A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat nem engedélyezhető, ha a fél a joggyakorlat egységesítése érdekében való egnedélyezés szükségességéhez kapcsolódóan ugyan előadott érveket, azonban nem jelölt meg olyan határozatot, amely alapján megállapítható, hogy az általa hivatkozott jogszabályhelyek értelmezését illetően a joggyakorlat nem egységes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VII.30.112/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe; Dr. Tarr Imre ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kiss István ügyvéd (alperes képviselőjének címe) Kúria VII.Gfv.30.112/2023/2 2 A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 5.Gf.41.037/2022/
- Az elsőfokú bíróság és a határozat száma: Debreceni Járásbíróság 48.G.40.075/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja; megállapítja, hogy a felperes 120.960 (százhúszezer-kilencszázhatvan) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a perbeli ingatlanok megvásárlását követően kérte az alperest, hogy a felhasználási helyen vezesse át a tulajdonosváltozást. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy az igénybejelentését elutasítja, mivel az érintett felhasználási helyen lejárt határidejű, 1.502.151 forint összegű díjtartozást tart nyilván. A felperes – a tulajdonosváltozás átvezetése és a vízellátás biztosítása érdekében – az 1.502.151 forint összeget az alperes részére
- február 9-én megfizette. Kúria VII.Gfv.30.112/2023/2 3 [2] A felperes később a megfizetett összeg erejéig az alperessel mint kötelezettel szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. A kereseti kérelem és az ellenkérelem [3] A felperes keresetében – elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan szerződésen kívüli károkozás jogcímén – 1.502.151 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, indokolásbeli kiegészítéseket kizárólag a fellebbezésben foglaltakra tekintettel tett. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyhez a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. [8] Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte, akként, hogy a Kúria kötelezze az alperest – jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan szerződésen kívüli károkozás jogcímén – az általa követelt összeg megfizetésére. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] A felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont] tartotta indokoltnak, előadva, hogy a jogerős ítélet mind a jogszabályi hierarchiát, mind az elévüléssel, mind a követelés nyilvántartással kapcsolatos szabályokat sérti és a bírói gyakorlattal is ellentétes, azaz megbontja a joggyakorlat egységét. Amennyiben ugyanis valamely tartozás eredeti adósa jogutód nélkül felszámolással megszűnt, a nevén nyilvántartott tartozás is elenyészik, az új tulajdonossal szemben nem érvényesíthető. Kúria VII.Gfv.30.112/2023/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felperes által hivatkozott Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [11] A Pp. 410. §
(2)bekezdése c) pontja rendelkezik arról, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek – attól függően, hogy a fél az engedélyezést melyik, a
- §-ában meghatározott okra hivatkozva kérte – milyen kötelező tartalmi elemeket kell magába foglalnia. A
- §
(2)bekezdés ca) alpontja alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadását. [12] A felülvizsgálat engedélyezése különböző feltételek alapján lehetséges a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjának első (a joggyakorlat egységesítése), illetve második (a joggyakorlat továbbfejlesztése) fordulata alapján; az engedélyezés iránti kérelem ezért az adott törvényhely két fordulata alapján önálló, eltérő indokolást kíván (Kúria Pfv.II.20.317/2022/2., Pfv.II.20.462/2022/3.). A felperes a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja alapján kérte a felülvizsgálat engedélyezését, érvelést azonban kizárólag a joggyakorlat egységesítése [Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulat] körében adott elő, így a Kúriának is ezen ok tekintetében kellett vizsgálnia a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeit. [13] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet – itt: végzés – olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni, azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat [Kúria Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.I.20.307/2021/2., Pfv.I.20.470/2019/
- valamint a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény
- pontja és az ahhoz fűzött indokolás]. [14] A felperes a joggyakorlat egységesítése körében azt adta elő, hogy a jogerős ítélet mind a jogszabályi hierarchiát, mind az elévüléssel, illetve követelés nyilvántartással kapcsolatos szabályokat sérti és a bírói gyakorlattal is ellentétes, azaz megbontja a joggyakorlat egységét, azonban nem jelölt meg az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket és olyan elvi jelentőségű jogkérdést sem, amelyben bizonytalannak vagy széttartónak tartja a bírói gyakorlatot. Mindezek miatt nem volt megállapítható, hogy a felülvizsgálat joggyakorlat egységének biztosítása érdekében történő engedélyezésének feltételei fennállnak, ezért a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. [15] A Pp. 72. §
(1)-
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a Kúria előtt a jogi képviselet kötelező. A felperes által a jogi képviselője részére Kúria VII.Gfv.30.112/2023/2 5 adott meghatalmazás kizárólag a járásbíróság előtti eljárásra korlátozódott, a felülvizsgálati eljárásra nem terjedt ki. Figyelemmel azonban arra, hogy a végzés felülvizsgálata – az előzőekben kifejtettek értelmében – kizárt, a Kúria a kérelem hiányainak pótlását – jogi képviselő megbízására történő felhívást – mellőzte. [16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az Itv. 39-
- § szerint meghatározott illetékalap után 2%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 700 000 forint, amelyet a Pp.
- §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján teljes mértékben pervesztes fél köteles viselni. Jelen esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke a fentiekből következően 30.040 forint, amelyet a felülvizsgálat megtagadására tekintettel a felperes köteles viselni. A felperes a felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg 151.000 forintot fizetett meg, ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján az általa lerótt felülvizsgálati eljárási illetékből 120.960 forint visszatérítésére jogosult. A Kúria határozatát az Itv. 81. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság küldi meg a kérelmező székhelye szerinti adóhatóságnak. [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró