A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.266/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Csiki Károly Gábor ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Illés László kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 107.K.702.497/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2015.-
- évekre a felperesnél személyi jövedelemadó (szja) és egészségügyi hozzájárulás (eho) adónemekre végzett adóellenőrzés eredményeként a 8393860192 számú határozatával
- évre elévülés okán megállapítást a vizsgált adónemek egyikében sem tett, terhére 2016.-
- évekre szja adónemben 13.367.374 Ft, eho adónemben 3.282.370 Ft, összesen: 16.649.744 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet tárt fel, 33.299.488 Ft adóbírságot szabott ki és 1.644.867 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [2] Indokolása szerint a vizsgált időszakban felperes a tulajdonában álló ingatlanokat a H.H.Kft. közreműködésével az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §-ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményébe ütköző szerződéses konstrukció kialakításával adta bérbe, melynek célja az adókötelezettség alóli mentesülése volt. A felperes által kötött szerződéseket színlelt jogügyleteknek, az ingatlanjainak hasznosításából befolyt összeget az önálló tevékenységéből származó bevételének minősítette. A felperes a magyarországi, illetve külföldi Köztársaságban vezetett magán bankszámláira a vizsgált időszakban több magánszemélytől és egy osztrák gazdasági társaságtól ismeretlen jogcímű jóváírások, illetve készpénz befizetések adómentességét nem igazolta, ezért azt az elsőfokú adóhatóság egyéb jövedelemként adózás alá vonta. Az adóhiány megállapítását az eredményezte, hogy felperes az ingatlan értékesítésből, valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – haszonélvezeti jog – visszterhes alapításából származó jövedelmeit nem vallotta be. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 6444986141 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] A felperes a másodfokú határozatot keresettel támadta. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában rögzítette, hogy a per
- szeptember
- napján tartott tárgyalásán peres felek hozzájárultak ahhoz, hogy az ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján irányadó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés d) pontja szerinti rövidített indokolással hozza meg. Utalt a Pp. 347. §
(2)bekezdés a)-d) pontjaira, felsorolta az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, továbbá az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 3 A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja és
(1)bekezdés ad) alpontja alapján kérte a befogadás engedélyezését. [8] Jogszabálysértésként az adóigazgatási rendtartásról szóló
- évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
- §-ára,
- §-ára, az Art. 1.-
- §-aira,
- §
(4)bekezdésére, a Kp. 36. §
(1)bekezdés b) pontjára, 78. §
(2),
(3)bekezdéseire, a Pp.
- § b) pontjára,
- §
(1)bekezdésére, 346. §
(4)bekezdésére hivatkozott. [9] Felülvizsgálati kérelme befogadása érdekében a Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) alpontjával összefüggésben az általa felajánlott tanúbizonyítási indítvány elutasítását jelölte meg. Álláspontja szerint ezzel az elsőfokú bíróság megfosztotta a tisztességes eljáráshoz való jogától - mivel T.Z. volt az egyetlen személy, aki az eljárás alapjául szolgáló jogviszonyról nyilatkozni tudott -, illetőleg a terhére rótt cselekmény bizonyításától. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan utalt az Alkotmánybíróság 210/B/
- AB határozatának indokolására, a Kúria Kfv.I.35.720/2015/
- számú ítélete [47] bekezdésére, a Kfv.VI.35.575/2012/
- számú döntésére. Hangsúlyozta, hogy jelen esetben nem történt a felek között olyan jogügylet, amelynek célja adóelőny elérése lett volna, a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapíthatósága kizárt. Utalt az elsőfokú ítélet [18] bekezdésének ellentmondásosságára. Az adóbírsággal összefüggésben kifejtette, hogy rendelkezésére álltak az adólevonást igazoló iratok, ezért joggal bízhatott az adó befizetésében. Nem titkolt el iratot, nem hamisított, nem kötött rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes szerződéseket. Álláspontja szerint az adóbírság mértéke jogszabálysértő, az ítélet indokolása nem felel meg a Kúria Kfv.35.285/2022/
- számú ítéletében is kifejtett bírói joggyakorlatnak. A Kúria döntése és jogi indokai [10] Az felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [11] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 4
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változása miatt már nem támogatható. A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem igazolt, a felperes sem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés az ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpontok szerinti befogadás nem indokolt. Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 5 [18] Az EUB előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő olyan kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján, amelynek értelmezésére az EUB korábbi – a felperes, illetve az elsőfokú bíróság ítélete által is hivatkozott – ítélkezési gyakorlatában ne került volna sor. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [19] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okkal összefüggésben a tényállás teljeskörű feltárásának hiányára, az általa indítványozott tanúbizonyítási indítvány elutasítására hivatkozott. [20] Hangsúlyozza a Kúra, hogy az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárásjogának sérelme állítását követeli meg. Az adóhatósági eljárásban a tényállás feltáratlanságára, az adóhatósági határozatban tett megállapítások ellentmondásosságára hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. [21] A Kúria felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül, e tekintetben a Kúria jogértelmezése kiforrott (Kfv.VI.37.478/2017/8.). A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az elsőfokú bíróság a perben tartott tárgyaláson 107.K.702.497/2022/11/I. számú végzéssel a felperesi bizonyítási indítványt elutasította. [22] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási oknál a Kúria Kfv.35.285/2022/
- számú ítéletében foglaltakra hivatkozott. A Kúria gyakorlata alapján a befogadási ok vizsgálatához nem elegendő csupán a döntés számának a megjelölése, hanem szükséges a kúriai határozat azon részének pontos megjelölése is, amelytől a támadott ítélet eltér. Ennek megjelölésével a felperes adós maradt. [23] Rámutat továbbá a Kúria, hogy a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 347. §
(1)bekezdés d) pontja lehetőséget ad arra, hogy a felek hozzájáruljanak ahhoz, hogy a bíróság rövidített indokolással foglalja írásba ítéletét. Ebben az esetben a bíróság határozata – a Pp. 347. §
(2)bekezdése alapján – nem tartalmazza a bíróság tényállás megállapításához vezető bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelését, illetve a döntéshez vezető jogi érvelést. [24] Jelen eljárásban peres felek lemondtak arról a jogukról, hogy a bíróság ítélete indokolásában számot adjanak a bizonyítékok értékeléséről és az azokból levont következtetés jogi indokolásáról. Az elsőfokú bíróság a felek egyező és kifejezett lemondó nyilatkozata alapján az indokolási kötelezettségének a Pp. 347. §
(2)bekezdésének megfelelően rövidített ítéletet hozott. A felülvizsgálati eljárás elengedhetetlen eleme, hogy a jogerős ítéletet a Kúria a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által felhozott érvek alapján képes legyen megvizsgálni és az abban foglalt állításokat az ítélettel összevetni. Az elsőfokú Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 6 eljárás során a felek a rövidített indokoláshoz való hozzájárulásukkal jóváhagyták azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében ne adjon számot az általa megállapított tényálláshoz vezető bizonyítási eljárásról, a bizonyítékok értékeléséről, valamint a rendelkező részben foglalt döntéshez vezető részletes jogi indokolásról. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejezetten a bizonyítékokból levont téves jogkövetkeztetésre, tényállás feltáratlanságára, a bizonyítási indítványa alaptalan mellőzésére, illetve a Kúria közzétett határozataitól való eltérésre éppen ebben a körben hivatkozott. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja és
- b)pontja alapján nincs törvényes lehetőség. [25] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [26] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [27] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- december
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Kfv.35.266/2023/2-1 tisztviselő ... 7