A határozat elvi tartalma: A csalás bűntette és 58 rendbeli csalás vétsége miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés helybenhagyása. Debreceni Ítélőtábla Bhar.III.206/2026/
- A Debreceni Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Debrecenben, a
- június
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társa ellen indított büntetőügyben a Miskolci Törvényszék
- február
- napján kihirdetett 3.Bf.229/2025/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a pénzmosás bűntette törvényi megjelölése helyesen Btk. 399.§
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés. A harmadfokú bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Tiszaújvárosi Járásbíróság a
- február
- napján kihirdetett 8.B.94/2024/
- számú ítéletében Terhelt1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbújtóként elkövetett pénzmosás bűntettében [A Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339.§
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés], csalás bűntettében [Btk.373.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés b) pont] és 58 rendbeli csalás vétségében [Btk.373.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont,
- bc)alpont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, valamint mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, melyből a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt1 vádlottal szemben 539.450.-forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [2] II.r. II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [Btk.399.§
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés]. Ezért őt 2 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Elrendelte a pártfogó felügyeletét a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére. Megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést végrehajtása esetén börtönben kell végrehajtani, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. E vádlottal szemben is 539.450.-forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.206/2026/8 2 [3] Kötelezte a vádlottakat, hogy az ítélet jogerőre emelkedést követő 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen 7.000.- forintot sértett59 magánfél részére, továbbá ezen kártérítéshez kapcsolódóan fizessenek meg egyetemlegesen 1.500.-forint eljárási illetéket. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. Kötelezte továbbá Terhelt1 I. rendű vádlottat 60.065.-forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára. [4] Az elsőfokú ítélet ellen Terhelt1 I. rendű vádlott jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése végett. [5] A bejelentett perorvoslatot elbírálva a másodfokú eljárásban a Miskolci Törvényszék 2026. február 05. napján kihirdetett 3.Bf.229/2025/19. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát részben megváltoztatta. A vádlottat az ellene felbújtóként elkövetett pénzmosás bűntette [Btk.339.§
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. A csalás bűntetteként értékelt cselekményénél a felhívott jogszabályhelyek közül mellőzte a
(2)bekezdés b) pontra utalást. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát 2 évre enyhítette, a szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által a
- február
- napjától
- február
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [6] A másodfokú ítélet ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. Írásban indokolta a bejelentett perorvoslatot, és azt fenntartva kérte a kiszabott szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás tartamának jelentős mértékű enyhítését. [7] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség átiratában a bejelentett jogorvoslatot alaptalannak találta. Álláspontja szerint az első- és másodfokú bíróság az eljárást – részben a vádlott távollétében – szabályosan folytatta le, nem került sor olyan szabálysértésre, amely a másodfokú ítélet érdemi felülbírálatát kizárná. A másodfokú bíróság által helyesen kiegészített ítéleti tényállásból a vádlott csalásokban való bűnössége okszerűen következik, a cselekmények pontosított minősítése az anyagi jogszabályoknak megfelel. A büntetés kiszabásánál irányadó bűnösségi körülmények teljeskörű feltárásának és megfelelő értékelésének eredményeképpen a törvényszék a vádlottal szemben a büntetési tétel középmértéke alatt maradó tartamú büntetést szabott ki, melynek enyhítésére nincs indok. A vádlott nagyszámú halmazatot képező és országos lefedettségű cselekménysorozatára, a folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésekre és az internetes csalások nyugtalanító gyakoriságára figyelemmel további méltányosság gyakorlására nem látott lehetőséget, ezért a másodfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. [8] A harmadfokú bíróság a másodfellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdése értelmében, a Be. 621. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [9] A védő perorvoslata nem alapos. [10] A harmadfokon eljáró ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy megnyílt-e a harmadfokú felülbírálat lehetősége vagy sem. A Be. 615. §
(1)bekezdése az első- és másodfokú bíróság ellentétes döntését kívánja meg a joghatályos másodperorvoslathoz. E törvényi szakasz
(2)bekezdése b) pontja szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette. Az adott esetben ez a perjogi helyzet. Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.206/2026/8 3 [11] A Be. 615. §
(3)bekezdése szerint a fellebbezés az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. A Be. 615. §
(5)bekezdésére figyelemmel a másodfokú ítéletnek a
(3)bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek. [12] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján felülbírálta a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntésével összefüggő felülbírálata eredményezett, valamint a
- b)pont értelmében az elsőfokú és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Emellett a Be. 618. §
(2)bekezdése alapján hivatalból revízió alá estek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések. [13] Bár a védő fellebbezése kizárólag a másodfokú bíróság által kiszabott büntetést érintette, a Be. 750. §
(7)bekezdésének b) pontja és
(8)bekezdése értelmében teljeskörű felülbírálatnak lenne helye, de a 618. §
(4)bekezdése alapján nem bírálható felül a másodfokú ítéletnek az a felmentő rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek. [14] Az ítélőtábla a felülbírálat során a hivatalból elvégzett vizsgálat alapján abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértést [Be. 608. §
(1)bekezdés] és egyéb, a Be. 607.§
(1)bekezdésben, valamint a Be. 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt és a harmadfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, ami lényeges hatással volt az eljárás folytatására, a csalási cselekmények tekintetében bűnösség megállapítására, a bűncselekmények minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására [Be. 609. §
(1)bekezdés], és amely eljárási szabálysértés feltétlenül az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna, ezáltal a büntető ügy érdemi elbírálását kizárná. [15] A Be. 619. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság által alapul vett tényállás alapján kell elvégezni a Be. 618. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a 615. §
(3)bekezdés b) pontját figyelembe véve az ellentétes döntéssel összefüggő rendelkezés kapcsán a büntetéskiszabás; és a Be. 618. §
(2)bekezdése szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdések felülbírálatát. [16] A harmadfokú bíróság megállapította, hogy a pénzmosási cselekmény tekintetében az első- és a másodfokú ítéletben is tévesen került feltüntetésre a bűncselekmény törvényhelye, melyet ezért helyesbített. [17] Az ellentétes döntést nem jelentő ítéleti rendelkezések fellebbezéssel nem voltak támadhatók, de a Be. 618. §
(3)bekezdésének a) pontja alapján vizsgálni kellett, hogy nincs-e helye a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének a csalási cselekmények kapcsán. A harmadfokú bíróság ezek vonatkozásában büntethetőségi akadályt nem észlelt, emellett rögzíthető, hogy a bűncselekmények minősítése is törvényes. A másodfokú bíróság (és egyben az elsőfokú bíróság) ítélete e részben a törvényi rendelkezéseknek megfelel. [18] A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket a másodfokú bíróság helyesen rögzítette, kiegészítve az elsőfokú bíróság e körben tett megállapításait is. [19] A törvényszék a vádlottal szemben tettarányos, a büntetési céloknak megfelelő büntetést szabott ki. Az általa az elsőfokon kiszabott büntetés enyhítésével megállapított tartamú szabadságvesztés igen méltányos, a bűncselekmények tárgyára, az azzal érintett sértettek számára és a hosszú elkövetési időre, az internetes csalások nyugtalanító Debreceni Ítélőtábla 3.Bhar.206/2026/8 4 gyakoriságára, továbbá arra tekintettel, hogy a vádlott a bűncselekményeket részben a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, a büntetések további enyhítése nem jöhetett szóba, ezért az erre irányuló védelmi jogorvoslat nem vezethetett eredményre. [20] A másodfokú bíróság helytállóan, a szabadságvesztéshez igazodó tartamban, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően határozta meg a vádlottal szemben a mellékbüntetés tartamát. [21] A másodfokú bíróság ítéletének egyéb, így az előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés tartamába történő beszámításával, valamint a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezései is törvényesek, azok megváltoztatására nem volt szükség. [22] Ekként az ítélőtábla a másodfellebbezést elbírálva a Miskolci Törvényszék ítéletét a Be. 623. §-a alapján a fellebbezés alaptalansága miatt helybenhagyta. Debrecen, 2026. június 9. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mocsáry Eszter s.k. bíró, Dr. Deák Judit s.k. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 3.Bf.229/2025/19. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla jelen végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen, 2026. június 9. Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke