Kpkf.45172/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés g) pontja alkalmazásának amiatt, mert a felperes egy másik folyamatban volt perben részben azonos tényelőadást terjesztett elő. A res iudicata megállapításához a kereseti kérelmek tartalma alapján a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségét érintően érvényesített jogalapot kell vizsgálni. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.172/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve felperes címe Felperes jogi képviselője: Dr. Dorogi Tünde ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: Emberi Erőforrások Minisztériuma alperes címe A per tárgya: kártérítés és sérelemdíj megfizetése A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel érintett határozat: Fővárosi Törvényszék 6.K.703.518/2021/
2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.703.518/2021/
3. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
4. július 16-tól határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban állt az alperessel. Az alperes a felperessel szemben fegyelmi eljárást indított munkaidő alatt történő rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségszegés elkövetésének gyanúja miatt. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárást megszüntette a Kttv.
5. §

(1)bekezdés a) pontja Kúria III.Kpkf.45.172/2021/2 2 alapján, amely szerint meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha annak tartama alatt a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik. [2] A felperes a keresetében 1.300.000 forint kártérítés és 5.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a közszolgálati jogviszonya fennállásának során bekövetkezett alperesi jogsértések miatt. [3] Álláspontja szerint a fegyelmi eljárást kezdeményező .... feljegyzés mint munkáltatói intézkedés valótlan tényeket tartalmazott, továbbá valós tényeket hamis színben tüntetett fel, amelyek sértik a jóhírnevét, emberi méltóságát. [4] A KDB a .... számú jogerős határozatával megsemmisítette az alperes

1. év II. félévére vonatkozó teljesítményértékelését (a továbbiakban: TÉR1), továbbá a
2. évre vonatkozó minősítését, valamint a .... számú jogerős határozatával megsemmisítette
3. év I. félévére vonatkozó teljesítményértékelését (a továbbiakban: TÉR2) is. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem intézkedett a teljesítményértékeléseinek eltávolítása felől, ezért azok elérhetőek maradtak az elektronikus rendszerben, ezáltal azok a későbbi munkahelyein megismerhetővé váltak a hivatali felettesei számára. Erről a mulasztásról
4. februárjában szerzett tudomást. A jóhírnévhez való jogának megsértése miatt 5.000.000 forint sérelemdíjra tartott igényt a közszolgálati tisztviselőkről szóló
5. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
6. §

(1)és

(4)bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
2. §

(1)és

(2)bekezdése, a 2:

1. § d) pontja, a 2:
2. §

(2)bekezdése, továbbá a 2:

1. §-a- alapján. [5] A felperes álláspontja szerint a .... iratban megfogalmazott, jóhírnevét sértő valótlan állítások miatt nem részesült céljuttatásban, amelynek mértéke dolgozónként átlagosan 1.296.137 forint volt. Az elmaradt céljuttatás miatt a Kttv.
2. §

(1)bekezdésében a Ptk. 2:

1. §-ban foglaltak alapján 1.300.000 forint megfizetésére tart igényt kártérítésként. Az elsőfokú bíróság döntése [6] Az elsőfokú bíróság a 6.K.703.518/2021/
2. számú végzésével visszautasította a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdés g) pontja alapján. A bíróság megállapította, hogy a felperes az ellene folyt, de utóbb megszüntetett fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása során az alperes által elkövetett, felperes által állított eljárási szabálysértésekkel kapcsolatban kívánt jelen eljárásban igényt érvényesíteni. A felperes ezen eljárásjogi jogszabálysértéseket már panasz tárgyává tette a Közszolgálati Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) előtt kezdeményezett panaszeljárásban. A KDB a .... számú határozatával elutasította a fegyelmi eljárást megszüntető határozat elleni közszolgálati panaszt, ez ellen a felperes keresetet terjesztett elő. A keresetet a Fővárosi Törvényszék 16.K.702.740/2020/7. számú (helyesen: 16.K.706.594/2020/7. számú) ítéletével elutasította, ezt a Kúria a Kf.VII.39.216/2021/7. számú ítéletével helybenhagyta. [7] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt 16.K.706. 594/2020. szám alatt folyamatban volt perben a felperes a jelenlegivel azonos tényelőadást terjesztett elő, ezért jelen eljárásban a Kp. 48. §

(1)bekezdés g) pontja alkalmazásának van helye. Kúria III.Kpkf.45.172/2021/2 3 A fellebbezés [8] A felperes a végzés elleni

1. sorszámú fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem a valóságnak megfelelően, nem az elvárható gondossággal állapította meg. Álláspontja szerint a Kúria a Kf.VII.39.216/
2. számú eljárásban nem a 16.K.702.740/2020/
3. számú ítéletet bírálta felül. Abban, – helyesen a 16.K.706.594/2020/
4. számú perben – a bíróság a fegyelmi eljárást megszüntető határozat elleni közszolgálati panasz tárgyában hozott .... számú KDB határozat bírósági felülvizsgálatát végezte el, míg a jelen ügyben előterjesztett keresetében sérelemdíjat és kártérítést igényelt a KDB .... számú és .... számú határozataival megsemmisített teljesítményértékelések elektronikus rendszerből való törlésének elmulasztása miatti jogsérelmével összefüggésben. A KDB .... számú határozatának felülvizsgálata iránti keresetlevelet
5. novemberében terjesztette elő, míg a jelen keresetlevélben hivatkozott személyiségi jog sérelméről
6. februárjában szerzett tudomást, így az nyilvánvalóan nem lehetett a 2018-ban indult per tárgya, arra vonatkozóan jogerős ítélet sem születhetett. Hangsúlyozta, hogy jelen eljárás kezdeményezésére a megsemmisített teljesítményértékelések (TÉR1, TÉR2) elektronikus rendszerből való eltávolításának elmulasztása miatt került sor. [9] A felperes kifogást is előterjesztett amiatt, mert az alperes
7. június
8. napján benyújtott beadványának (védirat) tartalmát a bíróság mulasztása miatt nem volt lehetősége megismerni. Előadta, hogy
9. május
10. óta külföldön tartózkodik, ezért személyesen nem tud az iratokba betekinteni. A keresetlevelet elektronikus úton nyújtotta be, amelyben kérte, hogy részére elektronikusan, ügyfélkapura kézbesítsen a bíróság, ennek ellenére az alperes fenti beadványát egyáltalán nem, míg a visszautasító végzést postai úton kézbesítette. [10] A felperes a
11. sorszámú – fellebbezési határidőben benyújtott – beadványában a
12. sorszámú fellebbezést akként javította, illetve egészítette ki, hogy a fegyelmi eljárás megszüntetésére, illetve a sérelemdíj és kártérítési igény érvényesítésére teljesen más jogi szabályok vonatkoznak, más jogi alapokon nyugszanak, más a vitatott közigazgatási cselekmény is, ezért „teljesen abszurd” az a megállapítás, hogy ezek jogalapja azonos. A fegyelmi eljárás megszüntetésének jogalapját a Kttv.
13. § és a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/
14. (III. 7.) Korm. rendelet
15. §

(2)bekezdés, a kártérítés és sérelemdíj iránti igény érvényesítésének jogalapját pedig a Kttv.

1. §, valamint a Ptk. rendelkezései határozzák meg. [11] A felperes a
2. sorszámú, a fellebbezés kijavítása irányuló beadványát a fellebbezési határidő leteltét követően terjesztette elő. [12] Az alperes a fellebbezésben foglaltakra nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A fellebbezés megalapozott az alábbiak szerint. [14] Az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Kp.
3. §

(1)bekezdés g) pontja alkalmazásának van helye amiatt, mert a felperes a Fővárosi Törvényszék előtt 16.K.706.594/

1. szám alatt folyamatban volt perben azonos tényelőadást terjesztett elő. Kúria III.Kpkf.45.172/2021/2 4 [15] A felperes a jelen eljárásban a közszolgálati jogviszonyának fennállása során bekövetkezett alperesi mulasztások miatt kérte sérelemdíj és kártérítés megállapítását. A keresettel támadott közigazgatási cselekmény többek között a teljesítményértékelések elektronikus rendszerből való törlésének elmulasztásával valósult meg. Keresetét a Kttv.
2. §

(1)és

(4)bekezdésében, valamint a Ptk. 2:42. §

(1)és

(2)bekezdésében, a 2:43.§ d) pontban, a 2:45. §

(2)bekezdésben, a 2:

1. §-ban foglaltakra alapította. A fentiekre tekintettel személyiségi jog (jóhírnévhez való jog) megsértése miatt kérte kötelezni az alperest 5.000.000 forint sérelemdíj, valamint 1.300.000 forint kártérítés megfizetésére. [16] A felperes fenti igényeit nem érvényesítette a Fővárosi Törvényszék 16.K.706.594/2020/
2. számú ítéletével elutasított keresetében; az a fegyelmi eljárást megszüntető határozat elleni közszolgálati panasz tárgyában hozott .... számú KDB határozat bírósági felülvizsgálatára irányult. A keresetében annak megállapítását kérte a felperes, hogy a munkáltató a fegyelmi eljárásban több súlyos eljárási szabálysértést követett el, és ezzel megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. Kérte továbbá, hogy a bíróság semmisítse meg a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot, valamint állapítsa meg, hogy vétkes kötelezettségszegés miatt fegyelmi felelősségre vonásnak nincs helye. A Kúria a Kf.VII.39.216/2021/
3. számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megállapította, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, objektív jogkövetkezmény a fegyelmi eljárás megszüntetése, ezért a fegyelmi eljárásban megvalósult esetleges eljárási szabálysértések vizsgálatára általában nincs lehetőség. [17] A felperes kifogásának tárgyában az elsőfokú bíróságnak a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján kell eljárnia. [18] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően tárta fel a tényállást, nem vizsgálta a kereseti kérelmek tartalmát, emiatt tévesen alapozta a Kp. 48. §

(1)bekezdés g) pontja szerinti pergátló akadály fennállására a keresetlevelet visszautasító végzését. [19] A fentiekre tekintettel a Kúria a Kp. 114. §

(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság 6.K.703.518/2021/

1. számú végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a bíróságnak a keresetet érdemben kell elbírálnia. A döntés rövid tartalma [20] Nincs helye a Kp.
2. §

(1)bekezdés g) pontja alkalmazásának amiatt, mert a felperes egy másik folyamatban volt perben részben azonos tényelőadást terjesztett elő. A res iudicata megállapításához a kereseti kérelmek tartalma alapján a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségét érintően érvényesített jogalapot kell vizsgálni. Záró rész [21] Tekintettel arra, hogy a felek költséget nem számítottak fel, a perköltségről nem kellett rendelkezni [Kp. 35. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 81. §

(1)bekezdése]. [22] Az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezési eljárás illetékmentes. Kúria III.Kpkf.45.172/2021/2 5 [23] A végzés elleni további jogorvoslati lehetőséget a Kp. 112. §

(2)bekezdése és a 116. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [24] A Kúria a Kp. 114. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. január
2. Dr. Suba Ildikó s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő