Gf.40346/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla
A határozat elvi tartalma: I. Jogszabály önmagában megalapozza a váltókezes fizetési kötelezettségét, a fizetési moratóriumnak csak annyiban van jelentősége, hogy az adós ezen időszak alatt nem köteles teljesítésre, így késedelembe sem eshet.
II. A váltón alapuló keresettel szemben a váltóadós és a váltóbirtokos közötti nem váltójogi jogviszonyból eredő kifogás általában nem vizsgálható. ...
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5.
A Fővárosi Ítélőtábla a Bihary, B.Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a Dr.
Kovács M. László Ügyvédi Iroda (cím4, ügyintéző: dr. Kovács M. László ügyvéd) által képviselt Alperes (cím1) alperes ellen váltón alapuló tartozás megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. szeptember 28-án kelt 6.G.40.986/2022/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részeit nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget; a 649.018 (Hatszáznegyvenkilencezer-tizennyolc) forint jogorvoslati illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének – amelyben az alperest váltón alapuló tartozás jogcímén 8.112.721 forint, ennek 2021. április 14-étől a kifizetésig járó évi 6 % késedelmi kamata, 24.338 forint váltódíj és perköltség megfizetésére kérte kötelezni – nagyobb részt helyt adott, kötelezte az alperest, hogy 3 napon belül fizessen meg a felperesnek 8.112.721 forint tőkét, annak 2021. november 1-től a kifizetés napjáig járó évi 6 %-os késedelmi kamatát és 24.338 forint váltódíjat, továbbá 2.116.470 forint perköltséget, egyebekben a felperes keresetét elutasította.
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 2 [2] Határozata indokolásában rögzítette, hogy a jelen ügyben a perbeli váltó 2016. május 6-án történt kiállítására tekintettel a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.) szabályai az irányadóak. [3] A Vár. 17. §-ára, 32. § (1) bekezdésére tekintettel – figyelemmel a Vár. 32. §
Megítélése szerint a szerződésszegő fizetési késedelem csak szerződésre tekintettel merülhet fel, ez viszont a szerződés megszűnését további jogcselekmény hiányában kizárja, ezért a felperes erre vonatkozó előadását nem tudta figyelembe venni. [6] Az elsőfokú bíróság a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 9. §-a, 1. § (1), (2), (3) és (5) bekezdései, a 2020. évi LVIII. törvény 408. § (1) és (7) bekezdései, 9. § (1) és (2) bekezdései, a 41/2020. ME határozat, a 2020. évi CVII. törvény 18. §-a, 19. §-a, 1. §-a, 2. §
A moratóriumra vonatkozó jogszabályok a követelés fennállását nem érintették, azok az adós számára biztosítottak fizetési haladékot, amely kiterjedt a mellékkötelezettségekre is, így 2021. október 31-éig a váltókezes fizetési késedelme kizárt volt. [8] A Vár. 44. § (1) bekezdése értelmében a fizetés megtagadását közokirattal kell igazolni. A felperes a váltómegállapodás alapján óvás alól felmentett hitelezőnek a fizetés végett bemutatott váltóhoz óvást pótló nyilatkozatot csatolt. A váltóbirtokos saját nyilatkozatával nem igazolhatja, hogy a váltó lejártakor fizetés végett azt bemutatta (BH1996.
213.). A váltóbirtokos pénzintézet nem jogosult a megtérítési igény feltételeként megjelölt óvást pótló nyilatkozat felvételére (BH1997. 181.). Az elsőfokú bíróság mindezekre figyelemmel és a Vár. 48. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperest a váltón alapuló követelés, 6 %-os késedelmi kamat, az óvás és értesítések költsége, valamint a váltó összege után számított 3 ezrelékes váltódíj megfizetésére. A kamatfizetés kezdő időpontját a felperes kereseti kérelmétől eltérően 2021. november 1. napjában határozta meg, figyelemmel a Vár.
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 4 [11] A másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban abból téves és ellentmondó következtetéseket vont le, illetve megsértette a Vár. 32. § (1) bekezdését és 48. § (1) bekezdését. A felülbírálati jogkör indokaként előadta, hogy az adós számára biztosított törvényi fizetési haladék hatálya alatt a felperes részéről 2021. április 13-án bemutatott váltó jogellenes, a 2021. augusztus 8-án kelt fizetési felszólítás hatálytalan, a 2021. október 19-én benyújtott fizetési meghagyás idő előtti volt, ezért a felperes keresete megalapozatlan. [12] Egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a fizetési moratórium lejárta utáni naptól állapítható meg a fizetési késedelme, amelyből álláspontja szerint tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes keresete megalapozott, mivel ha érvényesült a fizetési haladék és nem volt fizetési kötelezettsége, abban az esetben az alperes keresete idő előtti volt. [13] A váltómegállapodás 1. pont második bekezdése alapján a fennálló vagy a jövőben esedékessé váló fizetési kötelezettség biztosítására szolgált a váltó, azonban az adósnak a váltó bemutatásakor nem volt ilyen fizetési kötelezettsége, annak fizetésére a törvényi előírások alapján haladékot kapott a moratórium végéig, ezért az alperesnek sem keletkezett fizetési kötelezettsége 2021. október 31-éig. A váltómegállapodás 3. pont harmadik bekezdésében rögzítettekkel szemben a jogszabályok alapján az adósnak nem volt esedékes tartozása, mert 2021. október 31-e előtt fizetési kötelezettsége sem állt fenn a felperes felé, ezért a felperes keresete megalapozatlan. [14] A váltómegállapodás 3. pont harmadik bekezdésében rögzített kötelezettsége ellenére a felperes nem küldött a részére felszólítást a váltó bemutatása előtt a fennálló tartozásról, fizetési kötelezettségről és annak esedékességéről, ezért a váltónak a felperes részéről 2021. április 13-án történt bemutatása nem jogszerű, nem felel meg ezen rendelkezésnek. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása ellentmondó is, mert ugyanazon jogviszonyból nem keletkezhet egyik oldalról fizetési kötelezettség 2021. október 3-a előtt, miközben ugyanezen jogviszonyból váltókezesként a fizetési késedelme kizárt volt. [15] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, annak helyes indokai alapján a Pp. 383. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, továbbá az alperes másodfokú perköltségben marasztalását.
[16] Az elsődleges fellebbezési kérelem azért megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazza a Pp. általa előírt tartalmi elemeket és részletesen levezeti a felek által a perben hivatkozott jogszabályokkal alátámasztottan azt, hogy miért kötelezte az alperest fizetésre, továbbá tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló tényeket, a bizonyítékokat és azok mérlegelését. [17] A másodlagos fellebbezési kérelem nem tartalmaz semmilyen indokolást arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú bíróság miért sértette meg a Vár. 32. § (1) bekezdését és 48. § Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 5
vonatkozó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése alapján megalapozottan hozta meg az alperest marasztaló döntését. [23] Az alperes elsődleges fellebbezési kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésére irányult, megsértett jogszabályként a Pp. 346. § (4) és (5) Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 6 bekezdéseit jelölte meg, azonban konkrét indokát nem adta annak, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletében az általa hivatkozott jogszabályi rendelkezések közül melyiknek nem tett eleget. [24] A Pp. 346. §-a határozza meg az ítélet tartalmát. [25] A Pp. 346. § (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza. [26] A Pp. 346. § (5) bekezdése szerint a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. [27] Az alperes a fellebbezésében maga is azt állította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, még csak utalást sem tett arra, hogy bármilyen általa szükségesnek tartott tény rögzítése elmaradt volna. Az elsőfokú bíróság ítéletében szerepel a felperes keresete, annak jogi indokai, az alperes ellenkérelme, annak jogi indokai, továbbá a felek által tett egyéb nyilatkozatok rövid ismertetése, a jogi indokolás 7 oldal terjedelmű. Az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalás része az elsőfokú bíróság ítéletének, mivel a tényállás és a felek kérelmeinek, nyilatkozatainak ismertetését követően az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes keresetét nagyobbrészt megalapozottnak találta. [28] A jogi indokolásban nem csak az ítélet alapjául szolgáló – az elsőfokú bíróság által alkalmazott – jogszabályok felsorolása található meg, hanem valamennyi jogszabályi rendelkezés részletes értelmezését is tartalmazza. A jelen ügyben okirati bizonyítékok csatolására került sor a felek részéről, azokat az elsőfokú bíróság értékelte és a Pp. 279. §-a alapján világosan kifejtette, hogy a mérlegelés során milyen szempontokat vett figyelembe,
mely részében nem találta alaposnak a felperes keresetét. Kitért arra is, hogy miért volt irreleváns az alperes által hivatkozott állítási szükséghelyzet és bizonyítási szükséghelyzet.
Az elsőfokú bíróság a járulékos kérdésekre vonatkozó döntését is megindokolta. [29] Mindezekre tekintettel nincs ok az elsőfokú eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére, mivel az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nem sértette meg, ezért a Pp.
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 7 [30] Eljárási szabálysértés hiányában a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben, kizárólag az alperes által a fellebbezésében megjelölt anyagi jogi jogszabályok megsértését és az ezen túlmenő indokokat vizsgálta. [31] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében helyesen hivatkozott arra, hogy az alperes által megjelölt anyagi jogi jogszabályok nincsenek összhangban a fellebbezés jogi indokaival, ez azonban nem akadályozta az elsőfokú bíróság ítéletének a felülbírálatát. [32] A Vár. 32. § (1) bekezdése szerint a váltókezes kötelessége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta. [33] Az alperes sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésében nem kifogásolta a kereset összegszerűségét, nem állította, hogy kevesebb összeggel tartozik, mint az adós vagy egyáltalán nem áll fenn tartozása, hanem a fizetési moratóriumra hivatkozással állította, hogy a felperes követelése nem vált esedékessé, e miatt kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság az alperes váltójogi kifogását elbírálta, annak indokát adta, amelyekkel a Fővárosi Ítélőtábla mindenben egyetértett. A Vár. 32. § (1) bekezdése önmagában megalapozza az alperes fizetési kötelezettségét, figyelemmel arra is, hogy az alperes azt sem vitatta, hogy váltókezes lenne. [34] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság az ítéletében ezen jogszabályi rendelkezést nem sértette meg. [35] A perbeli váltóból kitűnik, hogy az adós társaság saját váltót állított ki a felperes javára, tehát a váltó kiállítójaként mint egyenes váltóadós a Vár. 47. § (1) bekezdése és 78. §
Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 8 [37] Mindebből az következik, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a Vár. 48. § (1) bekezdésében foglaltakat. [38] Az elsőfokú bíróság a határozata jogi indokolásában részletesen levezette, hogy a perbeli folyószámla-hitelszerződés szerint rendelkezésre bocsátott összeg visszafizetésének a határideje 2019. május 8. napja volt, mert ezen a napon kellett az adós társaságnak a fennálló tartozását visszafizetnie. A felperesi követelés fennálltát, annak összegszerűségét sem az adós társaság, sem az alperes nem vitatta, amit az alábbi tények is alátámasztanak:
hatálytalansága és a fizetési meghagyás idő előtti volta nem minősül a váltójogon alapuló kifogásnak, sem pedig az alapjogviszonyból eredő kifogásnak, ezért ezek érdemi vizsgálatára emiatt egyébként sem kerülhetett volna sor. [44] Váltókifogásként kizárólag az értelmezhető és vizsgálható, hogy az alperes állítása szerint a felperes 2021. április 13-án nem a váltómegállapodásban foglaltaknak megfelelően mutatta be a váltót fizetésre, mivel sem neki, sem az adósnak akkor nem volt fizetési kötelezettsége. [45] Az alperes a fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy a váltó bemutatása azért nem volt jogszerű, mert a felperes a váltómegállapodás ellenére nem küldött fizetési felszólítást a részére. Az alperes által hivatkozott váltómegállapodás 3. pont harmadik bekezdése egyrészt nem a bank írásbeli felszólítását, hanem a váltókezes fizetési kötelezettségét rögzíti; másrészt a váltó fizetés végett történő bemutatásának nem teszi előfeltételévé a váltómegállapodás 3. pont harmadik bekezdése (a Vár. sem tartalmaz ilyen előírást), hogy a bank ezt megelőzően akár az adóst, akár a váltókezest írásban fizetésre felszólítsa. [46] A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése kimondta, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést későbbi jogszabályok sem írták felül, ami azt jelenti, hogy a fizetési moratórium elsőfokú bíróság által megállapított időszaka alatt – 2020. március 19-étől 2021. október 31-éig – a perbeli folyószámlahitelszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére kapott a váltóadós és a váltókezes is fizetési haladékot. A fizetési moratórium nem azt jelenti, hogy nincs lejárt tartozása az adósnak vagy a váltókezesnek, mert a jogszabályi rendelkezésből következően a szerződéses kötelezettségek teljesítésének a határideje hosszabbodik meg a fizetési moratórium idejével. A fizetési moratóriumot egyébként sem volt kötelező igénybe venni, mivel a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata kifejezetten azt mondja ki, hogy a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. Az alperes a fizetési moratórium alatt két Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 10 alkalommal ajánlott a felperesnek egyezséget, ami ugyancsak azt támasztja alá, hogy az alperesnek a szerződésből fennállt a fizetési kötelezettsége. [47] Sem jogszabály, sem a perbeli váltómegállapodás nem zárta ki azt, hogy a
felperes a váltót fizetés végett bemutassa, maga a váltómegállapodás 2. pont első bekezdése is azt tartalmazza, hogy a kiállítását követő öt éven belül fizetésre bemutatható. [48] Mindebből következően a felperes sem jogszabályt, sem a váltómegállapodást nem sértette meg azzal, hogy a fizetési moratórium alatt a váltót fizetés végett bemutatta. A váltó bemutatásakor fizetés fedezethiány miatt egyébként sem történt, ezért az alperest semmilyen hátrányos jogkövetkezmény nem érte a fizetési moratórium alatti váltó bemutatásával. A fizetési moratórium azt jelenti, hogy adós – jelen esetben az alperes – valóban nem köteles a fizetési kötelezettsége teljesítésére, mert erre kapott haladékot, ennek jogkövetkezményét az elsőfokú bíróság egyébként levonta. [49] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
Budapest, 2023. január 17.
Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Matosek Edina s.k. s.k.
Dr. Felker László Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.346/2022/5 bíró 11 bíró