A határozat elvi tartalma: I. A közösségi termékértékesítés adómentességét

adózó köteles bizonyítani. II. A bíróság köteles a per anyagává tenni a más perben beszerzett bizonyítási eszközöket, amennyiben

okban szereplő bizonyítékra döntést kíván alapítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése

ügy száma: Kfv.V.35.095/2022/8. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter tanácselnök Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Drávecz Margit bíró A felperes: felperes (cím1) A felperesi képviselő: Pallós Veronika Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Pallós Veronika ügyvéd)

alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím3)

alperes képviselője: dr. Mészáros Krisztina kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék

1. szeptember
2. napján kelt 10.K.700.128/2020/
3. számú ítélete Rendelkező rész Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 2 A Kúria a Győri Törvényszék 10.K.700.128/2020/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi,

elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 1.000.000 (egymillió) – 1.000.000 (egymillió) forintban állapítja meg. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2011. április – augusztus hónapokra általános forgalmi adó (áfa) adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket folytatott. A megismételt eljárásokban a következő határozatok keletkeztek: [2]

elsőfokú hatóság

1. április hónapra
2. április 17-én meghozott 2516523406 számú határozatával a felperes terhére 147.840.000 Ft jogosulatlannak minősülő adókülönbözetet állapított meg, megtagadta ezen összeg kiutalását és 110.880.000 Ft adóbírságot szabott ki.

alperes a 2015. szeptember 9-én kelt 4469652114 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3]

elsőfokú hatóság

1. május hónapra
2. április 17-én meghozott 2516523417 számú határozatával a felperes terhére 180.923.000 Ft jogosulatlannak minősülő adókülönbözetet állapított meg, megtagadta ezen összeg kiutalását és 135.692.000 Ft adóbírságot szabott ki.

alperes a 2015. szeptember 9-én kelt 4469652125 számú határozatával

adókülönbözet összegét 180.923.000 Ft-ra módosította, ezt meghaladóan

elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4]

elsőfokú hatóság

1. június hónapra
2. április 17-én meghozott 2516523428 számú határozatával a felperes terhére 171.335.000 Ft jogosulatlannak minősülő adókülönbözetet állapított meg, megtagadta ezen összeg kiutalását és 128.501.000 Ft adóbírságot szabott ki. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
3. szeptember 9-én kelt 4469652093 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 3 [5]

elsőfokú hatóság

1. július hónapra
2. április 17-én meghozott 2516523396 számú határozatával a felperes terhére 115.529.000 Ft jogosulatlannak minősülő adókülönbözetet állapított meg, megtagadta ezen összeg kiutalását és 86.646.000 Ft adóbírságot szabott ki.

alperes a 2015. szeptember 9-én kelt 4469652103 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6]

elsőfokú hatóság

1. augusztus hónapra
2. április 17-én meghozott 2516523385 számú határozatával a felperes terhére 36.346.000 Ft jogosulatlannak minősülő adókülönbözetet állapított meg, megtagadta ezen összeg kiutalását és 27.259.000 Ft adóbírságot szabott ki. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
3. szeptember 9-én kelt 4469652082 számú határozatával (a továbbiakban: augusztusi határozat)

elsőfokú határozatot helybenhagyta. [7] Határozatait a közösségi termékértékesítés körében

általános forgalmi adóról szóló

1. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
2. §

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

Áfa tv.

1. § a) pontjára,
2. §

Art. 1. §

okat szlovák adózóknak számlázta tovább, többségében a szlovák L.K.M.F. s.r.o. (a továbbiakban: L.K.) részére. A L.K. részére továbbszámlázott áru

onban Magyarország területét nem hagyta el,

közvetlenül a több cégből álló hálózatot irányító egyik személy, Sz.P. által Sz,L. utca 8. szám alatt működtetett raktárába került.

árut lerakodták, majd egy része – amit

ügyben résztvevők „dög” néven emlegettek – másnap közvetlenül felpereshez került visszaszállításra. „Dögnek” a játékos édességeket nevezték, mivel

ok szavatossága már lejáróban volt. [9] L.K.

árut

onnal továbbértékesítette a K.T.C. Kft. és a C.T. Kft. részére. E cégek

árut minimális haszonnal a spanyol Ta. SA és

olasz F. SPA társaságok részére számlázták tovább. [10]

áru más tagállamba való kiszállításának igazolására a felperes által bemutatott nemzetközi fuvarokmányok (CMR) nem hiteles bizonylatok, mert a kitöltési hiányosságaik miatt nem tanúsítják

áru átvevőjének személyét,

átvétel helyét és időpontját. A termékek nem kerültek a szlovák adóalany tulajdonába,

áru tulajdonjoga nem szállt át a külföldi vevőkre.

áru ellenértékének pénzügyi rendezése, a banki információk, a kapcsolódó ellenőrzések megállapításai, a VIES adatbázisban szereplő adatok, a büntető Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 4 eljárás során keletkezett bizonyítékok egyértelműen bizonyítják, hogy a felperes a szlovák cég közreműködésével a közösségi értékesítés látszatát keltve, adómentesen értékesítette

édesipari termékeket Magyarországon. [11] A Bt. egy meghatározott, a felek által eladhatatlannak tekintett termékkörről kiállított számlái hiteltelenek, nem takarnak valós ügyleteket, így

áru továbbértékesítése sem történhetett meg. A felépített carousel/körhinta csalásban a felperes haszonhúzó társaság volt, beszerzési típusú (aquisition fraud) áfa-csalást valósított meg, amelyben a Bt. a „buffer/puffer”, a beszállítója

eltűnő kereskedő, L.K. a „csatorna” társaság szerepét töltötte be. [12] A felperes valamennyi vizsgált időszakban a Zs.. s.r.l. részére értékesített élelmiszeripari termékeket. A felperes

1. áprilisában a Kr. s.r.o. részére 7.174.332,- Ft értékben állított ki számlákat. A felperes
2. májusában a N.T. s.r.o. részére 19.779.633,- Ft értékben állított ki számlákat kávé értékesítésről. A felperes a M.Bt.. által kiállított számlák vonatkozásában
3. áprilisában 170.382.000,- Ft összegben,
4. májusában 207.274.000,- Ft összegben,
5. júniusában 74.461.000,- Ft összegben,
6. júliusában 78.651.000,- Ft,
7. augusztusában 18.615.000,- Ft összegben kívánt adólevonási jogot érvényesíteni. A felperes a S.T.H. Kft. által étolajról kiállított számlák vonatkozásában
8. áprilisában 1.763.000,- Ft összegben,
9. májusában 24.688.000,- Ft összegben,
10. júniusában 20.049.000,- Ft összegben kívánt adólevonási jogot érvényesíteni. [13] A felperes a romániai székhelyű, de magyar ügyvezetésű, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző Zs. s.r.l. részére történő közösségi értékesítéseit is minden vizsgált hónapban hiteltelen, hiányos és valótlan tartalmú CMR-ekkel kívánta igazolni. A számlákhoz mellékelt CMR-ek nem bizonyítják hitelt érdemlő módon, hogy

áruk elhagyták Magyarország területét, a CMR-ek nem hiteles bizonylatok. F.J. és Cs.S. büntetőeljárás során tett tanúvallomása alapján

áruk fuvarozását minden esetben a Zs. s.r.l. végezte.

elmondottak alapján a vevő már a CMR okmányok első példányán is igazolta

áru átvételét a győri felrakodáskor. Mivel a vevő CMR első példányán is igazolta

áru átvételét,

az

áruk átvételének igazolására Győrben került sor, nem igazolt, hogy

áru Magyarország területét elhagyta. Mivel

áru igazoltan nem került kiszállításra Romániába, a felperes a román társaság részére kiállított számlák alapján áfa fizetésére köteles. [14] A szintén magyar ügyvezetés alatt álló Kr. s.r.o. szlovák adóalany sem végzett gazdasági tevékenységet, ügyvezetője nem volt elérhető, a bemutatott CMR okmányokon

áru átvevőjének aláírása, átvételének időpontja, a fuvarozott áru mennyisége, csomagolása, a számlára való utalás, a kiállításának helye, illetve többször a gépkocsi rendszáma nem szerepel. A CMR okmány hibásan került kitöltésre:

árut Magyarországról szállították Szlovákiába, a felrakodás helye

onban Komárno, a lerakodás helye pedig Győr. A fentiek alapján a gazdasági esemény nem minősül közösségi értékesítésnek, a felperes

adómentesség igazolásának hiányában áfa fizetésére köteles. Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 5 [15] Május hónapban a felperes kávé értékesítésről adómentes számlát állított ki a szlovák N.T. s.r.o. részére, amely gazdasági tevékenységet szintén nem végzett, iratai szerint a felperestől nem szerzett be termékeket. A bemutatott CMR okmányok hiányos és ellentmondásos tartalmúak, nem igazolt, hogy a számlákon szereplő áru elhagyta Magyarország területét, a gazdasági esemény nem minősül közösségi értékesítésnek, ezért a felperes adó fizetésére köteles. [16] A felperes levonási jogot kívánt érvényesíteni valamennyi vizsgált hónapban a M.Bt.. számlái alapján. A Bt. tényleges működést nem folytató társaság, amely egy számlakibocsátó társaság bizonylatait felhasználva kívánta a jogszerű adóáthárítás látszatát megteremteni. Ügyvezetője külső utasítások szerint végzete a számlakiállítást, a pénzügyeket. A számlákon 2010 évben egy alkalommal beszerzett édesipari termékeket forgatott körbe, a megjelölt beszállítója nem működött, a felperes részére kiállított számlák mögött ténylegesen nincs valós értékesítés. [17] A gazdasági társaság szerepe a számázási láncolatban

volt, hogy tényleges gazdasági tevékenység, hozzáadott érték nélkül mindössze bizonylatokkal igazolja a haszonhúzó társaság,

az a felperes részéről

áru legális forrását. A Bt. árubeszerzésével kapcsolatban

adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a F.F. Kft.-nél. A F.F. Kft. tevékenysége arra irányult, hogy a számlázási láncolat részeként tényleges gazdasági tevékenység, hozzáadott érték nélkül mindössze bizonylatokkal igazolja a haszonhúzó társaság részére

áru legális forrását. [18]

adóhatóság megállapította

t is, hogy a felperes, mint haszonhúzó vett részt 2011. április, május és június hónapokban a S.T.H. Kft. (a továbbiakban: Kft) – felperes – P.C. s.r.o. – K. Kft. részvételével működtetett étolaj értékesítésről létrehozott számlázási láncolatban. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban a S.T.H. Kft.-től származó étolaj a felperesen és a P.C. s.r.o.-n keresztül visszaszámlázásra került a K. Kft.-hez. A felperes előtt a K. Kft.-t és a S.T.H. Kft.-t is ugyanaz a személy, T.L. képviselte. A S.T.H. Kft. nyilvántartott adataiban H.L. és T.L. nevű személy nem szerepel, a társaságnak sem vezető tisztségviselői, sem alkalmazottai nem voltak, így a kérdéses gazdasági eseményekkel összefüggésben a cég képviseletében jogszerűen nem járhattak volna el. A S.T.H. Kft. nevében kibocsátott számla tehát nem alkalmas

adólevonási jog gyakorlására, a bizonylatokon megnevezett gazdasági esemény a valóságban ténylegesen nem a felek között ment végbe, a számla tartalmilag hiteltelennek minősül, mert valótlan adatot tartalmaz a gazdasági eseményre vonatkozóan. A S.T.H. Kft. tényleges működést nem folytató társaság, amely csupán a jogszerű adóáthárítás látszatát teremtette meg, szerepe a számlázási láncolatban

volt, hogy tényleges gazdasági tevékenység, hozzáadott érték nélkül mindössze bizonylatokkal igazolja a haszonhúzó társaság, a felperes részére

áru legális forrását. [19] A Győri Törvényszék B.398/2013/

1. számú ítélete ellen előterjesztett fellebbezés alapján a Győri Ítélőtábla Bf.II.42/2020/
2. számú végzése folytán a felperes ügyvezetője és más személyek ellen költségvetési csalás miatt büntetőper van folyamatban. Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 6 A kereseti kérelem és ellenkérelem [20] A felperes valamennyi ellenőrzött hónapra vonatkozó határozattal szemben előterjesztett keresetében

alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint

adóhatóság a iratellenes megállapításokat tett, a tényállást nem tárta fel, a javára szóló bizonyítékokat nem értékelte, a nyomozati eljárás bizonyítékai közül önkényesen válogatott. [21] A közösségi értékesítés adómentességének törvényi feltételét a számlák,

aláírt, lepecsételt CMR-ek,

okon szereplő kitétel – mely szerint

áru elhagyja Magyarországot – , a bevallása,

ellenérték megfizetése,

összesítő nyilatkozatai, a szlovák adóhatóság megkeresésre adott válaszai bizonyítják. Vitatta, hogy a CMR-ek hiányosságai terhére volnának értékelhetők [Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) C-409/04 Teleos-ügy, C-273/11 Mecsek Gabona-ügy, Kúria Kfv.I.35.009/2012/6.]. Előadta, hogy a vevői fuvarozásra tekintettel CMR kiállítása nem volt kötelező, igazolási kötelezettségét más módon is teljesítheti.

adóhatóság nem bizonyította a fuvarokmányok hiteltelenségét, illetve

t, hogy tudott, vagy tudhatott arról, hogy

áru nem hagyja el Magyarországot. [22] Állította továbbá, hogy

alperes megalapozatlanul és új tényként állította határozataiban, hogy a szlovák és román közösségi adóalanyok nem szereztek

áru felett tulajdonjogot. E körben sérült a védekezéshez, a bizonyítékok megismeréséhez való joga. A rendelkezési jog a közösségi partnerekre átszállt [Kúria Kfv.V.35.194/2013/6. és

ott idézett közösségi joggyakorlat], a felperes helyett

adóhiányt a külföldi alanyok terhére kellett volna megállapítani. Sérelmezte, hogy kérelme ellenére –

Art. 100. §

eljárás során a teljes közigazgatási iratanyagot, a büntetőeljárásban beszerzett, a tényállás megállapítására alkalmatlan vallomásokat

alperes nem rekesztette ki a mérlegelés köréből. [23]

adóhatóság nem mérlegelte a M.Bt., a S.T. Kft., valamint a felperes közötti termékértékesítésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló bizonyítékokat, nem jelölte meg a „pörgetés” bizonyítékait. [24] A belföldi termékbeszerzés körében nem rögzítette a Kúria 5/2016. (IX.26.) KMK véleménynek (a továbbiakban: KMK vélemény) megfelelően, hogy

adólevonási jogát milyen jogalapon vitatja el, objektív bizonyítékokkal nem szolgált

adókijátszásban való közreműködésére (EUB C-18/13 Marks Pen-ügy), határozatát nem megfelelő mélységben indokolta, és a csalárd társaságok helyett - akiknek adóamnesztiát biztosított - a őt kötelezte adófizetésre.

érintett számlákat egyenként nem értékelte, és a közösségi joggal ellentétesen (EUB C-249/12 és C-250/12 egyesített ügyek) a számlaértéket tekintette Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 7 adóalapnak. Összességében bizonyítatlan tényállás alapján hozta meg döntését, fellebbezését érdemben nem bírálta el, határozata jogszabálysértő. [25] Okirati bizonyítékokat csatolt, tanúbizonyítási indítvánnyal élt a tényállás további tisztázása érdekében. [26]

alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján.

elsőfokú bíróság döntése és a Kúria végzése [27]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével – a perek egyesítését követően – a keresetet elutasította. [28] A Kúria – Kfv.V.35.639/2018/9. számú – végzésében

elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és

elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [29] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem alkalmas

érdemi felülvizsgálatra, mert

elsőfokú bíróság nem rögzítette

adókülönbözet megállapításának alapjául szolgáló tényállást, nem értékelte a közigazgatási és bírósági eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagyis a történeti és a törvényi tényállás összevetését nem végezte el. Mindennek következtében

ítélet indokolásából nem állapítható meg, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján találta

alperesi határozatot a keresettel támadott körben törvényesnek. [30] A megismételt eljárásban

elsőfokú bíróságnak három, jól elhatárolható körben (közösségi értékesítés, beszerzéshez kapcsolódó adólevonási jog, iratmegismerés) meg kell állapítania a tények és

irányadó jogszabályok alapján a tényállást. Döntenie kell arról, hogy

alperes eleget tette-e a tényállás tisztázási kötelezettségének, vagy a felperes indítványainak teljesítésével további bizonyítás elrendelésének van helye. [31] A bizonyítékok összevetése, rögzítése alapján kell állást foglalnia egyrészt arról, hogy a felperes a közösségi értékesítés körében igazolási kötelezettségének eleget tett-e, amennyiben ez nem történt meg,

milyen bizonyítékokon alapuló tények alapján állapítható meg, és a felperes adófizetési kötelezettsége csalárd magatartás miatt fennáll-e. Másrészt

adólevonási jog körében rögzítenie kell a Kúria KMK véleménye figyelembe vételével, hogy

adóhatóság bizonyította-e a teljesítés hiányát, a láncolatok tagjainak csalárd magatartását, a Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 8 felperes adókijátszáshoz fűződő viszonyát. Végül a bizonyítékok megjelölésével kell állást foglalni, hogy

ok megismerésének lehetősége a felperes részére biztosított volt-e,

az

alperes teljesítette-e a tisztességes eljárás követelményeit. A megismételt eljárás során hozott elsőfokú ítélet [32]

elsőfokú bíróság

alperes 4469652114/

1. és 4469652125/
2. iktatószámú határozatait

elsőfokú határozatokra kiterjedő hatállyal – a Kr. s.r.o. és a N.T. s.r.o. vonatkozásában tett megállapítások kivételével – hatályon kívül helyezte és

elsőfokú hatóságot új eljárások lefolytatására kötelezte.

alperes 4469652082/2015., 4469652093/

1. és 4469652103/
2. iktatószámú határozatait

elsőfokú határozatokra kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és

elsőfokú hatóságot új eljárások lefolytatására kötelezte. [33]

elsőfokú bíróság a felperes CMR-ekkel kapcsolatos érvelése tekintetében irányadónak tekintette a Kfv.I.35.042/2019/10. számú végzésében foglaltakat és rögzítette, hogy a Kúria álláspontját követve a CMR-ek kitöltési hiányosságainak nem lehetett olyan bizonyító erőt tulajdonítani, mint amelyet

alperes ezeknek tulajdonított, ekként felértékelődött a bűntető eljárás során meghallgatott személyek és a felperes által indítványozott tanúk vallomásainak bizonyító ereje. [34] A Kúria iránymutatásának megfelelően bizonyítási eljárást folytatott le, a közigazgatási perben felvett tanúvallomásokat összevetette a büntetőeljárás során keletkezett vallomásokkal és

ok alapján arra a következtetésre jutott, hogy

alperes nem tudta bizonyítani, hogy a közösségi termékértékesítés nem történt meg, illetve hogy a felperes tudott volna arról, hogy adókijátszásban vesz részt. [35] K.T.I. büntetőeljárás során tett gyanúsítotti vallomását a felperes vonatkozásában irrelevánsnak tekintette, miután a vallomása a felperesre, a felperesi ügyvezetésre, a felperes alkalmazottjaira vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen észrevételt.

, hogy K.T. rendszeresen teljesített befizetéseket L.K. Bank Zrt.-nél vezetett bankszámlájára nem utal arra, hogy a közösségi termékértékesítés ne történt volna meg.

a hatósági megállapítás, hogy a F. SPA és a K.T.C. Kft. nem állt gazdasági kapcsolatban a C.T. Kft.-vel, nem tekinthető arra vonatkozó bizonyítéknak, hogy a közösségi termékértékesítés ne történt volna meg. K.Z. ügyvezető vallomása a felperesre, felperesi ügyvezetésre és a felperes alkalmazottaira nem tartalmaz semmilyen észrevételt vagy vallomást, ezért

t nem lehetett figyelembe venni.

, hogy

ügylet szereplői a Banknál vezetik a számlájukat nem tekinthető a közösségi termékértékesítés meg nem történténte bizonyítékának. [36] L.K. is világossá tette, hogy a gépkocsivezetőknek ki kellett lépniük

áruval Magyarországról, amit

árut értékesítő felperes is szigorúan vett. A közigazgatási perben Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 9 előadta, hogy elfogulatlan tanúvallomást nem tud tenni, mivel a felperes arra hivatkozott, hogy

adókülönbözetet neki kellett volna megfizetnie, de fenntartotta

t a nyilatkozatát, hogy

áruk minden esetben elhagyták Magyarországot és csak 3-4 alkalommal volt olyan, hogy

okat közvetlenül szállították más magyarországi helyszínre.

elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vizsgált időszak vonatkozásában L.K. vallomásai nem tartalmaztak releváns információt, nyomozati vallomása nem a perbeli időszak vonatkozásában releváns termékkörre, hanem édességre vonatkozott. [37] K.T.A.-né tanú különböző vallomásai alapján

elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tanú vallomása alapján a jelen ügyben érintett időszak nem meghatározható, mivel a gumicukor és a „dög” vonatkozásában már 2008. évben tájékoztatta a felperesi ügyvezetést a termékkel kapcsolatos problémáról,

onban későbbi vallomásában a „dög” termékkört egyértelműen a 2010. évben belépett M.Bt..-hez köti. A felperesi ügyvezetés által elrendelt követés ugyanakkor arra utal, hogy a felperes nem kívánt adókijátszásban részt venni. L.K.t és Sz.P.t nem sorolta fel a felperesi ügyvezetéssel jóban lévő emberek társaságába, V.L. is megnyugtatta arról, hogy a termékek logisztikai szempontból Budapest irányába mennek és onnan történik a kiszállítás.

étolaj kapcsán is tényleges értékesítésről nyilatkozott a tanú. [38] M.R. tanúvallomásai

eljárási szakaszban valamilyen szinten változtak, de ebből nem lehet

t leszűrni, hogy a felperes részéről bárki, bármilyen utasítást adott volna részére a termékek szállításával kapcsolatban.

alperes által jelentős bizonyítéknak tekintett füzet kapcsán pedig

t rögzítette, hogy

kizárólag időpontokat és helységneveket tartalmaz,

onban egyértelműen nem lehet megállapítani belőle

t, hogy

adott napokon kizárólag

adott településekre történt-e a szállítás, előfordulhat, hogy kizárólag a célállomást jelölte. A füzetben foglaltak egyébként pedig ellentmondanak a nyomozás során és a büntetőügyben, valamint a közigazgatási perben felvett vallomásoknak. [39] Ismertette a 10.K.700.126/2020. számon folyamatban volt perben megkeresett bíróság útján meghallgatott I.J., K.J. és B.R. tanúk vallomását is, akik a vallomásukkal megerősítették, hogy

áru átvételre került Győrben és a tanúk H.-ba fuvarozták

t ki. Alaptalan

alperesi megállapítás, hogy a 2011. november 1-jén tett közjegyzői nyilatkozatukat nem látta, hiszen

egyértelműen becsatolásra került a közigazgatási perben. Sz.P. gyanúsítotti vallomásából is megállapítható

, hogy L.K. volt tisztában a rendszer működésével, nem pedig a felperesi ügyvezetés. A megfigyelési jelentésekből megállapítható, hogy

áru felrakodása mindig megtörtént a felperesi telephelyen,

a körülmény, hogy L.K. kamionjai nem hagyták el a magyar határt, nem értékelhető a felperes terhére, hiszen ekkor a tulajdonátruházás már megtörtént a termékek vonatkozásában. [40] A Zs. s.r.l. vonatkozásában a CMR okmányok kapcsán utalt a Kúria Kfv.I.35.042/2019/10.számú végzésében foglaltakra. F.J. és Cs.S. nyomozóhatóság előtt, valamint F.J.nak a törvényszék előtt 10.K.700.126/2020. számon folyamatban volt perben tanúként tett vallomása alapján leszögezte, hogy

alperes a felperessel kapcsolatos megállapítást részben a CMR okmányok kapcsán, részben pedig Cs.S. vallomása alapján Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 10 tette, miszerint F.J. tanú nem lépte át a román határt minden esetben

áruval. Ezen túlmenően a román társhatóság válaszára is hivatkozott. A törvényszék ugyanakkor F.J. tanút ki tudta hallgatni, a román társhatóság válaszától eltérően. A CMR okmányoknak a kúriai végzés alapján nem lehet olyan jelentőséget tulajdonítani, mint amilyet

alperes tulajdonított. Cs.S. tanúvallomása kapcsán pedig arra utalt, hogy

alperes nem bizonyította, hogy a felperes és F.J. tanú között történt-e összejátszás ebben a körben. [41] A Kr. s.r.o. vonatkozásában

elsőfokú bíróság a 10.K.700.126/2020. számon folyamatban volt perben tanúként hallgatta ki Cz.R.-et és ez alapján leszögezhető, hogy Cz.R.- a Kr. s.r.o. nevét sem tudta megerősíteni, a felperessel való ügyleteket egyáltalán nem erősítette meg, a cégben kizárólag stróman szerepe volt. Nincs olyan bizonyíték, amely a felperes vonatkozásában alátámasztaná a közösségi értékesítést, egyáltalán

értékesítést a Kr. s.r.o. elnevezésű gazdasági társaság részére. [42] A N.T. s.r.o. vonatkozásában

elsőfokú bíróság O.M.t hallgatta meg tanúként, aki a felperessel való ügyleteket egyáltalán nem erősítette meg, a cégben kizárólag stróman szerepe volt. Nincs olyan bizonyíték, amely a felperes vonatkozásában alátámasztaná a közösségi értékesítést, egyáltalán

értékesítés tényét a N.T. s.r.o. gazdasági társaság részére. [43] A M.Bt.. vonatkozásában leszögezte, hogy

alperes a gazdasági esemény meg nem történtét állította,

az a KMK vélemény 1.) pontjában foglalt esetkört. Ezt

zal kívánta igazolni, hogy a F.F. Kft. és a M.Bt.. nem folytattak tényleges, valós gazdasági tevékenységet a vizsgált időszakban. Másutt

onban

elsőfokú hatóság

t rögzítette, hogy a termék egyetlen alkalommal került beszerzésre 2010. évben és ugyanez

áru forgott körbe ezután

ügyletben részt vevő felek között. A rögzített tények alapján

t lehet megállapítani, hogy a felperes minden esetben átvette

árut a M.Bt..-től,

onban a vita abban áll, hogy ez ugyanaz

áru volt-e, amelyet 2010. évben beszereztek, vagy sem. Erre utal a K.T.A.-né tanú nyomozás során tett

on vallomása, hogy a dobozok szakadozottak voltak.

elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jelen esetben a KMK vélemény 3.) pontja szerinti esetkört kellett volna vizsgálnia

alperesnek. A felperes és a M.Bt.. közötti gazdasági esemény ugyanis megvalósult, a kérdés

, hogy csalárd magatartást megvalósított-e valaki, illetve

t ki valósította meg. A M.Bt..-től történő beszerzések kapcsán

alperes által hivatkozott bizonyítékok egyike sem utal a felperes adókijátszásban betöltött szerepére, a felpereshez nem köthető gazdasági szereplők voltak

irányítói e körbeszámlázásnak a felperesi társaság felhasználásával.

alperes nem tudta megállapítani a felperes irányító szerepét és nem tisztázta, hogy milyen kapcsolat van V.L., Sz.P. és a felperesi ügyvezetés között. [44] A S.T.H. Kft. vonatkozásában

elsőfokú bíróság álláspontja szerint önmagában egy objektív körülmény, nevezetesen

, hogy a felperes szállítóját és vevőjét ugyanaz a személy képviselte, nem alkalmas arra, hogy

adólevonási jog megtagadásra kerüljön. Mivel

étolaj leszállításra került a felperes részére, jelen esetben semmiképpen nem alkalmazható a KMK vélemény 1.) pontjában foglalt esetkör, hanem a 2.), vagy a 3.) pontban foglalt esetkör alapján kell a megállapítást megtenni. Sz.Gy. gyanúsítotti meghallgatása során tett vallomás ugyanis

t támasztja alá, hogy a felperes részére

étolaj átadásra került.

alperes

onban Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 11 elmulasztotta vizsgálni

t, hogy a felperes tudott-e, illetve tudnia kellett-e

adókijátszásról, adócsalásról.

alperes a KMK vélemény 2.) pontja alapján nem vizsgálta

t, hogy a felperes tevőlegesen lépett-e fel a jogellenes adóelőny megszerzése érdekében, alapvetően járult-e hozzá a mesterséges ügylet vagy ügyletek kialakításához, vagy a felperes magatartása passzívnak minősült-e. [45]

alperesnek először tisztáznia kell

t, hogy a gazdasági esemény megvalósult-e, amennyiben megvalósult, úgy a KMK vélemény mely esetköre alapján kell vizsgálni a tényállást. [46] Összességében a per során megállapítást nyert, hogy arra vonatkozóan nem került elő bizonyíték, hogy a felperesi ügyvezetés tudott, illetve tudnia kellett

esetleges adókijátszásról, hiszen a nyomozás során, a büntető bíróság, illetve a közigazgatási bíróság előtt tett vallomások alapján sem lehet megállapítani

t, hogy a felperesnek

esetleges adókijátszásban irányító, tevékeny szerepe lett volna. A közösségi termékértékesítések körében vizsgálni kellett volna a felperesi tudattartalmat, objektív körülményekkel kellett volna igazolni, hogy a felperes tudott, vagy tudnia kellett

adókijátszásban való részvételről. Ennek kapcsán tisztázni kellett volna a felperes és

ügyletek során feltűnt egyéb szereplők egymáshoz való viszonyát. [47] F.D. tanú vallomását nem értékelte jelentős bizonyító erővel rendelkező vallomásnak, mivel a gazdasági esemény megvalósulásáról a tanú nem tudott nyilatkozni. Egyetértve

alperessel leszögezte, hogy a büntetőeljárásban kirendelt igazságügyi szakértőnek nem volt feladata állást foglalni a közösségi termékértékesítés megtörténtéről. [48] Elvetette

alperesnek M.R. tanúhoz intézett kérdések tekintetében emelt kifogását arra utalva, hogy a bíróság

alperes részére is határidőt biztosított arra, hogy a tanúhoz kérdések feltevését indítványozza, vagy

okra észrevételt tegyen, ezzel a lehetőséggel pedig nem élt.

iratbetekintési joggal kapcsolatos felperesi előadás vonatkozásában leszögezte, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolásra került minden olyan releváns irat, amelyek alapján a felperes a jelen perben elő tudta terjeszteni bizonyítási indítványait, bizonyítékait. [49]

elsőfokú bíróság elfoglalt álláspontja okán nem vizsgálta a felperesnek

t a kifogását, hogy

ÁFA-t „felülről kell-e számítani”. [50] A megismételt eljárásra előírta, hogy

elsőfokú hatóságnak vizsgálnia kell a felperesi tudattartalmat, objektív körülmények alapján kell bizonyítania, hogy a felperes tudta vagy tudnia kellett volna

t, hogy adókijátszásban vesz részt. Önmagában egy objektív körülmény alapján nem lehet

adólevonási jogot megtagadni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 12 [51] A jogerős ítélet ellen

alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes kereseti kérelmének elutasítása, másodlagosan

elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és

elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítása érdekében. [52] Álláspontja szerint

elsőfokú bíróság ítélete sérti a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
2. §

elsőfokú ítélet indokolási része nem tartalmaz

új eljárásra utasítást, csak általánosságban írt két mondatból áll, ezzel megsértette

elsőfokú bíróság a régi Pp. 220. §

elsőfokú bíróság, amikor ítéletének indokolásában kizárólag

alperesi oldalra delegálta a bizonyítási terhet, de

indokolásból nem derül ki, hogy

alperes mit nem bizonyított a bíróság szerint. Ez főként a közösségi értékesítés megtörténtének igazolásánál nem helytálló, hiszen elsődlegesen nem alperesen van a bizonyítási kötelezettség e tekintetben. [53]

elsőfokú bíróság ítélete megsértette a régi Pp. 173. §

Art. 99. §

Áfa tv. 89. §

Art. 1. §

Áfa tv.

1. § a) pontját,
2. §

Sztv. 166. §

elsőfokú bíróság ítéletét nem a Kúria Kfv.V.35.639/2018/19.számú új eljárásra utasító végzése alapján hozta meg, nem is tett eleget a Kúria ezen végzésében foglaltakat, hanem részben a K.D. Kft. ügyében született Kfv.I.35.042/2019/10.számú végzés alapján hozta meg ítéletét, a K.D. Kft. ügyében meghozott döntés indokolását emelte át. [55] Kifogásolta, hogy

elsőfokú bíróság a felperes tudattartalmának értékelését a KMK vélemény figyelembevételével végezte el, jól lehet, a vélemény

adólevonási jog kapcsán dolgozta ki a különböző tényállásokra figyelemmel a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatának szükségességét. A perbeli esetben közösségi termékértékesítés megvalósulását kellett vizsgálni, így erre nem alkalmazhatók a KMK véleményben foglaltak. [56]

elsőfokú bíróság nem foglalkozott

Áfa tv. 89. §

Art. 99. §

onosította a tényállást és a felperesi tudattartalmat ennek alapján elemezte. Nem döntött arról, hogy a felperes igazolta-e a szlovákiai kiszállítás tényét, e körben nem értékelte

adóhatósági és perbeli bizonyítékokat. Hangsúlyozta, hogy a közösségi értékesítéshez kapcsolt adómentesség csak Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 13 akkor érvényesíthető, ha a felperes rendelkezik

adómentesség feltételeinek teljesülését igazoló okiratokkal. A bíróság semmilyen jelentőséget nem tulajdonított a hivatkozott jogszabályoknak,

alperesi határozatban kibontott érvelést nem vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a közösségi termékértékesítés megtörténtének igazolására egyéb dokumentum hiányában kizárólag a számlák állnak rendelkezésére, mellyel kapcsolatban

alperes megállapította, hogy nem alkalmas a közösségi értékesítés megtörténtének hitelt érdemlő bizonyítására. A termékek nem hagyták el Magyarország területét, hanem

ok közvetlenül Sz.-ra kerültek elfuvarozásra.

elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben teljes mértékben figyelmen kívül hagyta

alperesi határozatban felsorolt bizonyítékokat,

okat nem értékelte, továbbá ítélete iratellenes megállapításokat is tartalmaz. [57] A beszerzést terhelő levonható áfával kapcsolatban téves

elsőfokú bíróság jogértelmezése. A KMK vélemény nem jogalap, hanem egy iránymutatás a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatához, nem elegendő a KMK véleményre hivatkozni, hanem meg kellett volna jelölnie

elsőfokú bíróságnak a vonatkozó jogszabályi helyeket és rögzíteni, hogy alperes pontosan melyiket és miért sértette meg, amennyiben nem értett egyet

alperesi megállapítással.

alperesi határozat keltének időpontjában még nem létezett a KMK vélemény,

alperes határozata mégis megfelelt

abban szereplő jogértelmezési szempontok vizsgálatának. [58]

alperes számára érthetetlen

a bírósági hivatkozás, hogy amennyiben egy egyszeri alkalommal beszerzett termékkör éveken keresztül körbeszámlázásra került ugyanazon felek között,

t hogyan lehet megtörtént gazdasági eseménynek minősíteni. A valóságtól elrugaszkodott

az

ítéleti indokolás, hogy a számlázási lánc összes szereplője közül pont a felperesi ügyvezetés nem tudott a fiktív számlázásról, ahol mintegy 650.000.000 Ft visszaigényelt áfa lecsapódott. [59]

alperes beszerzési és értékesítési számlánkként nyomon követte

áru útját és tette meg megállapításait, mind a pörgetős, mind pedig a közösségi értékesítésként feltüntetett termékek kapcsán, ezzel szemben

elsőfokú bíróság nem vizsgálta sem külön-külön, sem összefüggéseiben a beszerzéseket és értékesítéseket, ítéletéből nem derül ki, hogy van egy beszerzési oldalon tett megállapítás, valamint a közösségi értékesítésekkel kapcsolatos megállapítás, melyek szorosan összefüggnek egymással.

sem derül ki, hogy mely számlák szerinti beszerzések és értékesítések vonatkozásában gondolta alkalmazni a KMK vélemény 2.) és 3.) pontjában foglaltakat. [60]

elsőfokú bíróság ítélete figyelmen kívül hagyta

alperesi határozatban felsorolt bizonyítékokat,

okat nem értékelte, illetve iratellenes megállapításokat tett. A rendelkezésre álló bizonyítékok közül csupán néhányat említett meg

ítéletében és

okat is kizárólag önmagukban értékelte, nem pedig összességében a többi bizonyítékkal összevetve. [61] Kiemelte a L.K. nyilatkozatával kapcsolatos bírósági álláspontot, amely abban téved, hogy nem tartalmaz a felperesi ügyvezetésre és alkalmazottakra vonatkozóan semmilyen előadást. L.K. gyanúsítotti kihallgatása (2011. november 14.) során tett nyilatkozatából kiderül, hogy mely adózókról, mely évek vonatkozásában tesz nyilatkozatot. Egyébiránt a Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 14 tanú részletes feltáró nyilatkozatot tett a cégekkel való kapcsolatáról,

áru megrendeléséről és annak szállításáról és a láncolatot irányító szereplőkről. [62] K.T.A.-né gyanúsítotti kihallgatása (2011. szeptember 28.) során tett nyilatkozatából kiderül, hogy mely adózókról, mely évek vonatkozásában tesz nyilatkozatot. [63] A tanú

ügyvezetőkkel való kapcsolatáról, és

ok tájékoztatásáról is részletesen nyilatkozott.

alkalmazottban többször felmerült a kétely

áru tényleges országhatáron kívülre történő szállítása vonatkozásában, mellyel kapcsolatos aggályait megosztotta

ügyvezetéssel is, akiktől

onban érdemi választ nem kapott. Mindezek igazolják, hogy a társaság irányításában résztvevő ügyvezetők tudomással bírtak arról, hogy a L.K. felé átszámlázott áruk Magyarország területét nem hagyták el, ennek ellenére a gyakorlaton nem változtattak. [64] K.T.A.-né vallomásában részletesen nyilatkozott a S.T. Kft.-ről, a Zs. s.r.l. társaságokról és egyéb gazdasági szereplőkről is,

onban

ő vonatkozásukban a bíróság nem ismertette K.T.A.-né vallomását, pedig ezen cégek vonatkozásában is részletes nyilatkozatot tett a tanú.

elsőfokú bíróság ítélete iratellenes, hiányos egyáltalán nem, vagy nem megfelelően ismerteti a rendelkezésre álló bizonyítékokat. [65] A Magyarországon kívüli szállítás hiányát támasztotta alá L.K. sofőrjének, M.R.nak a nyilatkozata is, aki részletesen beszámolt a megvásárolt áru útjáról. Teljesen iratellenes

elsőfokú bíróságnak a nevezett személy vonalas füzetével kapcsolatos megállapítása, mivel ezen füzet tartalma nem áll ellentétben a beszerzett bizonyítékokkal, éppen ellenkezőleg, M.R. nyilatkozatát támasztja alá, miszerint

áru nem hagyta el Magyarország területét, hanem egyenesen Budapestre szállították. [66]

elsőfokú ítélet nem ismertette K.R. nyilatkozatát, pedig a releváns időszak vonatkozásában tartalmaz olyan információkat, amelyek igazolják, hogy

áru nem ment ki Szlovákiába, hanem Sz.-ra szállították. [67]

elsőfokú bíróság nem vette figyelembe Sz.P. gyanúsított részletes vallomását a felperesről, a M.Bt..-ről, a Zs. s.r.l. vonatkozásában rendelkezésre álló bizonyítékokat a M.Bt.. társaságnál lefolytatott kapcsolódó ellenőrzés iratanyagát és a S.T.H. Kft. társaságnál lefolytatott kapcsolódó ellenőrzés iratanyagát. Ezen felsorolt bizonyítékokat vagy csak részlegesen, vagy egyáltalán nem ismertette a bíróság, egymástól elszeparálva, önmagukban próbálta értékelni

okat. [68] Kifogásolta, hogy

elsőfokú bíróság nem létező gyanúsítotti vallomásokra alapozta ítéletét és kiemelt jelentőséget tulajdonított a Győri Törvényszék B.398/

1. számú bűntető ügyében elhangzott vallomásoknak, jóllehet a döntést a Győri Ítélőtábla Bf.II.42/2020/
2. Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 15 számú végzéssel hatályon kívül helyezte és ebben a végzésében is rámutatott a vallomások ellentmondásaira. [69] Aggályosnak tartotta

elsőfokú bíróság által meghallgatott tanúk vallomásait és a vallomások felvételeinek körülményeit is. Utalt arra, hogy B.R., J.I., K.J. tanúk nem a perbeli ügyben, hanem a P.ABC. Kft. „fa” 10.K.700.126/2020. számú ügyében kerültek meghallgatásra, ugyanakkor

elsőfokú bíróság ezt nem tette a peres eljárás iratanyagává. Hasonló hiba áll fenn K.T.A.-né, M.R., L.K., és F.D. a

1. K.700.342/
2. számú (K.D. Kft) perben és F.J. 10.K.700.126/
3. számú perben tett vallomásainak felhasználása körében is. Előadta, ha a bíróság valamely ténymegállapítása hivatalos tudomásán alapul, akkor erre a felek figyelmét fel kell hívnia, mert a bíróság hivatalos tudomásával szemben is lehet helye ellenkező bizonyításnak (EBH 2002.761). A jogszabálysértést a Pp.
4. §-ának

irányított kérdésfeltevéssel kapcsolatban, amely megítélése szerint teljesen megengedhetetlen és szabálytalan.

elsőfokú bíróság hivatkozott három sofőr közjegyző előtt tett nyilatkozatára is,

onban

alperes határozottan tagadta, hogy a nyilatkozatokat látta volna, illetőleg becsatolásra került volna a közigazgatási perben. Ezen túlmenően L.K. írásban tett nyilatkozatában elismerte, hogy elfogulatlan vallomást nem tud tenni, ebből kifolyólag nem volt felhasználható a tanú nyilatkozata. Jogszerűtlenül értékelte továbbá

elsőfokú bíróság

alkalmazott perben felvett vallomását, nem vette figyelembe, hogy

milyen mértékben különbözik a nyomozati szakban felvett vallomástól. K.T.A.-né ellentmondó és következetlen nyilatkozatokat tett, perben felvett vallomása kizárólag a pörgetős árura vonatkozott, csak

zal kapcsolatban nyilatkoztatta

elsőfokú bíróság, a közösségi értékesítések kapcsán

onban nem. Így a körben nem is vonhat le következtetést. [70]

elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, illetve nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy

alperes vizsgálta

áru visszaszámlázásának útját is Magyarországra, és ennek keretében kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a Kft.-nél, valamint nemzetközi megkereséssel is élt

olasz adóhatóság felé.

iratanyag részét képezte a Kft. ügyvezetőjének büntető eljárás során tett vallomásai is, amelynek

elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bírói gyakorlat is megerősítette, hogy

adóhatóság nem csak jogosult, hanem köteles is vizsgálni

ellenőrzött adózón túl a lánc további szereplőit,

ok jogügyleteit és abból következtetéseket levonni a lánc másik pontjára álló adózóra nézve. Felperes édesipari termékeket szerzett be különböző multinacionális cégektől, majd

okat L.K.nak számlázta tovább,

áru

onban nem hagyta el a tagállamok területét,

t közvetlenül Sz.-ra szállították,

t tovább értékesítették a Kft. részére, amely ugyan a közösségi beszerzést bevallotta, de

árut minimális haszonnal egy olasz cég részére számlázta, amely a gazdasági kapcsolatot nem ismerte el. [71] Nem vette figyelembe

elsőfokú bíróság, hogy

alperes vizsgálta

áru visszaszámlázásának útját is Magyarországra, kapcsolódó vizsgálatokat folytatott le (C.T. Kft., K.Tr. Kft.) nemzetközi megkereséssel élt

olasz és spanyol adóhatóság felé, továbbá rendelkezésre áll a C.T. Kft. képviselője, K.T.I. nyilatkozata, H.-né K.T. (felperes egyik beszállítójának a M.Bt..-nek a képviselője), illetve a K.Tr. Kft. ügyvezetőjének, K.Z.nak a nyilatkozata, Sz.P. büntetőeljárás során tett vallomása.

elsőfokú bíróság ítéletében csak Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 16 érintőlegesen említi a C.T. Kft. és a K.Tr. Kft. társaságokat és klonkluzióként annyit ír, hogy

ügyvezetők vallomásai nem bírnak semmilyen bizonyító erővel. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bírói gyakorlat is megerősítette, hogy

adóhatóság nem csak jogosult, hanem köteles is vizsgálni

ellenőrzött adózón túl a lánc további szereplőit,

ok jogügyleteit és abból következtetéseket levonni a lánc másik pontjára álló adózóra nézve. Felperes édesipari termékeket szerzett be különböző multinacionális cégektől, majd

okat szlovák cégeknek, többségében L.K.nak számlázta tovább,

áru

onban nem hagyta el Magyarország területét,

t közvetlenül Sz.-ra szállították, lerakodták, majd másnap közvetlenül a felpereshez került visszaszállításra. Csak önmagukban nézte a rendelkezésre álló bizonyítékok egy szeletét, összességében más bizonyítékok összevetésével nem értékelte

okat. Holott a fenti bizonyítékok és a büntetőeljárás során meghallgatott hivatkozott személyek nyilatkozatai alapján egyértelműen igazolt, hogy a magyar cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, csupán

áru továbbszámlázása volt a feladatuk.

elsőfokú bíróság ítélete a vonatkozó jogszabályokat figyelmen kívül hagyta, a KMK véleményt helytelenül citálta,

alperesi bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával a jelen ügyhöz nem tartozó, vagy már nem létező bizonyítékokra alapozott. [72]

alperes

elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a kereset elutasítását

ért kérte, mivel a felperes a közösségi értékesítés megtörténtét nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni

adómentesség feltételeit igazoló dokumentumokkal – a számlákon kívül – nem rendelkezik. Ezen kívül a felperes, akit tájékoztattak

alkalmazottai, hogy

áru nem megy ki

országból, nem foganatosított lehetséges és ésszerű intézkedéseket annak érdekében, hogy

általa lebonyolított termékértékesítés ne vezessen adókijátszáshoz és még a perben sem ajánlott fel olyan okirati bizonyítékot, amellyel igazolta volna a közösségen belüli értékesítést, és a végleges rendeltetéssel történő kiszállítást,

az

adómentességet.

alperes ugyanakkor bizonyította, hogy valójában nem történt közösségi értékesítés,

áru közvetlenül Sz.-ra került szállításra. Hivatkozott a 2000/65/EK irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK Tanácsi irányelv (Hatodik irányelv) 28/A. Cikke

Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-409/04 számú Teleosz és társai, illetőleg a C-273/11 számú Mecsek Gabona ügyekben hozott ítéletekre. Hivatkozott a C-184/05 számú Twoh International BV ügyben hozott ítéletre, illetve a Kúria Kfv.I.35.621/2013/9.számú ítéletére. [73]

alperes bizonyította

t is, hogy a M.Bt..-től beszerzett áruk folyamatosan körbeszállításra kerültek, a cégek által kibocsátott számlák nem tartalmaznak valós értékesítést. Ezt

alperes beszerzési és értékesítési számlánként, végigkövetve

áru pörgetésének útját, bizonyította. Ezt támasztja alá a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága Felderítési Osztály Győr által rendelkezésre bocsátott megfigyelésekről készült jelentések kivonatolt változatai is. Mindezt

elsőfokú bíróság ítéletében ugyancsak nem értékelte. [74] A felperes által a perben felajánlott tanúbizonyítások jellegénél és tartalmánál fogva sem alkalmasak

alperesi határozat jogszabálysértő voltának igazolására. A perbeli esetben rendelkezésre álló adatokból kizárólag olyan ténybeli és jogkövetkeztetés vonható le, mely szerint nincs olyan objektív jellegű bizonyíték, amely igazolná

érintett számlák szerinti Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 17 termékeknek

egyik tagállamból a másik tagállamba történő tényleges elfuvarozását, eljuttatását,

adómentes értékesítés törvényi feltételeit. Hiteles okirati bizonyítékot a felperes fel sem ajánlott a közigazgatási és a peres eljárás során, a rendelkezésre álló bizonyítékok pedig nem a közösség területére történő fuvarozást, eljuttatást támasztják alá, hanem annak ellenkezőjét. Objektív körülmények alapján bizonyítást nyert, hogy a felperesi ügyvezetés és tulajdonosi kör tudott arról, hogy

áru nem megy ki Szlovákiába. A felperes ügyvezetői, tulajdonosai tudták, hogy nap, mint nap ugyanazt

árut értékesítik, kizárt, hogy a targoncásokon, raktárosokon, sofőrökön kívül csak a felperes ügyvezetői nem tudtak erről. A nyereség egyértelműen a felperesnél csapódott le. A bíróság

on okfejtése, hogy

eladhatatlan, éveken keresztül pörgetett áru valós gazdasági eseményt takar, minden logikát nélkülöz. Számtalan vallomás bizonyítja ennek ellenkezőjét. [75] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. [76] Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének.

eljárás során a gazdasági eseményt alátámasztó számlákkal,

ellenérték megfizetését tanúsító banki átutalásokkal, a CMR fuvarlevelekkel, a VIES adatokkal, a szlovák adóalany bevallásaival, melyekben szerepelnek a közösségen belüli termékbeszerzések a felperesi társaságtól [EUB C-409/

1. számú (Teleos és társai) ítélet
2. pont, C-273/
3. (Mecsek-Gabona)] és a kamionkövetésről szóló tanúvallomással igazolta a Közösségen belüli termékértékesítést, illetve a termékek kiszállítását. A perhatékonyság elvének érvényesülése érdekében került sor –

alperes által is tudottan – a 10.K.700.126/

1. és 10.K.700.342/
2. számú perben beszerzett tanúvallomások jelen ügyben bizonyítékként történő felhasználására. Kifejtette, hogy

adóhatóság lemondott a költségvetési bevételről

által, hogy határozatában rögzített tényállás alapján nem állapította meg a szlovák adóalany részére a magyar áfa kötelezettséget [C-273/

1. (Mecsek-Gabona)
2. pont]. A Kúria döntése és jogi indokai [77] A felülvizsgálati kérelem alapos. [78] A régi Pp.
3. §

t vizsgálja, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt körben jogszabálysértő-e. [79] A régi Pp. 275. §

ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró eljárási Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 18 szabály megsértésének kivételével a jogszabálysértő jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként

ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. [80] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy felülvizsgálati kérelem nem támadta a jogerős ítéletnek a Kr. s.r.o. és a N.T. s.r.o. vonatkozásában tett megállapításait,

iratbetekintési joggal, a büntetőeljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény mellőzésével kapcsolatos sérelem alaptalanságát megállapító rendelkezéseit, így a Kúria jelen döntése ezen kérdésekre nem terjedt ki. Emellett kiemeli, hogy a P.ABC. Kft. „fa” ügyében

elsőfokú bíróság ítéleteit hatályon kívül helyező Kfv.I.35.093/2022/6., számú végzésében foglaltakat

összefüggő tényállási elemekre figyelemmel jelen ügyben is irányadónak tekintette. [81]

elsőfokú bíróság a közösségi termékértékesítés megtörténtét a 10.K.700.342/

1. és 10.K.700.126/
2. számú perben felvett tanúvallomásokra alapította. A régi Pp.
3. §

általa hivatalból ismert tényeket valónak fogadhatja el, ezeket a tényeket akkor is figyelembe veszi, ha

okat a felek nem hozták fel, köteles

onban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni [EBH2002. 761.]. Ezen rendelkezések alapján nincs annak törvényes akadálya, hogy akár a felek kérelmére, akár hivatalból a bíróság más perben felvett tanúvallomást, mint bizonyítékot is figyelembe vegyen ítélete meghozatala során,

onban ennek feltétele, hogy

okat a bizonyítási eszközöket (jelen esetben a más perekben felvett tanúvallomásokat rögzítő tárgyalási jegyzőkönyveket) a bíróság vagy a fél

iratokhoz csatolja, és ennek megtörténtéről a bíróság a feleket tájékoztassa, ezáltal

okat a per anyagává tegye. Ez következik egyébiránt a régi Pp. 117.§

elsőfokú bíróság e kötelezettségének nem tett eleget, amely

t eredményezte, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárásban nem ismerhette meg

on tanúvallomásokat, amelyeket

elsőfokú bíróság perdöntőnek értékelt, így a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálata nem volt elvégezhető. [82] Hangsúlyozza a Kúria

t is, hogy

elsőfokú bíróságnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a tanúk mely időszakra vonatkozóan nyilatkoztak, mert nem lehet általánosítani, valamennyi időszakra vonatkoztatni ezeket a vallomásokat, kivéve, ha maguk a Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 19 tanúk beismerik, hogy valamennyi vizsgált időszak tekintetében

onos módon történtek a vásárlások, szállítások. [83] Nem jogsértő a Kúria Kfv. I. 35.042/2019/10. számú végzésének a CMR-ek hiányosságaival, annak értékelésével kapcsolatos álláspont átvétele, miután a perbeli időszakra

onos körülmények felmerülése miatt rögzítette

alperes, hogy a felperes részéről nem igazolt a közösségi kiszállítás megtörténte. Utal a Kúria arra, hogy a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, attól

ügy egyedi körülményei, vagy

Alaptörvénnyel való összhang megteremtése érdekében térhetnek csak el,

eltérést kötelesek külön megindokolni. Ekként nem kifogásolható e végzésben a CMR-ek vizsgálata kapcsán írtak átvétele és követése. [84] Bár a Kúria érdemben nem vizsgálhatta

elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét,

onban

új eljárásra vonatkozóan a következőket szükségesnek tartja

alábbiakat hangsúlyozni: [85] A perbeli esetben irányadó

Áfa tv. 89. §

adó alól – a

értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.

Art. 99. §

adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. [86] A felhívott rendelkezések együttes értelmezésével megállapítható, hogy a közösségi értékesítéshez kapcsolt adómentesség akkor érvényesíthető, ha

adózó rendelkezik

adómentesség feltételeinek teljesülését igazoló okiratokkal. [87]

EUB a C-409/

1. számú Teleos és társai, valamint a C-273/
2. számú MecsekGabona ügyekben meghozott ítéletei kimondták, hogy

adómentes közösségen belül termékértékesítés megvalósulása körében szigorúbb elvárás van

adózó felé a bizonyítékok szolgáltatását illetően, mint általában a belföldi értékesítések tekintetében.

adózótól

várható el, hogy a közösségen belüli értékesítést nagy gonddal, körültekintéssel kezelje, megfelelő pontossággal dokumentálja

értékesítést, ugyanis

adókedvezményre, adómentességre hivatkozás esetén ennek fennállását neki kell bizonyítani. [88] A Teleos ítélet 42. pontjában

EUB más mellett rögzítette, hogy kizárólag akkor történik közösségen belüli termékbeszerzés és vonatkozik adómentesség a közösségen belüli Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 20 termékértékesítésre, ha a termékkel való tulajdonosként történő rendelkezési jog átszáll a vevőre és

értékesítő igazolja, hogy e terméket feladták, vagy el-szállították egy másik tagállamba, és a termék e feladás vagy szállítás során ténylegesen elhagyta a termékértékesítés helye szerinti tagállam területét. A Mecsek-Gabona ügyben a Teleos ügyben kifejtettekkel összhangban

EUB megállapította, hogy három feltétel szükséges a termékértékesítéshez, nevezetesen a rendelkezési jog átszállása, a termékek egy másik tagállamba történő feladása, továbbá

, hogy a termékek ténylegesen elhagyták a tagállam területét. E körben a bizonyítékokat a nemzeti jog szabályozza, és a nemzeti bíró feladata annak meghatározása, hogy

adózó e bizonyítási kötelezettségének eleget tett-e, tudott, tudhatott-e a csalásról vagy sem. [89] A közigazgatási perben a bíróság előtti bizonyítás szabályai a közigazgatási eljárásra vonatkozó bizonyítási kötelezettséget meghatározó rendelkezésekkel együttesen alkalmazandók. A per tárgya mindenekelőtt

volt, hogy a felperes bizonyította-e

Áfa tv. 89. §

az, hogy

ügyletek által

áru más tagállamba, a számlán szereplő vevő részére kiszállításra került. A Kúria korábbi végzésében foglaltak szerint

elsőfokú bíróságnak a régi Pp. 206. §

adóhatóság által beszerzett bizonyítékok perbeli bizonyítékokkal való összevetése, a köztük lévő ellentmondások feloldása,

egyes bizonyítékok bizonyító erejének meghatározásánál figyelembe vett szempontok követhető megjelenítése. Különösen igaz ez abban

esetben, ha a keresettel támadott határozat meghozatala óta keletkezett bizonyítékokra kívánja a bíróság ítéletét alapítani. [90] Nyomatékosítja a Kúria, hogy a közösségi termékértékesítéssel összefüggő adózói tudattartalom értékelését nem

5/2016 (IX.26) KMK. vélemény figyelembevételével kell elvégezni. A vélemény ugyanis

adólevonási jog kapcsán dolgozta ki különböző tényállásokra figyelemmel a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatának szükségességét, és határozta meg

aktív és passzív adókijátszás megvalósulásakor vizsgálandó körülményeket.

adólevonási jog kapcsán kidolgozott tételek nem használhatók a közösségi termékértékesítés adómentességének megítélése kapcsán, mivel más-más jogszabályi előírások vonatkoznak

okra, más tényállási elemek megvalósulását kell

adózónak bizonyítani, így

adózó tudatának is eltérő elemeket kell átfognia. [91]

t is hangsúlyozni kell, hogy a közigazgatási bíróság feladata a közigazgatási eljárás során hozott jogerős döntés jogszerűségi felülvizsgálata.

on nem terjeszkedhet túl, és olyan indokokkal, amelyre

alperes nem hivatkozott, a határozat jogszerűségét nem támaszthatja alá. A közigazgatási hatóság határozata törvényességét a tényállás teljes feltárásával és a bizonyítékok mérlegelésével alapozhatja meg.

adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a régi Pp. 339. §

alperesi határozat jogszerűsége nem a büntetőeljárás következménye, hanem kizárólag attól függ, hogy

alperes megtartotta-e

irányadó anyagi és eljárási szabályokat. Ez nem befolyásolja

t a bizonyításra tartozó kérdést, hogy a büntetőeljárás adatai, bizonyítékai a közigazgatási Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 21 eljárásban, perben felhasználhatók,

ok a közigazgatási eljárásban beszerzett bizonyítékokkal ütköztethetők és amennyiben ellentmondás áll fenn közöttük, úgy annak feloldása nem mellőzhető, indokát kell adni, hogy egy korábbi nyilatkozattal szemben miért egy későbbit fogad el a bíróság. [92] A jogszerűségi vizsgálat szempontjából jelentősége van annak, hogy

alperes milyen indokokra figyelemmel tagadta meg

adómentességet. A perbeli esetben kiemelt jelentőséget tulajdonított a CMR-k adattartalmának, a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben,

1. évi május hó
2. napján kelt Egyezmény alapján elemezte

okat és mutatott rá

ok hiányosságaira, majd végül vetette el, mint a kiszállítást igazoló dokumentumot, rögzítve, hogy nem hiteles bizonylatok. Ugyanakkor

általa rögzített tényállás szerint

árukat nem fuvarozási szerződés keretében szállították el, hanem a vevő a saját fuvareszközeivel, alkalmazottaival gondoskodott

ok elviteléről. Erre figyelemmel a határozat jogszerűségének megítélésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a szállítás igazolására bemutatott CMR-ek hiányosságaik ellenére alkalmasak-e a közösségi értékesítés megtörténtének igazolására. [93] Amennyiben

elsőfokú bíróság úgy látja, hogy a CMR-ek hiányosságai ellenére a tulajdonjog átszállásra és kiszállításra vonatkozó feltétel megvalósult, úgy

t kell vizsgálnia, hogy

alperesi határozat

on megállapítása jogszerű-e, hogy a felperes „a szlovák cég közreműködésével a közösségi értékesítés látszatát keltve, adómentesen értékesítette

édesipari termékeket Magyarországon.” Ha ez

állítás megdől, úgy nem kötelessége

alperesi határozat jogszerűségének megteremtése érdekében

időközben megismerhetővé vált további nyomozati, büntető eljárási vallomásokat értékelni és a felperesi tudattartalmat erre figyelemmel elemezni, mert

alperesi megállapítás egyértelműen a felperes aktív, láncolatot alakító szerepét rögzítette határozatában. [94] A Kúria mindennek folytán megállapította, hogy a jogerős ítélet a bizonyításra vonatkozó elsőfokú eljárási szabályok megsértése miatt jogszabálysértő, így érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, ezért

t a régi Pp. 275. §

elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [95]

új eljárásban gondoskodnia kell a vallomások szabályszerű beemeléséről

eljárásba, és a [85-93] pontokban kifejtettek szem előtt tartásával állást foglalni

alperesi határozat jogszerűségéről. A döntés elvi tartalma [96] I. A közösségi termékértékesítés adómentességét

adózó köteles bizonyítani. Kúria V.Kfv.35.095/2022/8-2 22 [97] II. A bíróság köteles a per anyagává tenni a más perben beszerzett bizonyítási eszközöket, amennyiben

okban szereplő bizonyítékra döntést kíván alapítani. Záró rész [98]

elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése folytán a Kúria a régi Pp. 275. §

új határozatot hozó bíróság dönt. [99] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §