Kfv.38177/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be, ha a fél – az ügyazonosság kritériumaira is figyelemmel – nem jelöli meg azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.38.177/2021/

1. Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 cím2 Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Czikrayné Dr. Fekete Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben hozott BO/24/304-3/
2. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 102.K.700.413/2021/
3. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.38.177/2021/2/I 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
5. március 2-án kelt, keresettel támadott határozatával a felperest, mint a cím4 szám alatti, helyrajzi szám1 ingatlanon 2019-ben folytatott építési munkák építtetőjét kötelezte, hogy a szabálytalanul megépített, fa oszlopokon álló, a meglévő – építési helyen belül elhelyezett – 2 db gépkocsi tárolóhoz csatlakozó, fedett-nyitott „gépkocsi beálló” építmény oldalkertbe benyúló, a szomszédos telekhatártól mért 2,25 méteres – építési helyen kívüli – 13,16 m2-es részét, és a 6 méteres hátsó kertbe benyúló 13,56 m2-es teljes részét bontsa el. Mindezek teljesítésével az oldalkert melletti részen megmaradó 65 cm-es „gépkocsi beálló” építményrészt és a lakóépület délnyugati homlokzatához illesztett – a homlokzati falsíktól mért 1,5 métert meghaladó – előtetőrészt visszabontással alakítsa ki úgy, hogy azok együttes vízszintes vetülete a 8,13 m2-t ne haladja meg. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
6. szeptember 30-án kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, harmadlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [4] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében – részletesebb indokolás nélkül – a közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
8. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. Kúria VII.Kfv.38.177/2021/2/I 3 [6] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján pedig a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell; a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott ugyan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 8. és 10. pontjainak, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 35. §

(1)és

(6)bekezdéseinek,

1. számú melléklet 61.,
2. c) és
3. pontjainak, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/
4. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
5. §-ának, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
6. évi CL. törvény (Ákr.)
7. §

(2)bekezdésének,

1. §ának, valamint a Kp. 78-
2. §-ainak megsértésére, azonban a befogadhatóság okának fennállását az általa hivatkozott jogszabálysértésekkel összefüggésben – idézett törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta. Így a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nem kerülhetett sor. [12] A felperes a felülvizsgálati kérelmében két kúriai határozatot jelölt meg. Felhívta a Kfv.VI.37.026/2018/9. számú ítélet [30] bekezdését. Erre a kúriai határozatra a felperes már az elsőfokú eljárásban is hivatkozott, azzal összefüggésben a jogerős ítélet a [70]-[72] bekezdéseiben azonban rámutatott, hogy az éppen az alperesi álláspontot támasztja alá. Az elsőfokú bíróság indokolásában foglalt jogi érveléssel szemben a felperes nem mutatta be, hogy a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtett jogértelmezést ne követné, attól eltérne. A felperes a felülvizsgálati kérelmében megjelölte még a Kúria Kfv.VI.37.888/2017/5. számú ítéletének [18] bekezdését. Hangsúlyozza ugyanakkor a Kúria, Kúria VII.Kfv.38.177/2021/2/I 4 hogy a felperes a Jogegységi Panasz Tanács Jpe.I.60.002/2021/7. határozatának [19]-[21] és [25] bekezdéseiben kifejtettek szerint az ügyazonosság bemutatásával adós maradt. Mindeközben a jogerős ítélet [14] és [54] bekezdéseiből, valamint a felhívott kúriai ítélet [18] bekezdéséből az olvasható ki, hogy a R. 45. §

(3)bekezdésére és a hatósági határozatok meghozatalának időpontjára tekintettel az eltérés lehetősége fel sem merülhet. Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott lehetőséget. [13] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [14] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, ezért a Kúria a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában a határozathozatalt mellőzte. A döntés elvi tartalma [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be, ha a fél – az ügyazonosság kritériumaira is figyelemmel – nem jelöli meg azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [17] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. december
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró