← Magyarország

Kfv.37374/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Vitamin élelmiszerhez történő hozzáadása esetén az élelmiszer összetevőinek felsorolásában a vitamin nevének megjelölése mellett nem kell feltüntetni a felhasznált vitaminvegyületet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.374/2022/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Patyi András bíró A felperes: felperes1 (cím1 A felperes képviselője: dr. Kovács Julianna ügyvéd (cím2) Az alperes: Somogy Megyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: dr. Kovács-Tátrai Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi tárgyú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: 100.K.27.930/2019/
  2. számú ítélete Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I 2 Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 100.K.27.930/2019/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; megállapítja, hogy a 70.000 (hetvenezer) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes margarintermékek értékesítésével kapcsolatos feladatokat lát el, mely körben a „termék” elnevezésű termék (a továbbiakban: termék) első magyarországi forgalomba hozója. A felperes a termék összetevői között „vitaminok (A, D)” jelöléssel tüntette fel azt a tényt, hogy a termék hozzáadott A és D vitamint tartalmaz. [2] Az alperesi hatóság azt állapította meg, hogy a felperes a termék jelölésében az összetevők felsorolásakor nem a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendeletben hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendeletben (a továbbiakban: 1169/2011/EU rendelet) foglaltak szerint járt el, ugyanis – figyelemmel a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1925/2006/EK rendelet) szabályaira is – az összetevők felsorolásában a vitaminok esetén a felhasznált vegyületek neveit kellett volna feltüntetni. Mindezért a
  4. október
  5. napján kelt SOI/31/00483-6/2019 számú határozatával a felperest figyelmeztetésben részesítette, egyúttal kötelezte, hogy a jogsértést azonnali hatállyal szüntesse meg. Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I 3 A felperes keresete [3] Az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében a felperes elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifejtette, hogy sem az 1169/2011/EU rendelet, sem az 1925/2006/EK rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján az élelmiszerhez hozzáadott vitamin terméken történő jelölése során az ásványianyag-vegyületet kellene feltüntetni. [4] Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatát a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, megállapítva, hogy az 1169/2011/EU rendelet a „saját nevet” nem definiálja, és további rendelkezést ezzel kapcsolatban nem tartalmaz, az 1925/2006/EK rendelet
  6. cikke tartalmazza a címkézésre, kiszerelésre és reklámozásra vonatkozó szabályokat, azonban az összetevők megnevezéséről szintén nem rendelkezik. [6] Az elsőfokú bíróság szerint az 1925/2006/EK rendelet II. mellékletében felsorolt vegyületek mindegyike A, illetve D vitamin, és sem az 1169/2011/EU rendelet, sem más jogszabály a „saját név” fogalmát nem határozza meg, így nincs olyan rendelkezés, mely kizárja, hogy a termék összetevői között A, illetve D vitamin megnevezés szerepeljen. [7] Az elsőfokú bíróság utalt továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendeletre (a továbbiakban: 1924/2006/EK rendelet), melynek melléklete tartalmazza a tápanyag-összetételre vonatkozó állításokat és az ezekre vonatkozó feltételeket. Így az álláspontja szerint – a mennyiségi követelmények figyelembevételével – az A vitamin, illetve D vitamin-forrás megjelöléssel egyenértékű, ugyanazzal a jelentéssel bíró állítás, hogy a termék A vitamint, illetve D vitamint tartalmaz. Megjegyezte továbbá, hogy a megjelölés akkor közérthető és egyértelmű, ha a forgalmazó az összetevők között a vitaminokat nem a vitamin-vegyület nevén tünteti fel, hanem a mindennapi életben is használt – jelen esetben – A és D vitamin elnevezést használja, ami egyúttal a fogyasztóbarát értelmezés is. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítása iránt. Kifejtette, hogy az 1169/2011/EU rendelet
  7. cikk

(2)bekezdés
  1. f)és
  2. h)pontjai szerint minden Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I 4 anyagot, így az összetett összetevő bármely összetevőjét fel kell tüntetni a csomagoláson, amely anyagot az 1925/2006/EK rendelet kifejezetten meg is nevez, így azt kell „saját névnek” tekinteni. Utalt továbbá arra, hogy az ügyben az 1924/2006/EK rendelet relevanciával nem bír, az ott meghatározott állítások tájékoztathatják a fogyasztókat a termék vitamintartalmáról, azonban az nem érintheti az összetételre vonatkozó kötelező előírások érvényesülését. Végül megjegyezte, hogy a hatóság számára az élelmiszer analitikai vizsgálatának mérési módszer-technológiai okaiból következően az összetétel során alkalmazott vegyületeknek van jelentősége. [9] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az ügyben a joggyakorlat nem egységes és csatolt egy más bíróság által hozott ítéletet, amely azonos jogszabályokból az előterjesztő bíróság által jelen ügyben felülvizsgálandó ítélettel ellentétes jogi következtetésre jutott. [10] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, kiemelve, hogy amennyiben a vitamin, vagy ásványi anyag összetételét, illetve kémiai nevét tüntetik fel, az a fogyasztók számára az érthetőséghez nem járulna hozzá, továbbá a véleménye szerint az általános piaci gyakorlat is az, hogy nem a vegyületet, hanem a vitamin megjelölését tüntetik fel. A felperes is utalt arra, hogy Magyarországon a hatósági gyakorlat nem egységes a kérdésben. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [12] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [13] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. §
(1)bekezdése szerint az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszerjelölési előírások). [14] Az 1169/2011/EU rendelet 18. cikk
(1)bekezdése kimondja, hogy az összetevők felsorolásának tartalmaznia kell az élelmiszer összes összetevőjét. Az összetevő fogalmát a 2. cikk
(2)bekezdés
  1. f)pontja akként határozza meg, hogy annak minősül minden anyag vagy termék, beleértve az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, vagy összetett összetevő bármely összetevőjét is, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a szermaradványok nem minősülnek összetevőnek. A
  2. h)pont szerint pedig összetett összetevő az olyan összetevő, amely már önmagában egynél több összetevőből áll. [15] Az 1169/2011/EU rendelet 18. cikk
(2)bekezdése szerint az összetevőket saját nevük szerint kell feltüntetni, adott esetben a
  1. cikkben és a VI. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően. Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I 5 [16] Az1925/2006/EK rendelet I. melléklete az élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok és ásványi anyagokat, a II. melléklete az élelmiszerekhez adható vitamin- és ásványianyagvegyületeket határozza meg. [17] Az 1925/2006/EK rendelet
  2. cikk
(3)bekezdése szerint azon termékeket, amelyekhez vitaminokat és ásványi anyagokat adtak hozzá, és e rendelet hatálya alá tartoznak, kötelező tápanyag-összetételre vonatkozó jelöléssel ellátni. Az ezen feltüntetendő információknak a 90/496/EGK irányelv 4. cikke
(1)bekezdésének
  1. csoportjában felsoroltakból, valamint azon vitaminoknak és ásványi anyagoknak az élelmiszerben lévő teljes mennyiségéből kell állniuk, melyeket az élelmiszerhez hozzáadtak. A
  2. cikk
(5)bekezdése szerint ezt a cikket azon élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek meghatározott élelmiszercsoportokra alkalmazandók. A 90/496/EGK irányelv 1. cikk
(4)bekezdése a „tápértékjelölés” körében a vitaminokra utal, a
  1. cikk és az irányelv melléklete pedig kifejezetten a vitaminok és nem azok vegyületei feltüntetését írja elő. [18] A „saját név” fogalmát jogszabály nem határozza meg. [19] A Kúria megállapította, hogy a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az 1169/2011/EU rendelet
  2. cikk
(2)bekezdése alkalmazása során vitaminok esetében mit kell „saját névnek” tekinteni, amely kérdés megválaszolása a rendelet értelmezését tette szükségessé. Ezért, mivel a Kúria határozata ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, tehát az ügyben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettsége volt, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke, a Kp. 34. § a) pontja és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 126. §
(1)bekezdés a) pontja és
  1. §-a alapján az eljárás felfüggesztése mellett az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. [20] Az Európai Unió Bírósága az ügyben
  2. március 24-én C-533/
  3. számon hozott ítéletet (ECLI:EU:C:2022:211), kimondva, hogy az 1169/2011/EU rendeletet – különösen a
  4. cikkének
(2)bekezdésére tekintettel – úgy kell értelmezni, hogy valamely vitamin élelmiszerhez történő hozzáadása esetén az élelmiszer összetevőinek felsorolásában a vitamin nevének megjelölése mellett nem kell feltüntetni a felhasznált vitaminvegyületet. [21] Az uniós jog értelmezése során megállapította, hogy az 1169/2011 rendelet különbséget tesz az „összetevő” és a „tápanyag” fogalma között, a vitaminokat főszabály szerint tápanyagnak minősíti, ennélfogva azok feltüntethetők az e rendelet 9. cikke
(1)bekezdésének l) pontjában és
  1. cikkében említett tápértékjelölésben, amennyiben jelentős mennyiségben vannak jelen az élelmiszerben, anélkül azonban, hogy ennek feltüntetése kötelező lenne. Az 1169/2011 rendelet különböző rendelkezései egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása érdekében úgy kell tekinteni, hogy a vitaminokat „A‑vitamin”, „D‑vitamin”, illetve „E‑vitamin” megnevezésekkel kell megjelölni a
  2. cikk
(1)bekezdésének b) pontjában és a
  1. cikkében előírt, összetevők felsorolásában való feltüntetésük céljából is. [22] Az előzetes döntéshozatal során eljárt bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy az 1169/2011 rendelet célja különösen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelem, valamint annak biztosítása, hogy a fogyasztók megalapozottan választhassanak. Az uniós jog megköveteli, hogy az Unióban előállított vagy forgalmazott élelmiszerekről a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásnak pontosnak, világosnak és könnyen érthetőnek kell lennie. Az pedig, hogy a vitaminokat következetesen és kizárólagosan „A‑vitamin” vagy „D‑vitamin” megnevezéssel tüntetik fel az 1169/2011 rendeletben előírt tápértékjelölésben és az összetevők felsorolásában, alkalmas arra, hogy pontos, világos és könnyen érthető tájékoztatást nyújtson a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó számára. Ezzel szemben az, hogy a tápértékjelölésben kizárólag ezeket a neveket használják, és ezzel párhuzamosan az Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I 6 1925/2006 rendelet II. mellékletében felsorolt olyan releváns vitaminvegyületeket, mint a „retinil‑acetát” vagy a „kolekalciferol”, az összetevők felsorolásában tüntetik fel, azzal a veszéllyel jár, hogy –tekintettel arra, hogy a nagyközönség számára a legtöbb ilyen vitaminvegyület viszonylag bonyolult, és azt nem igazán ismeri – az ilyen tájékoztatás bonyolultabbá, inkább technikai jellegűvé, következésképpen pedig kevésbé világossá és nehezebben érthetővé válik az átlagos fogyasztó számára. [23] Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntés (jogértelmezés) köti az előterjesztő bíróságot (C-29/
  2. Milch-, Fett- und Eierkontor GmbH kontra Hauptzollamt Saarbrücken ügyben hozott ítélet, ECLI:EU:C:1969:27), ezért attól a felülvizsgálat során eljárt bíróság sem térhetett el. [24] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályokat helytállóan értelmezte, ezért a jogerős ítéletet a Kp.
  3. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [25] Vitamin élelmiszerhez történő hozzáadása esetén az élelmiszer összetevőinek felsorolásában a vitamin nevének megjelölése mellett nem kell feltüntetni a felhasznált vitaminvegyületet. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése és 107. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel arra, hogy az alperes a tárgyalás tartására irányuló kérelmétől elállt – tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az alperes a Kp. 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése alapján köteles a felperes 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [28] A felülvizsgálati eljárással az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.), 45/A. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése szerint felmerült, és az Itv. 62. §
(1)bekezdés h) pontja alapján feljegyzett eljárási illetéket az alperest az Itv. 5. §
(1)bekezdése alapján megillető illetékmentessége folytán az állam viseli. [29] Jelen ítélettel szemben a további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró, Dr. Patyi András s.k. bíró Kúria IV.Kfv.37.374/2022/4-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.