A határozat elvi tartalma: Ha a másodfokú bíróság teljes egészében egyetért az elsőfokú bíróság döntésének indokaival, a másodfokú határozatban részletes indokolás helyett elegendő erre a tényre utalni, különös tekintettel akkor, ha a fellebbező alperes kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott érvelését ismétli meg a fellebbezésében. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.435/2024/
- A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd, ügyvéd címe1 Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Nagy János Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe2; ügyintéző: Dr. Nagy János ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P. 20.986/2024/
- A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.435/2024/3 2 Kötelezi a cég1-t (cég1 címe), hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes által szerkesztett hírportál internetes oldalon
- március
- napján „cikk címe” címmel cikk jelent meg. [2] A felperes helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez a cikk azon állításával szemben, miszerint az esetben csalás bűntettének gyanújával folyik nyomozás a felperessel szemben, arra hivatkozással, hogy a valóság az, hogy a felperes tett feljelentést az alperes által hivatkozott ügyben a sérelmére elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. A helyreigazítás iránti kérelemnek az alperes nem tett eleget. [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül a következő helyreigazítási közleményt tegye közzé a hírportál internetes sajtótermékben, önálló hírként, az eredeti közléssel azonos terjedelemben, az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldal tetején, legörgetés nélkül látható módon elhelyezett szövegdobozban 24 órán keresztül „Helyreigazítás a felperessel kapcsolatos valótlan tényállítás miatt” szövegezéssel, a sérelmezett cikk főoldali megjelenésével azonos betűtípussal és betűméretben, saját kommentár nélkül, és a sérelmezett cikk eredeti elérhetőségi helyén (link) a cím alatt és a lead felett, míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, az eredeti cikk megjelenésével valamennyi eszközről (mobil, tablet, PC) megtekintve azonos tipográfiai jellemzőkkel, a jogsértő szöveggel azonos betűmérettel és betűtípussal, mindenfajta kommentár nélkül: „Helyreigazítás a felperessel kapcsolatos valótlan tényállítás miatt A
- március
- napján »cikk címe« címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a felperessel (felperes) szemben csalás bűntettének gyanújával folyik nyomozás a temetői zöldfelület-fenntartással kapcsolatos hibás alvállalkozói teljesítések ügyében. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ügyben a felperes tette a feljelentést.” [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.435/2024/3 3 Álláspontja szerint, hogy kivel szemben folyik a nyomozás olyan lényegtelen tévedés, amely helyreigazításra nem ad alapot; figyelemmel arra is, hogy jogi személlyel, azaz a felperessel szemben bűntető eljárás nem folyhat. Arra az esetre, ha a bíróság helyt ad a felperes kereseti kérelemnek, indítványozta, hogy 5 napon belül kelljen eleget tennie a kötelezettségének. A perköltség körében előadta, hogy ha a felperes keresete alapos, ebben az esetben is kéri a felperesi perköltségigény mérséklését. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az alábbi helyreigazító közleményt tegye közzé a hírportál internetes sajtótermékben önálló hírként, az eredeti közléssel azonos terjedelemben, az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldal tetején legörgetés nélkül látható módon elhelyezett szövegdobozban 24 órán keresztül „Helyreigazítás a felperessel kapcsolatos valótlan tényállítás miatt” szövegezéssel, a sérelmezett cikk főoldali megjelenésével azonos betűtípussal és betűméretben, saját kommentár nélkül, és a sérelmezett cikk eredeti elérhetőségi helyén (link) a cím alatt és a lead felett, míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig, az eredeti cikk megjelenésével valamennyi eszközről (mobil, tablet, PC) megtekintve azonos tipográfiai jellemzőkkel, a jogsértő szöveggel azonos betűmérettel és betűtípussal, mindenfajta kommentár nélkül. „Helyreigazítás A
- március
- napján »cikk címe« címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a felperessel (felperes) szemben csalás bűntettének gyanújával folyik nyomozás a temetői zöldfelület-fenntartással kapcsolatos hibás alvállalkozói teljesítések ügyében. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ügyben a felperes tette a feljelentést.” Kötelezte az alperest kiadó cég1-t, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül mindösszesen 385.000 forint + áfa perköltséget. Kötelezte az alperest kiadó cég1-t, hogy fizessen meg a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán felmerült 36.000 forint illetéket az állam javára az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számára:10032000-01070044-09060018, az esedékesség napjáig. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1),
(2)bekezdését, 496. §
(1)bekezdését, az Alaptörvény IX. cikk
(1),
(2)bekezdéseit, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1)-
(1)és
(2)bekezdéseit, a PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásait. Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 36/
- (VI. 24.) AB határozatában foglaltakra. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az átlagolvasó szempontjából nem minősül lényegtelen tévedésnek az, hogy a büntetőeljárás az érintett személy ellen folyik, vagy a büntetőeljárás éppen az érintett személy feljelentése alapján, az általa észlelt, ellene elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban. Tényként állapította meg, hogy a felpereshez tartozó cég2 által megbízott kertészeti cég hozzávetőlegesen 70 millió forintnyi munkáról állított ki hamis teljesítési igazolást, és emiatt a felperes csalás bűntettének alapos gyanúja miatt tett feljelentést. Ehhez képest azonban az alperes arról számolt be, hogy csalás bűntettének alapos gyanújával zajlik nyomozás a felperessel szemben. Kifejtette, hogy az átlagolvasó szemszögéből nincs jelentősége annak, hogy jogi személlyel szemben bűntetőeljárást nem lehet indítani. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.435/2024/3 4 A sérelmezett cikknek nem volt olyan megállapítása sem, mely szerint a felperes alkalmazottai vagy tisztségviselői ellen folyna eljárás, ezért az elsőfokú bíróság nem értett egyet a felperesnek a helyreigazítási kérelem szövegének meghatározásával kapcsolatosan kifejtett álláspontjával. Osztotta az alperes azon érvelését, hogy a helyreigazítási közleményt öt napon belül kell a sajtószervnek közölnie és ennek megfelelően járt el a helyreigazítás elrendelésének során. A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése, 83. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján határozott azzal, hogy a kiadót kötelezte ennek megfizetésére. Az illeték fizetéséről a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján határozott. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint a cikk lényegi mondanivalója az, hogy mely tevékenység kapcsán folyik nyomozás, nem pedig az, hogy kivel szemben történik az. Kifejtette, hogy jogi személlyel szemben büntetőeljárás jogszabályok alapján nem folyhat, az átlagolvasó tisztában van azzal, hogy nem a felperes, hanem a felperes érdekkörébe tartozó tevékenység kapcsán zajlik a nyomozás. A cikk közlését nem lehet úgy értelmezni, hogy a felperessel szemben folyik a nyomozás, az kizárólag úgy értelmezhető, hogy ez a felperes tevékenységével kapcsolatos történés, ami viszont valós tény, ezért helyreigazítás azzal szemben nem rendelhető el. Arra az esetre, ha a másodfokú bíróság érdemben nem találja alaposnak a fellebbezést, indítványozta, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes javára megállapított perköltséget a másodfokú bíróság mérsékelje. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [8] Az alperes fellebbezése nem alapos. [9] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem tapasztalt, ezért az ügy érdemében döntött a Pp. 383. §
(1)bekezdése alapján. [10] A másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival, ezért a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint csak erre utal. [11] Kizárólag azt emeli ki, hogy a felperes által sérelmezett cikk vitatott része, a személy2 embereként megnevezett felperesi cégvezető személynevének kiemelésével Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.435/2024/3 5 kifejezetten ráerősít arra az olvasatra, hogy a felperesi céggel szemben folyik a nyomozás, mintha a csalásban részes személyek a cégnél lennének keresendők. [12] A másodfokú bíróság szükségtelennek ítélte a felperes részére megítélt elsőfokú perköltség mérséklését, tekintettel arra, hogy e vonatkozásban a fellebbező alperes részletes indokokat nem adott elő, és erre okot adó körülményt a másodfokú bíróság sem észlelt. [13] Az alperesi fellebbezés nem vezetett eredményre, de a felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság a részére másodfokú perköltséget sem ítélt meg. [14] Mivel az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az általa szerkesztett lapot kiadó társaság köteles viselni a fellebbezési illetéket a Pp. 101. §
(1)bekezdése, 102. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdés első mondata alapján, melynek mértékét a másodfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [15] Tájékoztatja a cég1-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
- november
- Dr. Kisbán Tamás s. k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Hercsik Zita s. k. bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s. k. bíró