Bf.741/2025/17 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés 3. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 2 fordulat

(3)bekezdés], II.r. II. rendű és III.r. III. rendű vádlottakat 1-1 rendbeli társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. §

(1)bekezdés

1. fordulat]. Ezért Terhelt1 I. rendű vádlottat 8 év – fegyház végrehajtási fokozatú – szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, II.r. II. rendű vádlottat mint különös visszaesőt 5 év – börtön végrehajtási fokozatú – szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg III.r. II. rendű vádlottat 3 év – börtön végrehajtási fokozatú – szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. II.r. II. rendű vádlott szemben 100 000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [2] Terhelt1 I. rendű vádlott és védője elsődlegesen megalapozatlanság és téves minősítés miatt a büntetés jelentős enyhítése, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében, míg II.r. II. rendű vádlott és védője, valamint III.r. III. rendű vádlott és védője enyhítésért nyújtottak be fellebbezést, utóbbi vádlott tekintetében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében éltek jogorvoslattal. [3] Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. [4] A Debreceni Ítélőtábla a
2. január
3. napján Bf.III.648/2023/
4. számú ítéletével II.r. II. rendű és III.r. III. rendű vádlott vonatkozásában az eljárást jogerősen befejezte. [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.41/2023/
5. számú átiratában kifejtette, hogy az elsőfokon eljárt törvényszék a bizonyítási eljárást alaposan, az eljárási szabályokat betartva folytatta le, és a bizonyítékok megfelelő értékelésével megalapozott tényállást állapított meg, a cselekmények minősítése is helytálló, így az elsőfokú ítélet tanácsülésen történő helybenhagyására tett indítványt. [6] Terhelt1 I. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tényállása megalapozatlan, mivel a törvényszék több bizonyíték értékelése során téves ténybeli következtetésre jutott. A
6. június
7. napján történt kábítószer átadást ugyanis III.r. III. rendű vádlott ellentmondásos vallomásán kívül semmi nem támasztja alá, sőt, azon objektív tények, hogy a III.r. III. rendű és Terhelt1 I. rendű vádlottnál tartott házkutatások alkalmával lefoglalásra kerültek kábítószerek különféle tasakokban, melyek III. rendű vádlott állítása szerint I. rendű vádlottól származnak, azonban ezen tasakok méretei nem egyeznek egymással, ilyen méretű tasakokat Terhelt1nál nem foglaltak le, ennek ellenkezőjét támasztják alá. Ez is arra utal, hogy a kérdéses kábítószer nem Terhelt1tól származik, ahogy azt a III. rendű vádlott állítja. Életszerűtlennek tartotta azt, hogy az I. rendű vádlott, mint kereskedő ellenérték nélkül adta volna át a kábítószert. Rámutatott, hogy a
8. június
9. napján kelt jelentés szerint a 01-37014-
10. sorszámú közlés tartalmából kiderült, hogy nem Terhelt1tól származik a III. rendű vádlott által állított kábítószer-mennyiség, hanem más forrásból. tanú3 tanúvallomása alapján is Terhelt1 I. rendű vádlott vallomásai tekinthetők irányadónak. Továbbá vizsgálni kellett volna a bíróságnak, Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 3 hogy a különböző helyekről lefoglalt kábítószerek minősége azonos-e, mert ezzel egyértelműen megdől a III. rendű vádlott védekezése. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság időszerűségi, pergazdaságossági és költséghatékonysági megfontolásokból utasította el a vegyész szakértő személyes idézésére és meghallgatására irányuló védelmi indítványt. A másodfokú eljárásban is fenntartotta a toxikológiai és vegyész szakértő idézésére és meghallgatására irányuló indítványát. Kifogásolta az elsőfokú bíróság azon érvelését, mely szerint Terhelt1 bűnösségére utal az, hogy a gépjármű hátsó részében tárolta a kábítószert. Összefoglalva, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Másodlagosan azt kérte, hogy az ítélőtábla a megalapozatlanság kiküszöbölését követően változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét és Terhelt1 I. rendű vádlottat kábítószer birtoklásában mondja ki bűnösnek és a vele szemben kiszabott büntetés mértékét mérsékelje. Harmadlagosan pedig a szabadságvesztés büntetés mértékének enyhítésére tett indítványt. [7] Terhelt1 I. rendű vádlott a védője útján az ítélőtáblához benyújtott észrevételeiben részletesen elemezte az eljárás során keletkezett terhelti- és tanúvallomásokat, valamint a vádlottak közötti telefonon történt üzenetváltásokat. Ennek során igyekezett bemutatni elsősorban vádlott társainak önmagukkal és egymással is ellentmondó vallomásait, valamint valószínűsítette, hogy meg nem nevezett személyek az eljárásban II. II. rendű vádlott felé olyan nyomást gyakoroltak, mely szerint őt terhelő vallomást tegyen. Részletesen elemezte a nyomozás során a vádlottaknál fellelt csomagolóanyagokat. Felvetette, hogy az ellene kábítószer-kereskedelem miatt emelt vád mögöttes oka az is lehet, hogy III.r. III. rendű vádlott élettársa baráti kapcsolatban van egy ügyész házaspárral. Sérelmezte azt is, hogy az eljárás során senki nem kérdezte meg tőle, hogy honnan volt az a drog, aminek átadásával vádolták. Álláspontja szerint vele szemben csak azért emeltek vádat súlyosabb bűncselekmény miatt, mert III.r. III. rendű vádlott kimentése volt a cél. [8]
11. december
12. napján az ítélőtáblához érkezett Terhelt1 I. rendű vádlott védője útján benyújtott újabb nyilatkozata. Ebben beszámolt ismeretségéről III.r. III. rendű terhelttel. Előadta, hogy III.r.val egy bérleti díj tartozás miatt ismerkedett meg, később III.r. őt megkereste különféle üzleti ajánlatokkal. Ezt ő csábítónak találta, ezért adott neki 3.000.000 forintot és ennek fedezetéül megkapta az autójának adásvételi szerződését. Később szó volt róla, hogy 6.000.000 forintot fektessen be, és ezen 6.000.000 forint fedezetéül vitte neki III.r. a speedet és a kokaint. Amikor érkezett tanú3, akkor ő a kokaint gyorsan berakta az autójának hátsó ülésére. tanú3nak el is mondta, hogy III.r. neki kokaint hozott. Egyszer ugyan kivette a hátsó ülésről a kokaint lemérni, de azt követően vissza is rakta oda. Így történt az, hogy az autójában találták meg a kokaint, és a szintén Sz. által hozott speedet a lakásának hűtőjéből adta elő a házkutatás során. Összességében ártatlanságát hangsúlyozta a III.r.nál, illetve II.nál megtalált kábítószer és a nála fellelt kokain és speed vonatkozásában is. [9] A Debreceni Ítélőtábla a
13. január
14. napján Bf.III.648/2023/
15. számú ítéletével II.r. II. rendű és III.r. III. rendű vádlott vonatkozásában az eljárást jogerősen befejezte. [10] A másodfokú bíróság a fellebbezéseket a védő indítványa folytán, az alább megjelölt védelmi bizonyítási indítványok elutasítását követően, a büntetőeljárásról szóló
16. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
17. §

(1)bekezdése alapján Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában is nyilvános ülésen bírálta el. [11] A másodfokú nyilvános ülésen a védő fenntartotta fellebbezésének írásbeli indokolásában előterjesztett indítványait, valamint indítványt tett arra, hogy a vádlott Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 4 megtalált és újra beüzemelt telefonjában lévő üzenetváltásokat nyerje ki a bíróság, mert azok a vádlott védekezését támasztják alá, bizonyítják a vádlott és III.r. közötti kapcsolat jellegét. [12] A nyilvános ülésen a védő perbeszédében az írásban benyújtott fellebbezés indokolását fenntartotta. Álláspontja szerint számos objektív bizonyíték támasztja alá Terhelt1 védekezését, és a titkos információgyűjtés alapján nem keletkezett vonatkozásában információ, ugyanakkor III.r. esetében igen. Hangsúlyozta, hogy nem állapítható meg kétséget kizáróan a bűncselekmény a védence terhére, így az elsőfokú bíróság ítélete részleges megalapozatlanságban szenved. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a megalapozatlanság kiküszöbölését követően változtassa meg a törvényszék ítéletét, és Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségét kábítószer birtoklásában állapítsa meg. Másodlagos kérelmében a kiszabott büntetés lényeges enyhítésére tett indítványt a vádlott életkorára, részbeni beismerő vallomásaira és személyi körülményeire tekintettel, figyelemmel a hasonló ügyekben az ítélőtáblán kiszabott büntetések tartamára is. [13] Az ügyész perbeszédében kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, és megalapozott tényállást állapított meg, helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A tényállást II. II. rendű és III.r. III. rendű terheltek beismerő vallomásán túl a szembesítések eredménye, a tanúvallomások, az igazságügyi szakértői vélemények és a lehallgatási anyagok tartalma, a házkutatási jegyzőkönyvek, lefoglalási határozatok, jelentések is megalapozták, ezért a tényállás irányadó a másodfokú eljárásban. Helytálló a vádlott cselekményének minősítése is. A vádlott által előadott védekezéssel kapcsolatosan kiemelte, hogy az, hogy III.r. adott speedet és kokaint a vádlott szerint Terhelt1 részére, nem magyarázza azt, hogy hogyan került hozzá a 16 g súlyú, 44 darab sárgászöld színű növényi mag, melynek felülete amfetamint tartalmazott. Álláspontja szerint irreleváns az a körülmény, hogy a vádlottaknál lefoglalt csomagolóanyagok méretei eltértek, mivel megállapítható volt, hogy megtörtént a kábítószerek átcsomagolása. Hangsúlyozta a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát. Álláspontja szerint nem indokolt az első fokon kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése sem, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [14] Tekintettel arra, hogy Terhelt1 I. rendű vádlott és védője eltérő minősítésre irányulóan is nyújtott be perorvoslatot, a másodfokú bíróság felülbírálata teljes. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését, a bűncselekmény minősítését valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett (teljes revízió). [15] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett abszolút eljárási szabálysértést, ami az érdemi felülbírálatot kizárná [Be. 608. §

(1)bekezdés a-h) pont], vagy amelynek kiküszöbölése céljából másodfokú tárgyaláson bizonyítás felvételének lenne helye [Be. 594. §

(1)bekezdés]. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 5 [16] Az elsőfokú bíróság az ügy helyes megítélése szempontjából lényeges bizonyítékokat hiánytalanul a tárgyalás anyagává tette, megvizsgálta, és azok alapján a jelen felülbírálattal érintett Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében nagyrészt helyes tényeket rögzített. [17] A megállapított tényállás azonban részben megalapozatlan a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. a)pontjában írt hiányosság, illetve a
2. d)pont szerinti helytelen ténybeli következtetés miatt, melyet a másodfokú bíróság a Be. 593. §

(1)bekezdésének a) pontjában írtak szerint, az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján kiküszöbölt. [18] Az ítélőtábla a tényállást annyival egészíti ki, hogy a II.r. II. rendű és III.r. III. rendű vádlottak által Terhelt1 I. rendű vádlottól megvásárolt 50 gramm speed hatóanyag tartalma 6,9 gramm, a 15 gramm kokain speed hatóanyag tartalma 5,79 gramm volt. [19] A jelentős mennyiség megállapítása nem ténybeli, hanem jogi értékelést jelent, amelynek ténybeli alapját a kábítószer fajtája, mennyisége, illetve a hatóanyag fajtája és tartalma képezi. Így kizárólag ez utóbbi ténymegállapítások tartozhatnak a felülbírálat során irányadó történeti tényállásba. Az ezen tényekből levont következtetés azonban már jogkövetkeztetés. Tehát nem része a tényállásnak az a megállapítás, miszerint a speed-por és a kokain mennyisége külön-külön és azok összevont mennyisége meghaladja-e és ha igen, mennyivel a csekély mennyiség felső határát, eléri-e a jelentős mennyiség alsó határát, annak hány százaléka (BH2024.

1. – Kúria Bfv.II.432/2023/9., Kúria Bfv.1062/2022/9.). Ezek az utóbbi megállapítások ugyanis a már valónak elfogadott ténymegállapításoknak a jogi normával történő egybevetését, a törvény szövegének való megfeleltetését jelentik, így az ítélet jogi indokolásába tartozóak. Ellenkező esetben nem lenne lehetősége a korlátozott felülbírálatot végző bíróságnak, vagy adott esetben a rendkívüli jogorvoslatként végzett felülvizsgálat során a Kúriának a törvénysértő minősítés megváltoztatására. [20] A fentieknek megfelelően, nem érintve az ítéleti tényállás ténymegállapításait, az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [31], [32] és [34] bekezdéseinek az ott írt kábítószerek csekély és jelentős mennyiségének alsó, illetve felső határával, azok százalékos mennyiségével kapcsolatos megállapításait az ítélet jogi indokolási részébe tartozónak tekinti. [21] Ezen túl a [9] bekezdésben a nyilvánvaló leírási hiba folytán rögzített „Életvételét” szót „Életvitelét” szóra helyesbíti. [22] Továbbá az elsőfokúítélet kihirdetését követően Terhelt1 I. rendű vádlottat a Trausteini Bíróság (Németország)
2. június
3. napján kelt és e napon jogerőre emelkedett 7 KLs 280 Js 10681/17

(2)számú ítéletével jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése miatt 2 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, mely büntetését Németországban letöltötte. [23] A fenti kiegészítéssel és helyesbítéssel a tényállás teljes mértékben megalapozottá vált, így a Be. 593. §

(3)bekezdése alapján irányadó a másodfokú eljárás során. [24] Fontos a revízió e részében leszögezni, hogy megalapozatlansági ok hiányában, vagy a részbeni megalapozatlanság orvoslását követően a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Ennek elvi indokát a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése adja, ami szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott ereje, a bíróság a Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 6 bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti, szabad mérlegelése és védett mikénti értékelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [25] A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Így nem mondhatja például azt egy, az elsőfokú bíróság által elfogadott tanúvallomásra, hogy azt nem fogadja el, és az annak alapján megállapított tényeket mellőzi a tényállásból, illetve nem egészítheti ki vagy módosíthatja az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást egy általa el nem fogadott tanúvallomás, vagy vallomásrész alapján {EBH2019.

1. [53]}. [26] A másodfokú bíróságnak tehát az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékokat kell alapul vennie; attól - megalapozott tényállás esetén - akkor sem térhet el, ha saját meggyőződése esetlegesen eltérő. A tényállás módosítása (ideértve: az eltérő tényállás megállapítását is) csak az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékok alapján történhet (EBH2019.
2. [54]). [27] A tényálláshoz kötöttség a másodfokú eljárás egyik legfontosabb ténykérdést rendező szabálya, a védelmi fellebbezések az eltérő minősítésre irányulóan lényegében a bizonyítékok törvényes elsőbírósági értékelésén keresztül támadták a megalapozott tényállást, mely az idézett elv folytán eredményre nem vezethetett a Be.
3. §

(1)-

(3)bekezdéséből következően. [28] Az első fokon eljárt törvényszék az ügyben alapos, széleskörű bizonyítást folytatott le, az ügy eldöntése szempontjából lényeges személyi és tárgyi jellegű, közvetlen, közvetett és származékos bizonyítékokat megvizsgálta és azokat egyenként és összességében is hibátlanul, a logika törvényei, az észszerű gondolkodás szabályai szerint értékelte. A vallomásokat nagy gondossággal, több oldalról, részletekbe menően elemezte és nem vétett hibát a mérlegelés során. A felülbírált ügyben az indokolás alapos, a bíróság valódi értékelő tevékenységéről adott számot. [29] Valamennyi releváns tényre alapos bizonyítást vezetett, számba vette a vádlottak eljárás során előadott vallomásait, majd azokat egymással és a további bizonyítékokkal is megfelelően összevetette. Hibátlanul és a szükséges körben indokolta és elemezte az egyes vádlottak vallomásait abban a körben, hogy az mennyiben fogadható el és az egymásnak ellentmondó, vallomásrészeket egymással és a tanúk vallomásaival összevetve, valamint az eljárás során beszerzett és a törvényes eljárás rendje szerint tárgyalás anyagává tett, megfelelően megindokolt bizonyítékokra alapította. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 7 [30] Az elsőfokú bíróság részletes és körültekintő indokolással vetette el a Terhelt1 I. rendű vádlott által előterjesztett azon védekezést, mely szerint a tőle lefoglalt kábítószer III.r. III. rendű vádlott vitte neki, kölcsön fedezetéül. [31] Terhelt1 vádlott nem adott elfogadható magyarázatot arra, hogy hogyan került a kokain a személygépkocsijának hátsó ülésére. Azt állította ugyanis, hogy ő azt III.r.tól kapta egy 6.000.000 forintos kölcsönért fedezetként és amikor hirtelen elzavarta III.r.t, mert látta, hogy valaki jött hozzájuk autóval, akkor ezért bedobta a gépkocsija hátsó ülésére. Azonban azt is elmondta, és ezt alátámasztotta tanú3 tanú is, hogy az érkező tanú3nak megmutatta a kokaint. Sőt, olyan vallomása is volt, mely szerint még egyszer elővette azt, és mérlegen le is mérte kíváncsiságból. Arra már nem adott azonban magyarázatot, hogy miután kétszer is elővette a gépkocsi hátsó üléséről, miért tette azt oda vissza. [32] Terhelt1 I. rendű vádlottnak azon védekezésével kapcsolatban, hogy mind II. II. rendű, mind III.r. III. rendű vádlottak azért tettek rá terhelő vallomást, mert valószínűleg nyomás alá helyezték őket ebből a célból, rámutat az ítélőtábla arra, hogy a II. és a III. rendű vádlottak beismerték a kábítószer-kereskedelem vonatkozásában a cselekményüket, sem nekik, sem pedig a nyomozóhatóságnak vagy az ügyészségnek nem állt érdekében az, hogy éppen Terhelt1 I. rendű vádlott személyében kreálják valótlanul azt, akitől e két vádlott a kábítószert beszerezte. Nem fogadható el az a gondolatmenet, amely szerint a II. és III. rendű vádlottak ismeretlen személytől beszerezték a kábítószert, amelyet náluk megtaláltak, illetve amelyet eladtak, és amikor ez felderítésre került, akkor a III. rendű vádlott élettársának javaslatára az ügyészség úgy döntött, hogy legyen Terhelt1 I. rendű vádlott az a személy, akitől ők ezt beszerezték, és ennek érdekében tegyenek ilyen tartalmú vallomást. Nincs arra magyarázat, hogy miért éppen Terhelt1, mintegy random személy került az ügyészség fókuszpontjába. [33] Azt III.r. III. rendű vádlott sem tagadta, hogy üzleti kapcsolatban is állt Terhelt1 I. rendű vádlottal, kesztyűk forgalmazása ügyében. Ennek megfelelően nem is volt szükséges ezt bizonyítani, ezért a Terhelt1 I. rendű vádlott telefonjában újólag fellelt üzenetváltások tárgyalás anyagává tételévé vonatkozó bizonyítási indítványt az ítélőtábla elutasította. [34] Ugyanakkor megjegyzést igényel az hogy a bizonyítási indítványok elutasításának nem lehet az időszerűség és a költséghatékonyság az indoka (elsőfokú ítélet [79] bekezdés). Mindamellett helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a Terhelt1 I. rendű vádlott védője által előterjesztett, további igazságügyi toxikológiai illetve vegyész szakértői bizonyításra irányuló indítványát, tekintettel arra hogy a szakértő véleménye világos és aggálytalan, így további bizonyítás a felderített tényállás mellett szükségtelen. [35] A tényállás ítélőtábla általi kiegészítésének indoka az volt, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta megállapítani a Terhelt1 I. rendű vádlott által a III.r. III. rendű vádlottnak átadott valamennyi kábítószer hatóanyag tartalmát, csupán a II. II. rendű és III.r. III. rendű vádlottaktól ebből lefoglalt rész hatóanyag tartalmát rögzítette. Az ítélőtábla ezt a vegyész szakértői vélemény alapján, visszaszámolás útján meg tudta állapítani. [36] Az elsőfokú bíróság a tényállás alapján okszerűen következtetett Terhelt1 I. rendű vádlott bűnösségére, és az elkövetett cselekmény anyagi jogi minősítése is helyes. [37] A jogi indokolás körében a [34] bekezdést helyesbíti annyiban, hogy a Terhelt1 I. rendű vádlott terhére róható, tőle lefoglalt, valamint a II.r. II. rendű és III.r. III. rendű vádlottaknak általa eladott kábítószerek összesített hatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 212,8 %-a volt. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 8 [38] Ezek alapján az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a Terhelt1 I. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 176. §

(1)bekezdés 3. fordulatában meghatározott, és

(3)bekezdés szerint minősülő, jelentő mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének. [39] Helytálló az, hogy a cselekményt az

(1)bekezdés

1. fordulata szerinti forgalomba hozatallal elkövetettnek tekintette, hiszen Terhelt1 I. rendű vádlott a kábítószert egy alkalommal adta át III.r. III. rendű vádlott részére, így a
2. fordulat szerinti kereskedéssel elkövetés nem állapítható meg a terhére. [40] Ennek megfelelően az elsőfokú ítélet [80] bekezdésében az ítélőtábla a Btk.
3. §

(1)bekezdés IV. fordulatára utalást a

1. fordulatra helyesbíti. [41] A büntetés kiszabása során irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket a törvényszék helyesen tárta fel. [42] További enyhítő körülményként értékelte azonban az ítélőtábla a Be.
2. §

(4)bekezdésének b) pontja szerint a büntetőeljárás elhúzódását is a 2/

1. (II. 10.) AB határozat nyomán kialakult gyakorlatnak megfelelően, azt, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése óta további több, mint két év telt el. Bár ezen időmúlás tekintetében a bíróságot mulasztás nem terheli, azonban semmiképpen nem róható a vádlott terhére az, hogy a vele szemben folyamatban lévő másodfokú büntető eljárás alatt kiadására került sor a német hatóságok részére. [43] A büntetés kiszabás során igen hangsúlyos az egyéniesítés, valamint a szankciónak a tettarányos meghatározása. [44] Szem előtt kell tartani azt is, hogy a hasonló jellegű és súlyú bűncselekmények elkövetőit hasonló mértékű büntetéssel kell sújtani. Ezért az ítélőtábla áttekintette az általa korábban kábítószer-kereskedelem büntette miatt indult eljárásokban kiszabott büntetéseket [45] A vádlott által elkövetett bűncselekményre vonatkozó, öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés kiszabásakor irányadó Btk.
2. §

(2)bekezdése szerinti középmérték tizenkettő és fél év. A középmértékes büntetéskiszabási elv azonban pusztán orientáló jellegű szabály, nem jelent olyan kötelezettséget a bíróságokra nézve, hogy a határozott ideig tartó szabadságvesztés alkalmazásakor kizárólag a büntetési tételkeret alapján kiszámított középmérték szabható ki az adott vádlottra [13/

1. (II.20.) AB határozat III.1.
2. pont]. [46] Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényszék körültekintően döntött akkor, amikor a vádlottal szemben a középmérték alatti szabadságvesztés büntetés kiszabására látott lehetőséget, azonban azt is megállapította, hogy az eljárás elhúzódásából eredő, Terhelt1 I. rendű vádlottat ért sérelmet úgy küszöbölheti ki, hogy a vele szemben alkalmazott büntetés tartamát hat évre enyhíti, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés helybenhagyásával. [47] A törvénynek megfelelnek szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó elsőbírói rendelkezések. [48] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a jelen felülbírálattal érintett Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg helyes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. [49] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján az állam viseli. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.741/2025/17/VI 9 Debrecen,

1. december
2. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, az ügy előadója, Dr. Sörös László s.k. bíró, Dr. Deák Judit s.k. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 17.B.63/2022/
3. számú ítélete a fellebbezéssel érintett Terhelt1 I. rendű vádlott tekintetében a Debreceni Ítélőtábla jelen ítéletében írt változtatásával a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. december
5. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke