Kfv.37350/2026/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.350/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Szauer Balázs egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 Az alperesi érdekelt: 2 Név2 (cím4) Az alperesi érdekelt Dr. Szabó D. Zsuzsanna Ügyvédi Iroda képviselője: (eljáró ügyvéd: Dr. Szabó D. Zsuzsanna cím5) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 2026. március 27. napján kelt 9.K.702.465/2025/14. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 3 [1] A perbeli ingatlanok a felperes és az alperesi érdekelt osztatlan közös tulajdonát képezték 1/3-2/3-ad tulajdoni arányban. Az alperesi érdekelt a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indított. A Fővárosi Törvényszék 14.G.40.083/2024/8-II. számú ítéletével a közös tulajdont megszüntette, és rögzítette, hogy megkeresi a Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályát, hogy a megváltási ár megfizetésének igazolását követően, az alperesi érdekelt tulajdonjogát közös tulajdon megszüntetése jogcímen jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A felperes fellebbezése nyomán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.127/2024/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperesi érdekelt 2025. január 27. napján kelt beadványában kérte a Fővárosi Törvényszéket, hogy a jogerős ítélet alapján keresse meg az alperest, mint ingatlanügyi hatóságot tulajdonjoga bejegyzése érdekében. A Fővárosi Törvényszék a 2025. január 29. napján kelt 14.G.40.083/2024/15. számú megkeresésében tájékoztatta a peres feleket, hogy az alperesi érdekelt kérelmének eleget téve ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: r. Inytv.) 29. §

(1)bekezdésre tekintettel megkeresi az alperest. [2] Az alperes Földhivatali Főosztálya

1. március
2. napján jelezte a Fővárosi Törvényszéknek, hogy egészítse ki úgy a határozatot, hogy az a peres felek adatai tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló
3. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Inytv.) megfeleljen. Miután a Fővárosi Törvényszék ennek eleget tett, az alperes az alperesi érdekelt tulajdonjogát bejegyezte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] Felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy a Fővárosi Ítélőtába jogerős ítélete az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául nem szolgálhatott volna. [4] Az alperes védiratában – határozata ténybeli és jogi megalapozottságára hivatkozva – a kereset elutasítását kérte. [5] Az alperesi érdekelt ugyancsak a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 4 [7] A jogerős ítélet szerint, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat
4. január
5. napját megelőzően keletkezett, a bírósági elrendelés jogszerűségét annak bejegyezhetősége vonatkozásában úgy kell vizsgálni, a bírósági elrendelésnek (az okiratnak, és a megkeresésnek) együttesen és összességében kell magában foglalnia a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben támasztott törvényi követelményeket. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és az alperes határozatának megsemmisítését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, vagy a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát kérte. Azonnali jogvédelem (a jogerős ítélet halasztó hatályának elrendelése) iránti kérelmet is előterjesztett. [9] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Inytv.
6. §-át,
7. §

(1)-

(5)bekezdését, 92. §

(1)-

(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 347/A. §

(1)-

(3)bekezdését, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 18.§

(5)és

(7)-

(8)bekezdéseit, továbbá az Alaptörvény B) cikk

(1)bekezdését és

1. cikkét, és ellentétes a Kúria Mfv. 10.272/2015/
2. számú határozatával. [10] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján kérte, amelyet a Kp. 117. §

(4)bekezdésére hivatkozva nem indokolta, csak az azt megalapozó tényeket foglalta össze. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy annak befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 5
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi XLIX. törvény
2. § b) pontjával módosított,
3. augusztus
4. napján hatályba lépett szövege egyértelművé tette, hogy a befogadási kérelmet – szemben a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontjával – valamennyi befogadási ok körében indokolni kell. Mivel e rendelkezés csak a Kp.
5. §

(1)bekezdés ad) pontja esetében kívánja meg a részletes indokolást, más befogadási okok esetén annyit mindenképpen ki kell fejtenie a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.38.147/2021/2.). [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja értelmében, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 6 [17] Az
3. aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. Önmagában az, hogy egy konkrét jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elegendő. Szükséges az is, hogy a fél arra hivatkozzon: az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. A felperes azonban ilyen előadást nem tett, így nem csak nem jelölt meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely alapján arra lehetne következtetni, hogy a bírói gyakorlat széttartó vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne, de ilyen körülményre nem is hivatkozott. A felperes nem tárt fel továbbá olyan körülményeket sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. A kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására az
4. aa)alpont alapján nincs lehetőség. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztása érdekében nem fejtette ki, hogy mely konkrét tények, körülmények valószínűsítik a jelen egyedi ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. Semmilyen konkrét hivatkozást nem tett, amely arra utalna, hogy a jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. Ilyen hivatkozás hiányában a konkrét ügyben felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége nem állapítható meg. [20] A Kúriának mindemellett ilyen ügyek sorozatos előfordulásáról nincs hivatalos tudomása. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A befogadást ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti ok sem indokolja. [21] A Kúria mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint eljárva megtagadta. [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában való határozathozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 7 [23] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás szükségességét. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. május
3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.350/2026/4-1 tisztviselő 8