← Magyarország

Bf.458/2019/120 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A bűncselekmény elkövetésekor, illetve elbírálásakor hatályban lévő büntető anyagi jogi rendelkezések egybevetésének szempontjai. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.458/2019/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. szeptember
  3. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta és
  4. október
  5. napján kihirdette a következő í t é l e t e t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 neve és társai ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  6. szeptember
  7. napján kihirdetett 9.B.1067/2013/
  8. számú ítéletének vádlott1 neve I., vádlott2 neve II., vádlott6 neve VI., vádlott7 neve VII., vádlott8 neve VIII., vádlott9 neve IX., vádlott12 neve XII., vádlott13 neve XIII., vádlott17 neve XVII., vádlott18 neve XVIII., vádlott19 neve XIX., vádlott24 neve XXIV., vádlott38 neve XXXVIII., vádlott39 neve XXXIX., vádlott51 neve LI., vádlott68 neve LXVIII., vádlott71 neve LXXI., vádlott77 neve LXXVII., vádlott81 neve LXXXI. és vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlottakra vonatkozó részét megváltoztatja következők szerint: vádlott1 neve I. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményeit 7 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  9. §

(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat], 24 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. A korrupciós bűncselekmények megnevezése helyesen: hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette. A pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 2 A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részénék kitöltését követő nap. vádlott1 neve I. rendű vádlottal szemben további 10.000,- (Tízezer) forintra is vagyonelkobzást rendel el. vádlott2 neve II. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményeit 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat], 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat], 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulat] 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. vádlott2 neve II. rendű vádlott bűnösségét további 1 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont] is megállapítja. vádlott2 neve II. rendű vádlottat 3 (három) év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra is ítéli. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részénék kitöltését követő nap. vádlott6 neve VI. rendű vádlott esetében a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést mellőzi és a vádlottat megrovásban részesíti. vádlott7 neve VII. rendű vádlott cselekményeit Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 3 bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 5 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont] minősíti. vádlott7 neve VII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott8 neve VIII. rendű vádlott cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. vádlott8 neve VIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott9 neve IX. rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat], 4 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont] és Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 4 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] minősíti. vádlott9 neve IX. rendű vádlott bűnösségét további 2 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pont] is megállapítja. vádlott9 neve IX. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott12 neve XII. rendű vádlott cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. vádlott12 neve XII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra enyhíti. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott12 neve XII. rendű vádlottat előzetes mentesítésben részesíti. vádlott13 neve XIII. rendű vádlott cselekményeit költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 5 A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott17 neve XVII. rendű vádlott cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. vádlott17 neve XVII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott cselekményét 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. A halmazati büntetésre utalást mellőzi. vádlott18 neve XVIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. vádlott19 neve XIX. rendű vádlott cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 6 A szabadságvesztés kiszabására és végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. vádlott19 neve XIX. rendű vádlott büntetését 250 (kettőszázötven) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000,- (kettőezer) forintban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 500.000,- (ötszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 250 (kettőszázötven) nap fogházra kell átváltoztatni. vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott cselekményeit 6 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont] minősíti. vádlott24 neve XXIV. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételszámát 100 (egyszáz) napra, az egy napi tétel összegét 2.000,- (kettőezer) forintra enyhíti. Az így kiszabott összesen 200.000,- (kettőszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 100 (egyszáz) nap fogházra kell átváltoztatni. vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott cselekményét költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 1. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] minősíti. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 7 vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozata a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén fogház, a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén börtön. vádlott51 neve LI. rendű vádlottal szemben 49.000,- (negyvenkilencezer) forintra vagyonelkobzást rendel el. vádlott71 neve LXXI. rendű vádlottal szemben 28.000,- (huszonnyolcezer) forintra vagyonelkobzást rendel el. vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott esetében a megrovásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 120 (egyszázhúsz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500,- (egyezer-ötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 180.000,- (egyszáz-nyolcvanezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 120 (egyszázhúsz) nap fogházra kell átváltoztatni. vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlottal szemben 2.335,- (kettőezer-háromszázharmincöt) forintra vagyonelkobzást rendel el. vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlottal szemben 150.000,- (egyszázötvenezer) forintra vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az első fokú ítélet vádlott1 neve I., vádlott2 neve II., vádlott6 neve VI., vádlott7 neve VII., vádlott8 neve VIII., vádlott9 neve IX., vádlott12 neve XII., vádlott13 neve XIII., vádlott17 neve XVII., vádlott18 neve XVIII., vádlott19 neve XIX., vádlott24 neve XXIV., vádlott38 neve XXXVIII., vádlott39 neve XXXIX., vádlott51 neve LI., vádlott68 neve LXVIII., vádlott71 neve LXXI., vádlott77 neve LXXVII., vádlott81 neve LXXXI. és vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 8 Megállapítja, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: vádlott1 személyi igazolványának száma, vádlott13 neve XIII. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: vádlott13 személyi igazolványának száma. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből vádlott6 neve VI. rendű, vádlott51 neve LI. rendű és vádlott77 neve LXXVII. rendű egyetemlegesen 72.002,- (hetvenkettőezer-kettő) forint, vádlott18 neve XVIII. rendű 44.377,- (negyvennégyezer-háromszázhetvenhét) forint, vádlott19 neve XIX. rendű 72.848,- (hetvenkettőezer-nyolcszáznegyvennyolc) forint, vádlott24 neve XXIV. rendű 18.000,- (tizennyolcezer) forint, vádlott68 neve LXVIII. rendű 36.000,- (harminchatezer) forint, vádlott24 neve XXIV. rendű és vádlott68 neve LXVIII. rendű egyetemlegesen 63.000,- (hatvanháromezer) forint, vádlott71 neve LXXI. rendű és vádlott81 neve LXXXI. rendű egyetemlegesen 62.377,(hatvankettőezerháromszázhetvenhét) forint, vádlott6 neve VI. rendű, vádlott51 neve LI. rendű, vádlott71 neve LXXI. rendű, vádlott77 neve LXXVII. rendű és vádlott81 neve LXXXI. rendű egyetemlegesen 36.127,- (harminchatezer-egyszázhuszonhét) forint, vádlott82 neve LXXXII. rendű 72.934,- (hetvenkettőezer-kilencszázharmincnégy) forint. Az ítélet rá vonatkozó rendelkezése ellen vádlott2 neve II. rendű vádlott és vádlott9 neve IX. rendű vádlott a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül jelenthet be fellebbezést a Szegedi Ítélőtáblánál. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság [2] vádlott1 neve I. rendű vádlott bűnösségét 40 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [melyből 1 rendbeli Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés a) pont (tényállás 11/a.), 24 rendbeli a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás 2., 3/a., 5/a., 6., 9/a., 12., 13., 14/a. (ez valójában 16/a.), 17., 20., 21., 23., 24., 25/a, 27., 29/a., 30., 31/a., 32/a., 36/a., 37.), 14 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont (tényállás 6., 7., 8., 15/a., 16/a., 23., 24., 25/a., 26/a., 27.), 1 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont
  1. fordulat (tényállás 15/a.), [3] 7 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés 1. fordulat
  1. a)pont
  2. aa)alpont, (tényállás 15/a., 23., 36/a., 41.)], [4] 1429 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás
  1. pontja). [5] Ezért halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra, 10 évre az orvos foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Kimondta, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 9 bocsátható. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 1.200.000,- forint pénzbüntetést a meg nem fizetése esetén 400 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. [6] vádlott1 neve I. rendű vádlottal szemben 33.000,- forint erejéig vagyonelkobzást alkalmazott (rendelt el). Az I. rendű vádlottat 2.748.127,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [7] vádlott2 neve II. rendű vádlott bűnösségét 15 rendbeli – melyből 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettében [melyből 2 rendbeli Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás 2., 9/a. pontja), 2 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont (tényállás 7., 10/a. pontja), 7 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont [tényállás 3/a., 5/a., 6., 9/a. pontja], 4 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont pontja [tényállás 6., 7., 8., pontja] és 66 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pont] (tényállás 2., 3/a., 4/a., 8., 9/a. pontja) állapította meg. [8] Ezért halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a II. rendű vádlott a büntetés fele részének letöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. A II. rendű vádlottat 36.926,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [9] vádlott6 neve VI. rendű vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 4/b. pontja)] állapította meg. Ezért 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 2.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 250.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 100 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A VI. rendű vádlottat 152.588,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [10] vádlott7 neve VII. rendű vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [1978. évi IV. rendű vádlott 310. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. §
(1)bekezdés b) pont (tényállás 5/a. pontja)] állapította meg. [11] Ezért halmazati büntetésül 1 év 2 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A VII. rendű vádlottat 22.299,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [12] vádlott8 neve VIII. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás 5/a. pontja)] állapította meg. Ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A VIII. rendű vádlottat 13.314,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [13] vádlott9 neve IX. rendű vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli – melyből 4 rendbeli felbújtóként elkövetett – közokirathamisítás bűntettében [melyből 4 rendbeli 1978. évi IV. törvény 275. §
(1)bekezdés b) pont, 1 rendbeli
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 5/a. és 5/b. pontja)] állapította meg. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 10 [14] Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A IX. rendű vádlottat 26.955,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [15] vádlott12 neve XII. rendű vádlott bűnösségét 3 rendbeli – melyből 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettében [melyből 1 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont, 1 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont, 1 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás
  1. pontja)] állapította meg. [16] Ezért halmazati büntetésül 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000,forintban állapította meg. Az így kiszabott 400.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XII. rendű vádlottat 14.987,forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [17] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli – melyből 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett – költségvetési csalás bűntettében [melyből 1 rendbeli Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont, 1 rendbeli Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont (tényállás
  1. pontja)] állapította meg. [18] Ezért halmazati büntetésül 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XIII. rendű vádlottat 4.137,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte és előzetes mentesítésben részesítette. [19] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás 9/a. pontja)] állapította meg. Ezért 1 év 6 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 200 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XVII. rendű vádlottat 3.399,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [20] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás 9/a. pontja)] állapította meg. Ezért a XVIII. rendű vádlottat halmazati büntetésül 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte és 352.684,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [21] vádlott19 neve XIX. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont (tényállás 10/a. pontja)] állapította meg. Ezért 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 250.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 100 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XIX. rendű vádlottat 359.144,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 11 [22] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott bűnösségét 6 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. §
(1)bekezdés b) pont (tényállás
  1. pontja)] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 375.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 150 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XXIV. rendű vádlottat 28.473,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [23] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és hivatali vesztegetés bűntettében [Btk. 293. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés (tényállás
  1. pontja)] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 100.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 100 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XXXVIII. rendű vádlottat 30.593,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [24] vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott bűnösségét költségvetési csalás bűntettében [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés a) pont (tényállás
  1. pontja)] állapította meg. Ezért 1 év 2 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 250.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 100 nap szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni. A XXXIX. rendű vádlottat 14.593,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [25] vádlott51 neve LI. rendű vádlott bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 3/c. pontja) állapította meg. Ezért a vádlottat megrovásban részesítette és 191.979,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [26] vádlott68 neve LXVIII. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [melyből 1 rendbeli 1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés b) pont, 1 rendbeli
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 33/a-b. pontja)] állapította meg. Ezért a vádlottat megrovásban részesítette és 8.797,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [27] vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 34/c. pontja)] állapította meg. Ezért a vádlottat megrovásban részesítette és 180.358,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [28] vádlott77 neve LXXVII. rendű vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §
(1)bekezdés b) pont (tényállás
  1. pont)] állapította meg. Ezért megrovásban részesítette és 107.734,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [29] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott bűnösségét 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [melyből 1 rendbeli Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont, 2 rendbeli Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont] és csalás vétségének kísérletében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] állapította meg (tényállás
  1. pontja). Ezért a LXXXI. rendű vádlottat megrovásban részesítette és 137.725,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [30] vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli – melyből 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett – közokirat-hamisítás bűntettében [melyből 1 rendbeli
  2. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 12 évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pont, 1 rendbeli
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés b) pont] és csalás vétségében [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(2)bekezdés
  1. fordulat] állapította meg (tényállás
  2. pontja). Ezért a LXXXII. rendű vádlottat megrovásban részesítette és 236.091,- forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. [31] Az első fokú ítélettel szemben a következő fellebbezések bejelentésére került sor: [32] Ellenérdekű fellebbezések: [33] Az ügyészség: [34] vádlott1 neve I. rendű vádlott terhére súlyosítás, a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának lényeges súlyosítása, [35] vádlott2 neve II. rendű vádlott terhére súlyosítás, a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamának lényeges súlyosítása, [36] vádlott7 neve VII. rendű vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges súlyosítása és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, [37] vádlott8 neve VIII. rendű vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges súlyosítása és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, [38] vádlott9 neve IX. rendű vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges súlyosítása és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, [39] vádlott12 neve XII. rendű vádlott terhére súlyosításért, a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, [40] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges súlyosítása, a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, és az előzetes mentesítés mellőzése, [41] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott terhére, pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása, [42] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott terhére, a kiszabott büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, [43] vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés tartamának lényeges súlyosítása és a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, [44] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása végett fellebbezett. [45] A védelmi fellebbezések: [46] vádlott1 neve I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, [47] vádlott2 neve II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, [48] vádlott7 neve VII. rendű vádlott elsősorban felmentés, másodsorban enyhébb büntetés kiszabása és előzetes mentesítés, [49] vádlott7 neve VII. védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 13 [50] vádlott8 neve VIII. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, [51] vádlott9 neve IX. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése és előzetes mentesítés, [52] vádlott9 neve IX. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, [53] vádlott12 neve XII. rendű vádlott felmentés, [54] vádlott12 neve XII. rendű vádlott védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés, [55] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott és védője felmentés, [56] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott a bűnösség megállapítása miatt, felmentés, [57] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott felmentés, [58] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés és előzetes mentesítés, [59] vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott felmentés, [60] vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés és előzetes mentesítés, [61] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott és védője a bűnügyi költségre kötelezés mellőzése végett fellebbezett. [62] Kizárólag az ügyészség jelentett be fellebbezést: [63] vádlott51 neve LI. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása, [64] vádlott68 neve LXVIII. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása, [65] vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása, [66] vádlott77 neve LXXVI. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása, [67] vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlott terhére, intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása végett. [68] Kizárólag védelmi fellebbezések bejelentésére került sor a következő vádlottak esetében: [69] vádlott6 neve VI. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, [70] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentés, illetve másodlagosan enyhítés, [71] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott védője felmentés, [72] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, harmadlagosan hatályon kívül helyezés, [73] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, [74] vádlott19 neve XIX. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 14 [75] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.375/2018/
  3. számú átiratában és a fellebbezési nyilvános ülésen előadott perbeszédében a vádlottak terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta. Azon vádlottak esetében, akiknél az elbíráláskori Btk. alkalmazását indítványozta és az elsőfokú bíróság velük szemben szabadságvesztést szabott ki, indítványozta a feltételes szabadságra bocsátás legkorább időpontjának meghatározását. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vádlott1 neve I. rendű vádlott legelső gyanúsítotti vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. Ezt arra alapította, hogy a vádlott védője az elsőfokú tárgyaláson felmutatta azt a faxot, mely szerint
  4. július
  5. napján 9 óra 11 perckor értesült a gyanúsítotti kihallgatás időpontjáról. Ezért az I. rendű vádlott
  6. július
  7. napján 9 óra 30 perctől megtett vallomása bizonyítékként értékelhető. [76] Az első fokú ítélet tényállását annyiban indítványozta helyesbíteni, hogy annak
  8. oldal utolsó bekezdése tévesen 25 főben jelöli meg az ott felsorolt személyek számát, 24 helyett. [77] Egyebekben az elsőfokú bíróság eljárását perrendszerűnek, a bizonyítékok értékelését iratszerűnek, teljes körűnek, a közvetett bizonyításból levont következtetést logikailag zártnak és helyesnek tartotta. [78] Egyetértett a vádlottak bűnösségére levont következtetéssel is, de a bűncselekmények minősítését több vádlott esetében tévesnek ítélte. [79] Ezt elsősorban annak tulajdonította, hogy az elsőfokú bíróság a költségvetést károsító bűncselekményeket elkövető vádlottak cselekményét nem minősítette üzletszerűen elkövetettnek. Emellett az elsőfokú bíróság nem végezte el kellő részletességgel az elkövetéskori és az elbíráláskori Btk. rendelkezéseinek egybevetését. [80] Ezért részletesen ismertette az elsőfokú ítéletben elbírált bűncselekmények elkövetéskori, vagyis a Büntető Törvénykönyvről szóló
  9. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi vagy régi Btk.), illetve az elbíráláskori Btk. (
  10. évi C. törvény) szerinti törvényi tényállásait, továbbá a régi Btk. és a Btk. pénzbüntetésre, feltételes szabadságra, a bűncselekmények értékhatáraira vonatkozó rendelkezéseket. [81] Kifejtette, hogy eltérő büntetési tétel esetén a vádlottra kedvezőbb elbírálást jelentő Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a büntetési tételek felső határa azonos, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések miatt az elbíráláskori Btk. alkalmazása a kedvezőbb. Ebben az esetben a feltételes szabadságra vonatkozó enyhébb rendelkezés kompenzálja azt is, ha a büntetési tétel alsó határa a Btk.-ban súlyosabb. Ha az adott vádlott esetében pénzbüntetés kiszabása indokolt, úgy az egy napi tétel alacsonyabb összegére tekintettel az elbíráláskori Btk.-t kell alkalmazni. [82] A tényállás
  11. pontja esetében vádlott12 neve XII. és vádlott13 neve XIII. rendű vádlottak esetében a bűncselekmények rendbeliségére vonatkozó indítványát arra alapította, hogy ugyanazon büntetőjogi tényállás különböző elkövetői alakzatban (tettesi-részesi) történő elkövetése egységnek minősül, mégpedig a legsúlyosabb elkövetői alakzat szerint. [83] Mindezekre figyelemmel a fellebbezéssel érintett vádlottak bűncselekményeit a következők szerint indítványozta minősíteni: [84] vádlott1 neve I. rendű vádlott: 44 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette, amelyből [85] 1 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  12. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás 11/a. pontja XX. rendű vádlotthoz kapcsolódóan), [86] 32 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. pontja vádlott2 neve II. rendű Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 15 vádlotthoz, 3/a: vádlott3 neve III. és vádlott4 neve IV. rendű, 5/a: vádlott7 neve VII. és vádlott8 neve VIII. rendű, 6.: vádlott12 neve XII. és vádlott13 neve XIII. rendű, 9/a: vádlott2 neve II. és vádlott17 neve XVII. rendű, 12.: vádlott21 neve XXI. rendű, 13.: vádlott22 neve XXII. rendű, 15/a: vádlott25 neve XXV. rendű vádlotthoz 2 rendbeli és vádlott26 neve XXVI. rendű vádlotthoz 3 rendbeli cselekmény, 16/a: vádlott27 neve XXVII. rendű, 17.: vádlott29 neve XXIX. rendű. 18.: vádlott30 neve XXX. rendű, 20.: vádlott34 neve XXXIV. rendű, 21.: vádlott35 neve XXXV. rendű, 24.: vádlott40 neve XL. rendű, 25/a-b.: vádlott41 neve XLI. rendű, 27.: vádlott44 neve XLIV. és vádlott45 neve XLV. rendű, 29/a.: vádlott47 neve [87] XLVII. rendű, 30.: vádlott50 neve L. rendű, 31/a.: vádlott61 neve LXI. rendű, 32/a.: vádlott65 neve LXV. rendű, 35.: vádlott72 neve LXXII. rendű, 36/a.: vádlott73 neve LXXIII. rendű vádlottakhoz kapcsolódóan), [88] 8 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat [tényállás
  2. pontja: vádlott16 neve XVI. rendű, 10/a.: vádlott19 neve XIX. rendű, 10/a-b.: vádlott85 neve LXXXV. rendű, 23.: vádlott38 neve XXXVIII. rendű és vádlott39 neve XXXIX. rendű, 26/a.: vádlott42 neve XLII. rendű, 33/a.: vádlott57 neve LVII. rendű (nyilvánvalóan elírás, mert a 33/a. tényállási pont vádlott67 neve LXVII. rendű vádlottra vonatkozik), 42.: vádlott86 neve LXXXVI. rendű vádlottakhoz kapcsolódóan], [89] 3 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulat (itt az ügyész nem jelölte meg a tényállási pontokat). [90] A korrupciós és közbizalom elleni bűncselekmények minősítését az ügyészség törvényesnek tartotta. [91] vádlott2 neve II. rendű vádlott: 12 rendbeli költségvetési csalás bűntette, amelyből [92] 2 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat, (tényállás
  2. és 9/a. pontja)], [93] 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás 3/a. pontja vádlott3 neve III. rendű, 5/a. pontja X. rendű,
  2. pont vádlott12 neve XII. és vádlott13 neve XIII. rendű, 9/a. vádlott17 neve XVII. rendű vádlotthoz kapcsolódóan), [94] 2 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. és 10/a. pontja)], [95] 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. pontja, vádlott14 neve XIV. és vádlott15 neve XV. rendű, 8.: vádlott16 neve XVI. rendű vádlotthoz kapcsolódóan). [96] A közbizalom elleni bűncselekmények minősítését törvényesnek tartotta. [97] vádlott6 neve VI. rendű vádlott: közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 4/b. pontja)]. [98] vádlott7 neve VII. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 5 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 5/a. pontja)]. [99] vádlott8 neve VIII. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés
  1. fordulat (tényállás 5/a. pontja)]. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 16 [100] vádlott9 neve IX. rendű vádlott: bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] és 5 rendbeli – melyből 4 rendbeli felbújtóként elkövetett – közokirat-hamisítás bűntette [melyből 4 rendbeli a Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont, 1 rendbeli a Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 5/a. és 5/b. pontja]. [101] vádlott12 neve XII. rendű vádlott: 2 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. pontja)]. [102] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott: 1 rendbeli költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. pontja)]. [103] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás 9/a. pontja)]. [104] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás 9/a. pontja)]. [105] vádlott19 neve XIX. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás 10/a. pontja)]. [106] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott: 6 rendbeli felbújtóként elkövetett közokirathamisítás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás
  1. pontja)]. [107] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat]. A korrupciós bűncselekmény minősítését törvényesnek tartotta (tényállás
  2. pontja). [108] vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlott: költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont 2. fordulat,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat (tényállás
  2. pontja)]. [109] vádlott51 neve LI. rendű vádlott: 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 3/c. pontja)]. [110] vádlott68 neve LXVIII. rendű vádlott: 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette [melyből 1 rendbeli Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont, 1 rendbeli Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont (tényállás 33/a. és b. pontja)]. [111] vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott: közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja (tényállás 34/b. pontja)]. [112] vádlott77 neve LXXVII. rendű vádlott: közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont (tényállás
  1. pont)]. [113] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott esetében a bűncselekmények minősítését törvényesnek tartotta (tényállás
  2. pontja). [114] vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlott: 2 rendbeli – melyből 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett – közokirat-hamisítás bűntette [melyből 1 rendbeli Btk.
  3. §
(1)bekezdés c) pont, 1 rendbeli Btk. 342. §
(1)bekezdés b) pont] és csalás vétsége [Btk. 373. §
(1)bekezdés 1. fordulat,
(2)bekezdés a) pont (tényállás
  1. pontja)]. [115] Az ügyész a fellebbezési nyilvános ülésen a védelmi fellebbezésekre átfogó észrevételt tett. Továbbra is fenntartotta, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott legelső gyanúsítotti vallomása bizonyítékként felhasználható. [116] Álláspontja szerint a tényállás megalapozottságát vitató védelmi fellebbezések a bizonyítékok értékelését támadják. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 17 [117] A bizonyítási indítványok elutasítását kifogásoló fellebbezések valójában a tényállás részbeni felderítetlenségét állítják. A Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti részbeni felderítetlenséget az eredményezhet, ha volt olyan bizonyíték, amit az elsőfokú bíróság nem értékelt. A bírói gyakorlat szerint azonban az elutasított bizonyítási indítványokat is értékelte az elsőfokú bíróság, ezért azok elutasítása nem eredményezi a tényállás részbeni felderítetlenségét. [118] Részben felderítetlen a tényállás, ha azt olyan bizonyítékra alapítja az elsőfokú bíróság, amit nem lehetett volna bizonyítékként értékelni. A védelmi fellebbezések szerint szakértő1 neve igazságügyi orvosszakértőnek az ügyben nem volt kompetenciája, mert nem rendelkezett ortopéd szakvizsgával. Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részletesen kifejtette, hogy az ügyben a védelmi indítványok ellenére miért nem rendelt ki az ügyben másik igazságügyi orvosszakértőt. Megjegyezte, hogy az eljárás tárgya nem az volt, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott az ortopéd betegségekre vonatkozó szabályokat betartottae, hanem az, hogy fennálltak-e azok a betegségek, amelyek az általa kiállított szakvéleményben megállapításra kerültek. [119] A másik megalapozatlansági ok, amelyre a védelmi fellebbezések hivatkoztak, a tényállás iratellenessége. vádlott1 neve I. rendű vádlott azt vallotta, hogy pénzt nem fogadott el a szakvélemény kiállításáért. Több vádlott nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, illetve arra hivatkozott, hogy munkavállalói valóban rendelkeztek azzal a betegséggel, amelyet a szakvéleményben feltüntettek. Az ügyészség érvelése szerint azonban e vádlotti tagadó vallomással szemben álltak azok a vallomások, amelyek mindezeket cáfolták. Így a védelmi fellebbezések ebben az esetben is a bizonyítékok mérlegelését támadták. [120] A védelmi fellebbezések szerint az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényből további tényre helytelenül következtetett. A védők arra hivatkoztak, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított első fokú orvosi szakvélemény közokirat, ezért védencük annak tartalmát nem vonta kétségbe. Jóhiszeműen jártak el, amikor ezeket a szakvéleményeket a támogatás igényléséhez felhasználták, és egyébként is: a dolgozóiknak volt valamilyen mozgásszervi problémája. A védői érvelés szerint védenceiknek, mint munkáltatónak, nem kellett ismernie az adott jogszabály tartalmát, vagyis azt, hogy ki minősül súlyos mozgáskorlátozottnak. [121] Az ügyészség rámutatott, hogy a bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy sokszor a munkáltató szállította a munkavállalókat vádlott1 neve I. rendű vádlotthoz, de előfordult, hogy a munkavállónak el sem kellett mennie a rendelésre, elegendő volt, ha a szükséges orvosi okiratokat a kiállításhoz átadta, illetve sokszor olyan személy is megkapta a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló szakvéleményt, aki aktívan sportolt, vagy akit fizikai munkakörben foglalkoztattak. [122] Az ügyészség utalt arra is, hogy közismertté vált, miszerint vádlott1 neve I. rendű vádlott viszonylag könnyen kiállította az első fokú orvosi szakvéleményt. Az eljárás során adat merült fel arra is, hogy volt olyan dolgozó, aki megmondta, nem beteg és nem hiszi, hogy részére az orvosi szakvélemény kiállítható. Előfordult olyan eset is, amikor a munkavállaló az eljárás során tudta meg, hogy rendelkezik úgynevezett hétpontos papírral. [123] Ily módon a téves ténybeli következtetésre, mint részbeni megalapozatlansági okra alapított védelmi fellebbezéseket is alaptalanoknak tartotta az ügyészség. [124] Az ügyészség álláspontja szerint, azon vádlottak esetében, akik csak részcselekményt valósítottak meg, azaz a bérpapírokat írták alá vagy azokat hitelesítették, a büntetőjogi felelősség szintén megállapítható, mert tudták, hogy ezen okiratok, illetve hamis tartalmú szakvélemény alapján költségvetési támogatás folyósítható. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 18 [125] Azt pedig, hogy vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott ismerték egymást, az elsőfokú bíróság szintén a bizonyítékok mérlegelésével állapította meg a vádlotti tagadó vallomásokkal szemben. [126] Mindezek alapján az ügyészség az első fokú ítélet tényállását megalapozottnak tartotta, amelyhez a másodfokú bíróság kötve van. [127] A bűncselekmények minősítése körében a védelmi fellebbezések indokait megismerve, arra mutatott rá, hogy téves az a védői érvelés, miszerint a költségvetési csalás célzatos bűncselekmény, ezért az csak egyenes szándékkal követhető el. Ezzel szemben a csalás a célzatos bűncselekmény, a költségvetési csalás esetében azonban nincs jogtalan haszonszerzési célzat, így ez a bűncselekmény megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek semmi haszna nem származik belőle. [128] A bűnösségi körülményeket illetően – egyetértve a védelmi fellebbezésekkel – nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni az időmúlást, illetve annak figyelembevételét, hogy az első fokú ítélet meghozatala óta is több mint két év telt el. [129] Nem osztotta azonban azt a védői álláspontot, hogy a bűncselekmények elkövetését a sértetti közrehatás is megkönnyítette. E körben arra hivatkozott, hogy az ellenőrzések okiratok alapján történtek, azok pedig a munkavállalók súlyos mozgáskorlátozottságát mutatták. Emellett a munkavállalók maguk is felhasználták a hamis tartalmú közokiratokat, például mozgáskorlátozottaknak járó parkolóbérlet kiváltására, vagy akadálymentesítési támogatásra. [130] Az ügyészség az észrevételében rámutatott arra is, hogy az első fokú ítéletben elbírált bűncselekményekkel a vádlottak összesen több, mint 470.000.000,- forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. Erre is figyelemmel fenntartotta a vádlottak terhére bejelentett fellebbezést. [131] A védők fellebbezéseiket írásban részletesen indokolták. [132] vádlott1 neve I. rendű vádlott és védője a közösen benyújtott fellebbezésük írásbeli indokolásában (másodfokú iratok 63. ssz.) elsődlegesen már az elsőfokú bíróság ítéletének – megalapozatlanság okából történő – hatályon kívül helyezését, másodlagosan bizonyítottság hiánya okából a vádlott felmentését, harmadlagosan a büntetés enyhítését indítványozták. Fellebbezésük az elsőfokú ítélet indokolását is támadta. [133] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása hiányos, részben felderítetlen, továbbá az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, emiatt az ítélet oly mértékben megalapozatlan, amely a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki. A Fellebbviteli Főügyészség által a közvetett bizonyítással kapcsolatban kifejtettekkel ellentétben úgy vélték, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárásban beszerzett közvetett és közvetlen bizonyítékokból nyert tények nem alkotnak olyan zárt logikai láncolatot, amelyből kétségkívül és kizárólagosan az I. rendű vádlott bűnösségét támasztaná alá. [134] Kiemelték, hogy a tényállás 1. pontjában megjelölt cselekmény kapcsán különösen fennáll a Be. 607. §
(3)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezési ok, mivel 157 esetben hiányzik az a közokirat, amelyre nézve a tényállás szerint az I. rendű vádlott elkövette a bűncselekményt. Ezért 157 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette tekintetében teljes egészében felderítetlen a tényállás, mivel az elsőfokú bíróság 157 esetben a kiállított ambuláns lap alapján állapította meg az elsőfokú orvosi szakvélemény tekintetében a közokirat-hamisítás bűntettét oly módon, hogy a bűncselekmény tárgyát képező szakvélemények nem voltak fellelhetők. Álláspontjuk szerint ezen esetekben a közokirathamisítás bűntette nem állapítható meg, mivel az okiratok (kezelőlap, elsőfokú orvosi szakvélemény) elkülönült okiratok, a büntetőjogi védelem pedig a szakvéleményhez köthető. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 19 [135] Az első fokú ítéletet megalapozatlannak tartották azért is, mert az eljárás során kompetenciával nem rendelkező szakértő bevonására került sor. Ebben az esetben olyan eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amely lényeges kihatással volt a bűnösség megállapítására. [Be. 609. §
(1)bekezdés]. A nyomozati szakban eljárt, vádlott1 neve I. rendű vádlott vádbeli elsőfokú orvosi szakvéleményeit felülbíráló szakértő1 neve igazságügyi orvosszakértő ehhez azért nem rendelkezik kompetenciával, mert nincs ortopéd szakvizsgája. Megítélésük szerint a kirendelt szakértő ugyan igazságügyi orvostan és igazságügyi egészségbiztosítási szakterületen dolgozik, azonban ortopéd szakismeretekkel nem rendelkezik, így ezen kompetencia hiányában nem alkalmas az I. rendű vádlott által kiadott elsőfokú orvosi szakvélemények felülbírálatára. Az egészségbiztosítási orvostan, igazságügy orvostan és ortopéd szakorvosi tevékenység elkülönültségét mutatják az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/
  1. (XI.17.) EüM. rendelet
  2. számú mellékletében szereplő szakmai kódok is. [136] Kifogásolták, hogy a szakértő a szakvéleményét úgy alakította ki, hogy a betegeket nem vizsgálta meg személyesen, kizárólag az egyéb érdekelt1 (egyéb érdekelt1 teljes neve) adatbázisát használta fel. Azonban voltak olyan esetek, ahol az adatbázis hiányos volt, mint például tanú1 neve esetében (
  3. tényállás). Mindez a szakvélemény megalapozatlanságát eredményezte. Ennek megfelelően megítélésük szerint a kirendelt szakértőnek be kellett volna jelentenie kompetenciája hiányát (
  4. évi XLVII. törvény
  5. §
(4)bekezdése), illetve azt, hogy ortopéd szakismerettel rendelkező szakértő bevonása szükséges az ügyben. [137] Az ítélet megalapozatlanságát eredményezte az is, hogy az elsőfokú bíróság kritika nélkül elfogadta a kirendelt szakértő véleményét. Egyes tényállási pontokban azonban a szakértői véleménnyel ellentétes tények merültek fel, illetve az egyes érintett személyek kórelőzményét az elsőfokú bíróság nem derítette fel. Álláspontjuk szerint nem fogadható el a szakértő azon állítása, miszerint kizárólag egy vizsgálat alapján nem lehet megállapítani a súlyos mozgáskorlátozottságot. Állításuk szerint nincs arra nézve vizsgálati protokoll, hogy milyen módon lehet erre a megállapításra jutni. Mindezek körében utaltak a tényállás 6., 9/a, 10/a., 12., 23., 24., 26/a., 27., 30., 31/a., 35., 38., 42. pontjaira. [138] Arra is hivatkoztak, hogy a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok is fennáll, mivel az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott közötti viszony, illetve a bűncselekményben való részesi magatartás kapcsán. Ezzel kapcsolatban a védő kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság konkrét bizonyíték nélkül állapította, meg az I. rendű és a II. rendű vádlottak személyes ismeretségét, és azt, hogy az I. rendű és a II. rendű vádlottak megállapodtak vagy legalábbis megegyeztek abban, hogy a II. rendű vádlott által felkutatott gazdálkodó szervezetek munkavállalói részére az I. rendű vádlott valótlan tartalmú elsőfokú orvosi szakvélemény kiállításával segítséget nyújtson ahhoz, hogy annak felhasználásával ezen gazdasági társaságok bértámogatáshoz jussanak jogosulatlanul. E körben ugyanis e két vádlott vallomásán kívül egyéb bizonyíték nem merült fel, és ilyenre az elsőfokú bíróság sem hivatkozott. [139] Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítéleti tényállás abban is hiányos, ezáltal megalapozatlan, hogy a II. rendű vádlott által realizált bevételből az I. rendű vádlott milyen módon, körülmények között részesült. Az I. rendű vádlott védője hivatkozott arra, hogy az I. rendű vádlott következetesen tagadta, hogy bármelyik vádlott társával megegyezett volna abban, hogy az általa kiadott valótlan tartalmú mozgáskorlátozott szakvéleménnyel költségvetési csalást kövessen el bárki. Kizárólag a közlekedést elősegítő felhasználási módjáról volt tudomása. Arra pedig nem merült fel bizonyíték, hogy a II. rendű vádlottól Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 20 bármilyen módon kapott volna bizonyos összeget az I. rendű vádlott a havi rendszerességgel történő szakvélemények kiadása kapcsán. [140] A 7., 11/a., 20. tényállás kapcsán megjegyezte a védő, hogy az elsőfokú ítélet nem tartalmazza a tényállás indokolását, így a bíróság nem tett eleget bizonyítékértékelő tevékenységének. [141] A védő a tényállás 15. pontja esetében azt kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy miért nem fogadta el a tanúvallomásoknak a vádlotti védekezést alátámasztó részét. [142] A 36/a. tényállás kapcsán a védő azt indítványozta, hogy vádlott74 neve LXXIV. rendű vádlott nyomozás során tett vallomását a bíróság rekessze ki a bizonyítékok köréből, mivel - a tanú saját állítása szerint -, ittas állapotban került sor a kihallgatására, ami az eljárás lefolytatásakor hatályban volt 1998. évi XIX. tv. (azaz a régi Be.) 81. §
(1)bekezdés c) pont alapján kihallgatásának akadályát képezte. [143] A fellebbviteli főügyészség indítványával szemben az I. rendű vádlott védőjének álláspontja az volt, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan zárta ki a bizonyítékok köréből az I. rendű vádlott
  1. július
  2. napján
  3. óra 30 perckor rögzített vallomását, mivel megállapításra került, hogy a védőt a gyanúsítotti kihallgatás megkezdése előtt nem sokkal, 19 perccel korábban értesítette a nyomozó hatóság telefax útján, annak ellenére, hogy a kirendelő a határozat 5 nappal korábbi volt. [144] Az I. rendű vádlott védője részletesen kitért arra is, hogy az I. rendű vádlottra vonatkozóan megállapított konkrét tényállások esetében mely okból tartja megalapozatlannak az elsőfokú bíróság megállapításait. Az általa kifejtettek szerint sem a közbizalom elleni, sem a költségvetést károsító bűncselekmények esetében nem merült fel olyan bizonyíték, ami kétségkívül alátámasztaná védence bűnösségét. [145] Harmadlagosan, az enyhítésért fenntartott fellebbezésében foglaltakra nézve előadta, hogy az I. rendű vádlott büntetlen, idős életkorú, bűnsegédi magatartást fejtett ki, az általa kiállított közokiratok alapján eszközölt támogatásokból nem részesült. Az I. rendű vádlott költségvetést károsító cselekményben való részessége távoli, járulékos jellegű, és 9 éve áll büntetőeljárás hatálya alatt. Továbbá utalt arra, hogy az I. rendű vádlott együttműködött a hatóságokkal. Okiratokat, szerződéseket csatolt annak igazolására, hogy azóta is lát el ortopéd szakorvosi feladatokat, azaz a büntetőeljárás ellenére az orvosi társadalom bizalmát élvezi és aktív gyógyító tevékenységet végez. Maga is több megbetegedésben szenved, amelyre nézve vizsgálati összefoglalót is csatolt a fellebbezéséhez. Mindezekre figyelemmel az I. rendű vádlottal szemben a Btk.
  4. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával – végrehajtásában felfüggesztett – rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A védői indítvány szerint a pénzbüntetés napi tételszámában kell kifejezésre juttatni a bűncselekmények többszörös halmazatát. A foglalkozástól eltiltással kapcsolatban arra mutatott rá a védő, hogy nem nyert igazolást, miszerint az I. rendű vádlott alkalmatlan vagy méltatlan lenne az orvosi tevékenység gyakorlására, őt a tevékenységének végzése alól nem függesztették fel. [146] Az I. rendű vádlott védője emellett indítványozta az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezésének az elutasítását is. [147] vádlott1 neve I. rendű vádlott védője fellebbezését a nyilvános ülésen mindenben fenntartotta. Abból az ügyészség fellebbezésére és észrevételeire tekintettel a következőket emelte ki: vádlott1 neve I. rendű vádlott ortopéd szakorvosként szembesült azzal, hogy súlyos fokú mozgáskorlátozott személyek különböző támogatásokban részesülnek, ha a fennálló betegségüket igazolja. Az I. rendű vádlott a betegeket megvizsgálta és az orvosi Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 21 szakvéleményt a beteg adott állapotát és annak jövőbeli kilátásait is figyelembe véve állította ki. [148] Az elsőfokú bíróság 1429 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg az I. rendű vádlott bűnösségét. 157 esetben azonban az ambuláns kezelőlap tartalmából vont le következtetést, ezen esetekben nem állt a bíróság rendelkezésére az úgynevezett hét pontos papír, ami közokiratnak minősül. Ezért e körben mindenképp az I. rendű vádlott felmentésének van helye. [149] Fenntartotta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozatlan, mert a tényállás alapját képező szakvéleményt nem kompetenciával rendelkező szakértő készítette. szakértő1 neve igazságügyi orvosszakértőnek igazságügyi orvostanból és egészségbiztosítási tanból van szakképesítése, ortopéd szakképesítése nincs. Az ügyészség észrevételével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az ortopéd szakorvos kizárólag mozgáskorlátozottság alapján vizsgál, az egészségbiztosítási szakértő összegészségügyi vizsgálatot végez, egészségkárosodás, baleseti munkaképesség csökkenés tekintetében. Kifogásolta, hogy szakértő1 neve igazságügyi orvosszakértő iratok alapján adott szakvéleményt, ennek során az egyéb érdekelt1 adatbázisát is figyelembe vette, ami azonban nem tekinthető egzakt nyilvántartásnak. Álláspontja szerint az igazságügyi orvosszakértőnek a kirendelésekor jeleznie kellett volna, hogy nem ortopéd szakorvos, ezért nem járhat el, vagy kérelmeznie kellett volna ortopéd szakorvos bevonását. [150] A védő álláspontja szerint sem technikai (sms, videó vagy térfigyelő kamera felvétele), sem tanúvallomás nem áll rendelkezésre annak bizonyítására, hogy vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott ismerték egymást. Az első fokú ítélet szerint vádlott2 neve II. rendű vádlott rábírta vádlott1 neve I. rendű vádlottat a hamis szakvélemények kiállítására. Az elsőfokú bíróság azonban nem jelöl meg egyetlen egy olyan tanút sem, aki az I. rendű vádlottnál járva a II. rendű vádlottra hivatkozott. [151] Az ügyészség álláspontjával szemben – miszerint az elsőfokú bíróság a közvetett bizonyítékok láncolata alapján következtetett a vádlottak bűnösségére – a védő szerint az elsőfokú bíróság egy olyan, feltételezésen nyugvó megállapítást tett, amelyből kiindulva vezethette le a további megállapításait. A védő szerint a közvetett bizonyítékok logikailag nem alkotnak olyan zárt rendszert, amelyből kizárólag a vádlottak bűnösségére vonható le következtetés. [152] vádlott1 neve I. rendű vádlott legelső gyanúsítotti vallomásának bizonyítékkénti értékelésével kapcsolatban tett ügyészségi észrevételre vonatkozóan a védő megjegyezte, hogy a faxra megérkezett kirendelő határozat csak az érkezés időpontját bizonyítja, de az arról való tudomásszerzés idejét nem. [153] Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében az eljárás elhúzódására, az időmúlásra, vádlott1 neve I. rendű vádlott büntetlen előéletére, életkorára, szakmai múltjára és arra hivatkozott, hogy az I. rendű vádlott a büntetőeljárás során is folyamatosan dolgozott kórházban, magánrendelésen, illetve ügyeletet is ellátott, vagyis a szakmai megítélése nem változott. Ezért másodlagosan, védencével szemben tényleges szabadságvesztéssel nem járó büntetés kiszabását indítványozta. [154] vádlott2 neve II. rendű vádlott és védője az elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezésüket írásban különkülön, de azonos tartalommal indokolták (Bf.52. és 62. sz.). Ebben arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, illetve több eljárási hibát is vétett. Megítélésük szerint az elsőfokú ítélet tényállása több esetben feltételezéseket tartalmaz, amelyre azonban bűnösséget nem lehet minden kétséget kizáró módon alapítani. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 22 [155] Állításuk szerint nem állapítható meg a II. rendű és vádlott1 neve I. rendű vádlott közötti közvetlen személyes kapcsolat, de még közvetett módon sem álltak egymással kapcsolatban. Minden alapot nélkülöz az az ítéleti megállapítás, miszerint az I. és a II. rendű vádlott között megállapodás jött létre valótlan tartalmú elsőfokú orvosi szakvélemények kiállítására. Lényeges eljárási hibának tekintették azt, hogy az elsőfokú bíróság elutasította a védelem azon indítványát, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlottat hallgassa ki a II. rendű vádlottal kapcsolatban, esetlegesen rendelje el a szembesítésüket. Álláspontjuk szerint ezzel a bírósági eljárás közvetlenségének elve, illetve az ártatlanság vélelmének alapelve is sérült. [156] Vitatták, hogy az I. rendű vádlott által kiállított elsőfokú orvosi szakvélemények és a II. rendű vádlott támogatást igénybe vevő tevékenysége között ok-okozati összefüggés állna fenn. Szerintük semmilyen bizonyíték nem támasztja azt alá, hogy a II. rendű vádlott bírta volna rá az I. rendű vádlottat a valótlan szakvélemények kiállítására. [157] Kifejtették, hogy a kirendelt igazságügyi orvosszakértőtől nem volt várható elfogulatlan eljárás. Először ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság megbízása, kirendelése alapján, személyes vizsgálat nélkül állapította meg az érintettek mozgáskorlátozottságának hiányát. Később ugyanezen személyek vonatkozásában a nyomozó hatóság neve rendelte ki. Ekkor, a személyes vizsgálat alapján már nem volt várható tőle, hogy korábbi véleményétől eltérjen. [158] Kifogásolták, és lényeges eljárási szabálysértésnek minősítették azt, hogy az elsőfokú bíróság elutasította a II. rendű vádlott másik igazságügyi orvosszakértő kirendelésére irányuló indítványát. vádlott1 neve I. rendű vádlott és védőjének álláspontjával azonosan, arra hivatkoztak, hogy szakértő1 neve szakvéleménye azért sem fogadható el, mert az igazságügyi orvosszakértő a mozgáskorlátozottság megállapításához nem rendelkezik kellő szakértelemmel, ugyanis nincs ortopéd, vagy reumatológiai szakirányú végzettsége. Álláspontjuk szerint a kirendelt szakértő nem megfelelően alkalmazta a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit. Ennek 10. §
(1)bekezdés b) pontja lehetővé teszi, hogy az elsőfokú orvosi szakvéleményt vizsgálat nélkül, iratok, így orvosi lelet és zárójelentés alapján állítsanak ki. [159] Véleményük szerint a szakértői vélemény alapján nem állapítható meg, hogy az I. rendű vádlott által kiállított elsőfokú orvosi szakvélemények valótlan tartalmú közokiratok. Ezt arra alapították, hogy hosszú idő telt el az I. rendű vádlott által kiállított szakvélemények és a kirendelt szakértő szakvéleményének elkészítése között. A szakvélemények azonban mindig a vizsgálatkori időpontra nézve tesznek megállapításokat. A kétfajta szakvélemény elkészítése között eltelt időre figyelemmel már nem lehet tényszerűen következtetni arra, hogy az I. rendű vádlott által végzett vizsgálatok időpontjában milyen volt a betegek állapota. [160] Továbbá helytelen a törvényszék azon következtetése is, miszerint az I. rendű vádlott az orvosi szakma szabályainak megszegésével állította ki az elsőfokú orvosi szakvéleményeket, tekintettel arra, hogy ilyen tényt a szakértők nem állítottak. [161] Megítélésük szerint szakértő1 neve igazságügyi szakértő azon megállapítása sem fogadható el, hogy a II. rendű vádlott nem volt súlyosan mozgáskorlátozott. E körben hivatkoztak szakértő2 neve
  1. október
  2. napján kiállított elsőfokú orvosi szakvéleményére, ami a II. rendű vádlott akkori állapotát súlyosan mozgáskorlátozottnak minősítette. Ezzel kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság egyáltalán nem foglalkozott a védelemnek a II. rendű vádlottra vonatkozó szakértői vélemény kiegészítésére irányuló indítványával, illetve elutasította szakértő2 neve tanúkénti meghallgatására irányuló bizonyítási indítványt. Ez utóbbi elmulasztását lényeges eljárási hibának értékelték, mivel ezzel a védelem került hátrányos helyzetbe. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 23 [162] Végül lényeges eljárási hiba véleményük szerint az is, hogy az elsőfokú bíróság bizonyított tényeket nem vett figyelembe, valamint indokolási kötelezettségét elmulasztotta. [163] Hivatkoztak arra, hogy a tényállás 10/a. pontjában írtakkal ellentétben a II. rendű vádlott
  3. április
  4. napjától volt az jogi személy1 neve. ügyvezetője, így a havi igényléseket csak ettől az időponttól tudta lekérni, 2008-
  5. években erre nem volt jogosultsága. Ezen tényállás kapcsán azt is kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a II. rendű vádlott vonatkozásában nem tett eleget indokolási kötelezettségének. [164] Mindezek alapján indítványozták, hogy a másodfokú bíróság vádlott2 neve II. rendű vádlottat valamennyi bűncselekmény vádja alól részben bizonyítottság, részben bűncselekmény hiányában mentse fel. [165] A büntetés enyhítésére irányúló fellebbezésüket az enyhítő körülményekre, így a jelentős időmúlásra, a II. rendű vádlott hatóságokkal való együttműködésére alapították. A Btk.
  6. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával olyan tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozták, amelynek végrehajtása a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdése alapján akár a törvényi maximumban meghatározott próbaidőre felfüggeszthető. A szabadságvesztés tartamának enyhítése és végrehajtásának felfüggesztése mellett a II. rendű vádlott előzetes mentesítését is kérték. [166] vádlott2 neve II. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen írásban benyújtott fellebbezésének indokolását változtatás nélkül fenntartotta. Elsősorban védence felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését indítványozta azzal, hogy az tényleges szabadságelvonással ne járjon. Az I. rendű vádlott védőjével egyezően arra is hivatkozott, hogy nincs olyan vádlotti vagy tanúvallomás, amely azt bizonyítaná, hogy vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott ismerték egymást. [167] vádlott7 neve VII., vádlott8 neve VIII. és vádlott9 neve IX. rendű vádlottak védője mindhárom vádlott vonatkozásában elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett bejelentett fellebbezését írásban benyújtott indokolásában is fenntartotta - ami védencei fellebbezésével azonosan - vádlott7 neve VII. és vádlott9 neve IX. rendű vádlott vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre is irányult (Bf.
  1. sz.). [168] Álláspontja szerint nem került bizonyításra, hogy a gazdasági társaság tényleges irányításában részt nem vevő vádlott8 neve VIII. rendű vádlott honnan tudhatta volna, hogy az orvosi szakvélemények tartalma valótlan, és azt, hogy azok felhasználásával igényelt költségvetési támogatással bűncselekményt követ el. A VIII. rendű vádlott soha nem járt vádlott1 neve I. rendű vádlott rendelőjében. Sem a tudata, sem a szándéka nem fogta át, hogy magatartásával költségvetési csalás bűntettét követi el. [169] vádlott7 neve VII. és vádlott9 neve IX. rendű vádlottak esetében nem került tisztázásra, hogy mikor, hogyan és milyen körülmények között bírták rá az I. rendű vádlottat a valótlan közokiratok kiállítására. A védő vitatta az elsőfokú bíróság azon logikáját, mely szerint az orvosi szakvélemény valótlan tartalmát az is bizonyítja, hogy az ambuláns napló szerinti pár perces jelenlét nem lehetett elegendő egy alapos vizsgálathoz. A védői érvelés szerint akkor ez a rövid idő nem volt elegendő ahhoz sem, hogy a vádlottak rábírják az I. rendű vádlottat a hamis tartalmú szakvélemény kiállítására. A szakvélemények ily módon való beszerzése egyébként sem az ő érdekükben állt, hiszen nem ők voltak a gazdasági társaság ügyvezetői. [170] vádlott7 neve VII., vádlott8 neve VIII. és vádlott9 neve IX. rendű vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen is fenntartotta az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezést, emellett vádlott7 neve VII. és vádlott9 neve IX. rendű vádlottak előzetes mentesítését is kérte. Fellebbezésének indokai Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 24 megegyeztek az írásban benyújtottal. A vádlottak felmentését bizonyítottság hiánya okából indítványozta, mert álláspontja szerint sem a vádirat, sem az ítélet nem tartalmaz konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy védencei mikor és hogyan bírták rá vádlott1 neve I. rendű vádlottat a hamis tartamú orvosi szakvélemény kiállítására. Az ügyészség észrevételére reagálva arra is hivatkozott, hogy az I. rendű vádlott által kiállított szakvélemény közokirat és a közokiratba vetett bizalom csorbulna azzal, ha számon kérhető lenne a vádlottakon az, hogy nem kételkedtek annak tartalmában. [171] vádlott12 neve XII. rendű vádlott védője az ítélet kihirdetésekor elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezést fenntartva, írásbeli indokolásában (Bf. 54.) arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem bizonyított tényekből, hanem feltételezésből vont le következtetést a XII. rendű vádlott bűnösségére, amikor azt állapította meg, hogy a XII. rendű vádlottnak tudnia kellett az elsőfokú orvosi szakvélemények valótlan voltáról, mivel több éven át igényelt állami támogatást a munkavállalói után. [172] A védő részletesen ismertette a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/
  2. (XI. 02.) Korm. rendelet súlyos mozgáskorlátozottságra, a megváltozott munkaképesség kritériumaira, illetve annak alapján a bértámogatás lehetőségére vonatkozó rendelkezéseit. A védő utalt, mint felhatalmazó jogszabályra a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló
  3. évi IV. törvényre is. [173] A XII. rendű vádlott védője hivatkozott a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/
  4. (XII.17.) Kormányrendeletre is, ami szintén értelmezi a súlyos mozgáskorlátozottság fogalmát. [174] A felhívott jogszabályok alapján a XII. rendű vádlott védője kifejtette, hogy a súlyos mozgáskorlátozottság megállapítását igazoló elsőfokú orvosi szakvélemény kiadása szakmai kérdés, de egyben hatósági tevékenységnek is minősül, így laikus személy azt nem bírálhatja felül. Álláspontja szerint a munkáltató akkor járt volna el jogtalanul, ha megkérdőjelezi ezen szakvélemények valóságtartalmát. Hangsúlyozta, hogy a XII. rendű vádlott nem bírálhatta felül a szakvéleményeket. A XII. rendű vádlott védője rámutatott arra is, hogy a munkaképesség-csökkenést és egyéb fogyatékosság mértékét jogszabályok határozzák meg, azok nem szubjektív érzethez kötődnek. Így az a személy, aki fájdalmai miatt szakorvoshoz fordul, majd egészségi állapotáról orvosi dokumentációt is kap, nem követ el jogtalanságot az állapota miatt járó támogatás igénylésével. [175] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság annak ellenére állapította meg a XII. rendű vádlott terhére azt a tényt, hogy a XII. rendű vádlott tudott az elsőfokú orvosi szakvélemények valótlan tartalmáról, hogy a hatóságok évekig, szakértőkkel vizsgálták a vádbeli szakvélemények valótlannak vélt tartalmát. A XII. rendű vádlott nem volt jogosult a szakvélemények felülbírálatára, tartalmukat azért sem tarthatta aggályosnak, mert ehhez nem rendelkezett megfelelő szakképzettséggel. [176] A szakvélemények megállapításának helyességét a munkaügyi központ által végzett többszöri ellenőrzés sem vonta kétségbe. [177] A védelem állítása szerint a XII. rendű vádlott jogszerűen alkalmazta az érintett dolgozókat, és jóhiszeműen vette igénybe utánuk a támogatást. Az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg ennek ellenkezőjét a XII. rendű vádlott terhére. [178] A XII. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége kapcsán kifejtette, hogy mely okokból látja aggályosnak az elsőfokú bíróság érvelését. Megismételte, hogy a szakorvosi vélemény jogszerűen kerülhet felhasználásra, és nem csupán a szemmel látható esetekben, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 25 hanem egyéb, mozgásszervi panasz esetén lehet szakorvoshoz fordulni. Mivel nem volt feltétel az igényléshez üzemorvosi vizsgálat, annak hiánya nem alapozhat meg bűnösséget. [179] A XII. rendű vádlott és az érintett személyek (vádlott2 neve, tanú2 neve, tanú3 neve tanú3 utóneve, tanú4 neve) rendelkeztek kórelőzménnyel, így velük kapcsolatban ezért sem merült fel aggály a XII. rendű vádlottban. [180] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában feltételezésbe bocsátkozott, amikor azt állapította meg, hogy a XII. rendű vádlottnak, mint munkáltatónak, három-négy évi állami támogatás igénylése alapján tisztában kellett lennie az alkalmazottak egészségi állapotával. [181] A XII. rendű vádlott védője azt is kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság rosszallást fűz ahhoz, hogy a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a mozgáskorlátozottság alapján igényelhető támogatás lehetőségéről, mivel a szabályozásnak éppen a foglalkoztatás motivációja volt a célja. [182] Hivatkozott a védő arra is, hogy a XII. rendű vádlottat nonprofit szervezet vezetőjeként anyagi érdekeltség nem motiválta, több mint huszonöt éve tevékenykedik a köz érdekében. [183] Az általa kifejtettek alapján indítványozta a XII. rendű vádlott felmentését valamennyi vád alól elsődlegesen bűncselekmény hiánya, másodsorban bizonyítottság hiánya okából. [184] Másodlagosan – felsorolva a figyelme veendő enyhítő körülményeket –, fenntartotta a kiszabott büntetés lényeges enyhítésére irányuló fellebbezését is azzal, hogy a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát, a felfüggesztés próbaidejét és a pénzbüntetés napi tételszámát is lényegesen enyhítse. Emellett a XII. rendű vádlott előzetes mentesítését is kérte. A védő kiemelte az enyhítő körülmények közül a jelentős időmúlást, továbbá a XII. rendű vádlottnak a alapítvány neve elnökeként végzett közmegbecsülést kiváltó tevékenységét, a vádlott életkorát, büntetlen előéletét és két kiskorú gyermekről való gondoskodását. A védő szerint a vádlott javára értékelendő a sértetti közrehatás is, ami a hatóság tétlenségében érhető tetten. A vád 2008-
  5. évekre terjed ki, a büntető feljelentés időpontja
  6. év vége, ennek ellenére az I. rendű vádlott
  7. júniusáig még kifejthette a tevékenységét. [185] vádlott12 neve XII. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen mindenben fenntartotta az írásban benyújtott indokolásban kifejtetteket. Elsősorban bűncselekmény hiányában indítványozta védence felmentését, másodlagosan a büntetés lényeges enyhítését, így a szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés próbaidejének enyhítését, továbbá védence előzetes mentesítését is kérte. [186] Perbeszédében a következőket emelte ki: álláspontja szerint még közvetett módon sem nyert bizonyítást az, hogy vádlott12 neve XII. rendű vádlott tudta, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított orvosi szakvélemények hamis tartalmúak. A XII. rendű vádlott
  8. óta gerincproblémák miatt kezelés alatt áll, munkavállalói általa ismerten mozgáskorlátozottak voltak és ezzel harmonizáló szakvéleménnyel rendelkeztek, mint ahogy a XII. rendű vádlott is. A szakvéleményeket orvosi papírok alapján állították ki, amelyet a laikus személy nem jogosult felülvizsgálni és kellő ismerete sincs hozzá. Az elsőfokú bíróság azt rója fel a XII. rendű vádlottnak, hogy három év alatt rá kellett jönnie a munkavállalók tényleges egészségi állapotára. Ehhez képest a XII. rendű vádlott három-négy éven át látta azt, hogy munkavállalóinak folyamatosan egészségügyi problémái vannak. [187] Az orvosi szakvéleményt kérelemre és/vagy orvosi dokumentumok alapján állították ki. A súlyos mozgáskorlátozottak foglalkoztatásának jogpolitikai indoka pedig az volt, hogy minél több munkavállalót vezessenek vissza a munkába. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 26 [188] A védő sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság tényként rögzítette, hogy a XII. rendű vádlott tudott a szakvélemények valótlan tartalmáról, a tudattartalmat azonban nem vizsgálta. [189] A védő utalt a sértetti közrehatásra is, miszerint a XII. rendű vádlottnál lefolytatott ellenőrzések során a vizsgálók visszaélést nem tapasztaltak, holott az esethalmozódás felkelthette volna a figyelmüket. [190] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott védője a felmentés iránt bejelentett fellebbezését írásban részletesen indokolta (Bf.
  9. sz.). Előadta, hogy álláspontja szerint az ítéleti tényállás iratellenes és nem megfelelő következtetésen alapul, illetve részben hiányos is. Ezáltal a XIII. rendű vádlott vonatkozásában megállapított tényállás megalapozatlan. [191] A XIII. rendű vádlott nem ismerte vádlott1 neve I. rendű vádlottat. Az eljárás során a vádlottak és a tanúk vallomása alapján sem merült fel olyan információ, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az I. rendű vádlottal a XIII. rendű vádlott előzetesen megbeszélte a hamis tartalmú elsőfokú orvosi szakvélemények kiállítását. A XIII. rendű vádlott vádlott12 neve XII. rendű vádlott egészségi állapotát is csak abban a mértékben ismerte, amennyit a XII. rendű vádlott közölt vele. Ezen túlmenően megállapítható, hogy a XIII. rendű vádlott a alapítvány neve keretében főként állatorvosként dolgozott, a bértámogatás igényléséhez szükséges akkreditációs tevékenységben nem vett részt. A
  10. május
  11. napján tartott kuratóriumi ülésen hozott határozat alapján vádlott12 neve XII. rendű vádlott határozatlan idejű, főállású munkaviszonyt létesített az alapítványnál, ügyintézői munkakörben. Ezért az alapítvánnyal kapcsolatos ügyeket vádlott12 neve XII. rendű vádlott intézte. A XIII. rendű vádlott vádlott12 neve XII. rendű vádlott távollétében csak helyettesként írta alá a bérlapokat. A XIII. rendű vádlott a már fentebb írt kuratóriumi határozat alapján vádlott12 neve XII. rendű vádlott vonatkozásában gyakorolta a munkáltatói jogokat. [192] A védő szerint helytelen az elsőfokú bíróság azon következtetése is, hogy a XIII. rendű vádlottnak állatorvosként tudnia kellett, hogy ki minősül súlyos mozgáskorlátozottnak. A védő hivatkozott vádlott12 neve XII., vádlott2 neve II. rendű vádlottakra, továbbá tanú4 neve tanúra, akik mind szenvedtek különböző mértékű mozgásszervi problémában. Arra viszont nem merült fel adat, hogy akár ők, akár a XIII. rendű vádlott tudatában lettek volna annak, hogy a fennálló egészségi állapot nem elegendő az elsőfokú orvosi szakvélemény kiállításához. vádlott2 neve II. rendű vádlottat a XIII. rendű vádlott csak a büntető eljárás során ismerte meg. E vádlott már az alapítványi alkalmazása előtt rendelkezett elsőfokú orvosi szakvéleménnyel. [193] A védelem álláspontja szerint iratellenes és nem megfelelő következtetésen alapul az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy vádlott12 neve XII. és a XIII. rendű vádlott a munkaügyi központba benyújtották az általuk tudottan valótlan tartalmú I. fokú ortopéd szakorvosi vélemények másolati példányait, és ezzel a munkaügyi központ eljáró alkalmazottjait a támogatásra jogosultság tekintetében megtévesztették. Ugyanígy iratellenesnek és téves következtetésen alapulónak ítélte azon ténymegállapítást is, mely szerint a XIII. rendű vádlott tudta, hogy a szakvélemények tartalma hamis. [194] Ezért a védő indítványozta ezen megállapítások mellőzését, egyúttal a tényállás kiegészítését azzal, hogy az alapítvány elnöke vádlott12 neve XII. rendű vádlott volt, ő vett részt az akkreditációs eljárásban, vádlott13 neve XIII. rendű vádlott állatorvosként tevékenykedett az alapítványnál. [195] A védő az eltérő tényállás megállapítása alapján kérte védence felmentését. Hivatkozott arra is, hogy a költségvetési csalás bűntette csak szándékosan követhető el. Az Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 27 elkövetési magatartásra a terhelt egyenes szándékának kell kiterjednie, míg a bekövetkezett vagyoni hátrányt illetően elegendő az eshetőleges szándék is. [196] A védő az ügyészség súlyosításra, illetve az előzetes mentesítés mellőzésére irányuló fellebbezésének elutasítását indítványozta azzal, hogy egyetért a Fellebbviteli Főügyészség bűncselekmény minősítésére vonatkozó álláspontjával. A védő kifejtette, hogy a XIII. rendű vádlott példás családi életére, két kiskorú gyermekről való gondoskodására, ténybeli beismerő vallomására és az elhúzódó büntető eljárásra figyelemmel nem indokolt, hogy a felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő joghátrányok negatívan befolyásolják védence életét. A védő okiratokat is csatolt fellebbezéséhez (XIII. rendű vádlott bejelentését, illetve lemondó nyilatkozatát a kuratóriumi tagságról, együttműködési megállapodását az alapítvánnyal). [197] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolását a nyilvános ülésen mindenben fenntartotta. Abból a következőket emelte ki: védence felmentését indítványozta, mert álláspontja szerint az első fokú ítélet tényállása megalapozatlan. Megalapozatlansági okként a következőket jelölte meg: a tényállás hiányos, mert abban nincs leírva a XIII. rendű vádlott tevékenysége. Emellett az elsőfokú bíróság a XIII. rendű vádlott tudattartalmára téves következtetést vont le, iratellenesen állapította meg azt, hogy a XIII. rendű vádlott tudott a szakvélemények hamis tartalmáról. Álláspontja szerint a felmentésre irányuló fellebbezése nem a bizonyítékok mérlegelését támadja, mert az elsőfokú bíróság a XIII. rendű vádlott vonatkozásában nem jelölt meg olyan bizonyítékot, amely a felülmérlegelés tárgya lehetne. Ténymegállapításként csak azt tartalmazza, hogy vádlott12 neve XII. rendű és vádlott13 neve XIII. rendű vádlottak ismerték egymást. A XIII. rendű vádlott állatorvosként dolgozott az alapítványnál. Arra azonban nincs és nem merült fel adat, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott és vádlott13 neve XIII. rendű vádlott ismerték-e egymást, mint ahogy arra sem, hogy XIII. rendű vádlott bárkit az I. rendű vádlotthoz küldött volna vizsgálatra. vádlott2 neve II. rendű és vádlott13 neve XIII. rendű vádlott is csak a büntetőeljárás alatt ismerték meg egymást. vádlott13 neve XIII. rendű vádlott vádlott12 neve XII. rendű vádlott egészségi problémájáról felszínesen tudott. A védő álláspontja szerint célszerű lett volna az eljárás során különböző csoportokat képezni aszerint, hogy melyik vádlottnál állapítható meg ellenszolgáltatás nyújtása a szakvéleményért, illetve a munkavállalóknak volt-e valóban egészségi problémája. [198] vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított orvosi szakvéleményekkel kapcsolatban a védő az okirati bizalmi elvre hivatkozott. E körben kifejtette, hogy az akkreditációs eljárás során a támogatás igényléséhez szakértői igazolást kellett becsatolni. vádlott13 neve XIII. rendű vádlott más személyes adatait sértette volna meg akkor, ha kételkedik a szakvélemény tartalmában és utána nézett volna az abban írtak valóságának. Álláspontja szerint mindezek a vádlotti tudattartalom kereteit oly mértékig tágítják, hogy azok már túllépik a büntetőjogi felelősség határát. [199] A védő fenntartotta a tényállás kiegészítésére tett indítványát is. [200] Védőként hangsúlyozta, hogy vádlott13 neve XIII. rendű vádlott kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodik, az ítéletben elbírált bűncselekmények elkövetése óta jelentős idő telt el, a védence büntetlen előéletű, ingyenes tevékenységet végzett az alapítványnál, a kuratóriumi tagságáról lemondott (ezt okirattal is igazolta), de ezt követően továbbra is ellenszolgáltatás nélkül végez tevékenységet az alapítványnál. [201] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezést írásban (Bf.
  12. sz.) azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás iratellenes, a bizonyítási eljárás teljes körűen nem került lefolytatásra, és a törvényszék a rendelkezésre álló tényekből további tényekre helytelenül vont le ténybeli és jogi következtetéseket. Ebből következően az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozatlannak, a Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 28 bűnösség megállapítására alkalmatlannak látta. Másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn a fellebbezést. [202] A XXIV. rendű vádlott védőjének véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítéletének olyan logikai okfejtést kellett volna tartalmaznia, amelyből egyértelműen kitűnnek a döntésének indokai. Álláspontja szerint konkrét bizonyíték a bűnösség alátámasztására nem állt a törvényszék rendelkezésére, és hiányoznak az ítéletből azok az okozati összefüggések, amelyek alapján kétséget kizáró módon megállapítható lenne a XXIV. rendű vádlott bűnössége. [203] Megítélése szerint a törvényszék kizárólag a XXIV. rendű vádlott terhére értékelhető körülményeket emelte ki, és nem értékelte a nagy számban előforduló ellentmondásokat, amelyek pedig a vádlott javára vehetők figyelembe. Ezzel az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és tévesen következtetett a vádlott bűnösségére. [204] Álláspontja szerint nem állapítható meg a XXIV. rendű vádlott szándéka arra, hogy magatartása folytán lényeges tény kerüljön közokiratba, így az sem, hogy a XXIV. rendű vádlott felbújtója lenne ilyen jellegű bűncselekménynek. [205] A fellebbezés indokolásában részletesen taglalta a felbújtói magatartás megállapításának elvi feltételeit. Úgy ítélte meg, hogy mindezeket figyelembe véve, az elsőfokú bíróság a kétséget kizáró bizonyosság szintjét elérő megállapításokat nem tudott tenni a XXIV. rendű vádlott terhére. Így az elsőfokú bíróság nem tudta rögzíteni, hogy a rábírás mikor, milyen körülmények között történt, mivel erre nézve semmilyen közvetlen bizonyíték nem merült fel. [206] Ezért elsődlegesen a XXIV. rendű vádlott felmentését indítványozta. [207] A kiszabott büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését a XXIV. rendű vádlottnál figyelembe veendő enyhítő körülmények (időmúlás, büntetlen előélet, életkor) túlsúlyára és nyomatékára alapította. [208] vádlott24 neve XXIV. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen mindenben fenntartotta az írásban benyújtott indokolásban előadottakat. Elsősorban védence felmentését indítványozta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a XXIV. rendű vádlott tudattartalmára nem folytatott le kellő bizonyítást. Így nincs bizonyítva, hogy a XXIV. rendű vádlott tudta, hogy esetleg valótlan tartalom került a közokiratba. A védő érvelése szerint a XXIV. rendű vádlottnak nem is kellett tudnia arról, ha esetlegesen a szakvélemény hamis tartalmú, annak tartalmát nem kérdőjelezhette meg. A felbújtói magatartással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy nincs bizonyítva az, hogy a XXIV. rendű vádlott kapcsolatba került a szakvéleményt kiállító orvossal. [209] Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében az időmúlásra hivatkozott és nagyobb nyomatékkal kérte figyelembe venni a már számba vett enyhítő körülményeket. [210] vádlott38 neve XXXVIII. és vádlott39 neve XXXIX. rendű vádlottak védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért és a vádlottak előzetes mentesítéséért bejelentett fellebbezését fenntartotta. Írásban ezt azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, mert a megállapított tényállás ellentétes a bizonyítást érintő iratok tartalmával, illetve a törvényszék az általa megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett (Bf.
  13. sz.). [211] A védő sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak terhére feltételezésekbe bocsátkozó tanúvallomás (tanú5 neve) és a kirendelt szakértői vélemény alapján állapított meg bűnösséget. Hangsúlyozta, hogy tanú5 neve több évvel az eseményt követően nyilatkozott egy boríték átadásáról vádlott1 neve I. rendű vádlottnak, amelyben feltételezése Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 29 szerint pénz volt. A tanú ezt megelőző nyomozati, majd a bíróság előtt tett vallomásában viszont azt nyilatkozta, nem tudta, mi van a borítékban. A boríték tartalmára más nem nyilatkozott, így téves és mindenképpen feltételezésen alapul az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy a borítékban pénz volt. A védő részletesen kitért arra is, miért ért egyet azzal, hogy a törvényszék a bizonyítékok közül kizárta vádlott1 neve I. rendű vádlott legelső gyanúsítotti vallomását. [212] Kifejtette, hogy a költségvetési csalás megállapításához az elkövető tudattartalmának vizsgálata szükséges. Ennek bizonyítására azonban nem volt alkalmas a lefolytatott szakértői bizonyítás, ugyanis a szakértő orvosi dokumentáció és vizsgálatok alapján alakítja ki a szakvéleményét az érintett korábbi állapotára vonatkozóan, míg a vádlottaknak laikusként kellett megítélni az érintett állapotát. tanú6 neve tanú esetében a rosszabbodó egészségi állapotát a vádlottak is látták, maga a tanú is arról számolt be, hogy a mozgásszervi panaszai a mindennapi életvitelben akadályozták. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a vádlottak abban a tudatban nyújtották be a vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított elsőfokú orvosi szakvéleményt költségvetési támogatás igénybevételére, hogy hozzátartozójuk súlyos mozgáskorlátozott. Ezért a vádlottak terhére nem állapítható meg az egyenes szándék a tekintetben, hogy más személyt tévedésbe ejtsenek a költségvetési támogatás megszerzése céljából. Ebben az esetben a vádlottak voltak tévedésben, mert nem tudtak az elsőfokú orvosi szakvélemény hamis tartalmáról. [213] Hivatkozott a védelem arra is, hogy tanú5 neve-nak
  14. június
  15. napján állítottak ki elsőfokú orvosi szakvéleményt, ehhez képest a vádbeli időszak
  16. januáraugusztus. tanú5 neve-nak volt szakértői intézet neve szakvéleménye is, amely a tárgyalási anyag részét képezi (115.sz. jkv.
  17. oldal). Ez a tanú munkaképességcsökkenését 50-66 %osnak minősítette. Azaz a munkáltatónak két orvosi szakvéleménye is volt az alkalmazottjuk kapcsán. Ebben az esetben sem állapítható meg a vádlottak szándékos magatartása a költségvetési csalás bűntettét illetően. Őket legfeljebb a gondatlanság enyhébb formája, a negligentia terheli, mert nem fordítottak kellő körültekintést és figyelmet arra, hogy melyik szakvéleményt nyújtsák be a támogatás igényléséhez. [214] A védő utalt tanú7 neve tanú vallomására is, ami álláspontja szerint szintén azt támasztja alá, hogy a vádlottak szándéka nem irányult arra, hogy jogosulatlanul vegyenek igénybe költségvetési támogatást. [215] Mindezekre figyelemmel a védő eltérő tényállás megállapítását és annak alapján a vádlottak felmentését indítványozta. [216] A Fellebbviteli Főügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését az időmúlásra, az elhúzódó büntető eljárásra, a vádlottak büntetlen előéletére, törvénytisztelő életmódjára figyelemmel alaptalannak tartotta. A védő külön kitért arra is, hogy vádlott38 neve XXXVIII. vádlottal szemben 13 évvel a tényállásban rögzített elkövetési időhöz képest nem indokolt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. [217] A védő a fellebbezési nyilvános ülésen fellebbezésének indokolását mindenben fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy az első fokú ítélet tényállása iratellenesség miatt megalapozatlan. [218] vádlott38 neve XXXVIII. rendű vádlott bűnösségét az elsőfokú bíróság a költségvetési csalás bűntette mellett hivatali vesztegetés bűntettében is megállapította. E körben a védő perbeszédében is tanú5 neve tanúvallomására hivatkozott, amelyre álláspontja szerint tényállást nem lehet alapítani. Ezt a vallomást írásban benyújtott indokolásában részletesen elemezte. Erre figyelemmel védence felmentését indítványozta e bűncselekmény alól. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 30 [219] A védő kitért arra is, hogy védencei bűnösségét az elsőfokú bíróság a költségvetési csalás bűntettében két személy után igényelt támogatás miatt állapította meg. A védői álláspont szerint azonban vizsgálni kellett volna a vádlottak elkövetéskori tudattartalmát. Védencei úgy tudták, hogy munkavállalóik betegek, ezt látták rajtuk és a szakvélemény is ezt támasztotta alá. Ezért e bűncselekmény vádja alól is kérte a vádlottak felmentését. [220] Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében az időmúlásra és a vádlottak büntetlen előéletére hivatkozott. [221] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában (elsőfokú iratok
  18. sz.) kizárólag a védence terhére megállapított bűnügyi költség összegszerűségét és jogosságát vitatta. Ezért elsődlegesen azt kérte, hogy a másodfokú bíróság mentesítse a LXXXI. rendű vádlottat annak megfizetése alól, másodlagosan 12 havi részletfizetés engedélyezését kérte. [222] vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a bűnügyi költség mellőzésére vagy részletekben történő megfizetésére irányuló fellebbezését az írásban benyújtottal egyezően fenntartotta. [223] A kizárólag a védelem részéről bejelentett fellebbezések indokolása a következő: [224] vádlott6 neve VI. rendű vádlott védője az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan enyhítésre, pénzbüntetés kiszabása helyett megrovás intézkedés alkalmazása végett bejelentett fellebbezésének indokolásában (Bf.
  19. sz.) a vádlott6 neve VI. rendű vádlott vonatkozásában megállapított tényállást és a bűncselekmény jogi minősítését nem vitatta. Az enyhítésre irányuló fellebbezését az enyhítő körülmények számára és nyomatékára alapította. A jelentős időmúlás, a büntetlen előélet, a beismerő vallomás és a vádlott megbánó magatartása mellett további enyhítő körülményként kérte figyelembe venni azt, hogy a vádlott egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. A védő rámutatott arra is, hogy sem az ügyészség, sem az elsőfokú bíróság nem állapított meg a vádlott terhére súlyosító körülményt. [225] A védő indokolása szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során a vádlott javára figyelembe vehető nagy számú és nyomatékos enyhítő körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelte és a pénzbüntetés kiszabásával az ítélet belső arányosságának elvét is megsértette. A már számba vett enyhítő körülményekre és arra is figyelemmel, hogy vádlott6 neve VI. rendű vádlott bűnösségét 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg az elsőfokú bíróság, a vele szemben kiszabott pénzbüntetés eltúlzott, ezért a védő megrovás alkalmazását indítványozta. [226] vádlott6 neve VI. rendű vádlott védője a nyilvános ülésen mindenben fenntartotta az írásban benyújtott fellebbezésének indokolását. [227] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott védője a felmentésre irányuló fellebbezését az írásban benyújtott indokolásában (Bf.
  20. sz.) fenntartotta. Ezt arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokkal ellentétesen állapította meg a tényállást, mert a XVII. rendű vádlott vonatkozásában az alanyi oldal hiányos. Az alanyi oldal teljességéhez azt kellett volna bizonyítani, hogy védence tudott vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított közokiratok valótlan tartalmáról. E körben a védő hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló
  21. évi III. törvény
  22. §
(7)bekezdésére, ami a közokirat fogalmát határozza meg, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. §
(1)–
(3)bekezdéseire. Álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályhelyek alapján védencében kétely sem merülhetett fel a közokirat valós tartalmát illetően, amennyiben mégis, úgy az információs törvény zárta ki azt, hogy a munkavállalók különleges személyes adatait kezelje, mert azzal személyiségi jogokat sértett volna. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 31 [228] A védő a munkavállalók tanúvallomásainak idézése alapján azt az álláspontját fejtette ki, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján még csak a valószínűsítés szintjén sem merültek fel bizonyítékok arra, hogy védence tudott a közokiratok valótlan tartalmáról. [229] Emellett eljárási szabálysértésre hivatkozva a védő vádlott18 neve rendőrségen tett tanúvallomásának kirekesztését indítványozta a bizonyítékok köréből. [230] Ezért a Be. 604. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az első fokú ítélet megváltoztatását és a Be.
  1. §-a értelmében a vádlott felmentését indítványozta. [231] A védő az Alkotmánybíróság 2/
  2. számú határozatára hivatkozva egyúttal azt is indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a döntése meghozatalakor külön enyhítő körülményként vegye figyelembe az eljárás elhúzódását is. [232] vádlott17 neve XVII. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a perbeszédét az írásban benyújtott indokolással egyezően adta elő. Azt annyiban egészítette ki, hogy a hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény a közokirat fogalmát a korábbival azonosan határozza meg. A védő szerint külön csoportot kellett volna felállítani azokról, akiknél nem lehetett megállapítani, hogy tudták, hamis okiratot használnak fel. Hivatkozott arra, hogy a munkáltató személyes adatot nem kezelhet, így jogában sem állt a szakvélemények tartalmának ellenőrzése. Emellett XVII. rendű vádlott hetven fős céget igazgatott, ezért nem kellett feltétlenül tudnia arról, hogy munkavállalói milyen tartalmú szakvéleménnyel rendelkeznek. Álláspontja szerint az alanyi oldal teljességgel hiányos, ezért védence felmentését indítványozta. Emellett utalt arra is, hogy vádlott17 neve XVII. rendű vádlott hetvenegy éves és tíz éve áll eljárás alatt. [233] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott védője írásban a védence felmentésére irányuló fellebbezését indokolta (Bf.
  3. sz.). Álláspontja szerint a törvényszék ítélete védencével kapcsolatban nem teljes, nincs pontosan meghatározott tényállásszerű magatartás és nincs pontosan meghatározott logikai láncolat sem, ezért az ítélet nem felel meg a Be.
  4. §
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti követelményeknek. [234] A védő előadta, hogy vádlott18 neve XVIII. rendű vádlottnak a főiskola elvégzése utána a jogi személy2 neve. volt az első munkahelye, ami már ötven éve működött Jászberényben. Az ítéleti tényállás szerinti munkavállalók közül tanú8 neve, tanú9 neve, tanú10 neve orvosi szakvéleménye vádlott18 neve munkába lépése előtt keletkezett, ezért a védő szerint nem érthető, hogy védence milyen magatartással lett e személyekkel kapcsolatban megvádolva. Védence a munkavállalóknak sem munkáltatójuk, sem közvetlen felettesük nem volt, a munkabér kiutalásának feljegyzésével egyszerű számviteli részfeladatot látott el, ami nem tekinthető hitelesítő tevékenységnek. Arról, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók után benyújtott igénylések nem megalapozottak, a védence nem tudott és nem is tudhatott, hiszen nem volt vezető pozícióban, illetve annak megítéléséhez, hogy az orvosi szakvéleményben írtak megfelelnek-e a valóságnak, külön képesítésre van szükség. A védő kitért arra is, hogy vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott a jogi személy3 neve.-vel semmilyen kapcsolatban nem állt, e kft. által igényelt támogatásokhoz vádlott18 neve nem köthető. [235] A védő külön kitért arra is, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Ezzel összefüggésben több eseti döntésre és az 5/2000. Büntető jogegységi határozatra hivatkozott. [236] Az abban kifejtettekre is figyelemmel elsődlegesen a Btk. 15. §
  3. d)pontja szerinti tévedés miatt a Be. 566. §
(1)bekezdés d) pontja, másodlagosan a nem bizonyított Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 32 tudattartalomra figyelemmel a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pontja alapján kérte védence felmentését. [237] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott védője írásban benyújtott fellebbezésének indokolását a nyilvános ülésen is fenntartva, védence felmentését elsősorban bizonyítottság hiánya okából, másodsorban tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok címén kérte. Kifejtette, hogy a vádlotti cselekvőséget két lépcsőben kell vizsgálni. Legelőször azt, hogy vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított orvosi szakvélemény tartalma hamis-e, második lépésként pedig azt, hogy a XVIII. rendű vádlott tudott-e erről. A védő szerint az elsőfokú bíróság nem tett semmilyen megállapítást arra vonatkozóan, hogy a szakvélemények hamis tartalmáról honnan tudott a XVIII. rendű vádlott. Hivatkozott arra is, hogy két cég intézte a támogatások igénylését, valamint arra, hogy az eljárás során igazolták a XVIII. rendű vádlott mozgásszervi betegségét. [238] vádlott19 neve XIX. rendű vádlott védője az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett bejelentett fellebbezését írásban akként indokolta (Bf.
  1. sz.), hogy a büntetőeljárásban felmerült bizonyítékok sem önmagukban, sem összességükben nem alapozzák meg azt, hogy a cselekmény tárgyi, de kiváltképpen alanyi oldala teljes lenne, így a büntetőjogi felelősség megállapítása is kétséges. Az enyhítés iránti fellebbezésében a szabadságvesztés tartamának és a pénzbüntetés mértékének lényeges enyhítését indítványozta az időmúlásra és arra figyelemmel, hogy a vádlott hosszú ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. [239] A védő fellebbezésének indokolását a nyilvános ülésen is fenntartotta, abból kiemelte, hogy az alanyi oldal hiányára tekintettel kéri védence felmentését. [240] A kizárólag ügyészségi fellebbezéssel érintett vádlottak esetében több védő észrevételt tett a fellebbezésre: [241] vádlott51 neve LI. és vádlott77 neve LXXVII. rendű vádlottak terhére az ügyészség súlyosításért, megrovás alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabása végett bejelentett fellebbezésre tett észrevételében (Bf.
  2. sz.) a védő az elsőfokú bíróság által védencei vonatkozásában megállapított tényállást és a bűncselekmények jogi minősítését nem vitatta. A védő az enyhítő körülmények túlsúlyára és nyomatékára hivatkozott, így a vádlottak beismerő vallomására, a jelentős időmúlásra, a büntetlen előéletükre és megbánó magatartásukra. További enyhítő körülményként kérte figyelembe venni vádlott51 neve LI. és vádlott77 neve LXXVII. rendű vádlottak idős korát, valamint azt, hogy méltányolható indítékból – munkáltatójuk „ajánlására” – követték el a bűncselekményt. A védő arra is rámutatott, hogy sem az elsőfokú bíróság, sem az ügyészség nem állapított meg súlyosító körülményt védencei terhére. [242] Ezért mindkét vádlott vonatkozásában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, figyelemmel arra is, hogy hasonló bűncselekmények esetén több vádlottnál is elegendőnek tartotta az elsőfokú bíróság a megrovás alkalmazását. [243] vádlott51 neve LI. rendű és vádlott77 neve LXXVII. rendű vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezésére tett észrevételeit az írásban benyújtottal egyezően adta elő. [244] vádlott68 neve LXVIII. rendű vádlott védője írásbeli észrevételében a büntetés súlyosítására irányuló ügyészségi fellebbezés elutasítását indítványozta azzal, hogy a bűncselekményeknek az elbíráláskor hatályos Btk. szerinti minősítésére vonatkozó ügyészségi indítvánnyal egyetértett, ezért az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a minősítésre vonatkozóan (Bf.
  3. sz.). Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 33 [245] Hivatkozott az enyhítő körülmények köréből az időmúlás nyomatékosságára, valamint a büntető eljárás elhúzódására, ami nem a vádlottnak felróható okból következett be. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben a törvényszék a 2/
  4. (II.10.) AB határozatban kifejtett alkotmányos követelménynek és a Kúria 56/
  5. BK vélemény III/
  6. pontjában írtaknak megfelelően járt el. Kiemelte az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében írtakat (eljárás ésszerű határidőn belüli befejezése) is. Ezért a védő álláspontja szerint a Btk. 64. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti megrovás intézkedés alkalmazása elegendő, a bűncselekmény tárgyi súlya sem indokolja pénzbüntetés kiszabását. [246] A LXVIII. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen észrevételeit az írásban benyújtottal egyezően adta elő. [247] vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott védője az ügyészség védence terhére bejelentett, megrovás alkalmazása helyett pénzbüntetés kiszabására irányuló fellebbezésére tett észrevételében (Bf.
  1. sz.) a fellebbezés elutasítását (azaz az első fokú ítélet helybenhagyását) indítványozta. Ezt azzal indokolta, hogy védence büntetlen előéletű, soha nem került összeütközésbe a törvényekkel, soha nem állt büntetőeljárás hatálya alatt. A közel kilenc éve elhúzódó büntetőeljárás nagyon megviselte a vádlottat. A védő álláspontja szerint nincs olyan alapos ok, ami vele szemben intézkedés helyett pénzbüntetés kiszabását indokolná. [248] vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen tett észrevételében is kifejtette, hogy álláspontja szerint védencével szemben a vádlott büntetlen előéletére és arra is figyelemmel, hogy újabb büntetőeljárás nem indult vele szemben, a pénzbüntetés nem indokolt. [249] vádlott82 neve LXXXII. rendű vádlott védője az ügyészség súlyosításra, pénzbüntetés kiszabására irányuló fellebbezésére azt az észrevételt tette a fellebbezési nyilvános ülésen, hogy az első fokú ítélet kihirdetése óta eltelt további két éves időmúlásra és arra is figyelemmel hogy védencével szemben újabb büntetőeljárás nem indult, a büntetés súlyosítása, pénzbüntetés kiszabása nem indokolt. [250] vádlott1 neve I. rendű vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen arra hivatkozott, hogy nyolcvan éves és többféle betegsége is van, egyúttal megbánására utalt azzal, hogy „többet ilyet nem követnék el”. Előadta, hogy jelenleg is dolgozik, az jogi személy11 nevenél hetente egyszer rendel, amelyből havi 50.000-100.000,- forint jövedelme származik. Egyebekben mindenben csatlakozott védőjéhez. [251] vádlott12 neve XII. rendű vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen a bűncselekmény elkövetését az utolsó szó jogán is tagadta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az általa beadott bizonyítékokat elvetette, míg az ügyészség által felhozottakat tényként fogadta el. Hivatkozott arra, hogy huszonhét éve térítésmentesen végzi az életmenő tevékenységét, és ha egészségi állapota engedi, a mentési munkálatokban továbbra is személyesen vesz részt. Emellett életmentő kutyák kiképzésére létrehozott bázison megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Álláspontja szerint irreleváns orvosszakértői véleményre alapította az elsőfokú bíróság a bűnösségét. Védőjével egyezően – akihez mindenben csatlakozott – arra is hivatkozott, hogy az ellenőrzések során sem kifogásoltak semmit az alapítvány tevékenységében. [252] vádlott13 neve XIII. rendű vádlott – védőjéhez csatlakozva – kijelentette, hogy minden vádat tagad, nem követett el semmit, és arról sincs tudomása, hogy vádlott12 neve XII. rendű vádlott követett volna el bűncselekményt. vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlottakat nem ismeri. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt, állatorvosként dolgozott, és mivel rendszeresen a helyszínen tartózkodott, ezért íratták alá vele az elszámoló lapokat. Álláspontja szerint vele kapcsolatban az elsőfokú eljárásban bizonyítást nem is Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 34 folytatott le a törvényszék. Azt, hogy csak marginálisan kapcsolódott az ügyhöz (rendőrségi idézésére csak
  2. május 14-én, négy évvel a nyomozás elrendelését követően került sor) alátámasztja álláspontja szerint az is, hogy a nagyszámú vádlottak közül kizárólag őt részesítette előzetes mentesítésben a törvényszék. [253] A másodfokú bíróság [254] az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését vádlott2 neve II. és vádlott81 neve LXXXI. rendű vádlottak esetében, [255] a védelmi fellebbezések közül vádlott1 neve I., vádlott6 neve VI., vádlott12 neve XII., vádlott19 neve XIX. és vádlott neve24 XXIV. rendű vádlott vonatkozásában a kiszabott büntetés enyhítése, illetve vádlott12 neve XII. rendű vádlott előzetes mentesítése végett bejelentett fellebbezéseket ítélte alaposnak. [256] vádlott18 neve XVIII. rendű vádlott és védőjének felmentésre irányuló fellebbezését alaptalannak ítélte az ítélőtábla, de a XVIII. rendű vádlott bűncselekményének minősítését (a bűnösség körének megváltoztatása nélkül) a később kifejtendők szerint megváltoztatta. [257] vádlott1 neve I. rendű vádlott védőjének az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványát is alaptalannak ítélte a másodfokú bíróság. [258] A másodfokú bíróság A büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (Be.)
  4. §
(1)és
(2)bekezdése alapján – figyelemmel ugyanezen §
(10)bekezdésére is – a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. [259] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le, és figyelemmel volt arra is, hogy az elhúzódó eljárása alatt új büntetőeljárási törvény lépett hatályba. [260] A felülbírálat során észlelte a másodfokú bíróság, hogy az első fokú ítélet több tényállási pontnál nem tartalmaz indokolást. Ezek a következők: 7., 11/abc, 17., 20., 28., 29/ab, 32/b, 33/ab, 34/bc, 36/bc. [261] A
  1. tényállási pont az első fokon jogerősen elítélt vádlott14 neve XIV. és vádlott15 neve XV. rendű terheltek cselekménye, ahol a tényállás vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott cselekvőségére is megállapítást tesz. [262] További négy tényállási pont vádlott1 neve I. rendű vádlott cselekményét is tartalmazza: [263] 11/a. vádlott20 neve XX., [264]
  2. vádlott29 neve XXIX., [265]
  3. vádlott34 neve XXXIV., [266] 29/a. az első fokon jogerősen elítélt vádlott47 neve XLVII. rendű terheltre megállapított tényállás. [267] Az alábbi esetekben a tényállás nem tartalmaz megállapítást vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott cselekvőségére: [268] 11/b. vádlott20 neve XX., [269] 11/c. vádlott56 neve LVI., [270]
  4. vádlott46 neve XLVI., [271] 29/b. vádlott48 neve XLVIII., Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 35 [272] 32/b. vádlott66 neve LXVI., [273] 33/a. vádlott67 neve LXVII., [274] 33/b. vádlott68 neve LXVIII., [275] 34/b. vádlott70 neve LXX., [276] 34/c. vádlott71 neve LXXI., [277] 36/b. vádlott74 neve LXXIV. és [278] 36/c. vádlott75 neve LXXV. rendű terhelt cselekménye. [279] Az előbb felsoroltak közül a jelen felülbírálattal érintett tényállási pontok: 33/b. vádlott68 neve LXVIII. és 34/c. vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott cselekménye. [280] A Be.
  5. §
(2)bekezdés d) pontja szerint relatív hatályon kívül helyezési okot valósít meg az elsőfokú bíróság, ha az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget. [281] Az indokolási kötelezettség nem kellő, hiányos teljesítése az ítélet megalapozottságának kérdését érinti. Amennyiben az indokolás olyan mérvű hiányosságot mutat, amely miatt nem lehet megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét mire alapozta, úgy az a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja alapján az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését is maga után vonhatja. [282] Az indokolás hiányossága különösen a tényállás 7., 11/a., 17.,
  1. és 29/a. pontjában juthat jelentőséghez, mert ezek azok a tényállási pontok, amelyek vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott cselekvőségére is tartalmaznak megállapításokat. E két vádlott esetében a védelmi fellebbezések az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését is sérelmezik, így a Be.
  2. §
(10)bekezdése alapján az első fokú ítélet Be. 590. §
(2)bekezdése szerinti teljeskörű felülbírálatának van helye. A Be. 590. §
(11)bekezdése alapján e felülbírálat kihathat a fellebbezéssel nem érintett vádlottakra is. [283] Ezért az ítélőtábla mindenekelőtt azt állapította meg, hogy e tényállási pontoknál az első fokú ítélet indokolása hiányos ugyan, de nem olyan mértékig, amelyből ne lehetne megállapítani azt, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletét mely bizonyítékokra alapította. [284] A tényállás
  1. pontját ugyanis (vádlott1 neve I. rendű vádlott terhére megállapított közokirat-hamisítás bűntette körében) az elsőfokú bíróság valamennyi vádlottra kiterjedően indokolta. Az elsőfokú bíróság az ítélet
  2. oldalától a
  3. oldalig részletesen értékelte az igazságügyi orvosszakértő véleményét, valamint a tárgyaláson is kihallgatott azon tanúk vallomását, akik rendelkeztek vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított szakvéleménnyel. Mindezen bizonyítékokat egybevetve vont le következtetést azon vádlottak tudattartalmára, akik a kihallgatott tanúkat munkáltatóként foglalkoztatták. Az ítélet
  4. oldal utolsó kettő és
  5. oldal első-kilencedik bekezdésében az elsőfokú bíróság részletesen megindokolta, hogy a vádlottak tagadó vallomásával szemben mely tényekből vonta le azt a következtetést, hogy a munkáltatóként eljárt vádlottak tudták: a vádlott1 neve I. rendű vádlott által kiállított első fokú orvosi szakvélemény hamis. Ezek a vádlottak ennek ismeretében használták fel a szakvéleményeket a támogatás igényléséhez. [285] Ezért az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás 7., 11/a., 17.,
  6. és 29/a. pontját illetően a konkrét tényállási pontnál részletes indokolást nem adott, nem jelenti az indokolási kötelezettség oly mérvű megsértését, ami az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 36 [286] A tényállás 33/b. és 34/b pontjai esetében is elmondható, hogy az elsőfokú bíróság e tényállási pontokra vonatkozóan is általános indokolást adott a tényállás
  7. pontjánál. [287] Emellett azonban – és e vádlottaknál ennek van jelentősége – ezek a tényállási pontok nem érintik vádlott1 neve I. rendű és vádlott2 neve II. rendű vádlott cselekvőségét, továbbá e vádlottaknál a Be.
  8. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti fellebbezés bejelentésére került sor. vádlott68 neve LXVIII. rendű vádlott és vádlott71 neve LXXI. rendű vádlott terhére az ügyészség intézkedés (megrovás) alkalmazása helyett, pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. [288] A Be. 590. §
(3)bekezdése alapján, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. [289] A Be. 590. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú bíróság ebben az esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az elsőfokú bírósági eljárást, és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a 607. §
(1)bekezdése, valamint a 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Felülbírálja továbbá a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést abban az esetben, ha a terheltet fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, továbbá a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést is. [290] A Be. 591. §
(2)bekezdése alapján azonban a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [291] Ezért a korlátozott felülbírálattal érintett előbb felsorolt vádlottak esetében az indokolási kötelezettség teljes elmulasztása sem eredményezte volna az első fokú ítélet e vádlottakra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezését. [292] Nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor vádlott1 neve I. rendű vádlott legelső gyanúsítotti vallomását kizárta a bizonyítékok köréből. [293] A másodfokú bíróság a törvényszék indokolását e körben a következőkkel egészítette ki, illetve helyesbítette. [294] Az első fokú ítélet 197. oldal második bekezdése nyilvánvaló elírás folytán tévesen tartalmazza a gyanúsítotti kihallgatás hónapját, mert az helyesen július (és nem augusztus). [295] A 8/2013. (III. 1.) AB határozat rendelkező részének 1. pontja szerint: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(3)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 48. §
(1)bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. [296] A gyanúsítotti kihallgatáskor hatályban volt 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 179. §
(4)bekezdése szerint a gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság olyan időben köteles intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre [43. §
(2)bekezdés c) pont]. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.458/2019/120.. 37 [297] A régi Be. 43. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja szerint a terhelt jogosult arra, hogy megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre. [298] A kötelező védelem esetei a régi Be. 46. §-ához képest a Be. 44. §-ában lényegesen nem változtak, vádlott1 neve I. rendű vádlott esetében a régi Be. 46. §
  2. a)pontja alapján volt kötelező a védelem, ami a Be. 44. §
  3. a)pontjának felel meg. [299] A nyomozati iratok 77. kötet 129. oldala szerint a nyomozó hatóság 2011. július 14. napján rendelt ki védőt vádlott1 neve I. rendű vádlott részére. Ezt a határozatot, rajta a feljegyzéssel, hogy gyanúsítotti kihallgatását a nyomozó hatóság 2011. július 19-én 9 óra 30 perctől tervezi, vádlott1 neve I. rendű vádlott a kihallgatása napján vette át (az átvétel ennél pontosabb időpontja nincs megjelölve). [300] A védő által az elsőfokú tárgyaláson bemutatott fax szerint a kirendelő határozatot és a gyanúsítotti kihallgatás tervezett időpontjáról szóló értesítést 2011. július 19. napján 9 óra 11 perckor kézbesítették részére. Ehhez képest védence kihallgatását ugyanezen a napon 9 óra 30 perckor megkezdte a nyomozó hatóság. [301] A nyomozati iratok 77. kötet, 131. oldalán lévő hivatalos feljegyzés dátum megjelölése nélkül tartalmazza azt, hogy a „mai napon” a nyomozó hatóság értesítette a védőt a gyanúsítotti kihallgatás idejéről és helyéről. [302] A már hivatkozott alkotmánybírósági határozat kitér arra is, hogy alkotmányosan igazolható, ezért nem jelenti a védelemhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, hogy a hatályos büntetőeljárás szabályai szerint a védő megjelenésének hiánya a kötelező védelem eseteiben sem akadálya a terhelti kihallgatás foganatosításának. Ilyen következmények előírása ugyanis a nyomozás feladatainak időszerű teljesítését veszélyeztetnék (AB határozat [30] bekezdés). Az AB határozat nyilvánvalóan az 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseire utal. [303] Az AB határozat azonban azt is kiemeli, hogy a védői jelenlét lehetőségként történő szabályozásának ellensúlyozásaként a büntetőeljárási jog számos olyan garanciális rendelkezést tartalmaz, amely a védelem jogát igyekszik erősíteni. Ilyen törvényi rendelkezés, hogy a gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság olyan időbe

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.