← Magyarország

Kf.700359/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató egyoldalú utasítási jogával kizárólag az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 6.Kf.700.359/2025/

  1. felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, eljáró képviselő: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Csonka Pál kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) Budapest Környéki Törvényszék 18.K.700.680/2024/
  3. számú végzésével és a 18.K.700.680/2024/
  4. számú végzésével kijavított 18.K.700.680/2024/
  5. számú ítélete A fellebbezéssel támadott határozat: ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/
  6. 2 A per alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  7. július
  8. és
  9. január
  10. közötti időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a helység1i Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Felperes körzeti megbízotti működési körzete település1 és település2 településekre terjedt ki., és további településekből kialakított helység2i Körzeti Megbízotti Csoport (a továbbiakban: KMB csoport) tagja volt. [2] A felperes a perbeli időszakban körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrvezetői és egyéb szolgálati feladatokat (átkísérés, akcióban részvétel, sebességellenőrzés, rendezvénybiztosítás, mélységi migrációs ellenőrzési, határellenőrzés), melyek ellátásáért az alperestől megbízási díj megfizetését kérte. Az ennek érdekében előterjesztett szolgálati panaszát az alperes vezetője megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli időszakra – összesen 19 hónapra – bruttó 550.763 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg; keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés
  1. a)-
  2. c)pontját, valamint
(5)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, a követelés jogalapját vitatta. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság a
  1. sorszámú és a
  2. sorszámú végzésekkel kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek bruttó 550.763 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. [6] Az elsőfokú ítélet a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjára alapított megbízási díj igény tekintetében rögzítette, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. számú melléklete külön beosztásként nevesíti a körzeti megbízott és a járőr beosztást, amely más-más munkakört, és ahhoz rendelten más-más feladatkört és felelősséget Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 3 jelent. A körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) egyes pontjaiban (2., 3. d), 15., 20., 21., 22., 24., 25., 37.pontok), valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 4., 5., 10., 60. és 61. pontjaiban fogalt rendelkezésekből egyértelműen levezethető, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőrfeladatok ellátása egymástól elválik; a KMB Szabályzat részletesen és kógens módon határozza meg a körzeti megbízott feladatait. A munkáltatónak ehhez kell igazodni a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. Amíg a körzeti megbízott a rá vonatkozó szolgálati utasításban szereplő feladatait jellemzően nem előre meghatározott útirányterv alapján látja el, addig a járőrszolgálatot a járőr-útiránytervnek megfelelően, a TIK (TIK) közvetlen irányítása alatt kell végezni. Hangsúlyozta, hogy a KMB Szabályzat 24. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csak annak a kivételes lehetőségét teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.090/2021/4.). [7] Hivatkozott a KMB Szabályzat 25. pont
  2. a)pontjára, ami szerint az átkísérés a körzeti megbízott számára tiltott feladat, KMB Szabályzat 57. pontjának a határrendészeti feladatok szintén nem felelnek meg. A KMB Szabályzat 21. pontja határozza meg azon esetköröket, amelyek szerint lehet a körzeti megbízottat a működési körzetéből elvonni, (például a 21.
  3. c)pontja szerinti különleges jogrend esetén), de ezen feltételek fennállása esetén is csak eseti jelleggel kerülhet arra sor. Nem fogadta el az alperes hivatkozását, hogy a felperes által megjelölt szolgálatok ellátása megfelelt volna az eseti jellegnek. Nem találta alaposnak az alperes azon hivatkozását sem, hogy a megbízási díjra való jogosultság azért nem jogszerű, mert a felperes a járőrszolgálat ellátásával alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó munkát végzett, mivel a megbízási díjnak nem feltétele, hogy az csak magasabb beosztású vagy nagyobb felelősséggel járó munkavégzés esetén jár. [8] Rögzítette, hogy a teljes perbeli időszakban a felperes nem eseti jelleggel, hanem munkaidejének túlnyomó részében járőrfeladatokat hajtott végre, illetve olyan feladatok ellátására kötelezték, amelyek a működési körzetén kívül estek, ezért azok a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek, mely feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra való jogosultságot megalapozza. A kereseti kérelemben megjelölt 75%-os mértéket is megalapozottnak találta, figyelemmel arra, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem folyamatosan, munkaidejének túlnyomó részében (kb. 80%) végzett a saját beosztásához nem tartozó többletfeladatot, közöttük jogszabály által tilalmazott feladatot is. Miután a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított megbízási díj igényt megalapozottnak találta, így a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított jogcímet már nem vizsgálta. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [9] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 4 [10] Előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelen következtetést vont le, tekintettel arra, hogy a Hszt. 13. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a felperes sajátos szolgálati jogviszonyából adódóan a szolgálatából fakadó kötelmeit – a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával köteles teljesíteni, amely kötelezettségből fakadóan el kell látnia minden, számára jogszerűen meghatározott feladatot. Hangsúlyozta, hogy a felperes esetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, a felperes a perbeli időszakban nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett egyéb szolgálati feladatként hajtotta végre a többletfeladatként megjelölt tevékenységeket. Állította, hogy a magasabb besorolású körzeti megbízotti beosztásban szolgálatot teljesítő személy által az alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok ellátása megbízási díjra nem jogosít. A járőr, járőrvezető és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztás feladatrendszerébe, azok nem generálnak többletfeladatokat; egyidőben nem is tudott volna a felperes járőrszolgálatot is ellátni és körzeti megbízottként is tevékenykedni. A körzeti megbízott működési körzetében végzett közös közterületi szolgálat, mint vegyes összetételű szolgálati forma ellátása a KMB Szabályzat szerint történik. Az ilyen közterületi szolgálatokat is a TIK ügyeletes irányítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
  1. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) 46/A. pontja alapján. A felperes az „elvonások” ideje alatt a kinevezése szerinti beosztásából adódó körzeti megbízotti feladatait ténylegesen nem látta el, azok helyett más szolgálati feladat került részére meghatározásra, azonban az ezen időre járó illetménye ettől függetlenül nem került csökkentésre. [11] Hivatkozott arra is, hogy a felperes a fokozott ellenőrzés elrendelése és a világjárvány miatti különleges jogrend alkalmával a KMB szabályzat 21.,
  2. és
  3. pontjai alapján jogszerűen külön engedély nélkül is elvonható volt az eredeti feladatköréből. A felperes tevékenység-kimutatásában szereplő kötelező kiképzések, képzések és oktatások, továbbá az éves egészségügyi, fizikai és pszichikai szűrések a KMB Szabályzat
  4. pontja értelmében a munkaidőbe beleszámítanak, amely időtartam alatt a körzeti megbízott mentesül a szokásos feladatköre alól. A fellebbezésben részletezett egyes részfeladatok kötelező jellegére, illetve körzeti megbízotti feladatkörhöz tartozó voltára hivatkozással vitatta, hogy a kimutatásban szereplő alkalmak rendszeresek lettek volna. A körzeti megbízott a KMB Szabályzat
  5. pont e) alpontja alapján csapatszolgálati feladatok ellátása céljából eseti jelleggel elvonható az illetékességi területéről, ami a felperes esetében az általa csatolt kimutatás szerint nem rendszeres jelleggel történt. A fokozott ellenőrzésekkel, illetve az ún. finn módszeres, az ittas vezető kiszűrése érdekében végzett fokozott ellenőrzésekkel kapcsolatban a KMB Szabályzat
  6. pont b) alpontja szerint járt el. A KMB Szabályzat
  7. pontja alapján a körzeti megbízottnak kiemelt közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása; a rendezvénybiztosítás pedig a KMB Szabályzat
  8. pontja szerint szintén a feladatai közé tartozik. A körzeti megbízott munkakörébe tartozó feladatot jelöl a KMB Szabályzat
  9. pontja (határrendészeti feladatok) is. A déli határon történő határszolgálat a Hszt.
  10. §
(1)bekezdése előírásainak megfelelt. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 5 módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy a 2. pont értelmében ezen időponttól kezdődően a körzeti megbízottnak nemcsak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell a meghatározott feladatait ellátnia, figyelemmel a 21. pontra, a 37.
  1. b)pontra, a 62.
  2. d)alpontra és az 50. pontra. Ezt követően az átkísérési feladatok sem voltak már tilalmazottak. [12] A fellebbezésben megjegyezte még, hogy a felperes által hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások nem kerültek konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, illetve bizonyításra, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem következik okszerűen a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja kapcsán a felperes konkrét tényelőadást nem tett, a perben nem igazolta, hogy a perbeli időszakban a rendőrkapitányságon szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítése miatt látta el a kifogásolt feladatait. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte, melynek összegét 15.000 forintban jelölte meg. Kifejtette, hogy az alperes nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált volna. Álláspontja szerint a Hszt.
  1. §ára alapított okfejtés nem releváns az ügy megítélése szempontjából. Kifejtette, hogy a felperes a havi szolgálatai egy részében járőrszolgálatot látott el, ezért munkakörének ellátása mellett végzett járőri feladatokat, a járőrszolgálat működési körzeten kívüli ellátása pedig nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. Érvelése alátámasztására hivatkozott számos felsőbírósági döntésre is. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [14] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [15] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [16] Az ítélőtábla a másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt meg, kizárólag az ítélet jogalapra vonatkozó anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte a másodfokú bíróságtól. Mindez azt jelenti, hogy az ítélőtábla az alperes fellebbezését kizárólag az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és bizonyíték értékelés mellett vizsgálhatta. A másodfokú bíróság figyelemmel volt arra is, hogy az egyes ORFK utasítások (KMB Szabályzat és a TIK utasítás) ugyan szolgálati Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 6 viszonyra vonatkozó szabályok, ám nem jogszabályok, azoknak a fellebbezésben felsorolt pontjai megsértésére történő hivatkozás önmagában a fellebbezésre nem adott alapot (Kp. 99. §
(1)bekezdés). Ekként a jogorvoslati eljárás szabta keretek között a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában döntése indokait kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság egyetértett. A fellebbezésben előadottakra tekintettel az alábbiakat emeli ki. [17] A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjait a felperes a keresetében ugyan a jogszabályhely bemásolásával megjelölte, azonban azok kapcsán konkrét tényelőadást nem tett, valamint az elsőfokú bíróság eljárása során ezen jogcímeket nem vizsgálta, azokra ítéletében sem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai megsértése körében előadott érveinek vizsgálatát mellőzte. [18] A felek közötti jogvita alapvető kérdését tehát a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, melynek kapcsán a másodfokú bíróság elöljáróban – a KMB Szabályzat módosításával nem érintett időszakra vonatkozóan – leszögezi, hogy a kialakult bírói gyakorlat az alperes által kifogásolt, fellebbezéssel érintett kérdésekben már állást foglalt, így arról is, hogy az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával kizárólag az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített, egyúttal a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás, ily módon munkakörének kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség. A rendvédelmi szerveknél, így az alperesnél ellátandó beosztások kógensek, azok szervezeti hierarchiája, besorolása jogilag rendezett; ezen túlmenően a KMB Szabályzat, valamint a Járőrszabályzat rendelkezéseiből is egyértelműen következik, hogy a körzeti megbízotti feladatok és a járőrfeladatok ellátása elválik egymástól. Ezért az elsőfokú bíróság a
  1. július
  2. és
  3. augusztus
  4. közötti kereseti időszak vonatkozásában helytállóan állapította meg, hogy a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezése szerinti beosztásához tartozóak voltak. [19] A KMB Szabályzat
  5. pontja alapján a körzeti megbízottnak a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ban közterületi tevékenységet kell ellátnia, ugyanakkor az alperes értelmezésével ellentétben nem bármely közterületen, hanem saját működési területe közterületén; a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak. Mindezeken felül a módosítás előtti KMB Szabályzat
  6. pontja nem tette a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csupán annak lehetőségét teremtette meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. A KMB csoport létrehozása a KMB Szabályzat 3/d. és
  7. pontjában foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a KMB csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízotti csoport Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/
  8. 7 létrehozásának a célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, amelynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte; ezen álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kíván. A Kúria a körezti megbízott által működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át, rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, így annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az elsőfokú bíróság ezzel egyezően helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítéssel hajthat végre. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, megbízási díjra jogosult. Lényeges azt is hangsúlyozni, az eldöntendő kérdés nem az volt, hogy a TIK jogszerűen utasíthatta-e a felperest, és az utasítási jog milyen állományi körre vonatkozik, hanem az, hogy ezekért a többletfeladatokért a Hszt.
  9. §
(1)bekezdés c) pont szerinti ellentételezésre jogosult-e. [20] Az alperes alaptalanul hivatkozott a Hszt. 13. §-a sérelmére. Bár a Hszt. 13. §
(2)bekezdése a szolgálati jogviszony sajátos jellegével összefüggésben valóban kimondja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit önkéntes vállalás alapján teljesíti, ez azonban nem zárja, nem is zárhatja ki a Hszt. 71. §-a alkalmazását, ha annak feltételei fennállnak. A Hszt. 13. §
(1)bekezdése értelmében a szolgálati viszony részese az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv is, amelyet a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek – így a Hszt.
  1. §-ában foglaltak – szintén terhelik, e rendelkezés tehát a felperesi igény alaposságát nem rontja le. A kötelem önkéntes teljesítésének szabálya nem ellentétes a többletfeladatok ellátásáért járó megbízási díj szabályával, mivel az önkéntes teljesítés nem jelent szükségszerűen ellentételezés nélküli feladatellátást. A peradatok szerint az alperes nem vitatta, hogy a felperes körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül járőrfeladatokat, valamint egyéb feladatokat is rendszeresen ellátott. A Hszt.
  2. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Az alperesnek ez a joga azonban nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett, az alól nem mentesítve végzi, ezért a többletszolgálatért díjazásra jogosult (Hszt. 71. §
(5)bekezdés). [21] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat ellátása okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben az adott szolgálati beosztás mellett, az alól történő mentesítés nélkül rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/
  1. 8 adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. Ebből következően megalapozatlan volt az arra történő alperesi hivatkozás, hogy különböző feladatok egyidejű ellátásának lehetetlensége kizárja a többletfeladatok díjazását, továbbá a magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő körzeti megbízotti szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott, alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, amely a Hszt.
  2. §-a szerinti megbízási díjra való jogot megalapozná. Az ugyanis, hogy a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl elvégzett, másik beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem annak legfeljebb a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [22] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési körén kívül nem eseti jelleggel, hanem visszatérő (napi) rendszerességgel látta el, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat
  3. pontja, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozóak. Miután a felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzetén kívüli járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra is, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzetén kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenysége ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. A Kúria e tekintetben kialakított gyakorlatát az ítélőtábla szintén irányadónak tekintette (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [23] A KMB Szabályzat
  4. augusztus
  5. napjától hatályos rendelkezései alapot teremtettek a felperes munkakörének a járőri munkakörrel történő bővítésére. Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), mint központi államigazgatási szerv vezetője a jogalkotásról szóló
  6. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  7. §
(4)bekezdés
  1. c)pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a BM rendelet 2. számú mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör feladatainak ellátását, csupán részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
  2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében - a 25. pontban tett kivétellel -, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális disztinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
  3. aa)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a BM rendelet 1. §
  4. a)pontja és 2. számú melléklete 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. A Jat. 23. §-a szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a BM Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 9 rendelettel [Alaptörvény T cikk
(2)bekezdés] nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB Szabályzat 2. pont
  1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB Szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoport körzet funkciója csak a 2. pont
  2. a)alpont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében – a Hszt. és a BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [24] Ily módon az elsőfokú bíróság a teljes kereseti időszak – így a KMB Szabályzat módosításával érintett kereseti időszak – vonatkozásában is helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [25] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] A pervesztes alperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a jelen ügyre alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(3)bekezdés a) pontja, valamint 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által kifejtett érdemi munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére, annak figyelembevételével, hogy a másodfokú bíróság a felperes által megjelöltnél magasabb perköltséget nem állapíthatott meg. [27] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (44.061 forint) a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.359/2025/5. 10 [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. február
  2. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Tóth László s.k. előadó bíró dr. Stumpf-Rádai Ágota bír

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.