Pf.20548/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján az alábbi kérelemmel fordult az alpereshez:

1. Adja ki az NNGYK informatikai szakterülete által alkalmazott OSZIR jogosultság igénylő lapot.
2. 2021 júniusában hány jogosultság igénylő lapot kapott, ezen igénylések közül hányat engedélyezett.
3. Az SDplusz jegykezelő rendszer felhasználói leírását.
4. Az SDplusz jegykezelő rendszerrel kapcsolatos szerződést.
5. Az SDplusz jegykezelő rendszerben 2023 márciusától hány jogosultságot igényeltek e-mail cím1 végződésű email címre.
6. e-mail cím1 végződésű e-mail címekre mely dátumokon igényeltek OSZIR jogosultságot. Adja meg a jogosultság igénylés iktatási számát, az igénylő intézmény nevét, igénylő intézet kódját, a jogosultság igénylő nevét, az érintett szakrendszer használatához igényelhető NNGYK saját központi címtárában (ActiveDirectory) kiosztható jogosultság csoportok pontos megnevezését, és az engedélyezése dátumát.
7. A jogosultság igénylő lapok megőrzését/selejtezését mely jogszabályok/utasítások alapján végzi. A határidő hosszabbítást követően az alperes
8. július
9. napján a felperes kérelmében foglaltaknak nagyobb részben eleget tett, azonban elmulasztotta a
10. és a
11. kérdésekre megadni a választ. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 3 [3] Keresetében a felperes az Infotv.
12. §

(7)bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest arra, hogy 3 napon belül díjmentesen adja ki az e-mail cím2 címre az alábbi adatokat: 1.) 2021 júniusában hány jogosultság igénylő lapot kapott, ezen igénylések közül hányat engedélyezett. 2.) Az e-mail cím1 végződésű email címekre mely dátumokon igényeltek OSZIR jogosultságot, a jogosultság igénylés iktatási számát, az igénylő intézmény nevét, igénylő intézet kódját, a jogosultság igénylő nevét, az érintett szakrendszer használatához igényelhető NNGYK saját központi címtárában (ActiveDirectory) kiosztható jogosultság csoportok pontos megnevezését, és az engedélyezés dátumát. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A kereseti kérelem

1. pontja (pert megelőző kérelem
2. pontja) vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy az ezen pontra vonatkozó nyilatkozattétel valamiért kimaradt az általa megküldött levélből. A per tárgyalásán előadta, hogy 1146 jogosultsági igénylőlapot kapott és mindet engedélyezte is. A kereset
3. pontja tekintetében előadta, hogy az eredeti kérelem
4. és
5. pontja összefügg, és miután az
6. pontra nemleges volt a válasza, így a
7. pontra is az értelemszerűen nemleges, azaz ilyen végződésű e-mail címre nem érkezett OSZIR jogosultság, melyet a felperesnek a megküldött felhasználói leírásból látnia kellett. A felperes részére kiadott levélben megküldésre került egyrészt az NNYGYK által használt szervízteszt, az SDplusz jegykezelő rendszer teljes felhasználói leírása és az, hogy az SDplusz jegykezelő rendszerben 2023 márciusától nem igényeltek jogosultságot erre a végződésű e-mail címre. A felperes által megjelölt perköltségigényt eltúlzottnak tartotta, hivatkozva arra, hogy az adatigénylési kérelmet és a keresetlevelet is láthatóan a felperes írta, 150.000-200.000 forint összegű ügyvédi munkadíj közérdekű adat igénylése iránti perben eltúlzott mértékű. [5] Az elsőfokú bíróság a határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes elfogadta az alperes utólagos teljesítését és a keresetét kizárólag a perköltségre tartotta fenn. [6] Ismertette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
8. évi CXII. törvény
9. §

(1)bekezdésében, a 26. §

(1)bekezdésében, a 30. §

(2)bekezdésében, a

1. §
2. pontjában,
3. pontjában foglalt szabályokat. [7] Kifejtette, miszerint az alperes nem vitatta azt, hogy ki kell adnia a kért adatokat. Ezek egyike általa elismerten elmaradt, a
4. kereseti kérelem kapcsán azt kérte elfogadni, hogy az
5. és a
6. pont összefügg, így azzal, hogy az
7. pontra a válasza nemleges volt, értelemszerűen a
8. pontra is vonatkozott a nemleges válasz. [8] Megállapította, hogy a felperes által kiadni kért adatokat az alperes a peres eljárás során teljesítette, azt a felperes elfogadta. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem fogadható Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 4 el az alperes azon védekezése, amely szerint az eredeti kérelem
9. kérdésére adott válasz értelemszerűen a 6.-ra (
10. számú kereseti kérelemre) is vonatkozott, mivel a közérdekű adatok kiadása körében a kérelmeket teljeskörűen kell megválaszolni, azaz minden kérdésre választ kell adni. Ha a válasz megegyezik valamely másik kérdésre adott válasszal, akkor arra utalni kell. A jogosulttól nem várható el az, hogy az egyes válaszokból vonjon le következtetéseket a másik kérdésére vonatkozóan. [9] Megállapította, hogy a felperes túlnyomórészt pernyertes lett, ezért a pervesztes alperest kötelezte a Pp.
11. §

(1),

(2)bekezdése, 82. §

(1),

(2)bekezdése és a 83. §

(1)bekezdése alapján a felperes perköltségének a megfizetésére, amely a felperesi jogi képviselő munkadíjából áll, az a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 200.000 forint + áfa. [10] Az ügyvédi munkadíj vonatkozásában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 28. §

(1)és

(2)bekezdésében írtakra volt figyelemmel. A felperes által előterjesztett perköltségigényt nem találta teljes egészében elfogadhatónak, illetve megalapozottnak, ezért mérsékelte az általa igényelt perköltség összegét a 2. §

(2)bekezdése alapján, figyelembe véve a keresetlevél előterjesztését, az azt megelőző eljárást, valamint a megtartott tárgyalást is. Utalt a Kúria Pfv.II.20.887/2023/

1. számú precedensképes döntésében foglaltakra. Rögzítette, hogy a jelen ügy egyszerű megítélésű volt, a keresetben egyetlen megállapodás kiadását kérte a felperes. A felperes által kért 200.000 forint megbízási díj a szerződés szerint 50.000 forint összeget tartalmaz beadványonként, felkészülésre 50.000 forint, a tárgyalásra és az utazásra 50.000-50.000 forint összeget tartalmaz, így a nettó összeg 200.000 forint, az áfatartalom pedig 54.000 forint. [11] Az eljárás az
2. évi XCIII. törvény
3. §

(1)bekezdés

1. o)pontja alapján illetékmentes volt. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést. Elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. Másodlagosan kérte, hogy a Pp. 380. §
2. c)pontjára, illetve a Pp. 381. §-ára figyelemmel kerüljön sor az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára utasítására. Harmadlagosan kérte a Pp. 383. §

(2)és

(3)bekezdései alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. A Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése alapján a fellebbezés tárgyaláson való elbírálását kérte. Kérte továbbá a felperes kötelezését a másodfokú eljárásban felmerült perköltség viselésére. [13] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Pp. 341. §

(1)bekezdése és a 346. §

(3)és

(5)bekezdései alapján jogsértő. Az elsőfokú ítélet nem tartalmaz rendelkező részt. Az eljárás adatai alapján az elsőfokú bíróság két döntést hozhatott volna: érdemben elutasítja a felperes keresetét vagy az eljárást végzéssel megszünteti. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 5 [14] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és az abból levont következtetések megalapozatlanok, amelyek a Pp. 342. §

(1)bekezdésébe ütköző jogi állásponthoz vezettek. A per adatai alapján egyértelmű, hogy a felperes sem részben, sem egészben nem vált pernyertessé. A per adatai alapján bizonyított, hogy az eredeti közérdekű adatigénylésre a hét kérdésből ötre megadta a választ. A visszamaradt két adatigénylés iránt benyújtott kereseti kérelem kapcsán előadta, hogy az egyik eredendően teljesíthetetlen volt, mert az SDplusz jegykezelő rendszerben 2023 márciusától nem igényeltek jogosultságot Az e-mail cím1 végződésű e-mail címre, így a

1. közérdekű adatigénylésre nem is lehetett válaszolni. Az eredeti kérelem alapján így egyetlen adatigénylés maradt, amelyben a perben megadta a választ. [15] Álláspontja szerint a per tárgyalásán a felperesi jogi képviselő által megtett nyilatkozat alapján a pert meg kellett volna szüntetni perköltség megállapítása mellett. Az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség azonban fordítottan arányos, így rendkívül aránytalan a perben kifejtett jogi munkával. A meghatalmazott ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, helyettesítő ügyvéd járt el. A közérdekű adatigénylés és a kereseti kérelem szövege a jogi ellenjegyzés kivételével azonos. Utalt a 32/
2. (VIII. 22.) IM rendelet
3. §

(1)és

(2)bekezdésében írtakra. A peradatok alapján nyilvánvaló, hogy egy pertárgyérték nélküli perben, ahol egyetlen tárgyalás volt, a meghatalmazott képviselő nem jelent meg, és mindössze egy kereseti kérelmet terjesztett elő, amelynek tartalmát valójában a felperes írta, nincs arányban az ügyvédi munkadíj a megbízási szerződésben foglalt összeggel. [16] Fellebbezési ellenkérelmében a felperes az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte, a felperes 120.000 forint összegű perköltségben marasztalása mellett. [17] Álláspontja szerint az alperes megalapozatlanul támadja az elsőfokú bíróság mérlegelését. Hatályon kívül helyezésre a Pp. 380. §-a alapján nincs ok, a Pp. 381. §-ára alapított mérlegelhető hatályon kívül helyezés iránti kérelméhez kapcsolódóan pedig az alperes nem jelölt meg lényeges eljárási szabálysértést, a hatályon kívül helyezést megalapozó érveket nem adott elő. [18] Megítélése szerint az alperes fellebbezésében olyan új tényeket hozott fel, amely a Pp. 373. §

(1)és

(2)bekezdésének rendelkezésébe ütközik. A perköltség körében előadott alperesi érvelés súlytalan, az alperes keveri a kereseti kérelem szövegét a keresetlevél szövegével. Az alperes nem terjesztett elő a perköltség tekintetében fellebbezési kérelmet, ezért nem érthető, hogy érvelése mire irányul. [19] Iratellenes az az alperesi hivatkozás, hogy az elsőfokú ítélet nem tartalmaz rendelkező részt, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében egyértelműen rendelkezett a perköltség viseléséről és a felperesi követelések egy részének elutasításáról. Az Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 6 alperes perindítás utáni teljesítése folytán elállt a kereseti kérelmektől, ezért helyesen rögzítette az elsőfokú bíróság az ítéletének

1. pontjában, hogy a felperes elfogadva az alperes utólagos teljesítését, a keresetét kizárólag a perköltségre tartotta fenn. Ezért helytállóan hozott ítéletet csupán a perköltség tekintetében. Tekintettel arra, hogy a keresetének célja nem az adatok részleges megismerése volt, hanem a teljes adatigénylés teljesítése, ezért a hiányos vagy elmaradt alperesi válaszok indokolták a per megindítását. Az elsőfokú bíróság ennek figyelembevételével döntött, a részleges teljesítés nem ad okot a kereset elutasítására. Mivel kereseti kérelmeitől elállt, ezért elutasításának nem lehetett helye. Az alperesi fellebbezés egyetlen célja a perköltség kifizetésének elhúzása. [20] Az alperes fellebbezése részben alapos. [21] Az alperesnek a Pp.
2. § c) pontjára, eljárási szabálysértés miatt az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére alapított fellebbezése nem alapos. A
3. augusztus
4. napján megtartott perfelvételi tárgyaláson a kereseti kérelem
5. pontjára vonatkozóan az alperes nyilatkozatot tett, ezáltal a közérdekű adatigénylést teljesítette, a felperes nyilatkozata szerint az adatközlést utólagos teljesítésként elfogadta. A kereseti kérelem
6. pontjához kapcsolódóan az alperes úgy nyilatkozott, hogy az eredeti adatigénylés
7. és
8. pontja értelemszerűen összefügg. Az
9. pontra nemleges volt a válasz, ebből következően a
10. pontjára is az. A felperes utólagos teljesítésként ezen adatszolgáltatást is elfogadta. A perfelvétel lezárását követően az érdemi tárgyalási szakban úgy nyilatkozott, hogy a kereseti kérelmeiből egyedül a perköltség iránti igényét tartja fenn. Kétségtelen, hogy a jegyzőkönyvben rögzített felperesi képviselői nyilatkozat nem egyértelmű, azonban a felperes előzetes nyilatkozataira is figyelemmel abból az volt megállapítható, hogy az utólagos alperesi teljesítéseket elfogadta, ezért csupán a perköltség megfizetésére kéri kötelezni az alperest. [22] A felperes azon bejelentése tehát, miszerint utólagos teljesítésként elfogadja mindkét kereseti pont tekintetében az alperesi adatszolgáltatást, azon nyilatkozata, hogy a keresetét az eredeti formájában nem tartja fenn, csupán perköltség iránti igényt kíván érvényesíteni, ugyanakkor a per megszüntetését nem kérte, azt eredményezte, hogy az elsőfokú bíróságnak ítélettel azt kellett eldöntenie, hogy az alperes okot szolgáltatott-e a perre, ehhez képest kötelezhető-e perköltség megfizetésére. [23] A Pp.
11. §

(4)bekezdése értelmében, ha a fél az érdemi tárgyalási szakban az önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét. [24] Adott esetben a felperes keresetének módosítására a hibáján kívüli okból került sor, ezért amiatt, hogy az érdemi tárgyalási szakban az adatigénylés iránti kérelmét nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 7 tartotta fenn, csupán az alperes utólagos teljesítése okán a perköltségigényét érvényesítette, pervesztesnek nem tekinthető. Az időközi teljesítés folytán a felperes választhatott, hogy a keresetétől eláll vagy a keresetét csak a perköltségre tartja fenn. Tekintettel arra, hogy a felperes a fentiek szerint a keresetét csupán a perköltségre tartotta fenn, az elsőfokú bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a per főtárgya tekintetében az alperes pervesztesnek tekinthető-e vagy sem. Ebből következően érdemi döntést a perköltségviselés tárgyában kellett hoznia, így nem alapos az az alperesi álláspont, miszerint az elsőfokú ítélet nem tartalmaz rendelkező részt. [25] Ugyancsak nem volt alapos a Pp. 381. §-ára alapított hatályon kívül helyezés iránti kérelem sem. Fellebbezésében az alperes maga sem jelölt meg olyan lényeges elsőfokú eljárási szabálysértést, ami az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. [26] A harmadlagos fellebbezési kérelem az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a felperes keresetének elutasítására irányult. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §

(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a felperes által kiadni kért adatokat az alperes a peres eljárás során teljesítette, azt az alperes elfogadta. Nem osztotta az alperes azon álláspontját, mely szerint az eredeti kérelem

1. kérdésére adott válasz értelemszerűen a 6.-ra (
2. számú kereseti kérelem) is vonatkozott, azzal az indokkal, hogy a közérdekű adatok kiadása körében a kérelmeket teljeskörűen kell megválaszolni, minden kérdésre meg kell adni a választ. A jogosulttól nem várható el, hogy az egyes válaszokból esetlegesen a másik kérdésére adott választ a korábbiból következtesse ki. A továbbiakban ugyanakkor azt állapította meg, hogy a döntésével a felperes túlnyomórészt lett pernyertes, a perköltség megfizetésére a pervesztes alperest a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján kötelezte. [28] A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy az eredeti kérelem

1. kérdésére adott nemleges válasz folytán a
2. kérdés tekintetében is meg kellett volna ismételnie az alperesnek ugyanazt a választ, hogy az ott megjelölt e-mail címre nem igényeltek OSZIR jogosultságot. Főszabályként helytálló az az álláspont, hogy minden kérdésre külön meg kell adnia a közfeladatot ellátó szervnek az adatigénylő számára a választ, ugyanakkor olyan egyértelmű esetekben, mint a perbeli kérdéseknél, nem jelenthet nehézséget az adatigénylő számára az, hogy ha közli az adatigénylő, hogy nem igényeltek jogosultságot, akkor arra a kérdésre, hogy mely dátumokon igényeltek jogosultságot, nem szükséges külön megadni a nemleges választ, mert ez egyértelműen következik az előző válaszból. [29] Az elsőfokú bíróság által megállapított 254.000 forint ügyvédi munkadíj a megbízási szerződés szerinti beadványonként megjelölt 50.000 forint összeget, a felkészülésre Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 8 fordított tevékenység 50.000 forintos díját, valamint a tárgyalásra és az utazásra járó 50.00050.000 forint összeget, összesen 200.000 forintot + 54.000 forint áfát tartalmaz. [30] A másodfokú bíróság egyetértett azzal az alperesi hivatkozással, mely szerint a felperesi képviselő által a hiánypótlási felhívásra előterjesztett keresetlevél tartalma azonos a pert megelőzően az alperes részére megküldött adatigénylési kérelemmel, melyet az alperes maga készített el. Az ügyben egy tárgyalás került megtartásra, amelyen helyettes ügyvéd jelen volt, képviselte a felperest. A felperes és a korábbi jogi képviselő között megkötött megbízási szerződés értelmében a felek vállalási díjat nem kötöttek ki, a peres eljárásra vonatkozó ügyvédi munkadíjat az alábbiak szerint határozták meg: a perbeli beadványok elkészítésének munkadíja 50.000 forint + áfa/óra összeg, a tárgyalásokra történő felkészülés munkadíja 50.000 forint + áfa/óra összeg, a tárgyalásokra történő utazás költségeként egy ügyvédi munkaórát számítanak fel 50.000 forint + áfa összegben, az irattanulmányozásra A/4 oldalanként 5 perc időtartam munkaidőt számítanak fel. A tárgyaláson történő jogi képviselet munkadíjaként 50.000 forint + áfa összegű munkadíjban állapodtak meg. [31] A felperest a
3. július
4. napján kelt ügyvédi meghatalmazás alapján dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája képviselte, a munkadíjban a
5. július
6. napján kelt megbízási szerződésben foglaltak szerint állapodtak meg. A kereset benyújtására 150.000 forint ügyvédi munkadíj került kikötésre, az ügyvédi díj összege 40.000 forint/óra. A korábbi jogi képviselővel kötött megbízási szerződés értelmében, a korábbi jogi képviselő megbízatása
7. augusztus
8. napjával hatályát vesztette. [32] Fentiekre figyelemmel a keresetlevél benyújtásáért a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget az ügyvédi munkadíj megtérítésére, a perköltségigény körében a
9. augusztus
10. napján megkötött megbízási szerződés alapján volt szükség dönteni. Ennek alapján egy óra tárgyalási jelenlét, egy óra utazási költség, egy óra tárgyalásra történő felkészülés számolható el, írásbeli beadványt a jogi képviselő nem készített. [33] A másodfokú bíróság a felperest fele részben tekintette pernyertesnek, tekintettel arra, hogy a második kereseti kérelem vonatkozásában a perre az alperes a fentiekben már kifejtett indokok alapján okot nem adott. [34] Ezért a másodfokú bíróság a Pp.
11. §

(2)bekezdése alapján 75.000 forint + áfa összegre szállította le a felperes javára járó perköltséget. Az elsőfokú ítélet megváltoztatására a Pp. 383.§

(2)bekezdése alapján került sor. [35] Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre. A másodfokú eljárásban a felperes a

1. október
2. napján kelt megbízási szerződésben foglaltak alapján 40.000 forint/óra ügyvédi díjjal számolva a fellebbezési ellenkérelem benyújtásáért három munkaórát számított fel. Az ügyféllel való konzultációt, az iratok áttanulmányozását, a fellebbezési Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.548/2024/4 9 ellenkérelem szerkesztését jelölte meg ügyvédi tevékenységként és 120.000 forint perköltségben kérte marasztalni az alperest. Mérlegeléssel a pernyertesség-pervesztesség arányát a másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla fele-fele arányban határozta meg, így a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján 60.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest, figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontjára. [36] Az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

(1)bekezdés o) pontja alapján az eljárás illetékmentes. Budapest,

1. január
2. Dr. Hercsik Zita s. k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s. k. bíró Dr. Kisbán Tamás s. k. bíró