A határozat elvi tartalma: A közigazgatási szerv köteles az ügy teljes iratanyagának - közöttük a keresetlevél benyújtására vonatkozó valamennyi iratnak - a bíróság részére történő továbbítására. A KÚRIA mint másodfokú bíróság végzés Az ügy száma: Kpkf.VI.40.806/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Flumbort András egyéni ügyvéd (cím2.) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3 Az alperes képviselője: alperesi jogi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kpkf.40.806/2021/3-1 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt 103.K.704.270/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 103.K.704.270/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A jogi képviselő nélkül eljáró felperes (korábbi elnevezése: ... Kft.)
- április
- napján - vezető tisztségviselője által - keresetlevelet terjesztett elő az alperes BP/2200/027133/
- számú határozatával szemben IKR és e-Papír rendszer útján. [2] Az alperes
- június
- napján védiratával együtt továbbította a keresetlevelet, a mellékleteit az elsőfokú bírósághoz, amelyek között kizárólag az e-Papír rendszer útján előterjesztett keresetlevél és mellékletei szerepeltek. [3] A védiratában az alperes tényként közölte, hogy felperes a keresetlevelét
- április 16-án e-Papír rendszeren keresztül terjesztette elő. Az elsőfokú végzés [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésével a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasította. [5] Indokolása szerint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont értelmében elektronikus ügyintézésre köteles felperes a Kúria VI.Kpkf.40.806/2021/3-1 3 keresetlevelét az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ÁNYK) űrlapon nyújthatta volna be, tekintettel arra, hogy az ügyre vonatkozóan az alperes az E-ügyintézési törvény végrehajtására kiadott, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 115. §-a szerinti ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás biztosított volt. A felperes azonban a keresetlevél benyújtására rendszeresített elektronikus űrlap helyett e-Papír rendszer útján terjesztette elő a keresetlevelét, és annak benyújtásakor az E-ügyintézési tv. 9. §
(4)bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott akadályokra nem hivatkozott, ezért e körülményeket az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta. Tekintettel arra, hogy az elektronikus ügyintézésre köteles felperes elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő a keresetlevelét, ezért azt a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján visszautasította. A fellebbezés és észrevétel [6] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] Elsősorban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés indokolása – jóllehet az elsőfokú bíróság működésétől független okból – iratellenes állítást tartalmaz. A keresetlevelét e-Papír rendszer útján is előterjesztette, azonban azzal egyidejűleg - a jogszabály által meghatározott módon -IKR-rendszer útján is benyújtotta azt. A fellebbezéséhez csatolta az IKR-rendszer útján történő benyújtásról kapott igazolást, amely tartalmazta a beadvány mellékleteit is. Előadta, hogy azért nyújtotta be két fórumon a keresetlevelet, hogy az ne keveredhessen el az alperesnél. Továbbá abban a nem várt esetben, ha valamelyik benyújtás nem lenne joghatályosnak tekinthető, úgy a másik benyújtással megtartsa a keresetlevél előterjesztésére nyitva álló határidőt. Rosszhiszeműnek tartotta, hogy az alperes szelektál a részére megküldött iratok között és csak azokat terjeszti elő, amelyek számára kedvezőek. Mivel a keresetlevél fejrészében feltüntette a kettős benyújtás tényét, kizártnak tartotta, hogy az alperes jóhiszemű tévedésből nem terjesztette az elsőfokú bíróság elé a megfelelő úton benyújtott keresetlevelet. Kérte a bíróságot, hogy az alperest a Kp. 30. §
(1)bekezdés alapján sújtsa pénzbírsággal, tekintettel arra, hogy az eljárása sérti a Kp. 3. §
(1)és
(2)bekezdések rendelkezéseit. Másodsorban arra hivatkozott, hogy a keresetlevél előterjesztése még akkor is joghatályos volna, ha kizárólag e-Papír rendszer útján terjesztette volna azt elő. [8] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy a fellebbezés kézhezvételét követő megkeresésére a Fogyasztóvédelmi Főosztálya azt a tájékoztatást adta, hogy e-Papír mellett IKR-rendszeren keresztül is be lett nyújtva a keresetlevél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy adminisztratív tévedésről és nem rosszhiszemű pervitelről van szó, mivel az alperes Perképviseleti Osztálya nem tudta, hogy az IKR-en keresztül is elő lett terjesztve a keresetlevél, erről a fellebbezésből értesült. Mindezek alátámasztására csatolta az IKR nyomtatványokat, illetőleg az alperes szervezeti egységei közti levélváltást. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kpkf.40.806/2021/3-1 [9] 4 A fellebbezés alapos. [10] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint bírálta felül. [11] A Kúria fellebbezéshez és az észrevételhez csatolt iratokat megvizsgálva megállapította, a fellebbezéshez és az észrevételhez csatolt dokumentumok kétséget kizáróan igazolják azt, hogy a felperes nemcsak e-Papír rendszer útján, hanem IKR-rendszeren keresztül is benyújtotta a keresetlevelét. Az iratellenesség azonban – ahogyan arra a felperes helytállóan hivatkozott a fellebbezésében - nem az elsőfokú bíróság tévedéséből, hanem az alperes adminisztrációs hibájából eredt. [12] Az észrevételhez csatolt levelezés tartalma alapján az alperes részéről rosszhiszeműség, illetőleg a tények elhallgatása - így a Kp. 3. §
(1)és
(2)bekezdések megsértése - nem volt megállapítható, így az alperessel szembeni pénzbírság alkalmazásának feltételei nem álltak fenn. [13] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a fellebbezéshez és az észrevételhez csatolt iratok alapján kell döntenie abban a kérdésben, hogy felperes a jogszabályban meghatározott módon terjesztette-e elő a keresetlevelét. A döntés rövid tartalma [14] A közigazgatási szerv köteles az ügy teljes iratanyagát – közöttük a keresetlevél benyújtására vonatkozó valamennyi iratot - a bíróság részére továbbítani. Záró rész [15] Az alperesnek költsége nem merült fel, így annak viseléséről a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.) 81-
- §-ai értelmében a Kúriának nem kellett rendelkezni. [16] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdésének a) pontja szerint illetékmentes. Kúria VI.Kpkf.40.806/2021/3-1 5 [17] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. [18] A Kúria a fellebbezés elbírálásáról a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. Budapest,
- október
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró