A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó, képzettségének és végzettségének megfelelő feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladatok tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.45.090/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos) Az alperes: ... Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránti közszolgálati jogvita A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 34.K.704.125/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 34.K.704.125/2021/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 23.200 (huszonháromezer-kettőszáz) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett 74.208 (hetvennégyezer-kétszáznyolc) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 2 Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A másodfokú eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a hivatásos állomány tagjaként körzeti megbízotti beosztásban végzett munkát az alperes ... Rendőrkapitánysága ... szolgálati helyen. A szolgálati viszonyának módosításáról rendelkező ... számú személyi állományparancs szolgálatteljesítési helyeként Budapest területét jelölte meg. A
- novemberi és
- augusztusi munkaköri leírása szerint munkavégzési helye az alperes ... Rendőrkapitánysága volt. A munkaköri leírás az általános munkaköri feladatok között tartalmazta azt is, hogy a felperes a közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de az alperes ... Rendőrkapitánysága tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. A munkaköri leírás a speciális munkaköri feladatok között rögzítette, hogy a felperes szolgálatát a rendőrkapitány által meghatározott körzetben látja el. [2] A felperes a
- március 1-től
- február 28-ig terjedő időszakban rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki, COVID ellenőrzési, csapaterős, sebességmérési, átkísérési, kézbesítési feladatokat. [3] A felperes
- március 24-én szolgálati panaszt terjesztett elő arra hivatkozással, hogy rendszeresen a beosztásába nem tartozó tevékenységeket végzett többletfeladatként akkor, amikor a működési körzetén kívül járt el, erre figyelemmel megbízási díj megfizetését kérte, mivel álláspontja szerint a fenti feladatellátás a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat)
- és
- pontjára, valamint
- pontjára figyelemmel nem tartozott a beosztásába. [4] Miután az alperes ... Rendőrkapitányságának vezetője a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt elbírálásra felterjesztette Budapest rendőr-főkapitányának, aki a
- május 28-án kelt határozatával a szolgálati panaszt elutasította. A határozat indokolásában kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott tevékenységeket a felperes a munkaköri leírásában, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX. 22.) BM rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat), továbbá a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasításban (a továbbiakban: Járőrszabályzat) foglaltak szerint végezte, azok nem minősültek a kinevezésétől eltérő többletfeladatoknak, ezért azok ellátása megbízási díj kifizetését nem alapozza meg. A felperes, mint körzeti megbízott a szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, így e feladatok a körzeti megbízotti járőri beosztásába tartoztak. A felperes keresete és az alperes védirata Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 3 [5] A felperes keresetében megbízási díj címén 927.600 forint és késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest a
- március 1-től
- február 28-ig terjedő időszakra számítottan. A keresetét a Hszt.
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjára is alapította, és a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján a rendvédelmi illetményalap 75%-ának megfelelő összegű havi megbízási díj megfizetését kérte. [6] Az alperes védirata a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult, fenntartva a szolgálati panaszt elutasító határozatban foglalt érvelését. A felperesi igény összegszerűségét annyiban vitatta, hogy álláspontja szerint a felperesi igény megalapozottsága esetén is legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő mértékű havi megbízási díjat vonhatna maga után. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén 927.600 forintot és annak a 2019. szeptember 1-től a kifizetésig járó késedelmi kamatát, valamint 47.880 forint perköltséget. [8] Az elsőfokú bíróság mindenekelőtt kiemelte, hogy az alperes nem vitatta a felperes által a keresetleveléhez mellékelt kimutatásban foglalt tevékenységek ellátását, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint tényként valósnak fogadta el. E tevékenységek értékelésekor a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjából indult ki, és utalt a Kúria Kf.VII.39.549/2021/
- számú ítéletében kifejtettekre, mely szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként, azonban a munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. Így, ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte, a többlet szolgálatért díjazásra jogosult. [9] Mindezek alapján a perbeli esetben az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes körzeti megbízotti beosztásához a járőri, járőrvezetői, illetve a felsorolt további feladatok ellátása hozzátartozott-e. A Hszt.
- §
- pontjában meghatározott szolgálati beosztás fogalomból, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- BM rendelet (a továbbiakban: BMr1)
- számú mellékletének VII.II.
- pontjából megállapította, hogy a körzeti megbízott, a járőrparancsnok, a járőrvezető, a fogdaőr, a kísérőőr és a járőr, valamint a járőrtárs más-más munkakör, és ahhoz rendelten mindegyik más-más feladatkört és felelősséget feltételez. A körzeti megbízotti feladatok és a járőri, kísérőőri feladatok ellátása elválik egymástól, azok elkülönülő munkaköri feladatokat takarnak még akkor is, ha egyes részfeladatok tekintetében lehet közöttük átfedés. [10] A munkaköri leírás és a ténylegesen ellátott munkaköri feladatok viszonya vonatkozásában utalt a kúria Mfv.I.10.751/2016/
- számú ítéletére, valamint az e vonatkozásban kialakult bírói gyakorlatra (Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 4 Kf.VII.39.389/2021/4.), és megállapította, hogy a felperes azáltal, hogy az alperes által sem vitatottan ellátta a járőr, illetve kísérőőr beosztásba tartozó, továbbá a csapaterős berendeléshez kapcsolódó és a sebességmérési feladatokat, megbízási díjra való jogosultságot szerzett a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [11] Az elsőfokú bíróság hivatalból vizsgálta az alperesi határozatban elévültnek tekintett követelés jogszerűségét is, és a vonatkozásban megállapította, hogy a Hszt. 11. §
(1)bekezdése, valamint 163. §
(1)bekezdése alapján a felperes
- januári követelése sem évült el, mivel a januári megbízási díj esedékessége
- február 5-e volt és ehhez képest az igényérvényesítés a 3 éves elévülési időn belül megtörtént. [12] A megbízási díj mértéke tekintetében az elsőfokú bíróság szintén utalt a Kúria korábbi határozataira (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.), amelyek szerint a megbízási díj szempontjából nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben ugyanis nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz a rendszeresen elvégzett további tevékenység, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő (Kf.VII.39.549/2021/4.). Az elsőfokú bíróság azt is kiemelte, hogy a megbízási díj mértékének megállapítása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, amelynek szempontjai a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás ismeretében határozhatóak meg, valamennyi szempont összességében történő mérlegelésével (Kf.VII.37.780/2020/5., Kf.VII.39.545/2021/4.). Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által ellátott, a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatok mennyisége, típusa, továbbá az, hogy a körzeti megbízotti feladatai ellátása mellett több beosztáshoz tartozó feladatot is ellátott, megalapozza a felperes rendvédelmi illetményalap 75%-ában meghatározott megbízási díj iránti igényét. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [13] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontját,
(2)bekezdését és
(5)-
(6)bekezdését is. [14] Érvelése szerint a KMB Szabályzat V. fejezete és
- pontja szerint a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában köteles a közterületi tevékenység ellátására, ezért a felperes nem látott el a beosztásához nem tartozó többletfeladatokat, melyet alátámaszt a 2017-ben és 2019-ben átvett munkaköri leírások azon rendelkezése is, amelyik a közvetlen vezető utasítása alapján végrehajtandó feladatokra utal. E feladatok a felperes számára nem jelentettek jelentős többletmegterhelést, az nem okozott részére aránytalan sérelmet. [15] Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az elutasító határozatban foglaltakat, és értékelés nélkül maradt a Szolgálati Szabályzat azon rendelkezése is, amely alapján a járőr feladatai között túlsúlyban lévő feladatok számától függően különböző típusú járőrszolgálati formát láthat el. Ez alapján önmagában a járőrszolgálat ellátása megbízási díj iránti igényt nem alapoz meg. Téves a szolgálat és a feladat közötti különbségtétel is, mivel a szolgálatra beosztás egy teljes munkaidőre vagy annak jelentős részére, míg a feladat a szolgálat egy kis részére vonatkozik, melyet a KMB Szabályzat
- pontja is megerősít. Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 5 [16] Ezen felül az alperes hivatkozott a Hszt.
- §
(6)bekezdésére is, mellyel összefüggésben megállapítható, hogy a felperes egyik érintett évben sem végzett 30 napot meghaladóan az eredeti beosztása mellett többletfeladatokat, így a Hszt.
- §-a szerinti díjazásra semmiképpen sem jogosult. [17] Az alperes azt is kérte értékelni, hogy az ítélet nem tartalmaz részletes indokolást arra nézve, miért fogadta el a felperes álláspontját a tekintetben, hogy 75%-os megbízási díjra jogosult. Figyelemmel a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2)
- §
(2)bekezdésére, a felperes legfeljebb a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében meghatározott mérték minimumát, azaz a rendvédelmi illetményalap 50%-át kaphatná, amely 32 hónapra számítva 618.400 forint. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és az alperes perköltségben marasztalására irányult, melynek összegét 25.000 forintban határozta meg. [19] A felperes szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a körben, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat (helyesen: közterületi szolgálatot) milyen szűkítésekkel hajthat végre, és helyesen tekintette úgy, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, akkor az a feladatkörébe nem tartozó munkavégzés, melynek ellátásáért megbízási díjra jogosult. A körzeti megbízottnak saját működési területe közterületén kell 70%-ban szolgálatot teljesítenie, nem bármely közterületen, de a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak, mert azzal nem azonos, melyet igazol az is, hogy a KMB Szabályzat nem is említi a járőrszolgálat fogalmát. A körzeti megbízott és a járőr munkakörök egymástól különbözőek, és azok eltérő módon és eltérő normában szabályozottak. A KMB Szabályzat 2. pontja egyértelműen meghatározza a körzeti megbízottak feladatait, amelyeket alapvetően a működési körzetükben kell ellátni. [20] A Hszt. 71. §
(6)bekezdésében foglalt 30 napos limit tekintetében következetes a bírói gyakorlat, amely szerint az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján vizsgálandó a 30 napos időhatár. Jelen esetben a peresített időszak nagysága és az eltérő tartalmú szolgálatteljesítési napok száma is meghaladta a 30 napot, ezért a megbízási díj a felperesnek jár. [21] A megbízási díj leszállítására irányuló fellebbezési kérelem kapcsán a felperes azt emelte ki, hogy azt az alperes releváns anyagi jogszabályhely megsértésével nem indokolta, így a fellebbezés e tekintetben hiányos. Ettől függetlenül a megbízási díjat az illetményalap 75%-os mértékében helyesen határozta meg az elsőfokú bíróság, tekintettel arra, hogy a felperes több különböző beosztás feladatait látta el, és a beosztásán kívüli feladatok a szolgálatteljesítési idejének jelentős részét tették ki. [22] A jogalap vonatkozásában a felperes a Kúria Kf.VII.39.549/2021/4. számú ítéletében foglaltakat kérte figyelembe venni. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A fellebbezés nem megalapozott, az alábbiak szerint. [24] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Mivel az alperes a fellebbezésében a Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 6 Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját és 71. §
(2)és
(5)-
(6)bekezdését jelölte meg jogszabálysértésként, a Kúria is e szabályok helyes alkalmazását vizsgálta. [25] A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. [26] A Hszt. 71. §
(2)bekezdésének idevágó rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. [27] A Hszt. 71. §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a szolgálati elöljárója helyettesítéséért díjazás csak az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követő időtartamra jár. [28] A Hszt. 71. §
(6)bekezdése kimondja, hogy a
(4)bekezdés szerinti illetmény és az
(5)bekezdés szerinti díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár. [29] Amint arra az elsőfokú bíróság is helytállóan hivatkozott, a Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során korábban több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.162/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként, azonban a munkáltatónak e jogosultsága nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. [30] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) azt is kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. Az elsőfokú bíróság az ítéletében helytállóan értékelte azt, hogy a peres eljárás során meghatározott, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezése szerinti körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok voltak. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf. VII.39.549/2021/4., Kf.VII. 40.550/2021/4., Kf.VII. 40.556/2021/4., Kf. VII. 45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4., Kf.III.45.193/2021/4.) is akként foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. A felperes a munkáltató utasítása alapján – a munkaköri leírásban foglaltak szerint – ugyan esetenként köteles volt ellátni a beosztása szerinti tevékenységéhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor e feladatok tartós ellátása nem maradhatott ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH2018.346.). [31] A Szolgálati Szabályzat is az elsőfokú bíróság által elfoglalt álláspontot erősíti a két beosztás – körzeti megbízott és járőr – különbözősége tekintetében, mivel abban is elkülönült rendelkezés található a körzeti megbízotti szolgálati formára (Szolgálati Szabályzat 69. §) és a járőr szolgálati formára (Szolgálati Szabályzat 70. §). Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzatban a körzeti megbízott feladatai között nem szerepel a járőrszolgálat ellátása, a 24. pont csak azt a lehetőséget teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 7 a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. [32] A megbízási díj mértéke vonatkozásában is alaptalan a fellebbezés. A megbízási díj azért jár, mert a hivatásos állomány tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatot végez, amit a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében a jogalkotó az illetményalap 50200%-áig terjedő összeggel kompenzál. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben az irányadó bírói gyakorlat mérlegelési szempontjaira, amelyek a megbízás alapján járó díjazás mértékét – az alperes által a fellebbezésben hivatkozott BMr2 10. §
(2)bekezdésével egyezően – a feladattal arányosan rendelik megállapítani. [33] Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg a felperest megillető megbízási díjat, a megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi és jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve. Önmagában az a körülmény, hogy a hosszú ideig, rendszeresen végzett többletfeladatok mértéke hónaponként eltérő volt, illetve az egyes hónapokban a felperes többletfeladatai nem érték el a 30 napot, az elsőfokú bíróság mérlegelését a megbízási díj összegének a meghatározása tekintetében nem teszi megalapozatlanná. [34] Ugyanígy nem állapítható meg jogsértés a Hszt. 71. §
(6)bekezdésének alkalmazása tekintetében sem. Ez a szabály mindössze annyit tartalmaz, hogy a megbízási díj a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár, amelyből nem vonható le az a következtetés, hogy a megbízási díj kifizetését a jogalkotó csak a folyamatos, 30 napot meghaladó megbízás esetén tette kötelezővé. [35] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [36] A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó, képzettségének és végzettségének megfelelő feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladatok tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Záró rész [37] A pervesztes alperes a Kp. 35. §-a útján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (927.600 forint) alapján a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése szerint számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [38] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási Kúria III.Kf.45.090/2022/4-I 8 illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp.102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. [39] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 99. §
(1)bekezdése,
- § d) pont]. [40] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő