Kfv.37568/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.568/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: Bt. (cím1) A felperes képviselője: Dr. Czövek Nikolett egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: visszavonás iránti kérelem ügyében indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 8. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Veszprémi Törvényszék 2024. július 23-én kelt 10.K.700.515/2024/7. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2022. február 22-én kelt PE/ERDŐ/00661-2/2022. ügyiratszámú határozat (a továbbiakban: alaphatározat) 1. pontja értelmében a felperesi erdőgazdálkodót 3.340.000 Ft erdőfelújítási biztosíték nyújtására, míg a 3. pontja szerint a határozatban részletezett erdőfejújítási kötelezettség alatt álló erdőrészletben az erdősítés megkezdésének megfelelő munkálatok elvégzésére kötelezte. Az alaphatározat 1. pontjában előírt Kúria III.Kfv.37.568/2024/2 2 kötelezettség nem teljesítése miatt az alperes a 2022. június 20-án kelt PE/ERDŐ/006613/2022. számú végzésével (a továbbiakban: alapvégzés) elrendelte a végrehajtást. [2] Az alperes az alaphatározat 3. pontja vonatkozásában megállapította, hogy az elrendelt kötelezettség teljesítése nem lehetséges, így azt mint jogszabálysértőt a 2022. augusztus 10-én kelt PE/ERDŐ/00661-7/2022. ügyiratszámú határozatával (a továbbiakban: visszavonó határozat) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120.§

(1)bekezdése alapján visszavonta. [3] A Fejér Vármegyei Főügyészség

1. január 19-én felhívással élt az alperes felé, amelyben indítványozta az alaphatározat és a visszavonó határozat visszavonását, valamint az elrendelt végrehajtás felfüggesztését. Az alperes a felhívás nyomán
2. február 1-jén kelt végzésével elrendelte az alapvégzéssel elrendelt végrehajtás felfüggesztését. Az ugyanazon a napon kelt válaszában kifejtette, hogy a felhívással nem értett egyet, a döntések jogszerűek, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
3. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) foglalt szabályoknak megfelelnek, azokat visszavonni nem kívánta. [4] A Főügyészség a
4. február 21-én kelt iratában tájékoztatta az alperest, hogy az ügy összes körülményeit, valamint az alperes válaszában foglaltakat megvizsgálva a kifogásolt döntések bírósági felülvizsgálata iránti kereset benyújtását nem tartotta indokoltnak. [5] Ezt követően az alperes a
5. április 11-én kelt PE/ERDŐ/987-7/
6. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: felfüggesztést megszüntető végzés) a végrehajtás felfüggesztését megszüntette és a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresete az adóhatóságot. [6] A felperes ezt követően a
7. április 24-én előterjesztett beadványában az alaphatározat, a visszavonó határozat és a felfüggesztést megszüntető végzés felülvizsgálata, valamint ezek visszavonása iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez. [7] Az alperes a
8. június 23-án kelt PE/ERDŐ/987-10/
9. ügyszámú végzésével (a továbbiakban: alperesi végzés) a felperes visszavonás iránti kérelmét visszautasította. Rögzítette, hogy az ügyészség tájékoztatás miatt az végrehajtás felfüggesztése nem volt indokolt, ezért szüntette meg azt. Egyebekben előadta, hogy a kérelmezett döntések visszavonására nincs jogszabályi lehetőség, mivel azok egyszer már módosított, illetve egy éven túli döntések, így a visszavonásuk kizárt. A megelőző bírósági eljárás [8] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. A Veszprémi Törvényszék a 10.K.701.193/2023/
10. számú végzésével a keresetet visszautasította, figyelemmel arra, hogy a visszavonás iránti kérelemről az alperesnek nem végzéssel kellett volna döntenie, hanem elegendő lett volna a felperes tájékoztatása. Mivel az alperes végzése tartalmát tekintve nem egy kérelmet visszautasító végzés, így azzal szemben jogorvoslatnak nem volt helye. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kpkf.751.414/2023/
11. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság visszautasító végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogsértően jutott arra a megállapításra, hogy az alperes végzése nem tekinthető közigazgatási cselekménynek, mivel arra vonatkozóan kizárólag az ügy érdemének vizsgálatából lehetett volna következtetést levonni. Kúria III.Kfv.37.568/2024/2 3 Az elsőfokú ítélet [10] A megismételt eljárás során a bíróság a felperes keresetét elutasította. [11] A felperes az alaphatározat és a visszavonó határozat vonatkozásában gyakorolta a jogorvoslathoz való jogát azzal, hogy közigazgatási pereket indított, a bíróságok a keresetleveleket visszautasították. A felfüggesztést megszüntető végzéssel szembeni jogorvoslati jogával azonban a felperes nem élt, közigazgatási pert nem indított. [12] A bíróság megállapította, hogy a visszavonás iránti kérelemben sérelmezett alaphatározat
12. február 22-én kelt. Ehhez képest alperes a
13. augusztus 10-én meghozott visszavonó határozattal – ugyancsak az Ákr.
14. §

(1)bekezdés alapján eljárva – intézkedett az utóbb jogszabálysértőnek minősített alaphatározat

1. pontjának saját hatáskörben történő visszavonásáról, ennyiben az alaphatározat módosításáról azzal, hogy az alaphatározat
2. és
3. pontjában foglaltakat továbbra is jogszerűnek ítélte. [13] Jogszerűen hivatkozott az alperesi végzés indokolása arra, hogy a visszavonó határozat meghozatalára tekintettel az alaphatározat ismételt módosítására vagy visszavonására már nem kerülhetett sor, mivel az Ákr.
4. §

(1)bekezdés azt kizárja, amikor úgy rendelkezik, hogy a hatóság jogszabálysértő döntése legfeljebb egy ízben módosítható vagy vonható vissza. [14] A felperes által jogszabálysértőnek állított alaphatározat saját hatáskörben történő módosításának vagy visszavonásának Ákr. 120. §

(1)bekezdésében előírt további feltétele is hiányzott, miszerint arra a döntés közlésétől számított 1 éven belül kerülhet csak sor. A

1. február 22-én kelt alaphatározatot a
2. április 24-én kelt visszavonás iránti kérelem alapján ez okból sem lehetett volna jogszerűen saját hatáskörben módosítani vagy visszavonni. [15] A felfüggesztést megszüntető végzés nem volt jogszabálysértő, amennyiben a végrehajtási eljárás további felfüggesztése már nem volt indokolt, jelen esetben az elrendelt végrehajtás felfüggesztésére az ügyészi felhívás nyomán került sor. Az ügyészségi tájékoztatásban írtak szerint a Főügyészség a kérelmezett alperesi döntések bírósági felülvizsgálata iránt kereset benyújtását nem tartotta indokoltnak. Ennélfogva a végrehajtási eljárás további felfüggesztése sem volt indokolt. [16] Megállapította, hogy az alperes jogszerűen döntött az Ákr.
3. §

(1)bekezdés a) pont alapján visszavonás iránti kérelem visszautasításáról. A felülvizsgálati kérelem [17] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kúria III.Kfv.37.568/2024/2 4 [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozott. [19] Előadta, hogy az erdészeti hatóság a PE/ERDŐ/7901-1/2021. számú határozatával arról tájékoztatta, hogy a felperest 2021. december 31-vel törölte az erdőgazdálkodói nyilvántartásból az alaphatározattal érintett földrészlet esetében is, így 2022. január 1-től a felperes nem minősül erdőgazdálkodónak. [20] Álláspontja szerint az alaphatározat jogszabálysértő volt, mivel 2022. január 1-jétől azon a területen nem erdőgazdálkodók, és nem is tulajdonosai a területnek, így nem teljesül az Evt. 72.§

(1)bekezdés szerinti feltétel. [21] Az ügyészség arra a megállapításra jutott, hogy megvalósult a döntés érdemére kiható jogszabálysértés. [22] A végrehajtási eljárás felfüggesztésének megszüntetéséről szóló végzéssel kapcsolatban előadta, hogy a kereset elutasításának indokául nem szolgálhatott az a körülmény, hogy a felfüggesztését elrendelő határozat ellen nem indítottak eljárást. [23] Érvelése szerint az erődfelújítás megkezdésére vonatkozó kötelezettség eltörlése mellett az erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezés okafogyottá vált, mivel az előírt erdősítést nem kell elvégeznie. [24] A fentiekre figyelemmel az alperesnek a PE/ERDŐ/00661-2/2022. ügyiratszámú és a PE/ERDŐ/00661-7/2022. ügyiratszámú határozatok saját hatáskörben történő visszavonásáról kellett volna döntenie a felperes által benyújtott kérelem alapján. Minden, az alaphatározatra alapított további döntés ebből adódóan jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [26] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [27] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.568/2024/2 5 [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [29] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [30] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [31] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rámutat, a felperes által hivatkozott PE/ERDŐ/7901-1/2021. ügyszámú határozat nem képezi a jelen eljárás tárgyát, így az azzal kapcsolatos kifogásokat a Kúria nem vizsgálhatta. Továbbá a felperes nem jelölt meg olyan eljárási szabályszegést, amelynek az ügy érdemére kihatása lehetne. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [33] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [34] Kp. 118. §

(1)és

(2)bekezdés A döntés rövid tartalma [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria III.Kfv.37.568/2024/2 6 Záró rész [36] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő