A határozat elvi tartalma: A felperes nevében eljáró vezető tisztségviselőt perbeli képviseleti jogosultság nem illeti meg, ha a per tárgya nem a felszámolási vagyon körén kívül eső vagyont érint. Amennyiben a szervezeti képviselőnek a perben nincs képviseleti jogosultsága, fellebbezés előterjesztésére sem jogosult. A fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor akkor sem, ha azt a felperes gazdasági társaság ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.486/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: képviselő1 felszámoló, ügyintéző: név1 (cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: dr. Dubi Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott 4317796923 számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Győri Törvényszék 1.K.701.149/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes vezető tisztségviselője (
- sorszám alatt) Rendelkező rész Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 1.K.701.149/2020/
- számú végzése ellen a felperes vezető tisztségviselője által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasítja. Kúria VI.Kpkf.40.486/2020/3/I 2 A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- május 14-én kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyva – a
- január 1-
- közötti időszakra vonatkozó, általános forgalmi adónemre kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a felperes gazdasági társaság terhére 46.065.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte, és ezért vele szemben 23.032.000 forint adóbírságot, valamint – a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – 20.000 forint mulasztási bírságot szabott ki, továbbá 161.950 forint késedelmi pótlékot számított fel. [2] A Szombathelyi Törvényszék a
- szeptember 28-án közzétett 5.Fpk.118/2017/
- számú jogerős végzésével a felperes felszámolását rendelte el. A keresetlevél és a védirat [3] Az alperes fenti határozata jogszerűségének vizsgálata iránt a felperes képviseletében – vezető tisztségviselőjeként – törvényes képviselő1 nyújtott be keresetlevelet. [4] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján, mert álláspontja szerint a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indította, másodsorban a kereset érdemi elutasítása iránt terjesztett elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a 2020. november 12-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a Kp. 48. §
(1)bekezdés h) pontja alapján. [6] Végzésének indokolásában felhívta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §
(12)bekezdését és 34. §
(2)bekezdését. Kiemelte, hogy a keresetlevelet a felperes vezető tisztségviselője terjesztette elő, márpedig a gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendelését követően a vagyonát érintő igényérvényesítéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére kizárólag a felszámoló jogosult. Rögzítette, hogy a felperest képviselő felszámolót – a keresetlevél visszautasításának terhe mellett – nyilatkozattételre hívta fel abban a kérdésben, hogy a Kúria VI.Kpkf.40.486/2020/3/I 3 vezető tisztségviselő által előterjesztett keresetlevelet fenntartja-e, a felszámoló azonban a kitűzött határidő alatt nem tett nyilatkozatot. Megállapította, hogy a keresetlevél a felperes törvényes képviseletét ellátó felszámoló mellőzésével került előterjesztésre. A fellebbezés és az észrevétel [7] Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes képviseletében vezető tisztségviselője ügyfélkapun keresztül nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [8] Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdését,
- cikkét, a Kp.
- §
(1)és
(2)bekezdéseit, 48. §
(1)bekezdés h) pontját, a Cstv. 27/A. §
(12)bekezdését, 34. §
(2)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-át, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdés c) pontját. Jogi álláspontja szerint a keresetlevél benyújtása nem a vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat, a per tárgya csak közvetetten függ össze a vagyonával. Az elsőfokú bíróság nem adta érdemi indokát és jogszabályi alapját, hogy vezető tisztségviselője miért nem járhat el törvényes képviseletében a felszámolási eljárással sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nem álló adóügyi jogvita miatt indított közigazgatási perben. Ez az eljárás meglátása szerint nem tisztességes, a bíróság a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelemmel szemben nem biztosít hatékony jogvédelmet, a döntés sérti a jogorvoslathoz fűződő alapjogát is. [9] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását kérte a Kp. 102.
(1)bekezdés a) pontja alapján, mert azt nem az arra jogosult nyújtotta be, másodsorban az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. [10] Hangoztatta, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felperesi gazdasági társaság adókötelezettségét, ezáltal a felperes vagyonát érintő adóhatósági határozat jogszerűségének vizsgálatát ezért kizárólag a felperes felszámolója, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy kérheti. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [12] A keresetlevelet visszautasító végzés ellen a Kp. 48. §
(4)bekezdése biztosítja a fellebbezés lehetőségét. A Kp. 112. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság végzése ellen – az e törvényben meghatározott esetben – fellebbezéssel élhet a fél, az érdekelt, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. A Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán a végzés elleni fellebbezésre is alkalmazandó 102. §
(1)bekezdés a) pontja szerint az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be. Kúria VI.Kpkf.40.486/2020/3/I 4 [13] Az idézett törvényi rendelkezésekből következően a fellebbezés elbírálása során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a fellebbezést az arra jogosult terjesztette-e elő. A perbeli esetben a Kúria megállapította, hogy a felperes olyan gazdasági társaság, amely felszámolás alatt áll. Ha a fél nem természetes személy – mint a felperes –, akkor a nevében az terjeszthet elő fellebbezést, aki a képviseletére törvény alapján jogosult. [14] A Cstv. 34. §
(2)bekezdés első mondata akként rendelkezik, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ebből a szabályból az nem következik, hogy a gazdálkodó szervezet szervezeti képviselőjének képviseleti joga valamennyi cselekmény, illetve jognyilatkozat tekintetében megszűnne. A képviseleti jog körében azt kellett vizsgálni, hogy a per tárgya a felszámolási vagyonnal kapcsolatos-e, így a jognyilatkozat megtételére (fellebbezés benyújtására) csak a felszámoló jogosult-e, vagy pedig a szervezeti képviselő is tehet a felperes nevében ilyen jognyilatkozatot. [15] A Cstv. 4. §
(1)bekezdése határozza meg, hogy a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amit ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A
(2)bekezdés értelmében a gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A
(3)bekezdés rendelkezik arról, hogy mi nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába. E rendelkezések alapján a Kúria megállapította, hogy az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, hiszen a határozat a felszámolási vagyont terhelő adófizetési kötelezettségről szól. Miután a keresettel támadott határozat a felszámolási vagyonnal áll kapcsolatban, így e határozat jogszerűségének vizsgálatra irányuló közigazgatási per is érinti a felszámolási vagyont. Ebből pedig az következik, hogy a Cstv. 34. §
(2)bekezdés első mondata értelmében a perben is csak a felszámoló tehet jognyilatkozatot, nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a felperes nevében előterjesztő vezető tisztségviselőt képviseleti jogosultság nem illeti meg, a per tárgya ugyanis nem a felszámolási vagyon körén kívül eső vagyont, vagy bármely egyéb más ügyet érint. Miután pedig a szervezeti képviselőnek a perben nincs képviseleti jogosultsága, így a fellebbezés előterjesztésére sem volt jogosult, így annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor. [16] Továbbmenően, a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja szerint az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja akkor is, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [17] A Kp. 29. §
(1)bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. §
(1)bekezdés b) pontja szerint, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. [18] A Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja szerint gazdálkodó szervezet – mások mellett – a gazdasági társaság. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése szerint a kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. Kúria VI.Kpkf.40.486/2020/3/I 5 [19] Az idézett rendelkezésekből következően a perbeli esetben a felperesnek az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kellett volna használnia. Tekintettel arra, hogy a felperes a fellebbezést a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő, annak érdemi elbírálása ez okból sem volt lehetséges. [20] A nem az arra jogosult által, illetve az elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztett fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak vissza kellett volna utasítania a Kp. 102. §
(1)bekezdés
- a)és
- d)pontjai alapján (tekintettel a Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontjára), ezért a Kúria – figyelemmel a Kp.
- §-ának alkalmazása körében kialakított következetes kúriai gyakorlatra is (pl. Kpkf.VI.37.805/2018/2., Kf.III.37.632/2019/2., Kf.VII.39.213/2020/3.) – ennek megfelelően határozott. A döntés elvi tartalma [21] A felperes nevében eljáró vezető tisztségviselőt perbeli képviseleti jogosultság nem illeti meg, ha a per tárgya nem a felszámolási vagyon körén kívül eső vagyont érint. Amennyiben a szervezeti képviselőnek a perben nincs képviseleti jogosultsága, fellebbezés előterjesztésére sem jogosult. A fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor akkor sem, ha azt a felperes gazdasági társaság ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő. Záró rész [22] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp.
- §
(5)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. [23] Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [24] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [25] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
- január
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. bíró