Kfv.37364/2026/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.364/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda Dr. Vizsy Gábor ügyvéd Cím7 Az I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal Cím1 Az I. rendű alperes képviselője: A II. rendű alperes: Cím3 Dr. Majer Zsuzsanna kamarai jogtanácsos Város1 Város Önkormányzata Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 2 A II. rendű alperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda Dr. Turi György ügyvéd Cím6 A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita Az eljárt bíróság jogerős határozata: Budapest Környéki Törvényszék 105.K.702.336/2023/
2. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. rendű alperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Ingatlan1, 222 m2 területű, szántó művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a felperes kizárólagos tulajdonában állt, továbbá azon saját tulajdon jogcímén bejegyzett földhasználati joggal is rendelkezett. A perbeli ingatlan Ma övezeti besorolásban fekszik, közel szabályos téglalap alakú, kis méretű, enyhén hullámos domborzatú szántó, amely a belterülettől 300 méterre található, és aszfalt úton megközelíthető. [2] A perbeli ingatlan - több más környékbeli ingatlannal együtt - a Város1 alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 3 üggyé nyilvánításáról szóló 224/
3. (IX. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 224/
4. (IX. 25.) Korm. rendelet]
5. számú mellékletében szerepel mint a középfokú oktatási létesítmény és egyéb közösségi intézmény elhelyezésére szolgáló fejlesztési terület kialakításának helyszíne. [3] A II. rendű alperes az I. rendű alpereshez
6. július
7. napján érkezett kérelmében a perbeli ingatlan teljes területének kisajátítását kérte a kisajátításról szóló
8. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
9. § c) pontjára – terület és településrendezési célra – hivatkozással. Kérelmét azzal indokolta, hogy a Kstv.
10. §

(1)bekezdése alapján a közérdekű cél megvalósítása kizárólag az adott ingatlan igénybevételével valósítható meg. [4] Megismételt eljárásban az I. rendű alperes a PE/048/00045-24/

1. számú határozatával a perbeli ingatlan teljes területének kisajátításáról rendelkezett a II. rendű alperes javára, továbbá megállapította, hogy az ingatlan addigi tulajdonosaként 420.690 forint kártalanítás illeti meg a felperest, de mivel a korábbi határozat szerinti kártalanításra vonatkozó fizetési kötelezettséget a II. rendű alperes időközben már teljesítette, az I. rendű alperes további fizetésre kötelezésről nem rendelkezett. [5] Az I. rendű alperes a kártalanítás összegét a Kft.1 (a továbbiakban: Szakértő1.) ingatlanforgalmi szakértő
2. április 25-én kelt, az I. rendű alperes PE/048/00045-3/
3. számú kirendelésére való hivatkozással elkészített szakértői véleménye alapján határozta meg. A Szakértő
4. az értékeléshez a páros piaci összehasonlító módszert alkalmazta, összehasonlító ingatlan adatokat szerzett be a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) 2019-
5. évekre vonatkozóan. A Szakértő
6. további korrekciós tényezőkre is figyelemmel volt, a perbeli ingatlan korrigált fajlagos értékét 1.895 Ft/m2-ben határozta meg, amire figyelemmel a perbeli ingatlan forgalmi értéke 420.690 forint. A felperes keresete és az alperesek védiratai [6] A felperes keresetében elsődlegesen az I. rendű alperesi határozat megváltoztatását és 337.595 forint többletkártalanítás megfizetését, másodlagosan az I. rendű alperesi határozat megsemmisítését és az I. rendű alperes új eljárásra való kötelezését indítványozta azzal az iránymutatással, hogy a megismételt eljárásban a hatóságnak a megelőző eljárásban kirendelt Szakértő1-től független, új szakértőt kell kirendelnie. [7] Az alperesek védirataikban a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú peres eljárás és a jogerős ítélet [8] Az eljárt bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
8. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdés b)-d) pontja alapján Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 4 megállapította, hogy a Szakértő

1. szakvéleménye aggályos, ezért a perben a felperes indítványára Név1 igazságügyi szakértőt (a továbbiakban: Szakértő2.) rendelte ki, aki szakértői véleményében szintén a páros piaci összehasonlító módszerrel járt el a perbeli ingatlan forgalmi értékének meghatározása során. Kifejtette, hogy az értékelést
2. évre vonatkozóan kell elkészíteni, így a
3. évből származó összehasonlító adatok esetében +5%-os időkorrekciót alkalmaz, és e körben óvatos becsléssel jár el. A Szakértő
4. továbbá értéknövelő tényezőként vette figyelembe a perbeli ingatlan forgalmi értékének meghatározása során, hogy az a 224/
5. (IX.25.) Korm. rendeletben való feltüntetés miatt kiemelt beruházási övezetben helyezkedik el, mivel az az alap és középfokú oktatási intézmények, valamint kulturális beruházás megvalósításához szükséges, ez a tény pedig széles körben ismertté vált már 2019-ben. A Szakértő
6. ezért – az egyéb korrekciós tényezők mellett - további +15 %-os korrekciót is alkalmazott a fajlagos négyzetméterár meghatározása során. [9] A II. rendű alperes vitatta a Szakértő
7. szakvéleményének perbeli alkalmazhatóságát, sérelmezte az alternatív hasznosítási lehetőség (távlati cél) miatti +15%-os korrekciós tényező beépítését az értékelésbe. A Kúria gyakorlatára hivatkozott annak alátámasztására, hogy a távlati fejlesztési cél pozitív korrekciós tényezőként nem vehető figyelembe az ingatlan forgalmi értékének meghatározása során. [10] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével az I. rendű alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a határozat IV. pontja szerinti kisajátítási kártalanítás összegét 657.564 forintban határozta meg. [11] Kifejtette, a Kp.
8. § értelmében a bíróság a megelőző eljárásban kirendelt Szakértő
9. szakvéleményét vette alapul, majd megállapította, hogy az aggályos. A bíróság szerint nyomatékos kétség fér a Szakértő
10. szakvéleménye megalapozottságához, mivel a Szakértő
11. nem vette figyelembe a perbeli ingatlan értékelése során azt a lényeges körülményt, hogy a perbeli ingatlan a tervezett beruházás helyszínéül jogszabály által került kijelölésre, másrészt a Szakértő
12. nem a ténylegesen megvalósult adásvételek alapján választotta ki az összehasonlításhoz felhasználható ingatlanokat, hanem hirdetményi adatokat vizsgált, amelyeket saját hatáskörben meghatározott mértékű pozitív korrekciós tényező felhasználásával korrigált. [12] A perben kirendelt Szakértő
13. szakvéleménye szerint a vizsgált ingatlan speciális helyzetű, mivel termőföldnek minősül, ugyanakkor a 224/
14. (IX.25.) Korm. rendelet
15. számú mellékletében szerepel, mint a tervezett beruházás megvalósításának helyszíne. A kisajátítási kérelmet előterjesztő fél is azt állította a kérelmében, hogy a beruházás kizárólag az adott ingatlanokon valósítható meg. Kiemelte, a perbeli esetben nem lehet eltekinteni attól az egyedi körülménytől, hogy a perbeli ingatlan a 224/
16. (IX.25.) Korm. rendelet által már 2019-ben kijelölésre került beruházási területként, és a kisajátítás tényleges megvalósításának időpontjáig – jelen esetben
17. február
18. napjáig - eltelt időszakban reális esély mutatkozhatott arra, hogy ingatlan befektetők érdeklődését felkeltse. A kereslet növekedése köztudomásúan árfelhajtó hatású, így a bíróság szerint a Szakértő
19. helyesen járt el ezen tényezőnek pozitív korrekció formájában történt beépítése során, amelynek a Szakértő
20. is indokolását adta a szakvéleménye 7.2 és 7.3 pontjaiban. Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 5 [13] Ezen kívül a Szakértő
21. a kisajátítási időponthoz közelebb elhelyezkedő összehasonlító adatokat alkalmazott az értékelés során, amelyek mezőgazdasági ingatlanokhoz kapcsolódtak. Jelentős tényként vette figyelembe, hogy a perbeli ingatlannak nem csak mezőgazdasági ingatlanként van értéke, hanem annak alternatív hasznosítása is biztosított lehet, kifejezetten a 224/
22. (IX.25.) Korm. rendeletben való feltüntetés miatt, mert kizárólagos beruházási helyszínként többletértéket képvisel az összehasonlításba bevont mezőgazdasági ingatlanok értékéhez képest. [14] A II. rendű alperes vitatta a Szakértő
23. szakvéleményének perbeli felhasználhatóságát, azonban a bíróság az aggályossági kifogásokat - az alábbiak miatt alaptalannak tekintette. Hivatkozott a Kúria Kfv.V.37.608/2024/
24. számú végzésének [36] bekezdésére, és kiemelte, nem jelent értékcsökkentő tényezőt a perbeli ingatlan beruházási területként való érintettsége, mivel a II. rendű alperes által e körben felhozott, építési illetve használati korlátozásra vonatkozó érvek - kifejezetten a perbeli ingatlan vonatkozásában, figyelemmel annak termőföld jellegére – a közigazgatási tevékenység megvalósításának idején nem állnak fenn, a perbeli ingatlan a művelésből való kivonásig eleve nem beépíthető, így a 224/
25. (IX.25.) Korm. rendelet 5/A. § szerinti korlátozások azzal összefüggésben nem értelmezhetőek. Ahhoz, hogy a perbeli ingatlan beépíthetősége vizsgálható legyen, meg kell valósulnia a kisajátításnak, majd a művelésből történő kivonásnak, amely nyilvánvalóan a II. rendű alperesi tulajdonszerzést követően áll be. [15] A Kúria Kfv.VI.37.025/2018/
26. és a Kfv.II.37.511/2020/
27. számú döntéseinek figyelembevételét a perben mellőzte, mivel a Kúria Kfv.V.37.608/2024/
28. számú végzésének [36] bekezdése szerint abban az ügyben a tulajdonos által tervezett, de ténylegesen nem realizált távlati fejlesztési célról volt szó, jelen eljárásban pedig a fentiekben kifejtettek szerint eltérő tényállás mellett járt el a bíróság. A Szegedi Törvényszék 101.K.700.929/2024/
29. ítéletének [82] bekezdésére vonatkozó II. rendű alperesi hivatkozást mellőzte, mivel ezen bekezdés indokolása szerint abban a tényállásban nem volt meghatározható a jogszabályi alátámasztottság, ezzel szemben a jelen tényállásnak meghatározó eleme volt, hogy a perbeli ingatlan a 224/2019.(IX.25.) Korm. rendelettel kijelölésre került a beruházás helyszínéül, tehát jogszabályon alapuló rendelkezés értelmében bírt a Szakértő
30. által kifejtett alternatív hasznosítási lehetőséggel. [16] Végezetül kiemelte, a Szakértő
31. szakvéleményének bizonyítékként való értékelése során nem ért egyet azzal az állásponttal, amely szerint az alternatív hasznosítás lehetőségére (távlati cél) való tekintettel figyelembe vett +15 % mértékű korrekció elhagyása iránt a bíróság hivatalból intézkedhet a perben kirendelt szakértő által meghatározott forgalmi érték 15 százalékos csökkentése által. A Szakértő
32. a szakvéleményének 10.9 pontjában feltüntetett táblázatból kitűnik, hogy a Szakértő
33. az összehasonlító ingatlan vételárának és területének hányadosaként először meghatározta az összehasonlító ingatlan fajlagos árát, ezt követően százalékos mértékben feltüntette a különböző korrekciós tényezőket, majd ezeknek az összesítése után a vizsgált sor végén a fajlagos ár és a korrekciós tényezők összességének szorzataként megállapított egy korrigált fajlagos árat. Ezeket a számítási műveleteket összesen három összehasonlító ingatlanra végezte el, végezetül pedig a három korrigált fajlagos árból átlagot vont, és ezt az értéket szorozta fel a vizsgált ingatlan területének nagyságával a kisajátításkori forgalmi érték meghatározása érdekében. Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 6 [17] Rámutatott , hogy az alternatív hasznosítás (távlati cél) miatt alkalmazott +15%os korrekciós tényező vitatására tekintettel nem elegendő a forgalmi érték végső számadatát 15 %-kal csökkenteni, mert e korrekciós tényező elhagyása a figyelembe vehető valamennyi korrekciós tényező összesítését érinti, és mint ilyen adat a Szakértő
34. által elvégzett teljes számítás eredményét befolyásolja, ezzel pedig a bíróság olyan bizonyíték tartalmi felülvizsgálatát végezné el, amelyre nincsen eljárásjogi hatásköre, és amely már a szakértői kompetencia elvonásához vezetne. A felülvizsgálati kérelem [18] A jogerős ítélettel szemben a II. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [19] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
35. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai és
4. b)pontja alapján kérte. [20] Érvelése szerint az eljárt bíróság a Szakértő2. által készített szakvélemény vonatkozásában tett nyilatkozatait nem vette figyelembe, és nem tisztázta a peres eljárásban a Szakértő2 szakvéleménye, nyilatkozatai, valamint a per iratai közötti ellentmondásokat, így megsértette a II. rendű alperesnek a bizonyításhoz való jogát. Utalt a Kp. Nagykommentárra és kifejtette, azonos vagy lényegében azonos tényállás mellett eltérő jogértelmezés alakult ki, különösen a +15 %-os pozitív korrekció alkalmazhatósága kapcsán, ami álláspontja szerint felveti a joggyakorlat egységesítésének és továbbfejlesztésének szükségességét. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében utalt a Nagykommentárra, és előadta, az eljárt bíróság a II. rendű alperes által előadott szakértői ellentmondásokat, aggályokat érdemben nem vizsgálta, valamint nem adott megfelelő indokolást arra nézve sem, hogy a hivatkozott kúriai és törvényszéki gyakorlat ellenére milyen alapon fogadta el a szakértői következtetéseket. A II. rendű alperes álláspontja szerint ez a bizonyításhoz való jog és a tisztességes bírósági eljárás követelményének sérelmét veti fel. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a fejlesztési potenciál és az alternatív hasznosítás értéknövelő tényezőként történő figyelembevétele tekintetében eltér a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától, különösen a Kfv.IV.37.093/2025/

1. és a Kfv.II.37.511/2020/
2. számú döntésekben megjelenő jogértelmezéstől. Kifejtette, hogy a távlati fejlesztési cél, illetőleg a kisajátításkori állapot specialitása nem azonos kategóriák. Kiemelte, a Kfv.IV.37.093/2025/12-II. számú végzés [61] bekezdése kimondja, hogy a fejlesztési cél csak akkor vehető figyelembe, ha az érintett tulajdonosok igazolt módon lépéseket tettek a beruházás megvalósítása érdekében. A perbeli esetben azonban ilyen körülmény nem volt megállapítható. Hivatkozott továbbá a Kúria Kfv.II.37.511/2020/
3. számú döntésére, amely egy szántó művelési ágú ingatlant érintett. A Kúria a döntésében rögzítette, hogy a tervezett távlati fejlesztés/beruházás nem a magánszemély tulajdonosokhoz volt köthető, hanem a II. rendű alperesi önkormányzathoz, így az értéknövelő változtatás nem a magánszemélyhez köthető, hanem az önkormányzathoz. Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 7 Ezért a távlati fejlesztési céllal összefüggő forgalmi értékemelő hatás (mint korrekció) figyelembevételére nem kerülhet sor a volt magánszemély tulajdonosok vonatkozásában. Rámutatott, a perbeli esetben ugyanez a helyzet, a magánszemély tulajdonoshoz nem volt köthető a jövőbeli távlati fejlesztési cél megvalósítása, hanem kizárólag a II. rendű alpereshez. A fejlesztési cél miatti korrekciót a volt tulajdonos kizárólag akkor „kaphatná meg”, ha a távlati fejlesztési cél megvalósításában aktívan részt vett volna. A Kúria ezen ítélete rögzítette, hogy a HÉSZ és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító Kormányrendelet közérdekű cél megvalósítása érdekében rendelkezett a perbeli ingatlanokról (jelölte ki az ingatlant), azonban ettől függetlenül a távlati hasznosítás lehetősége értéknövelő tényező nem lehet az ingatlan értékelése vonatkozásában. Erre tekintettel a perbeli ügyben a szakértő a Kúria fent említett döntéseivel ellentétesen rögzítette, hogy a 224/
4. (IX.25.) Kormányrendelet az ingatlan alternatív hasznosítási lehetőségét lehetővé tette, ezért a fejlesztési potenciál (cél) miatt +15%-os értékkorrekció alkalmazható. [23] A II. rendű alperes továbbá hivatkozott a Szegedi Törvényszék 101.K.700.929/2024/
5. és 701.108/2024/
6. számú ítéleteire is, és kiemelte, a 101.K.700.929/2024/
7. számú ítélet [82] bekezdése szerint az alternatív hasznosítás, mint értéknövelő tényező kizárólag akkor vehető figyelembe, ha annak jogszabályi alapja konkrétan igazolható. A Szegedi Törvényszék azt is rögzítette, hogy önmagában nem teszi aggályossá a szakvéleményt az, ha a szakértő nem alkalmaz alternatív hasznosításra alapított pozitív korrekciót. [24] Rámutatott, a perben kirendelt Szakértő
8. a +15 %-os korrekciót nem konkrét jogszabályi rendelkezésre alapította, hanem arra hivatkozott, hogy a beruházási cél és a fejlesztés ténye a kisajátítás időpontjában már ismert volt. Álláspontja szerint ez önmagában nem elegendő a pozitív korrekció alkalmazásához, mert a feltételezett jövőbeni beruházási cél nem azonos a ténylegesen fennálló piaci adottságokkal. Az eljárt bíróság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a beruházási cél nyilvánosságra kerülése keresletnövelő és ezáltal árfelhajtó hatással járhatott. Ez az érvelés nem egyeztethető össze a hivatkozott kúriai és törvényszéki gyakorlattal, hiszen a bíróság egy jövőbeni beruházás várható hatását értékelte, mint jelenlegi értéknövelő tényező. [25] Hangsúlyozta, hogy a két törvényszéki ítélet, valamint a 2025-ös kúriai végzés tényállása megegyezik egymással. Mindkét esetben szántó művelési ágú, Má övezetbe tartozó ingatlanokról volt szó, azonos kisajátítási céllal, ugyanazon Kormányrendelet alapján. A perszakértő személye is azonos volt, mivel valamennyi ügyben a Szakértő
9. készítette a szakvéleményt. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. A Kp.
10. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 8

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [27] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [28] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [29] A Kúria a perbeli ügyben először a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján vizsgálta. E körben a II. rendű alperes a Kúria Kfv.IV.37.093/2025/

1. és a Kfv.II.37.511/2020/
2. számú döntéseire hivatkozott, mint amelyektől a jogerős ítélet a távlati fejlesztési cél pozitív korrekciós tényezőként való figyelembevétele körében eltér. [30] A Kúria kiemeli, a II. rendű alperes által hivatkozott két döntés mellett (Kfv.II.37.511/2020/
3. számú végzés [42] bekezdése és Kfv.IV.37.093/2025/
4. végzés [61] bekezdése) a II. rendű alperes által felvetett jogkérdéssel foglalkozik a jogerős ítélet által szintén felhívott, Kfv.III.37.608/2024/
5. számú végzés is, amelynek tényállása a perbeli ügy tényállásával szinte teljes mértékben megegyezik, mert a hivatkozott ügyben a kisajátítással érintett ingatlan szintén a „Város1 területén megvalósítandó középfokú oktatási létesítmények és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló fejlesztési terület kialakítása” megnevezésű projekt megvalósításához szükséges ingatlan volt, amelyet a Város1 alap-és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 9 nyilvánításáról szóló 224/
6. (IX. 25.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított. A Kúria ezért arra a megállapításra jutott (figyelemmel a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa által a Jpe.I.60.002/2021/
7. számú határozatában kimunkált ügyazonosság megállapításának kritériumaira), hogy az ügyazonosság a Kfv.III.37.608/2024/
8. számú ügy és a perbeli ügy között áll fenn, szemben a II. rendű alperessel hivatkozott két döntéssel. Erre figyelemmel a Kúria a Kfv.III.37.608/2024/
9. számú végzésben kifejtetteket tekintette a perbeli ügyben irányadónak. [31] A Kúria a Kfv.III.37.608/2024/
10. számú végzésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy „helytállóan mutatott rá a törvényszék, hogy a felperes által felhívott kúriai döntések olyan esetekre vonatkoznak, amikor a tulajdonosok az általuk tervezett, de még semmilyen módon nem realizált saját távlati fejlesztési céljaikat kívánták a forgalmi érték meghatározása során érvényre juttatni, ugyanakkor jelen esetben nem a tulajdonos, hanem a Korm. rendelet által tételezett távlati cél a perbeli ingatlan vonatkozásában korrekciós tényezőként figyelembe vehető volt. A felperes által a felülvizsgálati kérelembe felhívott Kfv.VI.37.025/2018/
11. számú, Kfv.II.37.511/2020/
12. számú és Kfv.VI.37.570/2018/
13. számú kúriai döntések a fenti törvényszéki álláspontot alátámasztják abban, hogy a tulajdonosok által tervezett, de még nem realizált távlati fejlesztési célra vonatkoznak” ([36] bekezdés). [32] A Kúria a Kfv.IV.37.093/2025/
14. számú végzés [61] bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban rámutat, a Kúria ezen döntésében a felülvizsgálati kérelmekben foglaltakra tekintettel a kisajátított ingatlanok forgalmi értékének meghatározásával kapcsolatban csupán általánosságban emelt ki a közzétett gyakorlatából lényeges megállapításokat. [33] A felülvizsgálati bíróság a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a Kp.
15. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be. [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapítottan -a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése céljából- a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.IV.37.679/2020/2, Kfv.IV.37.584/2022/2, Kfv.VII.37.017/2023/2.). [35] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében arra hivatkozott, hogy azonos vagy lényegében azonos tényállás mellett eltérő jogértelmezés alakult ki, különösen a +15 %-os pozitív korrekció alkalmazhatósága kapcsán. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja körében kifejtett érveléséhez a
3. b)ponthoz kapcsolódóan megjelölt olyan kúriai döntéseket, amelyektől a törvényszék támadott ítélete véleménye szerint jogkérdésben eltért. Mivel a Kúria a fentiekben kifejtettek szerint arra a megállapításra jutott, hogy a törvényszék Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 10 az ügyazonos döntésben foglaltak szerint járt el, jogerős ítéletében azt hivatkozta, ezért eltérő jogértelmezésről nem beszélhetünk, amelyre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján sem állt fenn. [36] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. (Kfv.VII.45.067/2023/2.) [37] A II. rendű alperes ezen befogadási ok körében a bizonyításhoz való jog és a tisztességes bírósági eljárás követelményének sérelmére hivatkozott. A Kúria e körben arra a megállapításra jutott, hogy az eljárt bíróság jogerős ítéletében részletesen kitért a II. rendű alperes szakértői véleménnyel szemben előterjesztett kifogásaira ([53]-[61] bekezdések), ezért az ezzel kapcsolatos II. rendű alperesi hivatkozások iratellenesek. [38] A Kúria végül hangsúlyozza, a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok eljárt bíróság általi értékelését és mérlegelését támadta, a Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a bizonyítékoknak az alsóbb fokú bíróságok általi értékelése és mérlegelése elvi jellegű, a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható jogkérdést nem vet fel. A felülvizsgálati eljárásban az eljárt bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, az általa megállapított tényállás felülmérlegelésére a következetes bírói gyakorlat szerint – iratellenesség és kirívó okszerűtlenség hiányában – a Kúriának nincs törvényes lehetősége (ld. pl. Kfv.VI.37.478/2017/8.; Kfv.I.35.366/2017/4.; Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kfv.I.37.761/2022/2.; Kfv.II.37.760/2022/2.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.910/2022/3.; Kfv.II.37.002/2023/3.; Kfv.II.37.052/2023/2.). A Kúria végezetül rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem indokolja az, hogy a II. rendű alperes nem ért egyet az ítéleti megállapításokkal. [39] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [40] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.364/2026/2 11 [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [42] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [43] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2026. június 2. Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró