ingatlanokról a felperes javára bejegyzett földhasználati jog törlését, hivatkozással a Fővárosi Ítélőtábla, 4.Pf.20.645/
  1. ügyszám alatt meghozott jogerős ítéletére. [8] Az alperes
  2. február
  3. napján kelt 741103/1/2022/2022.02.
  4. számú egyszerűsített határozatával törölte a nyilvántartásból a felperes javára bejegyzett földhasználatot a kérelemben és a bejelentési adatlapon szerepelő ingatlanokról. Az egyszerűsített határozat rögzítette, hogy a földhasználati nyilvántartásból való törlés a Budapesten,
  5. december 9-én kelt kérelem, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.645/2021/
  6. számú ítélete alapján történt. Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 4 A felperes keresete, az alperes védekezése [9] A felperes keresetében kérte az alperes 741103/1/2022/2022.02.
  7. számú határozatának megsemmisítését, és az alperes kötelezését az eredeti állapot helyreállítására és földhasználati jogának
  9. 31-i lejárati idővel történő visszajegyzését. Kereseti kérelmében egyebek mellett kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla alapul vett jogértelmezését tévesnek tartja, álláspontja szerint az nem tartalmaz a földhasználati jog törlésére vonatkozó rendelkezést, továbbá nem felel meg a bejegyezhetőség/átvezethetőség formai és tartalmi kritériumainak, így arra alapozva az alperes nem törölhette volna jogszerűen a földhasználati jogot. [10] Az alperes a védiratában kérte az alaptalan kereset elutasítását. A jogerős ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [12] A földhasználati nyilvántartás vonatkozásában kiemelte, hogy az nem az ingatlannyilvántartás része, annak szabályait a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/
  10. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fönyr.) tartalmazza. A jogerős ítéletben rámutatott arra, hogy az alperes eljárása kérelemre indult meg, s a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletében a haszonbérleti szerződések 20 év utáni lejárta mellett foglalt állást. Úgy ítélte meg, hogy az alperesi érdekelt által a törlés-bejelentési adatlaphoz mellékelt nyilatkozat és ítéletek tartalmában egyértelműen megállapítható volt a haszonbérleti szerződés lejárta és a törlés szükségessége. Erre tekintettel a keresetet alaptalannak értékelte és elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának a megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. [14] Kifejtette, hogy az alperes nem keverheti a kérelemre és a hivatalból indult eljárásban alkalmazható törlési feltételek szabályait. Előadta, hogy nincs olyan jogszabály, amely a szerződését megszüntette volna, továbbá a földhasználati jog a bejegyzett idő lejárta okán sem volt megszüntethető, így a Fönyr.
  11. §
(2)bekezdés a),
  1. e)és
  2. g)pontja szerinti esetek nem álltak fenn, másrészt a törlésre nem hivatalból, hanem kérelemre került sor. Hivatkozott továbbá arra, hogy a „vegyes” eljárás alkalmazására a védiratból derült fény, annak adatait a közigazgatási iratok nem támasztják alá, az alperes határozata nem tartalmaz e tárgyban indokolást. Álláspontja szerint az Ákr. 123. §
(1)bekezdés g) pontja szerinti semmisségi ok is fennáll. Hangsúlyozta, hogy az alperes csak akkor törölheti az aktuálisan bejegyzett Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 5 földhasználót a Fönyr. 14. §
(2)bekezdés g) pontja és a 14. §
(6)bekezdése alapján, ha a bíróság határozata teljes, azaz rendelkezik azokkal az alaki és tartalmi kellékekkel, ami alapján az érintett ingatlanokat és a felek személyét pontosan be tudja azonosítani. [15] Figyelemmel arra, hogy a törlésre irányuló eljárás kérelemre indult, nem a felek megállapodásán alapult, így a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének kellett volna egyértelműnek, az ingatlanok szempontjából beazonosíthatónak lennie. A törlési kérelemnek és ezáltal a közigazgatási alapeljárásnak azonban nem képezte részét a Fővárosi Törvényszék 4.P.20.941/2020/41. számú ítélete. A felperes jogsértőnek tartotta az alperes eljárást azért is, mert a Fönyr. 14. §
(6)bekezdése szerint a törléssel egyidejűleg nem került új földhasználó bejegyzésre. [16] Álláspontja szerint a hatósági eljárás során lényeges eljárásjogi szabálysértés valósult meg akként, hogy felperes nem lett ügyfélként a közigazgatási eljárásba vonva. Ez pedig lényegesnek tekinthető szabálysértés, ami az ügy érdemére kihatással volt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy keresetében tárgyalás tartását kérte. [17] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a peres eljárás során megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(1)és
(2)bekezdésében, 78. §
(2)bekezdésében, 85. §
(1)bekezdésében és
(3)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket, továbbá a Kp. 124. §
(2)bekezdés a) pontját. [18] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felperes felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - alapos. [20] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Mind az alperes, mind pedig az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján állapította meg a perbeli haszonbérleti szerződés lejártát, a törlés feltételeinek fennállását. [21] A felperes a kereseti és a felülvizsgálati érvei között is hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélete a törlés alapjául nem szolgálhat, mivel nem rendelkezik az ahhoz szükséges alaki és tartalmi kellékekkel, már a kereseti kérelemben előadta, hogy az nem tartalmaz a földhasználati jog törlésére vonatkozó rendelkezést, míg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott a Kúria Pfv.V.20.407/
  1. számú felülvizsgálati eljárására. Ez utóbbi vonatkozásában a Kúria utal a
  2. január
  3. napján kelt Pfv.V.20.407/2022/
  4. számú - a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett - végzésére, amely rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.645/2021/
  5. számú jogerős ítélete felülvizsgálattal érintett, keresetet elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és a másodfokú bíróságnak ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasításáról. [22] A felperesnek a perbelivel ügyazonos, szintén földhasználati jog törlésére vonatkozó, azonos jogkérdést elbíráló másik közigazgatási perében a felülvizsgálati kérelmet a Kúria másik tanácsa érdemében elbírálta, ennek során a Kfv.VII.37.877/2022/
  6. számú ítéletének [18]-[22] bekezdésében már összefoglalta a Pfv.V.20.407/2022/
  7. számú végzés lényegi tartalmát, és levonta az abból adódó, az alapul fekvő közigazgatási perre vonatkozó következtetést. A Kfv.VII.37.877/2022/
  8. számú ítélet indokolásában kifejtettek szerint a Pfv.V.20.407/2022/
  9. számú végzésben a Kúria rámutatott arra, hogy „[…] a Fővárosi Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 6 Ítélőtábla helyesen vizsgálta és ítélte meg, hogy a perbeli esetre a Ptké. 53/C. §
(1)és
(2)bekezdéseire tekintettel irányadó a Ptk. 6:
  1. §-a, és helytállóan, a 7/
  2. PJE indokolásának [9] bekezdésében foglaltakkal egyezően foglalt állást abban a kérdésben is, hogy a perbeli adásvételi szerződés által az rPtk.
  3. §-ából következően a bérbeadó pozíciójába került vevő tekintetében jogszabályon alapuló szerződésátruházás következett be. Ugyanakkor - a helyesen levezetett dogmatikai alapok ellenére - téves jogi következtetést vont le a jogszabályon alapuló szerződésátruházásnak a perbeli haszonbérleti szerződés időbeli hatályára gyakorolt joghatását illetően.” A Kúria kifejtette: „A 7/
  4. PJE indokolásának [50] bekezdése rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság a 22/
  5. (XI. 20.) AB határozatában megfogalmazott követelmények figyelembevételével a Ptk. szerződésátruházási szabályainak és a Ptké. 53/C. §
(2)bekezdésének együttes, az Alaptörvény
  1. cikke és a Ptk. 1:
  2. §
(2)bekezdése szerinti értelmezése alapján az a következtetés vonható le, miszerint a Ptk. hatályba lépése előtt kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek összességének jogszabály rendelkezése alapján 2016. január 6-án és azt követően bekövetkezett, illetve bekövetkező átszállása esetén is jogutódlás valósul meg az egyik szerződő fél pozíciójában úgy, hogy a szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető valamennyi jog és kötelezettség változatlan maradt. Tartalmi szempontból tehát a szerződésben maradó és a szerződésbe lépő fél között a jogviszony a szerződésben maradó és a szerződésből kilépő fél közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a szerződésbe belépő felet - a kilépő fél személyéhez tapadó jogok és kötelezettségek kivételével - ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a szerződésből kilépő felet. Hangsúlyozta továbbá: a Ptké. 53/C. §
(2)bekezdésének novációs hatása a hatálya alá tartozó szerződésátruházásoknál alapvetően abban jelentkezik, vagyis a szerződést a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél tekintetében amiatt, illetve abból a szempontból kell új szerződésnek tekinteni, hogy a szerződésre alkalmazni kell a Ptk. szabályait és a kapcsolódó egyéb anyagi jogi szabályokat, annak ellenére, hogy az eredeti szerződést korábban kötötték meg. A 7/
  1. PJE indokolásának [51] bekezdése kifejezetten rámutatott arra is, hogy mindezekből eredően az rPtk. hatálya alatt kötött szerződés időtartamát a
  2. január 6-án vagy azt követően bekövetkezett jogszabályon alapuló szerződésátruházás nem érinti, a szerződés határozott időtartama az alanycserével nem kezdődik újra. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  3. évi CLXI. törvény (Bszi.)
  4. §
(1)bekezdésének második mondatára figyelemmel a 7/
  1. PJE-ben foglaltak a Fővárosi Ítélőtáblát is kötötték.” A Pfv.V.20.407/2022/
  2. számú végzés [50] bekezdésére utalással rámutatott arra is, hogy „[…] a Kúria úgy ítélte meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletében a Ptké. 53/C. §
(2)bekezdése és a 7/
  1. PJE helytelen értelmezése eredményeképpen, a Ptk. 6:
  2. § anyagi jogi szabályát tévesen alkalmazva tekintette a perbeli haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamaként a Földforgalmi tv.
  3. §
(1)bekezdése szerinti 20 éves időtartamot, amellyel egyúttal megsértette a Fétv. 50/A. §
(1)bekezdését is […].” [23] A Kúria Kfv.VII.37.877/2022/
  1. számú ítéletében rögzítettekkel és az abban levont következtetésekkel a jelen perben eljáró tanács is egyetért, attól eltérni nem kíván, azt jelen perbeli ügyben is alkalmazandónak tartja. [24] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatta, az alperes 741103/1/2022/2022.02.
  1. számú egyszerűsített határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [25] Az alperesnek a megismételt eljárásban az alperesi érdekelt kérelmét ismételten el kell bírálnia, ennek során a perbeli haszonbérleti szerződés időtartamát illetően a Fővárosi Ítélőtábla - hatályon kívül helyezett - 4.Pf.20.645/2021/
  2. számú ítéletét figyelmen kívül kell hagynia. Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 7 [26] A felperes felülvizsgálati kérelme és azon keresztül keresete a támadott hatósági és bírósági határozat jogalapja vonatkozásában eredményes lett, ezért az alperes, illetve az elsőfokú bíróság eljárásának jogszerűségét vitató további felülvizsgálati érvei jelentőségüket vesztették, így azok részletes ismertetését és értékelését a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [27] Amennyiben a polgári jogi alapon álló közigazgatási döntés e jogalapja megszűnik (adott esetben a polgári perben hozott jogerős ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezi), úgy a közigazgatási döntés megsemmisítésének van helye. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése szerinti kérelem hiányában, továbbá mert maga sem látta szükségét tárgyalás tartásának, tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A felperes perrel felmerült költségeinek megfizetésére az alperes és az alperesi érdekelt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése, valamint Kp. 35. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles. A Kúria az elsőfokú és a felülvizsgálati perköltség összegéről és viseléséről a Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdésében, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendeletben foglalt rendelkezésekre is tekintettel döntött, ennek során figyelembe vette, hogy a felszámítás a jogszabályoknak megfelelő és arányos volt. [30] Az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték - az alperest az Itv. 4. §
(1)bekezdésére, valamint 5. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel megillető teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [31] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.899/2022/4-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.