← Magyarország

Kfv.37743/2021/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kérelemre induló hatósági eljárások esetén, kérelem előterjesztésének hiányában a hatóság eljárás lefolytatására, döntés meghozatalára nem köteles. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Kfv.VII.37.743/2021/

  1. Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró felperes neve (felperes címe) Göndös és Novotny Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Göndös Gábor ügyvéd) Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kaiser Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: csecsemőgondozási díjjal kapcsolatos társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Törvényszék 9.K.700.022/2021/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 9.K.700.022/2021/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 2 Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás [1] A felperesnek
  4. január
  5. napján ... nevű gyermeke (a továbbiakban: gyermek) született. [2] A felperes
  6. június
  7. napján előterjesztett keresete alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  8. április
  9. napján kelt és
  10. szeptember
  11. napján jogerőre emelkedett, 62.M.1031/20218/
  12. számú bírósági meghagyásával megállapította, hogy a felperes a ...1 „f. a.” alperessel létesített munkaviszonya
  13. január
  14. napja óta folyamatosan fennáll, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata semmis. Egyebek mellett kötelezte a ...1 „f. a.” alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a
  15. január
  16. napjától
  17. május
  18. napjáig a szülési szabadságra járó jövedelemkiesés címén 351.041 forintot. [3] A felperes
  19. novemberében heti 10 órás munkaviszonyt létesített ... munkáltatónál. [4] A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala
  20. április
  21. napján kelt, BE-02/12/2678-2/2018 iktatószámú határozatával a felperes gyermeke után járó csecsemőgondozási díjat a felperes ... foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel
  22. január 3-tól
  23. június 19-ig bruttó 1466,67 naptári napi alap figyelembevételével bruttó 1026,67 Ft naptári összegben állapította meg [5] A felperes
  24. január
  25. napján a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonya alapján – annak felszámolóján keresztül –, gyermeke jogán a
  26. november
  27. napjától
  28. május
  29. napjáig terjedő időszakra csecsemőgondozási díj iránti kérelmet terjesztett elő az alperes XIII. Kerületi Hivatala Egészségbiztosítási Osztálya, mint elsőfokú hatóságnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). [6] Az elsőfokú hatóság
  30. február
  31. napján kelt, BP-13/303/00126-3/
  32. számú végzésével a felperes kérelmét visszautasította az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  33. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  34. §

(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2020. augusztus 26. napján kelt, PBP/0204/01137-3/2020. számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. Döntését a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgálatások fedezéséről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbibakban: Tbj.) 4. §
  2. a)pontjában, 5. §
(1)bekezdés a) pontjában, 7. §
(1)bekezdésében,
  1. § b) pontjában,
  2. §
(1)bekezdésében, 41. §
(1a)bekezdésében, a Tbj. 14. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpontjában, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §
(1),
(1a),
(2),
(3)bekezdésében, 64. §
(5)bekezdésében, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  1. évi LXXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/
  2. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  3. §
(1)bekezdésében, az Ebtv. 61. §
(1),
(2),
(3),
(5)bekezdéseiben foglaltakra alapította. [8] Hivatkozott arra, hogy a „Bejelentett Személyek Jogviszony Adatai” elnevezésű nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, ezért a kérelem elbírálása során az abban foglaltakat kell figyelembe venni. A nyilvántartásban rögzített adatok szerint a Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 3 felperes
  1. január
  2. napjától
  3. október
  4. napjáig biztosítást megalapozó jogviszonyban állt a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál. [9] A felperes a szülés várható idejére (
  5. december 28.) tekintettel a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a ...1 „f. a.” foglalkoztató felszámolóján keresztül
  6. január
  7. napján nyújtotta be – elektronikus úton – az elsőfokú hatósághoz
  8. november 3.-i kezdettel. A kérelem elbírálása a fenti bírósági meghagyáson alapult, amely szerint a felperes a ...1 „f. a.” alperessel létesített munkaviszonya
  9. január
  10. napja óta folyamatosan fennáll, a ...1 „f. a.” a felperes munkaviszonya megszüntetésére irányuló jognyilatkozata semmis. A felperes
  11. október
  12. napján terjesztett elő első alkalommal a felszámolóhoz e-mailben elküldve olyan kérelmet, amelyet a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonyából csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentésnek lehet tekinteni, ezért ezt a napot kell az igénybejelentés napjaként figyelembe venni. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások számfejtésére használt informatikai rendszerben, illetve a rendelkezésre álló iratokban – a felperes fellebbezésében foglaltaktól eltérően – nem található
  13. szeptember
  14. napján benyújtott igény, ami azonban nem befolyásolja a csecsemőgondozási díj kérelem elbírálását, mivel a teljes kérelemre vonatkozó benyújtás határideje
  15. május
  16. napjával lejárt. [10] Az alperes kizárólag a BP-13/303/00126-3/
  17. számú elsőfokú döntést vizsgálta felül, a felperes ... foglalkoztatónál fennállt jogviszonyával kapcsolatos csecsemőgondozási díj iránti kérelem és az annak összegéről született döntés nem volt tárgya az eljárásnak. A felperes a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét elkésetten terjesztette elő, ezért az elsőfokú hatóság jogszerűen utasította vissza azt. A felperes keresete, az alperes védirata [11] A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Arra hivatkozott, hogy munkáltatója, a ...1 „f. a.” jogellenesen, várandóssága alatt és tudta nélkül megszüntette a munkaviszonyát
  18. október
  19. napján, ekkor veszélyeztetett terhesként táppénzen volt. A jogviszony megszüntetése miatt gyermeke gondozására tekintettel nem állt módjában csecsemőgondozási díjat („CSED”) és gyermek gondozási díjat („GYED”) igényelni. A hatóság
  20. márciusában előterjesztett kérelme alapján a csecsemőgondozási díjat csupán annak egy részében, ... foglakoztatónál
  21. novemberétől kezdőden fennálló, heti 10 órás munkaviszonyára tekintettel állapította meg, figyelmen kívül hagyta a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál
  22. január
  23. napja óta folyamatosan fennálló, teljes munkaidős munkaviszonyát, az Ebtv.
  24. §
(1)bekezdése és 61. §
(2a)bekezdése, 61. §
(5)és
(7)bekezdése, valamint a bírói gyakorlat (Mvf.10.506/2015/5.) alapján már gyermeke születésének és a csecsemőgondozási díj iránti első kérelme előterjesztésének időpontjában is jogosult volt a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló teljes munkaidős munkaviszonyára tekintettel csecsemőgondozási díjra. [12] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte, a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú bíróság ítélete Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 4 [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntését az Ebtv. 39/A. §
(1)és
(4)bekezdésében, 40. §
(1)bekezdésében, 61. §
(2),
(2a),
(5)és
(7)bekezdésében és a Tbj.
  1. §
  2. pontjában foglalt rendelkezésekre alapította. [14] Az ítélet indokolása szerint a per tárgya kizárólag az alperes
  3. augusztus
  4. napján kelt BP/0204/01137-3/
  5. számú végzésének bírósági felülvizsgálata. [15] Az elsőfokú bíróság szerint a csecsemőgondozási díjat több munkáltatónál fennálló jogviszony esetében munkáltatónként külön lehet és kell igényelni, az igényeket külön határozatokkal kell elbírálni. A perbeli ügy tárgya a felperes ...1 „f. a.” munkáltatónál fennállt munkaviszonya vonatkozásában igényelt csecsemőgondozási díjra jogosultság. Ezt nem érinti az a körülmény, hogy az alperes a felperes részére megállapított csecsemőgondozási díj tekintetében a felperes ...1 „f. a.” munkáltatónál megszűnt munkaviszonyát (a
  6. január
  7. napjától
  8. október
  9. napjáig fennállt, biztosítást megalapozó jogviszonyt) és a ... munkáltatónál fennálló jogviszonyt egyaránt figyelembe vette. [16] Az elsőfokú bíróság szerint az Ebtv.
  10. §
(2a)bekezdésében foglalt rendelkezések (az előkérdéstől függő igények elbírálásával kapcsolatos szabályok) akkor lennének alkalmazhatóak a felperes esetében, ha a ...1 „f. a.” munkáltatónál fennállt munkaviszonya tekintetében, 2018 márciusában az alperesnél joghatályosan benyújtotta volna a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét, továbbá igazolja, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt munkaviszonyának jogellenes megszüntetése tárgyában per van folyamatban. Ebben az esetben az alperes az eljárását a folyamatban lévő bírósági eljárásra tekintettel felfüggesztette volna, ami egyben a határidők nyugvását is jelentette volna. [17] A felperes első alkalommal
  1. október
  2. napján terjesztett elő a felszámolóhoz e-mail útján olyan kérelmet, amelyet a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonyából csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentésnek lehet tekinteni. Mindezek alapján az igénybejelentés napjaként ezt az időpontot lehet figyelembe venni, a teljes kérelem benyújtására nyitva álló határidő
  3. május
  4. napján lejárt; az alpereshez megküldött panaszlevelei nem tekinthetők csecsemőgondozási díj iránti kérelemnek. [18] Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes csecsemőgondozási díj iránti kérelmét az alperes nem elutasította, hanem a kérelmet visszautasította a késedelmes előterjesztés miatt, ezért a felperes által hivatkozott Ebtv.
  5. §
(7)bekezdése (a jogszabálysértő módon elutasított kérelemre, vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapítására vonatkozó szabály) ebben a perben nem értelmezhető, ebben a körben a felperes által hivatkozott kúriai döntés irreleváns. A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, valamint perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemére kihatóan sérti az Ebtv. 40. §
(1)és
(3)bekezdésében, 61. §
(2a)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 5 [20] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság az Ebtv. 61. §
(2a)bekezdését jogellenesen és a jogszabályi rendelkezés céljától eltérően értelmezte és alkalmazta, mert az Ebtv. 40. §
(1)és
(3)bekezdése alapján már gyermeke születésének és a csecsemőgondozási díj iránti első kérelme előterjesztésének időpontjában is jogosult volt a ...1 „f. a.” munkáltatónál fennálló, teljes munkaidős munkaviszonyára tekintettel csecsemőgondozási díjra, figyelemmel arra, hogy a jogerős bírósági meghagyása alapján munkaviszonya
  1. január
  2. napja óta folyamatosan fennáll. [21] Hangsúlyozta, hogy első alkalommal nem
  3. október
  4. napján nyújtott be csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentést tartalmazó kérelmet, hanem
  5. márciusában, azonban ekkor kizárólag a ... munkáltatóval fennálló,
  6. novemberében létesített munkaviszonyára tekintettel volt lehetősége CSED iránti kérelmet előterjeszteni, figyelemmel arra, hogy a ...1 „f. a.” munkáltatóval létesített munkaviszonyának folyamatos fennállását megállapító bírósági meghagyás
  7. szeptember
  8. napján emelkedett jogerőre. Munkaviszonya jogellenes megszüntetésétől a bírósági meghagyás jogerőre emelkedéséig terjedő időben minden tőle telhetőt megtett igénye érvényesítése érdekében, azonban a hatóságoktól nem kapott érdemi segítséget. [22] Az Ebtv.
  9. §
(2a)bekezdése helyes értelmezése szerint az első,
  1. márciusában előterjesztett kérelmet határidőben benyújtottnak kell tekinteni és érdemben el kell bírálni, mert a hivatkozott jogszabályi rendelkezés célja egyértelműen az, hogy a jogosultak ne essenek el a jogszabály szerint részükre járó pénzbeli ellátástól pusztán eljárási okokból, ha jogosultságuk a tárgyi időszakban fennállt. Az ettől eltérő értelmezés és/vagy alkalmazás mellőzése kiüresítené a jogszabályi rendelkezést és olyan méltánytalan döntést eredményezne, amely nem felel meg a jogszabály céljának, tekintettel arra, hogy a felperes önhibáján kívüli okból elesne egy olyan alapvető pénzbeli ellátástól, amelyre a hatályos jogszabályok alapján folyamatosan jogosult volt. [23] Az Ebtv.
  2. §
(7)bekezdése alapján az alperes köteles részére folyósítani az elmulasztott csecsemőgondozási díjat (illetőleg annak teljes összegét) kifizetni – a jogosultság 5 éven belüli megnyílására figyelemmel – a jogosultság teljes tartamára, a jogszabály alapján felperest megillető járandóság teljes összegéig, egyúttal köteles a csecsemőgondozási díj után járó késedelmi pótlék megfizetésére is (Mfv.III.10.506/2015/5.). [24] Az alperes ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását, a felperes perköltségben marasztalását, a korábbi nyilatkozataiban, a védiratban, az elsőfokú határozatban foglaltakra figyelemmel, mert a támadott ítélet [40]-[43] bekezdéseiben foglaltak teljes mértékben megfelelnek a hatályos jogszabályi előírásoknak. [25] Hangsúlyozta, hogy a felperes által hivatkozott, 2018. márciusában előterjesztett kérelem nem az ítélet tárgyát képező munkáltatónál fennállt munkaviszony alapján őt megillető csecsemőgondozási díjra vonatkozott. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [26] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiakban kifejtettekre figyelemmel – megalapozatlan. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül [Kp. 115. §
(2)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés]. Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 6 [28] A felperes a jogerős ítéletet azért tartotta jogszabálysértőnek, mert az elsőfokú bíróság eljárása során az ügy érdemére kihatóan megsértette az Ebtv. 40. §
(1)és
(3)bekezdésében, a 61. §
(2a)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [29] A felperes fellebbezésében az Ebtv. 40. §
(1)és
(3)bekezdésére hivatkozással, de – az ehhez fűzött okfejtés tartalmára figyelemmel – az igénye határidőben előterjesztettnek minősülése mellett érvel. A perben ugyan nem vitatta, hogy a felszámolóhoz előterjesztett kérelmet elkésetten terjesztette elő, azonban álláspontja szerint az alpereshez (
  1. januárjában és februárjában) előterjesztett beadványai a ...1 „f. a.” munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonya alapján határidőben előterjesztett kérelemnek minősülnek, illetve a ... munkáltatóval fennálló,
  2. novemberében létesített munkaviszonyára tekintettel előterjesztett CSED iránti kérelme egyidejűleg a ...1 „f. a.” munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonya alapján határidőben előterjesztettnek minősül. [30] A kérelemnek minősülő ügyféli nyilatkozat fogalmát az Ákr.
  3. §
(1)bekezdése egyértelműen meghatározza, amely szerint a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. [31] A kérelem megkülönböztetése más beadványoktól (panasz bejelentés, tájékoztatás, felvilágosítás kérés, közérdekű bejelentés, stb.) azért fontos, mert a kérelemre induló eljárások esetén (mint a perbeli esetben) csak a kérelemnek minősülő beadvány előterjesztésével keletkezik a hatóságnak eljárási kötelezettsége. [32] Kérelemre induló hatósági eljárások esetén, kérelem előterjesztésének hiányában a hatóság az eljárás lefolytatására, a döntés meghozatalára nem köteles. [33] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes első alkalommal
  1. október
  2. napján terjesztett elő a felszámolóhoz e-mail útján olyan kérelmet, amelyet a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonyán alapuló csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentésnek lehet tekinteni, azonban kérelmét elkésetten terjesztette elő. [34] A felperesnek az alpereshez (
  3. januárjában és februárjában) előterjesztett beadványai közül egyik sem minősül csecsemőgondozási díj iránti igényt tartalmazó kérelemnek, mert azok nem a hatósági eljárás lefolytatására, illetve a hatóság döntésére, hanem tájékoztatás, felvilágosítás kérésére irányultak, illetve a foglalkoztatóval szembeni panasz bejelentését tartalmazták, vagyis a felperes a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonya alapján csecsemőgondozási díj iránti joghatályos kérelmet a hatóságnál nem terjesztett elő, ezért a hatóság az eljárás lefolytatására és döntés meghozatalára nem volt köteles. [35] A felperesnek a ... munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján előterjesztett CSED iránti kérelme egyértelmű, annak tartalma alapján nem minősíthető egyidejűleg a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján előterjesztett csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentésnek (kérelemnek). A kérelem tartalma a benyújtásának időpontjában fennálló körülmények alapján vizsgálandó, és ez alapján megállapítható, hogy a munkaügyi bíróság a felperes ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonyát még nem állította helyre a kérelem benyújtásának időpontjában (a felperes de facto nem állt munkaviszonyban a kérelem előterjesztése időpontjában), vagyis a felperes szándéka ténylegesen nem irányulhatott a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonya alapján előterjesztett csecsemőgondozási díj iránti igénybejelentésnek. A felperes ezzel ellentétes tartalmú okfejtése meglapozatlan. [36] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy – kérelemre induló hatósági eljárások esetén – az Ebtv.
  4. §
(2a)bekezdésében foglalt rendelkezések (az előkérdéstől függő igények elbírálásával kapcsolatos szabályok) akkor alkalmazhatók, ha a fél a hatóságnál joghatályos kérelmet terjeszt elő (és a pénzbeli ellátás iránti kérelem elbírálására eljárás Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 7 indult). A felperes a ...1 „f. a.” foglalkoztatónál fennálló jogviszonya alapján csecsemőgondozási díj iránti joghatályos kérelmet határidőben nem terjesztett elő, ezért tekintetében ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók. [37] A felperes álláspontja szerint az Ebtv. 61. §
(7)bekezdésében foglalt (az utólagos kifizetésre vonatkozó) szabályt is alkalmazni kell a perbeli esetben, azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a hivatkozott szabály alkalmazásának is előfeltétele, hogy a fél a hatóságnál joghatályos kérelmet terjesszen elő. A felperes ezzel összefüggésben megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a Kúria Mfv.III.10.506/2015/
  1. számú határozata ebben a perben követendő, ugyanis a határozat tárgya a fél joghatályos kérelme alapján elbírált pénzbeli ellátással kapcsolatos, ezzel szemben a felperes joghatályos, csecsemőgondozási díjra (pénzbeli ellátásra) irányuló kérelmet – a fentiekben kifejtettekre tekintettel – nem terjesztett elő. [38] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel hatályában fenntartotta. Elvi tartalom [39] Kérelemre induló hatósági eljárások esetén, kérelem előterjesztésének hiányában a hatóság eljárás lefolytatására, döntés meghozatalára nem köteles. Záró rész [40] A pervesztes felperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3)és
(5)bekezdése alapján köteles a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes alperest megillető perköltség megfizetésére. [41] Az eljárás az Ebtv. 75/A. §-a alapján illeték- és költségmentes, ezért a felperes a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja alapján mentes a le nem rótt illeték megfizetése alól. A le nem rótt illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [43] A jogerős ítélet elleni további jogorvoslat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Kúria VII.Kfv.37.743/2021/5 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.