← Magyarország

Gfv.30410/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a szükséges tartalmi elemekkel, irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.410/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: dr. Pajor Levente ügyvéd cím1 Az I. rendű kérelmező: kérelmező1 A II. rendű kérelmező: kérelmező2 A III. rendű kérelmező: kérelmező3 A IV. rendű kérelmező: kérelmező4 Az V. rendű kérelmező: kérelmező5 Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 2 A VI. rendű kérelmező: kérelmező6 Az I-VI. rendű kérelmezők képviselője: dr. Csáki-Szántó János ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: felszámoló felmentése A felülvizsgálti kérelmet benyújtó fél: I. rendű kérelmező A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Fpkhf.II.25.234/2023/
  2. számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 1.Fpkh.8/2021/
  3. számú végzés Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós az ellene
  4. március 1-jén benyújtott hitelezői kérelem alapján indult eljárásban
  5. február 28-i kezdő időponttal került felszámolás alá. Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 3 [2] Az I. rendű kérelmező az adós felszámolást megelőző vezetője, egyben hitelező is a felszámolási eljárásban. [3] A felszámoló azt követően, hogy évente közbenső jelentéseket készített, közbenső mérleget nem, a bíróság felhívására
  6. február 27-i fordulónappal összeállította a III. közbenső mérleget. A kérelmezők kérelme és a felszámoló ellenkérelme [4] Az I-VI. rendű kérelmezők
  7. április 6-án terjesztettek elő a felszámoló felmentése iránt kérelmet a felszámoló megjelölt jogsértő magatartásaira, mulasztásaira hivatkozással. Kérelmüket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  8. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §

(7)bekezdésére alapították. [5] A felszámoló védekezése a kérelem elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [6] Az elsőfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék az 1.Fpkh.8/2021/
  1. számú végzésével a IV. rendű kérelmező kérelmét – hitelezői jogállása hiányában – érdemi vizsgálat nélkül, az I-III. rendű, az V. rendű és a VI. rendű kérelmezők kérelmét pedig érdemben vizsgálva utasította el. [7] A törvényszék végzésével szemben az I-VI. rendű kérelmezők nyújtottak be fellebbezést. [8] A Győri Ítélőtábla Fpkhf.IV.25.219/2022/
  2. számú végzésével az I-VI. rendű kérelmezők fellebbezését a Cstv.
  3. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  2. §-a,
  3. §
(1)bekezdése alkalmazásával hivatalból elutasította. Az I. rendű kérelmező fellebbezése alapján a Kúria az Fpkf.III.30.541/2022/2. számú végzésével hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát az I. rendű kérelmező fellebbezését elutasító részében, és az ítélőtáblát ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [9] A Kúria végzése alapján folytatott másodfokú eljárásban az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú végzés fellebbezett rendelkezését. [10] A jogerős végzés indokolása elsőként azt rögzítette, hogy az I. rendű kérelmező a fellebbezésében a felszámoló felmentését megalapozó törvénysértő eljárásként kizárólag a közbenső mérleg elkészítésének késedelmes előterjesztését, annak tartalmi hiányosságait, a felszámoló díjának megállapítását, a NAV és az O. Nyrt. hitelezői igényének nyilvántartásba Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 4 vételét, besorolását és az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogának korlátozását jelölte meg. Fellebbezésében nem támadta az elsőfokú végzést abban a további részében, ami az eredeti kérelemben feltüntetett egyéb felszámolói magatartásokkal kapcsolatban következtetett a felmentést megalapozó jogsértés hiányára. A másodfokú eljárás tárgyát csak az képezte, hogy a fellebbezésben hivatkozott felszámolói törvénysértések megállapíthatók-e, és ha igen, azok megalapozzák-e a felszámoló felmentését. [11] Az egyes felszámolás alatti jogorvoslati eszközök összevetésével a másodfokú bíróság kifejtette: jelen eljárás a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésén alapul, amelytől különböző a Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogásolási eljárás. A két eljárás lényegi eltéréseinek kiemelése mellett leszögezte még, hogy különbözik az előző két eljárástól a Cstv.
  1. § szerint a közbenső mérleg és a részleges vagyonfelosztási javaslat jóváhagyására irányuló eljárás is. A hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek az Alaptörvény
  2. cikk szerinti értelmezésével pedig az következik, hogy a jogalkotó nem kívánta szükségtelenül megkettőzni, megtöbbszörözni az egyes jogorvoslati eljárásokat. Ezért az I. rendű kérelmezőnek a közbenső mérleg tartalmi hiányosságaival, megfelelősségével vagy meg nem felelősségével kapcsolatos érvelése egyedül a közbenső mérleg jóváhagyására tartozott, nem volt vizsgálható ebben az eljárásban. [12] Alaptalannak találta az ítélőtábla az I. rendű kérelmező hivatkozását arra, hogy a felszámoló a közbenső mérleg készítési kötelezettségének nem tett eleget. Értékelte idetartozóan, hogy a törvényszék az 1.Fpkh.22/2020/
  3. számú végzésével kötelezte a felszámolót közbenső mérleg készítésére; a felszámoló a
  4. február 27-i fordulónappal összeállított közbenső mérleget a bírósághoz előterjesztette. A közbenső mérleg előterjesztésével kapcsolatban ezért nem volt megállapítható meg a felszámoló felmentését megalapozó súlyos jogsértés. Nem adott alapot a felszámoló felmentésére az a további körülmény sem, hogy a közbenső mérleget jóváhagyó elsőfokú végzést a Győri Ítélőtábla az Fpkf.IV.25.266/2022/
  5. számú végzéssel megváltoztatta, és a közbenső mérleg jóváhagyását elutasította. [13] Nem vezetett a felszámoló felmentéséhez az sem, hogy a közbenső mérleg jóváhagyása során az elsőfokú bíróság elfogadta a felszámoló díjigényét a zálogtárgy értékesítésére figyelemmel. A felszámoló a Cstv.-ben meghatározott esetekben és tartalommal kérheti díj vagy díjelőleg megállapítását; eljárása nem jelent a felmentést megalapozó súlyos jogsértést abban az esetben sem, ha a díj vagy díjelőleg iránti igénye utóbb alaptalannak bizonyul. [14] A felszámolónak a NAV és az O. Nyrt. hitelezői igényének nyilvántartásba vételével és besorolásával kapcsolatos eljárása azért nem alapozta meg a felmentését, mert ugyanebben a tárgyban kifogásolási eljárások indultak. Az ítélőtábla már ismertetett álláspontja szerint – a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésében és a Cstv. 51. §
(1)bekezdésében írt eljárások különbözősége miatt – a kérelmezőnek nincs arra lehetősége, hogy a már folyamatban lévő kifogásolási eljárásokat megkettőzze, és a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdése szerinti eljárásban olyan felszámolói jogsértésekre hivatkozzon, amelyek tárgyában indult Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogásolási eljárások a kérelem előterjesztésekor még jogerősen nem zárultak le. Értékelte azt is, hogy amennyiben a Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogás előterjesztésére lehetősége van a kérelmezőnek, de azt elmulasztja, utóbb Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 5 ugyanebben a körben a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésére alapítottan már nem kérheti a felszámoló felmentését. [15] Rögzítette ehhez kapcsolódóan a jogerős végzés azt is, hogy a Győri Ítélőtábla az Fpkhf.IV.24.460/2021/
  1. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését a NAV hitelezői igényének nyilvántartásba vételét és besorolását támadó kifogás elutasításáról. Helybenhagyta továbbá az ítélőtábla az Fpkhf.IV.25.586/2022/
  2. számú végzésével az O. Nyrt. hitelezői igényének nyilvántartásba vételével és besorolásával kapcsolatos felszámolói intézkedést támadó kifogást elutasító elsőfokú végzést is. A kifogás és a felszámoló felmentésére irányuló kérelem lényegében azonos érveken alapult. A felszámoló nem követett el jogsértést. [16] Az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogát illetően a másodfokú bíróság azt emelte ki, hogy a kérelmező az iratbetekintési jogának akadályozását csak állította, de nem igazolta. Megjegyezte továbbá, hogy az Fpkhf.IV.25.391/2021/
  3. számú végzésével már jogerősen elbírálta az I. rendű kérelmezőnek az iratbetekintési jog korlátozásával kapcsolatos előadását. A másodfokú végzés indokolása szerint az ilyen tartalmú kifogás tárgyában már korábban jogerős döntés született. Az 1.Fpkh.22/2020/
  4. számú végzést követően pedig nem állapítható meg olyan felszámolói mulasztás, amellyel kapcsolatban a felszámoló újabb intézkedésre lenne kötelezhető. Ezen túlmenően a felszámoló által csatolt iratok – idetartozott a
  5. február
  6. és
  7. február
  8. közti e-mail váltás is – alátámasztják, hogy a felszámoló az eljárás megindítását megelőző két hónappal eleget tett az I. rendű kérelmező iratküldési kérelmének. Arra nem merült fel adat, hogy a vizsgált bejelentést követően az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogát a felszámoló akadályozta volna. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [17] Az I. rendű kifogást tevő felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozattal kérte a felszámoló súlyos, illetve ismétlődő mulasztásban megnyilvánuló jogsértésének megállapítását és emiatt a felszámoló felmentését, másodlagosan az ügyben első- vagy másodfokon eljárt bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. [18] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [19] Előadta, hogy felmentési kérelmében kifejtette, a kérelem előterjesztésének időpontjában melyek azok a kirívóan súlyos, évek óta fennálló, illetve visszatérő jogsértések, amelyek a felszámoló felmentését megalapozzák. Idetartozóan hivatkozott arra, hogy a felszámolás kezdő napját követően a felszámoló közbenső mérleget egyáltalán nem készített. Az aktuális helyzet szerint sincs olyan közbenső mérleg, amely a legalapvetőbb jogszabályi, szakmai rendelkezéseknek megfelelne és elfogadható lenne. A bíróság 1.Fpkh.22/2020/
  1. számú végzésében foglalt felhívásra a felszámoló a
  2. üzleti évre vonatkozó dokumentumot a mai napig nem küldte meg a hitelezőknek. A közbenső mérleg annak ellenére maradt el a felszámolási eljárásban, hogy a felszámoló nagyértékű, több százmillió forintnyi adósi vagyont értékesít, folyamatosan bevétel és kiadás jelentkezik. A felszámoló a Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 6 Győri Ítélőtábla Fpkf.IV.25.266/2022/
  3. számú végzésének sem tett eleget a
  4. üzleti évre esedékes közbenső mérleg kapcsán, és a
  5. évi közbenső mérleget sem készítette el időben. Mindebből következően megállapítható álláspontja szerint, hogy a felszámoló eljárása a Cstv.
  6. §
(1)és
(2)bekezdéseiben írt kógens rendelkezésekbe ütközik. [20] Utalt a Kúria Gfv.X.30.302/
  1. számú ügyben hozott határozatára. Hangsúlyozta, hogy a felszámolási eljárásban nem áll rendelkezésre olyan, a jogszabályi előírásoknak megfelelő közbenső mérleg, amely alkalmas lenne arra, hogy a felszámolás kezdő időpontjától több milliárd forintnyi vagyonnal rendelkező adós vagyonáról valós és megbízható képet nyújtson a hitelezők számára. A felszámoló a bemutatott körülmények között dokumentálás nélkül értékesített nagyértékű felszámolási vagyont és ismeretlen a megjelölt adósi követelések sorsa is. Idetartoznak a B. L.val és az általa megbízott személyekkel, dr. M. B. ügyvéddel és magával a felszámolóval szemben fennálló adósi igények, a N. B. Kft.-t érintő követelés. [21] Fenntartotta, hogy a felszámoló nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően vette nyilvántartásba a NAV, az O. Nyrt. és az I. Zrt. követelését. Ezzel szemben a III. rendű kérelmező hitelezői igényét elutasította. [22] A másodfokú végzésnek az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogát érintő részével szemben egyfelől arra mutatott rá, hogy a felszámoló az iratok nagy terjedelmére tekintettel hárítja el az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogának gyakorlását oly módon, hogy az I. rendű kérelmezőtől várja el a pontos iratok megjelölését, ezen felül olyan értesítő levelekkel ad meg konkrét időpontot, amelyek kézbesítése már túlmutat a megjelölt iratbetekintési időn vagy az I. rendű kérelmező számára egyéb okból alkalmatlan a megjelölt időpont. Állította mindebből, hogy a felszámoló az I. rendű kérelmezőnek az ügyvezetői tisztségéből eredő törvényes jogai gyakorlását lehetetleníti el. Tévedett az ítélőtábla a bizonyítási kötelezettség megítélése körében is: a felszámolót kellett volna a bíróságnak felhívni a betekintés teljesítésére vonatkozó állítása igazolására. [23] Rámutatott végül, hogy a bíróság „tényellenesen és törvénysértően” rögzítette, hogy a felszámoló 2023 februárjában és azt megelőzően esedékes közbenső mérlegeket rendre elkészítette és a hitelezőknek megküldte. Állította ezzel szemben, hogy a felszámoló a 2023 februárjában esedékes közbenső mérleget sem küldte meg időben és valamennyi hitelezőnek, a mérlegekkel évek óta mulasztásban van. [24] Utalt végül a Kúria Gfv.VII.30.120/
  2. számú határozatára, amely tartalmazza, a bíróság feladata nem a könyvelés ellenőrzése, hanem a törvényesség felügyelete. Kiemelte még a Kúria Gfv.X.30.887/
  3. számú döntése alapján, hogy a vezető tisztségviselőnek fennmaradnak a felszámolás után a nem vagyoni kérdésekben őt megillető jogosítványai. [25] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős végzés indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 7 [26] A Kúria a jogerős végzést a Cstv.
  4. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó régi Pp.) 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [27] Előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban – egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázásához –, hogy a régi Pp. 272. §
(1)és
(2)bekezdéséből, valamint a 275. §
(1)és
(2)bekezdéséből kitűnően a felülvizsgálati eljárás nem folytatása az ügy érdemében hozott jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből következik egyrészt, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel; következik továbbá az is, hogy – ahogy a régi Pp. 272. §
(1)és
(2)bekezdését, 275. §
(1)bekezdését az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény értelmezte – felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a Pp. következőkben ismertetett követelményeinek. [28] A jogerős határozat több rendelkezését támadó, avagy több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a törvényben meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel. Ezek a támadott határozat, a jogszabálysértés megnevezése, egymással összhangban a megsértett konkrét jogszabályhellyel az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértés megjelölése, és annak indokai ismertetése, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja, végül a Kúria döntésére irányuló határozott kérelem. Több jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelemnek valamennyi jogszabálysértés tekintetében teljesítenie kell az előzőekben bemutatott tartalmi elvárást, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A tartalmilag hiányos perorvoslati kérelem nem korrigálható utóbb, sem hiánypótlás elrendelésével, sem a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél kiegészítő nyilatkozatával. A felülvizsgálati kérelemnek a kötelező tartalmi, egyben fogalmi elemekkel a benyújtására nyitva álló határidőn belül kell rendelkeznie. A felülvizsgálatot kérő félnek az általa hivatkozott jogszabálysértéssel összefüggésben a megsértett jogszabályhelyet – a régi Pp.
  2. §-át
  3. szeptember 1-jei hatállyal módosító, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló
  4. évi CXVII. törvény
  5. §-a és
  6. §-a eredményeként a
  7. október 31-e után jogerőre emelkedett határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek esetében – konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának [1/
  8. (II. 15.) PK vélemény
  9. pontjához fűzött indokolás]. [29] A fentiekből következő alapvető elvárás egyben a felülvizsgálati kérelemmel szemben – érdemi elbírálásához és eredményességéhez –, hogy hivatkozásai a fenti tartalommal megfeleltethetők legyenek a jogerős határozatnak: a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 8 ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a régi Pp.-ben előírt tartalmi elemekkel, nem bírálható felül a felülvizsgálati eljárásban. [30] Jelen ügyben a felülvizsgálatot kérő I. rendű kérelmező több körülhatárolható okból és körben támadta a jogerős végzést. A felülvizsgálati kérelem azonban – a következőkben részletezettek szerint – egyik hivatkozás tekintetében sem tartalmazott a korábban kifejtetteknek megfelelő tartalmú hivatkozást a jogerős végzés cáfolatára. [31] A jogerős végzés indokolásából kitűnően az I. rendű kérelmező fellebbezése – ahogy azt az ügyben másodfokon eljárt bíróság külön értékelte is – nem érintett valamennyi, a felszámoló felmentésére irányuló kérelemben eredetileg megjelölt és az elsőfokú bíróság által vizsgált jogsértést. Az I. rendű kérelmező a fellebbezési eljárásban az elsőfokú határozatot kizárólag a közbenső mérleg késedelmes elkészítését, tartalmi hiányosságát, a felszámoló díjazását, a NAV és az O. Nyrt. hitelezői igényének mikénti nyilvántartásba vételét és az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogának sérelmét illetően támadta, miből következően nem volt tárgya a másodfokú eljárásnak egyéb felszámolói eljárás. [32] Az I. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésre nem hivatkozott: nem állította sem a fellebbezése tartalmának hibás azonosítását, sem pedig azt, hogy az ügyben eljárt ítélőtábla döntésének eredményeként a másodfokú eljárás szabályainak megsértésével maradt volna el olyan jogszabálysértés vizsgálata, amelyre a fellebbezésében ugyan nem, de az elsőfokú eljárásban hivatkozott. Az elsőfokú végzés fellebbezett tartalma ezáltal meghatározta egyben a felülvizsgálati eljárás kereteit is: a felülvizsgálati kérelemnek a felszámoló eljárását érintő hivatkozásai csak abban a körben voltak vizsgálhatók, amelyek tárgyát jelentették a másodfokú eljárásnak is. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet abban a részében, ami a másodfokú felülbírálaton kívül esett – idetartozott az I. Zrt. követelésének és a III. rendű kérelmező hitelezői igényének felszámoló általi nyilvántartásba vétele vagy annak elutasítása – nem vizsgálhatta érdemben. [33] Tartalmi hiányossága zárta ki a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását abban a további részében, amely a felszámolónak az I. rendű kérelmező iratbetekintési jogát sértő eljárására vonatkozott. A jogerős végzés indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság bizonyítékértékelés eredményeként, közelebbről az iratbetekintés egy korábbi eljárásban már vizsgált tényállására és a felszámoló által csatolt iratokra tekintettel amiatt tekintette megalapozatlannak a kérelmet ebben a részében, mert a kérelmező nem állított és nem is igazolt további felszámolói mulasztást az iratbetekintési jog akadályozására. A felülvizsgálati kérelem szövegesen – a végzés indokának ugyan megfelelően – a bizonyítékok téves mérlegelésére, valamint ezen túl a bizonyítási kötelezettség téves meghatározására utalt, de anélkül, hogy a szövegesen így előadott eljárási szabálysértésekkel összefüggésben megjelölte volna a régi Pp. adekvát rendelkezését a
  10. §
(1)bekezdése, illetve a 164. §
(1)bekezdése és a 3. §
(3)bekezdése szerint. A hiányosan előadott jogszabálysértés alapján nem volt megállapítható jogszabályba ütközés a jogerős végzés eredményeként. [34] A közbenső mérleg tartalmi megfelelőségével kapcsolatban a jogerős végzés jogi álláspontja az volt, hogy annak vizsgálata a felszámolási eljárás alatt biztosított jogorvoslati eszközök rendjében egyedül a közbenső mérleg jóváhagyására tartozik, meghaladja a Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 9 felszámoló felmentésére irányuló kérelem elbírálását. A felülvizsgálati kérelemnek ezért ahhoz, hogy ebben a körben kimutassa a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét, nem a felszámolási közbenső mérlegek fennálló és változatlanul állított tartalmi hiányosságára, hanem a jogerős végzés indokának megfeleltethetően – annak cáfolatára – elsőként arra kellett volna hivatkoznia, hogy eljárási szabálysértéssel maradt el az ügyben a felmentési kérelem érdemi vizsgálata ebben a részében. A felülvizsgálati kérelemnek azonban ilyen tartalom nem tulajdonítható. A Kúria sem a közbenső mérlegek esetleges tartalmi hiányosságáról, sem arról nem foglalhatott állást, hogy megengedetten tette-e félre az ítélőtábla ennek a kérdésnek az elbírálását. [35] A felszámolónak a közbenső mérlegek előterjesztésével kapcsolatban állított mulasztását tekintve a másodfokú bíróság azért nem talált megállapíthatónak súlyos, a felszámoló felmentését megalapozó jogsértést, mert a felszámoló a mulasztását a bíróság felhívására pótolta, az adott közbenső mérleget benyújtotta. Az ítélőtábla jogi álláspontja a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésének és a Cstv.
  1. §-ának együttes értelmezésével nem jogszabálysértő. Az I. rendű kérelmező ezzel szemben olyan további, a jogerős végzésben nem értékelt egyéb körülményekre hivatkozott – így a felszámolás alatti vagyonértékesítésre, annak nagyságára, a folyamatos bevételre, kiadásra, ezen felül további, az ítélőtábla által nem vizsgált években elmaradt közbenső mérlegekre –, amelyek mind a jogerős végzésben figyelembe vett tényállás hiányosságára utalnak és azon keresztül mutatnak a határozat jogszabályértő jellegére. A felülvizsgálati kérelem azonban nem tartalmazott az előzőek szerint megfogalmazott jogszabálysértésnek megfelelő, a tényállás megalapozatlansága szerinti hivatkozást eljárási szabálysértésre, ezért a Kúria a megállapított tényállás körében nem bírálhatta felül a jogerős végzést, azt irányadónak kellett tekinteni a felülvizsgálati eljárásban. A másodfokú bíróság által figyelembe vett egyetlen mulasztás, amelyet a felszámoló pótolt, a Kúria eddigi gyakorlata szerint sem jelent olyan súlyos jogszabálysértést, ami önmagában a felszámoló felmentéséhez vezethetne. [36] Utal egyúttal a Kúria arra, hogy az iratokból kitűnően az I. rendű kérelmező az adós felszámolást megelőző vezetőjeként a tevékenységet lezáró mérleget – ami alapdokumentuma a felszámolási nyitómérlegnek és az arra épülő közbenső mérlegeknek is [225/
  2. (XII. 19.) Korm. rendelet] –
  3. március 12-én készítette el. A felszámoló ezt követően pedig összeállította
  4. május 21-én az adós I. és II. közbenső mérlegét is. A hitelezők kellő tájékoztatását azt megelőzően (az elsőfokú végzés nem támadott megállapítása szerint) közbenső jelentésekkel oldotta meg. [37] A fentiekből következően nem volt megállapítható a jogerős végzés jogszabálysértő jellege a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértések szerint. [38] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a régi Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [39] A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az I. rendű kérelmező a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni Kúria III.Gfv.30.410/2023/4 10 a felszámoló jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget, melynek mértékét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban, áfa felszámítása nélkül határozta meg [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdés]. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A határozat elvi tartalma Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy úgy támad, hogy kérelme az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a szükséges tartalmi elemekkel, irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban. A határozat alapjául szolgáló jogszabályok és joggyakorlat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. §
(1)és
(2)bekezdés, 275. §
(1)és
(2)bekezdés; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. §
(7)bekezdés Budapest,
  1. április
  2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.