A határozat elvi tartalma: A
- rb. közokirat-hamisítás bűntettét [Btk.
- §
(1)bek. c) pont] elkövető vádlottal szemben törvényes az elsőfokú bíróság által alkalmazott 300 napi tétel pénzbüntetés kiszabása napi tételenként 1000 forintos, összesen 300.000,- forintos összegben. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.54/2022/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A költségvetési csalás bűntette miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
- év január hó
- napján kihirdetett 18.B.143/2021/
- számú ítéletét Terhelt15 XV. r. vádlott tekintetében helybenhagyja azzal, hogy a pénzbüntetés első részletének megfizetése a
- év november hó
- napjáig esedékes. Az ítélőtábla végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- év január hó
- napján – előkészítő ülésen – kihirdetett 18.B.143/2021/
- számú ítéletében Terhelt15 XV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§
(1)bekezdés c) pont], amiért őt – halmazati büntetésül –300 napi tétel pénzbüntetésre, valamint 2 év a gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban határozta meg, egyben rögzítette, hogy az összesen 300.000 forint pénzbüntetést – meg nem fizetése esetén – szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában engedélyezte, hogy a pénzbüntetést a vádlott 10 hónap alatt részletekben fizesse meg. Egyhavi részlet összegét 30.000 forintban állapította meg azzal, hogy az egyes részletek minden hónap
- napjáig esedékesek. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 84.487 forint megfizetésére kötelezte. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen – amelyet az ügyészség tudomásul vett – a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést, melyet írásban nem indokoltak. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.54/2022/4.. 2 [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.100/2022/
- számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Átiratában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az ítéleti tényállást a vádlott beismerő vallomására alapítva állapította meg, és a megállapított tényállás alapján a cselekmény minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása körében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényszék helyesen vette számba a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket, és azokat a tényleges súlyuk szerint értékelte. Álláspontja szerint a pénzbüntetés és a foglalkozástól eltiltás kiszabására a büntetési célokkal összhangban, a törvényi előírásoknak megfelelően került sor, az ezekkel kapcsolatos ítéleti rendelkezések enyhítésére nincs ok, továbbá az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [4] A fellebbezések nem alaposak. [5] A Be.
- §
(3)bekezdése értelmében, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. [6] A Be. 583. §
(3)bekezdésének a) pontja szerint fellebbezésnek van helye – többek között – kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen is. A bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel az ítélőtábla megállapította, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §
(3)bekezdése értelmében korlátozott. [7] A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a fentiek szem előtt tartásával a Be. 598. §
(2)bekezdésének II. fordulata értelmében az ügyet tanácsülésen bírálta el, mert a vádlott javára bejelentett fellebbezés kizárólag a korábban már hivatkozott 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik, továbbá nyilvános ülés, illetve tárgyalás kitűzését a perbeli felek egyike sem indítványozta. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi felülbírálata során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék a perrendi szabályokat maradéktalanul megtartotta. A nyilvános előkészítő ülés jegyzőkönyvéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy Terhelt15 XV. r. vádlott a
- év november hó
- napján tartott előkészítő ülésen a bűnösségét a vádirati történeti tényállással egyezően beismerte, részletes vallomást nem tett és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ilyen előzményeket követően a törvényszék az előkészítő ülésen hozott végzésével a vádlott beismerő nyilatkozatát elfogadta a Be.
- §
(3)bekezdésében írtak alapján. A történeti tényállást a vádlott beismerő nyilatkozatára és az azt alátámasztó okiratokra alapította az elsőfokú bíróság, majd a Be. 565. §
(1)bekezdésében rögzítettek szerint az ítéletében hivatkozott is a fenti körülményekre. A bizonyítékok alapján nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét megállapította és a megállapított tényállás alapján a vádlott cselekményének minősítése is mindenben megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. [9] Az ítélőtábla a büntetés enyhítését célzó fellebbezés kapcsán az alábbi, a büntetés céljára és a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket hívja fel. Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.54/2022/4.. 3 [10] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el [Btk. 79. §]. [11] A büntetést a Btk.-ban meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez [Btk. 80. §
(1)bekezdés]. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság helyesen sorolta fel a vádlott javára szóló enyhítő, illetve a terhére értékelendő súlyosító körülményeket. E körben az ítélőtábla kiemeli, hogy az enyhítő körülmények száma jelentős túlsúlyban van, míg a vádlott terhére értékelendő súlyosító körülmény mindössze kettő volt. [12] A vádlottal szemben alkalmazott szankció nemének és mértékének megválasztása során is helyesen járt el az elsőfokú bíróság. A bűncselekményt haszonszerzési céllal megvalósító vádlottal szemben a büntető anyagi szabályok kötelező rendelkezése [Btk. 50. §
(2)bekezdése] szerint került sor pénzbüntetés kiszabására, annak tételszáma igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, míg a napi tételösszeg a vádlott ismert jövedelmi viszonyaihoz [Btk. 50. §
(1)és
(3)bekezdés]. A pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezések is törvényesek [Btk. 51. §
(1)bekezdés]. [13] A törvényszék ugyancsak a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozott a részletfizetés engedélyezéséről [Btk. 50. §
(4)bekezdés]. Elmulasztott azonban rendelkezni a pénzbüntetés első részlete megfizetésének esedékességéről, ezért azt a másodfokú bíróság – az ítélet jogerőre emelkedéséhez igazodóan - pótolta. [14] A bűncselekményt a gazdasági társaságban viselt ügyvezetői tisztségének felhasználásával, szándékosan elkövető vádlottat a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja alapján indokolt eltiltani a foglalkozása gyakorlásától, e büntetés tartamának mérséklésére sincs ok. [15] Helyes és törvényes az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezés is. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a fentebb kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét – helyes indokaira tekintettel – Terhelt15 XV. r. vádlott vonatkozásában a rendelkező részben írt pontosítással a Be. 605. §
(1)bekezdésének felhívásával helybenhagyta. [17] Az ítélőtábla határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdései zárják ki. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Németh Nándor s.k. előadó bíró, Dr. Lőrinczy Attila István s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.54/2022/4.. 4 A Fővárosi Törvényszék 18.B.143/2021/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.54/2022/
- számú végzése folytán
- év szeptember hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke