A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.311/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mihály Katalin Ügyvédi Iroda Dr. Csáki-Szántó János ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Gulyás Attila Zsolt r. főhadnagy A per tárgya: menekültügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 19.K.707.735/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria II.Kfv.37.311/2021/2 2 Indokolás [1] A szír állampolgár felperes
- május 19-én menekültkénti, illetve oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal DélAlföldi Regionális Igazgatóság Menekültügyi Osztályán. A menekültügyi hatóság a felperest a
- december 10-én kelt, 106-1-30516/13/2014-M iktatószámú határozatával oltalmazottként ismerte el, menekültkénti elismerés iránti kérelmét elutasította. [2] Az alperes a
- szeptember 16-án kelt, 106-M-11149/1/
- iktatószámú végzésével hivatalból eljárást indított a felperes oltalmazottkénti elismerésének felülvizsgálatára. [3] A lefolytatott eljárás alapján az alperes a
- október 29-én kelt, 106-M11149/6/
- iktatószámú határozatával a felperes menekültkénti elismerését elutasította, oltalmazotti státuszát visszavonta, egyúttal megállapította, hogy a felperes tekintetében a visszaküldés tilalma nem áll fenn. Az alperes a felperest, mivel a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti, az Európai Unió területéről a Szíriai Arab Köztársaság területére kiutasította. [4] A határozat ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék
- január 19-én kelt 19.K.707.735/2020/
- számú ítéletével elutasította. [5] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [6] A felperes felülvizsgálati kérelmét a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Mjtv.) 45. §
(5)bekezdésének, 61. §
(1)bekezdés c) pontjára, a 68. §
(4)bekezdésére, valamint az Alaptörvény XV. cikk 5. bekezdésére, az L. cikk
(1)és
(3)bekezdésére, valamint a családok védelméről szóló
- évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvtv.)
- §
(1)és
(2)bekezdéseire, valamint a
- §-ának sérelmére alapította. Állította, továbbá, hogy az elsőfokú ítélet sérti a Rómában,
- november
- napján elfogadott, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
- cikkét, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
- cikkében írt rendelkezést is. [7] A felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását, befogadási kérelmét nem indokolta. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria II.Kfv.37.311/2021/2 3
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [11] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben a felperes alapvetően a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését vitatja. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben megvizsgálta és mérlegelte annak megalapozottságát, vizsgálva az egyedi ügy sajátos jellemzőit. Ítéletében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a tényállást megfelelő módon és a szükséges mértékben, a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével feltárta, majd annak alapján okszerű következtetések révén döntést hozott, és e döntését kellőképpen meg is indokolta. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okként jelölte meg a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontját, azonban a Kp. 117. §
(4)bekezdésében írtak ellenére azt külön nem indokolta meg. A Kúria e körben hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő és az ügy érdemére vonatkozó jogi érvelés – megfelelő utalás nélkül – nem alkalmas arra, hogy azt a Kúria a befogadási okhoz indokolásként maga társítsa. A befogadási kérelem indokolása a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél feladata. Emiatt a Kúria ezen befogadási ok tekintetében a felülvizsgálati kérelem hiányosságát állapította meg és nem látott lehetőséget arra, hogy a befogadási okot részletesen vizsgálja, megalapozottságáról meggyőződjön. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ez a befogadási ok elsődlegesen akkor áll fenn, ha a Kúria a különleges súlyú, illetve a nagy társadalmi jelentőséggel bíró jogkérdésben korábban még nem foglalt állást jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben vagy az általa közzétett eseti határozatban. E befogadási oknál jelentőséggel bír az, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. Előfordulhat, hogy nem alakult ki eltérő, széthúzó bírói gyakorlat, a joggyakorlat továbbfejlesztésére sincs szükség, de a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben azonban az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet például az új típusú ügyek nagy száma. Az ügy társadalmi jelentősége akkor állapítható meg, ha az adott jogkérdés megválaszolása a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. [14] Ahogy arra a Kúria a [11] bekezdésben már utalt, a felperes alapvetően a bizonyítékok értékelését vitatta, felülmérlegelését várta, amelyre a felülvizsgálati eljárás során rendkívül szűk körben, kivételes esetben van lehetőség. A tényállás tisztázásának és a bizonyítékok értékelésének megfelelősége mindig az egyedi ügy függvényében ítélhető meg, e körben a Kúriának kiforrott gyakorlata van, amely alapvetően az egyedi ügy sajátosságainak értékelését helyezi előtérbe, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint befogadási ok jelen ügyben nem áll fenn. Kúria II.Kfv.37.311/2021/2 4 [15] A Kúria erre figyelemmel megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelem késedelmes előterjesztése miatt igazolási kérelemmel élt, azonban mivel nem történt határidő mulasztás, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet határidőben érkezettként bírálta el és mellőzte a szükségtelen igazolási kérelemről való döntéshozatalt. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [18] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában nem döntött. [19] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró A KÚRIA mint másodfokú bíróság Kfv.II.37.311/2021/
- A Kúria a dr. Csáki-Szántó János ügyvéd (cím2) által képviselt felperes1 (cím1) felperesnek, a dr. Gulyás Attila Zsolt r. főhadnagy által képviselt Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 19.K.707.735/2020/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán folyamatban volt perében, a Kúria által
- április 28-án meghozott Kfv.II.37.311/2021/
- számú végzés kijavítása tárgyában az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő kijavítóvégzést: A Kúria a Kfv.II.37.311/2021/
- számú végzés fejrészét akként javítja ki, hogy a felperes képviselője helyesen: „Dr. Csáki-Szántó János ügyvéd (cím2)”, Kúria II.Kfv.37.311/2021/2 5 egyúttal a „Dr. Mihály Katalin Ügyvédi Iroda” szövegrészt törli. A kijavító végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A Kúria a
- április 28-án kelt Kfv.II.37.311/2021/
- számú végzésével a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta. A felperes jogi képviselője – a fenti végzés kézhezvételét követően –
- május
- napján előterjesztett beadványában jelezte a Kúriánál, hogy a végzésben a felperes képviselőjeként a Dr. Mihály Katalin Ügyvédi Iroda is szerepel. Mivel a felperes kizárólag dr. Csáki-Szántó János egyéni ügyvédnek adott megbízást az eljárásban történő képviseletre, kérte az elírás korrigálását. A Kúria – a felperes Kfv/
- sorszám alatti kérelme alapján – megállapította, hogy a Kfv.II.37.311/2021/
- számú végzésének fejrészében elírás történt. A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. A Kúria a fentiekre figyelemmel a Kfv/
- számú végzés rendelkező részét a fentiek szerint kijavította. Budapest,
- május
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró