← Magyarország

M.70028/2022/14 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Sinkó & Bódis Ügyvédi Iroda (Cím1) nevében eljáró Dr. Bódis Károly ügyvéd által képviselt Felperes (Felperesi cím) felperesnek a Solt és Társai Ügyvédi Társulás (Cím2) nevében eljáró Dr. Horváth Henriette ügyvéd által képviselt Alperes (Alperesi cím) alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei, elmaradt munkabér megfizetése, írásbeli fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése ügyben indult perben meghozta az alábbi í t é l e t e t: A bíróság kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg felperes részére 1.488.846.(egymillió-négyszáznyolcvannyolcezer-nyolcszáznegyvenhat) forintot kártérítésként, valamint 1.333.500.- (egymillió-háromszázharmincháromezer-ötszáz) forint ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. A bíróság a viszontkeresetet elutasítja, és az alperes
  4. napján kelt fizetési felszólítását hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, az állami adó-és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 121.197.- (egyszázhuszonegyezeregyszázkilencvenhét) forint feljegyzett eljárási illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha a felek a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtják be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtottak volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III 2 engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] Tényállás A bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mfv.31.308/2021/
  5. számú végzése és az abban foglalt iránymutatás alapján megismételt eljárásban a felperes keresetlevele, alperes ellenkérelme és viszontkeresete, felperes személyes meghallgatása, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg. A felperes
  8. napjától állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel, betanított gépkezelő munkakörben. A munkavégzés helye Helység település, a felperes havi személyi alapbére bruttó 210.000.- Ft volt. Munkaköri leírással nem rendelkezett Alperes lakó- és nem lakó épület építésre szakosodott társaság, ügyvezetője Név
  9. A polisztirol gyártó üzem leírása szerint alperes a Helység településen lévő telephelyen EPS granulátumból formahabosított passzív ház hőszigetelő elemeket gyárt. A gyártási folyamat részeként a granulátumot gőzzel a térfogatának mintegy negyvenszeresére duzzasztják, majd nagy térfogatú silókban pihentetik egy napig, ezt követően szükség szerint másodszor is habosítják. Az EPS a silókból egy szállítórendszeren keresztül jut a formapréshez, ahol gőz és vákuum segítségével formahabosítják. A kész anyag vágás, szeletelés és marás után kerül csomagolásra. A felperes az üzem működési leírását megismerte, az erről készült iratot aláírásával látta el, valamint munkavédelmi oktatásban részesült. Az üzemben tanú1 volt az üzemvezető, tanú2 gyakorlati oktatóként a próbaüzem alatt a gépek használatát tanította be. A gépeket tanú2 folyamatos felügyelete mellett egyidejűleg három dolgozó működtette. Egyik alkalommal az üzem grafitos anyagból homlokzati polisztirolt tervezett gyártani. A gyártást tanú2 engedélyezte, amelyet az ő távollétében kezdtek meg. Megérkezésekor azt észlelte, hogy a gépbeállítás rossz volt, és emiatt nehezebb fajsúlyú termék került előállításra. A károkozásért a felperest hibáztatta. Felperes a károkozást nem ismerte el.
  12. napján az üzem udvarán daruval konténerek áthelyezésére került sor. A konténerek helyének kimérésében a felperes is részt vett, miközben szóváltásba keveredett tanú1dal, aki ezt követően közölte a felperessel, hogy azonnali hatállyal felmond neki. A felperes ezt követően a munkahelyéről eltávozott. tanú4 a felmondásról kézzel írt iratot készített, melynek keltezése
  15. napja volt. Alperes a felmondást a következőkkel indokolta: „Gondatlanul elhasznált anyagmennyiség. Hanyag munkavégzés. Munkavállaló gépkezelői munkáját súlyosan gondatlanul látta el. Az elpazarolt alapanyag százezres nagyságrendű kárt eredményezett, amelyet melegfelelő munkavégzéssel, odafigyeléssel elkerülhetett volna.” Alperes
  18. dátummal elkészített egy jegyzőkönyvet is, mely azt tanúsítja, hogy tanú1 a felmondást át akarta adni a felperesnek, aki az átvételt megtagadta. A jegyzőkönyvet tanúként tanú4 és tanú3 írta alá. A felperes
  21. napján Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III 3 szabadságon volt, orvosi kivizsgáláson vett részt. Az alperes nem fizette meg a felperesnek a
  22. május-június havi munkabérét. Az alperes
  25. napján kelt fizetési felszólítást küldött a felperesnek, melyben 206.200.- Ft összegű kártérítés megfizetésére kötelezte. A felperes
  28. napját követően már nem ment vissza a munkahelyére, a felmondásról iratot nem kapott,
  31. napján postai úton vette át a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratokat és igazolásokat. A felperes - jogi képviselője útján - peren kívüli egyezség céljából
  34. napján írásban kereste meg az alperest, aki erre nem reagált. [6] [7] [8] A felperes keresete, az alperes írásbeli ellenkérelme A felperes - jogi képviselővel eljárva -
  37. napján érkeztetett keresetlevelet terjesztett elő a Balassagyarmati Törvényszéken. Felperes az I. számú kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy a munkaviszonya
  40. napján jogellenesen szűnt meg, és ennek jogkövetkezményeként kérte alperes kötelezését bruttó 328.270.- Ft elmaradt jövedelem kártérítés jogcímén történő megfizetésére. A II. számú kereseti kérelmében a
  41. május havi munkabére bruttó 139.650.- Ft, június havi munkabére bruttó 53.500.- Ft, késedelmi kamatokkal növelt összegben történő megfizetésére kérte alperest kötelezni. III. számú kereseti kérelmében a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte. Továbbá a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáért folyamodott és perköltség igényt jelentett be. A felperes előadta, hogy az alperes által megküldött iratokból következtetett arra, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondást alkalmazhatott, tekintve, hogy felmondási idő nem volt, és közös megegyezésre sem került sor. tanú1 nem a munkáltatója volt, de intézkedését az ügyvezető utólagosan nyilvánvalóan jóváhagyta, mivel az igazolásokat ő írta alá. Jogi álláspontja szerint a felmondás az Mt.
  42. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjában meghatározott okok megjelölése és az írásbeliség hiánya miatt érvénytelen. Jogorvoslati kioktatásban nem részesült, ezért a bírósági eljárást hat hónapon belül volt jogosult elindítani. Az elmaradt jövedelem összegét 34 napra járó távolléti díjban határozta meg, 9.655.- Ft/nap összeg alapul vételével. Az elmaradt munkabért az alperes az Mt. 157. §
(1)bekezdése alapján lett volna köteles megfizetni. A fizetési felszólítás tekintetében előadta, hogy annak semmilyen előzménye nem volt, álláspontja szerint utólag, a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben keletkezett. Az alperes az ellenkérelemben a teljes kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszerű volt. A felmondás oka az volt, hogy a felperes
  3. napján, a polisztirol rossz előkészítésével elkövetett, valamint a teljes munkaviszonya alatt a hanyag gépkezelése miatt bekövetkezett károkozására tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy nem képes a munkáját elvégezni, arra alkalmatlan. Az Mt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára egyaránt hivatkozott. A betanítása megtörtént, és az alperesi munkavállalók is többször nyújtottak felvilágosítást a gép használatával összefüggésben, így a felperes pontosan tisztában volt a gép működésével és a megfelelő anyag eléréséhez szükséges beállításokkal. Előadta, hogy a felperes a munkaviszonyból származó kötelezettségét megfelelően úgy teljesíthette volna, ha a munkájára odafigyelve a megfelelő beállításokkal használja a gépet, kazánt, ahogyan ezt részére megtanították és többször is jelezték. A felperes súlyosan felróhatóan járt el. Az összegszerűség tekintetében előadta, hogy a felperes nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének. Az elmaradt munkabér vonatkozásában nem vitatta, hogy a munkabér nem került megfizetésre, azonban a felperes által okozott kár összegébe beszámította. A fizetési felszólítással az alperes az azonnali hatályú felmondáshoz vezető Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [9] 4 károkozások során keletkezett károkat kívánta érvényesíteni. Tanúként kérte meghallgatni tanú1ot, tanú2t, tanú3t és tanú4t. Továbbá perköltség igénnyel élt. Alperes becsatolta az üzem működésének a leírását, a munkavédelmi előírásokat, a felmondási okiratot, a jegyzőkönyvet és a fizetési felszólítást. A felperes a válasziratban előadta, hogy csak néhány órás elméleti oktatásban részesült, gyakorlati oktatás nem volt. Figyelmeztetésben nem részesült. A gyártó gépet több munkavállaló együtt kezelte, egyes munkafolyamatot más-más munkavállaló végzett, így az esetleges hibás gyártás nem róható fel egyetlen munkavállaló terhére. tanú2 művezető a gépbeállításokat többször anélkül módosította, hogy azt a munkavállalókkal megbeszélte volna. A felperes 2020. 06. 05. napján nem tartózkodott a munkahelyén, ezért a felmondás átadása sem történhetett meg, így az átvétel megtagadása sem, álláspontja szerint a valótlan tartalmú jegyzőkönyv utólag készült, és a felmondásról szóló irat nem tartalmaz felmondásra irányuló jognyilatkozatot. Az Mt. 161. § alapján vitatta, hogy az alperes jogosult lett volna a munkabérből történő levonásra. Előadta és igazolta, hogy a felperes 2020. 06. 09. napjától 2020. 09. 06. napjáig álláskeresési járadékban részesült, és 2020. 09. 07. napjától kereső tevékenységet végez. Tanúként kérte meghallgatni tanú5ot, tanú6t és tanú6t. A tanúk meghallgatására vonatkozó indítványát a felperes a perben nem tartotta fenn. [10] [11] [12] Az alperes viszontkeresete és a felperes írásbeli ellenkérelme Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 206.200.- Ft megfizetésére kérte felperes kötelezését. A tényállítást és a jogi érvelést az írásbeli ellenkérelemmel egyezően terjesztette elő. Ennek megfelelően a felperes által a polisztirol rossz előkészítésével okozott kár 161.200.- Ft (a továbbiakban: egyszeri károkozás), míg a kazán folyamatos helytelen felfűtéséből eredő kár 40 zsák pellet értéke, 45.000.- Ft (a továbbiakban: folyamatos károkozás). Tanúként kérte meghallgatni tanú1ot, tanú2t, tanú3t és tanú4t. A 15.000.- Ft viszontkereseti illetéket lerótta. A felperes a viszontkeresetre tett írásbeli ellenkérelmében a viszontkereset elutasítását kérte és perköltség igényt terjesztett elő. A tényállítást az írásbeli ellenkérelemre tett válasziratban foglaltakkal egyezően adta elő. Jogi érvelése értelmében az alperes az Mt. 179. §
(1)-
(2)bekezdése alapján nem tudta bizonyítani a károkozó magatartást és a kár összegét, ezáltal az okozati összefüggés sem állapítható meg. Alperes a válasziratban a tényállítását akként módosította, hogy a felmondás és a felmondás átvételének megtagadásáról szóló jegyzőkönyv keltének időpontja helyesen
  3. napja, tévesen jelölték meg
  6. napját. Az egyszeri károkozás időpontja pedig nem
  9. vagy
  12. napja, hanem az a felmondás előtt egy héttel történt. Alperes vitatta a felmondásra irányuló jognyilatkozatra tett felperesi álláspontot, arra hivatkozott, hogy a jognyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell megítélni, az irat pedig egyértelmű utalásokat tartalmaz a felmondásra. Egyébként a felperes maga is tudomásul vette a felmondást, mivel azt követően pár nappal álláskeresési járadékra jelentkezett. Előadta, hogy a felperes csak szóbeli figyelmeztetésben részesült, írásban nem. Észrevételezte, hogy a felperes egyszer sem jelezte, hogy nem tartja elégségesnek a tudását, további oktatást kérne, saját felróható magatartására azonban előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A viszontkereseti kérelem tekintetében előadta, hogy a felperes feladata volt a polisztirol előkészítése, illetve gyártása, és ezzel összefüggésben a gép megfelelő beállítása és kezelése. A károkozás kapcsán a gépeket egyedül felperes kezelte. Vitatta, hogy tanú2 a munkavállalók tudta nélkül módosította volna a beállításokat. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 5 Alperes szakértői bizonyítást indítványozott egyfelől annak megállapítására, hogy a megfelelő beállításokkal mennyivel több polisztirol készült volna el, és ennek mennyi lett volna a szokásos összege, másfelől annak megállapítására, hogy mennyi 40 zsák pellet piaci értéke. Előadta, hogy a termék áráról nem rendelkezik okirattal, és a pellet esetén pedig számlával. A viszontkereset és az ellenkérelem változtatása során alperes a következő többlet tényállítást tette. Felperes sokszor beleszólt olyan dolgokba, amihez nem értett, lázította a kollégáit és utasítást adott nekik, amelyből nem egyszer kára származott alperesnek. A felperes a per során a kártérítés összegét a Pp.
  13. §
(2)bekezdés alapján felemelte - a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás berekesztéséig - az Mt. 82. §
(2)bekezdés szerinti tizenkét havi távolléti díj összegére, 2.520.000.- Ft-ra. Elmaradt jövedelme
  3. napjáig 5.250.000.- Ft volt, melyből levonásba helyezte az álláskeresési járadék 286.650.- Ft-os összegét és a megkeresett munkabér 3.136.545.- Ft-os összegét. Mindezek figyelembevételével az elmaradt jövedelem összege 1.826.805.- Ft. Alperes a megismételt eljárásban az Mt.
  4. §
(2)bekezdésére és a 3/
  1. (III. 31.) KMK véleményre alapozott anyagi jogi kifogásként a bruttó összegnek a társadalombiztosítási járulékokkal csökkentett mértékét tartotta elfogadhatónak. A bíróság tájékoztatta a feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről. Az alperes volt köteles bizonyítani, hogy az azonnali hatályú felmondásban szereplő indokok valósak, a felperes a terhére rótt kötelezettségszegéseket elkövette, illetve azt is, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát a felperes kötelezettségszegéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napos szubjektív határidőn belül gyakorolta. Az Mt.
  2. §
(2)bekezdés alapján az alperes volt köteles bizonyítani, hogy a felperes a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével kárt okozott, mert nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Alperesre hárult a kár és az okozati összefüggés bizonyításának kötelezettsége. A bíróság a felek által tett bizonyítási indítványokból a tényállás megállapításához az alábbi okirati bizonyítékokat vette figyelembe: felperes munkaszerződését, az azonnali hatályú felmondást, jegyzőkönyvet a felmondás átvételének megtagadásáról, jelenléti íveket, kilépő iratokat, írásbeli fizetési felszólítást, az üzem működését bemutató oktatási anyagot, a munkavédelmi előírásokat, a peren kívüli egyezségi ajánlatot. A bíróság tanúként hallgatta meg tanú1ot, tanú2t, tanú3t és a megismételt eljárásban tanú4t. A bíróság a 3.M.70.066/2020/17/I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságát megállapította. A bíróság elsőként vizsgálta az igényérvényesítési határidő megtartását. Az Mt. 287. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontja alapján a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, és a fizetési felszólítással kapcsolatos igény érvényesítése iránt. „A felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával.” (Kúria Mfv.10.266/2019/10. [54] bekezdés) A felmondás közlésére 2020. 06. 04. napján szóban Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [21] 6 került sor, írásbeli közlése elmaradt, a fizetési felszólítást a felperes a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratokkal együtt, 2020. 06. 24. napján vette át. A keresetlevelet felperes 2020. 07. 24. napján nyújtotta be. Mindezekre tekintettel, a bíróság álláspontja szerint, az Mt. 287. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontja alapján a keresetindítási határidő megtartottnak tekintendő. A bíróság a bizonyítási eszközök együttes értékelése és mérlegelése alapján, a Pp. 279.§-a alkalmazásával a felperes keresetét az alábbiak szerint találta alaposnak, és a viszontkeresetet megalapozatlannak. A bíróság döntései és jogi indokai [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] Az I. számú kereseti kérelem tekintetében a bíróságnak egyfelől az azonnali hatályú felmondás érvényességéről; másfelől a jogszerűségéről vagy a jogellenességéről, és a jogellenesség jogkövetkezményeiről kellett döntenie. A perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a 2020. 06. 05. napjára keltezett, és ténylegesen 2020. 06. 04. napján megvalósult felmondás indokolása megfelel a világosság formai követelményeinek, az valós és okszerű volt. Bármelyik követelmény hiányában a felmondás jogellenes. Az alperesnek kellett bizonyítania azt is, hogy a munkáltatói intézkedés az azonnali hatályú felmondással szemben támasztott törvényi követelményeknek megfelel, azaz az abban megjelölt magatartásaival felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. A bíróság az alábbi jogszabályokat vette figyelembe. Az Mt. 64. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a munkaviszony megszüntethető azonnali hatályú felmondással. A
(2)bekezdés szerint a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. (MK 95.) Az Mt. 78. §
(1)alapján a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
  1. a)a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. b)egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
(2)Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. Az Mt. 82. §
(1)bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A
(2)bekezdés alapján a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. Az Mt. 172. §
(1)-
(2)bekezdése alapján a kártérítés összegének számításánál le kell vonni a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást, és amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] 7 társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni. Az Mt. 179. §
(1)bekezdés szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3)A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(4)Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5)A kár megtérítésére a
  1. §ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni. Az Mt.
  2. §
(2)bekezdése alapján a munkáltató - az
(1)bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. §
(1)bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A Pp. 521. §
(1)-
(2)bekezdése alapján, ha a felperes az Mt. 82. §
(1)bekezdése alapján kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, a keresetlevélben - a
  1. §-ban meghatározottakon túl - fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen, valamint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget. Ha a felperes az igényét az Mt.
  2. §
(1)bekezdésére vagy az Mt. 83. §
(3)bekezdésére alapította, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén - keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nélkül - a kereseti követelésének összegét felemelheti a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás berekesztéséig. A bíróság vizsgálta a felperes érvénytelenségi kifogását, és a következő megállapításokat tette. Az Mt. 22. §
(1)bekezdése alapján a jognyilatkozatot alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, amennyiben munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik. Az Mt. 22. §
(2)bekezdése és a
  1. § összevetése alapján a munkaviszony megszüntetésének alaki kelléke az írásbeliség, a
  2. §
(4)bekezdés alapján az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Az Mt. 15. §
(4)bekezdése szerint az azonnali hatályú felmondás a címzettel való közléssel válik hatályossá. Az Mt. 24. §
(1)bekezdés alapján az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az Mt. 20. §
(1)és
(3)bekezdése alapján a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] 8 jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. tanú1, tanú3 és tanú4 tanúk nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy a felmondás írásba foglalása a szóbeli közlést követően megtörtént, de az irat elkészülését felperes nem várta meg. Felperes a perben úgy nyilatkozott, hogy a kilépő papírok ügyvezető általi aláírására tekintettel a felmondást a munkáltató által jóváhagyottnak, és felmondási idő hiányában azonnali hatályú felmondásnak tekintette. A bíróság álláspontja szerint, mivel a felperes a munkahelyére ezt követően nem ment vissza, és 2020. 06. 09. napján álláskeresési járadékot igényelt, ezért az Mt. 22. §
(4)bekezdése figyelembevételével az írásbeliség hiányára alapozott érvénytelenségi kifogása alaptalan. A bíróság nem osztotta azon felperesi álláspontot, hogy a felmondásra vonatkozó jognyilatkozat az Mt.78. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjának megjelölése hiányában joghatás kiváltására nem alkalmas. Az Mt. 31. §-a kimondja, hogy a jognyilatkozatokra egyebekben, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik, a Ptk. 6:8. §-át kell alkalmazni. A felmondásról szóló irat a címében és a szövegezésében is tartalmazza az azonnali hatályú felmondásra történő utalást, ezért a bíróság jogi álláspontja szerint a Ptk. 6:8. §
(1)bekezdés alapján azonnali hatályú felmondásnak tekintendő. A bíróság ezt követően vizsgálta a felmondási okokat. Az azonnali hatályú felmondásról készült irat indokolása szerint a felmondás oka „gondatlanul elhasznált anyagmennyiség. Hanyag munkavégzés. Munkavállaló gépkezelői munkáját súlyosan gondatlanul látta el. Az elpazarolt alapanyag százezres nagyságrendű kárt eredményezett, amelyet megfelelő munkavégzéssel, odafigyeléssel elkerülhetett volna. A bíróság vizsgálta, hogy az azonnali hatályú felmondás megfelel-e a világosság-valóságokszerűség hármas követelményrendszerének. A világosság követelménye alapján a munkavállaló számára teljes mértékig nyilvánvalóvá és egyértelművé kell tenni, hogy a munkájára a továbbiakban miért nincs szükség. Az MK.
  1. számú állásfoglalás szerint nem szükséges a felmondási ok részletes leírása sem, hanem a körülményekhez elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. A munkáltatói intézkedés indoka világosságának követelménye megtartottságát nem általában, hanem a jognyilatkozat címzettje tudomása (tudattartama) alapján kell értékelni. (Mfv.10.466/2016/
  2. BH2017.348) Az MK
  3. számú állásfoglalás II. pontja alapján a munkáltatói felmondás abban az esetben fejezi ki világosan a felmondás okát, ha a felmondásban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem világos az az indokolás, amely nem öleli fel azokat a tényeket és körülményeket, amelyekből kitűnik, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs szükség, s így a munkavállalónak nem nyújt lehetőséget sem azok ellenőrzésére, sem a munkaügyi jogvitára való felkészülésére. Ilyen megítélés alá esik különösen a tartalmatlan, közhelyszerű indokolás. Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét a munkavállaló munkaköri alkalmatlanságára való puszta hivatkozás sem, ha nem tűnt ki belőle az a közelebbi konkrét körülmény, mely az alkalmatlanságot kiváltja. A bíróság kiemeli, hogy az írásbeli ellenkérelem előterjesztéséig felperes csak olyan iratoknak volt a birtokában, melyek a munkaviszony
  6. napján történt megszüntetését igazolták, így a munkaviszony megszüntetésének jogellenességére vonatkozó Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [43] [44] [45] [46] [47] [48] 9 érvelése az azonnali hatályú felmondás tartalmának megismerését követően terjedt ki az abban közölt felmondási okokra. A bíróság megállapította, hogy az alperes intézkedése a világosság követelményének a következők szerint nem felelt meg. Alperes a perben a felmondás részletes okait a következők szerint adta elő. Az írásbeli ellenkérelemben a felmondás okát a felperes által
  9. napján a polisztirol rossz előkészítésével elkövetett károkozásra, és a kazán korábbi helytelen felfűtésére alapította, míg a viszontválaszban (
  10. sz. irat) a felmondás napját a felperes által előadottak alapján
  13. napjára módosította, viszont a károkozás napját már nem kötötte a felmondás napjához, hanem azt megelőző +/- egy hétben jelölte meg. Alperes ezt követően, a perfelvételi tárgyaláson (
  14. sz. tárgyalási jegyzőkönyv) a felmondás napjára vonatkozóan új tényállítást tett, mely szerint vita volt a felperes és tanú4 között a konténerek átdaruzásakor, és ez eredményezte a felmondást. Mindezek alapján kijelenthető, hogy alperes a perben, a felperesi nyilatkozatok ismeretében bővítette tovább a felmondási okokat, valamint módosította a felmondás és a károkozás napját. A körülmények bizonytalanságát emeli ki tanú1 ellentmondásos nyilatkozata, mely szerint a tanú a károkozás másnapján a munkahelyen találkozott a felperessel és mondta neki, hogy „a daruval okozott elmérés is mennyibe került, óránként 15 e Ft/óra az órabére a darunak”. (
  15. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  16. oldal), ezzel szemben a meghallgatása elején azt mondta, hogy a felmondást követően nem találkozott felperessel (
  17. oldal). Felperes perben tett nyilatkozata alapján nem volt számára világos, hogy miért mondanak fel neki. A bíróság álláspontja szerint a hazaküldését megelőző vitából alappal következtethetett arra, hogy a felmondáshoz a rossz mérés vezetett. „Én arra gondoltam, hogy akkor kész, itt a madzag, nem jól volt mérve…mindenki mérőszalagról beszélt, de nálam nem volt mérőszalag.” (
  18. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  19. oldal). A perben nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a felmondás és annak konkrét oka tanú1 részéről elhangzott-e, ezt a jelenlévő tanú4 és tanú3 tanúk nem tudták alátámasztani. A világosság követelménye kapcsán a bíróság megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolásából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes pontosan mely okból kifolyólag szüntette meg azonnali hatállyal a felperes munkaviszonyát. Az indokolásban nem szerepelnek azok a konkrét tények, körülmények, amelyre az alperes az intézkedését alapította, ugyanis nem jelölte meg kellő pontossággal a felperes kötelezettségszegő magatartását, és az alperes által a perben kifejtett felperesi magatartások miatti felmondásra a daruzásnál történt eseményeket követően nem lehetett okkal következtetni. A bíróság kiemeli, hogy a „gondatlanul elhasznált anyagmennyiség” -el és „hanyag munkavégzés” -el történő indokolás önmagában túl általánosan megfogalmazott ahhoz, hogy a fenti jogszabályi követelményeknek megfeleljen. A valóság követelménye azt jelenti, hogy a felmondás okának objektíve igaznak kell lennie, és az intézkedéskor kell ténylegesen fennállnia. Alperes a perben tett nyilatkozata alapján az azonnali hatályú felmondást arra alapította, hogy a felperesi károkozásra tekintettel vált nyilvánvalóvá, hogy a felperes a munkájára alkalmatlan, vagyis a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, egyidejűleg olyan magatartást tanúsított, Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [49] [50] [51] [52] [53] [54] 10 amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. Alperes három károkozó magatartást jelölt meg. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megállapításához a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy a felperes kártérítési felelőssége az Mt.
  20. § alapján fennállt-e, ebben az esetben alapjául szolgált-e az azonnali hatályú felmondásnak. E körben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével kárt okozott, és a felperes súlyosan gondatlan magatartásával összefüggésben következett be az általa megjelölt kár. Az okozati összefüggést és a kár mértékét is az alperesnek kellett bizonyítania. A vétkességen alapuló munkavállalói kárfelelősségi alakzat megállapításának négy feltétele van: a munkavállaló kötelezettségszegése, vétkessége, a kár bekövetkezése, okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár között. Gondatlan az a kötelezettségszegés, amely során a munkavállaló előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság), vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja (hanyagság). A bíróság rámutat, hogy a felperes súlyos gondatlanságára vonatkozóan alperes nem tett többlet tényállítást és nem terjesztett elő bizonyítékot, bizonyítási indítványt. Az egyszeri károkozást alperesi tényállítás szerint felperes azzal követte el, hogy „a polisztirolt rosszul készítette elő, és az nehezebb lett, mint kellett volna, így túl kevés anyag készült el az alapanyagból (kevesebb, mint kellett volna, és kevesebb, mint lehetett volna). Amikor felperesnek könnyíteni kellett volna a súlyon, ő ennek ellenére nehezített. Amennyiben felperes megfelelően, az elvárható és a szakmai szabályoknak megfelelő módon járt volna el, úgy 10 m3-rel több készanyag került volna előállításra (ez esetben 14 kg/m3 súlyú lett volna a tömbösítés után az anyag). A polisztirol késztermék értéke 16.120.- Ft/m3, vagyis a felperes tevékenysége 16.120 x 10 =161.200.- Ft kárt okozott alperesnek” (írásbeli ellenkérelem 2-
  21. oldal). tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozatából megállapítható volt, hogy az alperes első alkalommal gyártott grafitos anyagból homlokzati célú terméket. Ezt a felperes is megerősítette, „ezt a szürkét akkor csináltuk először” (
  22. sz. jegyzőkönyv,
  23. oldal). A károkozás időpontját alperes nem tudta pontosan meghatározni, végleges tényállítása szerint az egyszeri károkozás nem a felmondás napját megelőzően egy héttel,
  26. napján, hanem +/- 3 nappal történt, így egzakt módon nem állapítható meg, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az Mt.
  27. §
(2)bekezdése szerint, a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gyakorolta-e. A következetesen érvényesülő bírói gyakorlat szerint a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor az azonnali hatályú felmondással élő fél teljeskörűen a birtokába jut az intézkedést megalapozó körülményeknek, vagyis a kötelezettségszegés tényéről, a vétkesség súlyáról, és a kötelezettségszegés mértékéről tudomást szerez (BH2000.76.). A bíróság felperesi vitatás hiányában, és tanú1, valamint tanú2 tanúk nyilatkozata alapján a határidőt megtartottnak fogadta el. Alperes a gyártás és a károkozás körülményeit az ellenkérelem változtatás során ismertette, a következők szerint. A polisztirol gyártása az alapanyag gőzzel való felduzzasztásával kezdődik, melynek mértékét az anyag gépen történő áthaladásának sebességével lehet szabályozni. Az alapanyag egy csiga segítségével jut a gépbe, ennek a fordulatszámát kell megfelelően beállítani ahhoz, hogy az alapanyag lassan vagy gyorsan haladjon át a gépben. Lassú haladás esetén ritkább és könnyebb, gyors áthaladás esetén sűrűbb és nehezebb termék Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [55] [56] [57] 11 keletkezik. Könnyű anyagnak tekintendő a 13-13,5 kg tömegű homlokzati polisztirol, nehezebbnek pedig a 20-21 kg tömegű lépésálló anyag. A gépkezelőnek a keletkezett anyag tömegét rendszeresen ellenőriznie kell. A konkrét esetben akkor hibázott felperes, amikor a csigát magasabb értékre állította, miközben alacsonyabbra kellett volna, és emiatt 75 m3 anyag helyett 60 m3 készterméket kaptak. Alperes kifejtette, hogy a kár valójában 15 m3 volt, de felperes kártérítési felelősségének korlátozottsága miatt csak 10 m3 kárt kívánt érvényesíteni. tanú1 tanú nyilatkozata szerint méltányosságból ő határozta meg a kárértéket. Felperes előadása, tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy a próbaüzem alatt álló berendezés használatában nem volt tapasztalat. tanú2, aki a gépet gyártó cég képviseletében volt jelen oktatóként, folyamatosan felügyelte a gyártást és a dolgozók munkáját, a dolgozók az ő utasításait követték. „Szinte mindig ott vagyok, amíg nem tudjuk normálisan kezelni a gépet.” (32. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 13. oldal). A perbeli adatokból megállapítható volt, hogy felperes a polisztirol gyártásban korábban tapasztalatot, gyakorlatot nem szerzett, ebben a munkakörben gyakorlatlannak számított. „Az adott munkakörre vonatkozó ismeretekkel nem rendelkező munkavállaló alkalmazásakor a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalót egyértelmű, a munkakörére vonatkozó utasításokkal lássa el, hiszen a feladatai megfelelő, szabályszerű ellátását is csak ebben az esetben kérheti tőle számon.” (BKT Mf.20.307/2015/6.) Az Mt. 52. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a munkavállaló köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Fentiek miatt a bíróság nem osztja azt az alperesi érvelést, hogy amennyiben a felperes a munkáját kellő hozzáértés nélkül végezte, az saját felróható magatartása, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Felperes személyes nyilatkozata, valamint tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy felperes elméleti és gyakorlati oktatásban és betanításban részesült, az oktatás folyamatos volt, azaz több alkalommal is elmondták a gép használatát (
  1. sz. jegyzőkönyv). tanú1 tanú úgy nyilatkozott, hogy mielőtt felperes a gépet kezelte volna, meggyőződtek arról, hogy tudja kezelni. tanú2 tanú elmondása szerint a felperes megpróbált minden egyes dolgot odafigyeléssel kezelni, mindent feljegyzett. Mindezek alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy felperes nem tudta volna elsajátítani a munkafolyamatot. tanú2 tanú nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a gyártást a tanú engedélyezte a dolgozóknak, így felperesnek is: „Úgy gondoltam, hogy rá lehet bízni.” A tanú a munka megkezdésekor nem volt jelen, érkezése után észlelte a hibás beállítást, mert a csiga a maximális, 10-es értékre volt állítva. Az Mt.
  2. §
(1)-
(2)bekezdés alapján a munkáltatónak kell bizonyítania a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegését. A bíróság kiemeli, hogy perbeli bizonyíték nem volt arra vonatkozóan, hogy milyen mennyiségű és minőségű alapanyagból, milyen gépbeállítással, milyen mennyiségű, súlyú és térfogatú készterméknek kellett volna elkészülnie, és ehhez képest a csiga 10-es értékre állítása hogyan befolyásolta az elkészült termék mennyiségét és súlyát. Továbbá arra sem volt adat, hogy az elkészült termék milyen mennyiségű, súlyú és térfogatú volt. A bíróság rámutat, hogy az üzemi leírás alapján a csiga és a gőz tolózárakkal szabályozható, hogy a granulátum mekkorára duzzad: „Ha az előhabosított EPS nehezebb, mint a gyártani kívánt anyag, akkor a csigán lassítani kell, vagy a gőzszelepet jobban meg kell nyitni.” Az üzemi leírással, tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozatával alperes nem támasztotta alá azt az állítást, hogy a csiga alacsonyabb értékre történő állítása esetén lehetett volna elérni a kívánt anyagsűrűséget. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [58] [59] [60] [61] [62] [63] 12 Mindezek alapján az alperes nem tudta sikerrel bizonyítani, hogy milyen konkrét kötelezettségét szegte meg a felperes azzal, ha 10-es értékre állította a csigát. A perben nem volt bizonyítási indítvány arra, hogy amennyiben a gyártást a felperes irányította, a vele együtt dolgozó munkavállalók részéről volt-e közrehatás a kár bekövetkezésében. tanú2 és tanú1 tanú nyilatkozatából tényként lehetett megállapítani, hogy az esetet az alperes nem vizsgálta ki, feljegyzés, jegyzőkönyv nem készült, a felperes kizárólagos felelőssége nem került megállapításra. Az összegszerűség tekintetében alperes szakértőtől kérte annak megállapítását, hogy ebben az esetben milyen beállításokat kellett volna alkalmazni. A „kisebb”, „nagyobb”, alacsonyabbra”, „magasabbra” kifejezések használatából arra lehet következtetni, hogy a pontos értéket alperes sem tudta meghatározni. A szakértői bizonyítást azért mellőzte a bíróság, mert álláspontja szerint a szakértő nem tudott volna állást foglalni abban a kérdésben, hogy a csiga 10-es értékre állításával felperes mekkora kárt okozott, és a megfelelő beállításokkal mennyivel több, és milyen értékű polisztirol készült volna el, illetve milyen gépbeállítással milyen súlycsökkentést vagy súlynövekedést lehet elérni, és ehhez képest milyen értékre volt állítva a csiga, tekintve, hogy nincsenek konkrétan lefektetett paraméterek a termék előállítása vonatkozásában. A szakértői vizsgálat elvégzéséhez hiányoztak a feltételek, mivel az alperes részéről semmilyen dokumentum nem állt rendelkezésre, és az elkészült terméket a saját vállalkozásában felhasználta. A bíróság az egyszeri károkozás, mint felmondási ok tekintetében megállapította, hogy sem a vétkes kötelezettségszegő magatartást, sem a kár összegét nem bizonyította alperes, az okozati összefüggés nem állapítható meg. A folyamatos károkozó magatartást alperes a következőkben határozta meg: „további 45.000.- Ft kár származott abból, hogy a felperes korábban is helytelenül használta a gépeket és a kazánt és ezen használat miatt a kazán használata során többletköltség keletkezett, ezen időszakban a gépet másra, megfelelő anyag gyártására is lehetett volna használni, amely az alperes részére ugyancsak kárt eredményezett, továbbá felperes hanyag gépkezelése miatt az „üresjáratok” miatt is többletköltség keletkezett”(írásbeli ellenkérelem
  1. oldal). Ezen felmondási ok körében a bíróság a BDT
  3. alapján megállapította, hogy a folyamatos kötelezettségszegésre tekintettel az azonnali hatályú felmondás gyakorlásának határidejét megtartottnak kell tekinteni. Folytatólagosan tanúsított magatartás esetén ugyanis a szubjektív határidő akkor kezdődik, amikor a magatartás véget ér. Alperes tényállítása szerint a károkozás a felperes teljes munkaviszonya alatt fennállt. A kötelezettségszegő magatartás bizonyítása körében tanú1 tanú úgy nyilatkozott, hogy a felperes szóban többször figyelmeztetésben részesült, hogy ne járassa üresen a kazánt, amely abból adódott, hogy a kazán az üzemidő végén nem lett leállítva, és emiatt felesleges gőzelőállítás történt, de ezek a figyelmeztetéssel járó esetek nem voltak jelentős súlyúak. A felperes személyes előadása alapján „mindenkinek volt üresjárata”. Ez alapján megállapítható, hogy a gyártás során a kazán „üresjárata” többször is előfordult. Alperes a károkozások időpontját és körülményeit nem rögzítette, a felperes vétkes károkozó magatartását tanú1 tanú nyilatkozata nem támasztotta alá. A keletkezett kár tekintetében alperes előadta, hogy a tényleges károkozás ebben az esetben is több volt az érvényesített 40 zsák pellet összegénél, de tanú1 tanú nyilatkozata szerint éppen azért nem összesítették, mert a felperes nem egyedül dolgozott a gépen. Alperes a kár összegének meghatározására is szakértő kirendelését kérte. A szakértő kirendelését mellőzte a bíróság, mivel alperes a keletkezett kárát semmilyen módon nem bizonyította, a tanúvallomások ezen tényt nem igazolták, így a pellet piaci értéke szakértővel sem határozható meg. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] 13 Mindebből a bíróság következtetése szerint nem állapítható meg, hogy felperes a kazán felesleges járatásával történő magatartásával az alperesnek 45.000.- Ft kárt okozott, okozati összefüggés nem áll fenn. A bíróság ezt követően a felmondás napján végzett daruzásnál elkövetett felperesi kötelezettségszegést vizsgálta. tanú1, tanú4, tanú3 tanúk egybehangzóan nyilatkoztak arról, hogy a felperes rosszul mérte ki a távolságokat. tanú1 tanú nyilatkozatából megállapítható, hogy a hibás mérésből kifolyólag alperest a többletköltségek miatt kár érte, azonban azt nem kívánta érvényesíteni. A bíróság a perben nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a konténerek helyének kimérése felperes gépkezelői feladatkörébe tartozott-e, erre vonatkozóan alperes bizonyítási indítványt nem tett. Mindezek alapján a munkaviszonyból származó kötelezettségszegés nem volt megállapítható, a munkavállalói kárfelelősség feltételei nem állnak fenn. A bíróság mindezek figyelembevételével egyik károkozó magatartás tekintetében sem állapította meg a felperes kártérítési felelősségét, így a felmondási okok nem valósak. A felmondás indoka okszerű abban az esetben, amennyiben abból elfogadhatóan arra lehet következtetni, hogy a munkáltatónál a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség. Ez teszi ugyanis megalapozottá a munkáltatói nyilatkozatot, amelynek célja a munkaviszony megszüntetése Az okszerűség követelménye kapcsán a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperesi magatartások a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegésének minősülnek-e, így alapul szolgálhatnak-e az Mt.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti intézkedés megtételére, illetve tanúsított-e felperes olyan magatartást, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, és ezáltal alkalmazható az Mt. 78. §
(1)bekezdés b) pontja. A lényeges kötelezettségszegés megállapítását követően vizsgálja azt a bíróság, hogy ezen kötelezettségszegés jelentős mértékűnek tekintendő-e. A perben nem volt vitatott, hogy a gép és a kazán kezelése felperesnek a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége volt. A daruzás során végzett mérés nem volt bizonyítottan munkakörbe tartozó feladat. A perben a bíróság úgy foglalt állást, hogy egyik károkozó magatartás sem volt felperesnek felróható, ezért nem állapítható meg a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős megszegése. A károkozó magatartások bizonyítottsága hiányában a munkáltatói intézkedés okszerűsége nem állhat fenn. A bíróság jogi álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondásban megjelölt felmondási okok nem valósak, nem okszerűek és összességében nem felelnek meg a világosság követelményének sem, ezért az erre alapított azonnali hatályú felmondás jogellenes. A bíróság a 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 4. pontja figyelembevételével kiemeli, hogy az ítélet rendelkező részében nem állapítható meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége. A felperes az elmaradt jövedelem iránti igényét az Mt. 82. §
(1)-
(2)bekezdésére alapította. A felperes az Mt. 521. §
(2)bekezdése alapján a kereseti követelés összegét a munkaviszony
  3. napján történt megszüntetése és
  6. napja között az Mt.
  7. §
(2)bekezdésében foglalt korlát figyelembevételével 12 hónapra járó, bruttó 5.250.000.- Ft összegben határozta meg. Alperes vitatta, hogy a felperes nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. A bíróság rámutat, hogy „A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a kárt okozó munkáltatót terheli a bizonyítás a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [72] [73] [74] [75] [76] 14 munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége körében” (Kúria Mfv.10.183/2015., Mfv.I.10.300/2016., Mfv.10.549/2016.). Alperesi indítványra a felperes igazolta, hogy álláskeresési járadékot vett igénybe, és munkaviszonyt létesített. E körben a felperes a 12 havi távolléti díj összegéből levonásba helyezte a felperes részére kifizetésre került bruttó 286.650.- Ft álláskeresési járadék, és a felperes által
  2. -
  4. időtartamban megkeresett bruttó 3.136.545.- Ft munkabér összegét. A felemelt követelés összegét így bruttó 1.826.805.- Ft-ban határozta meg, melyet 337.959.- Ft összegű, a 18,5% munkavállalói járuléknak megfelelő levonás terhel, így a bíróság az alperest bruttó 1.488.846.- Ft megfizetésére kötelezte. Alperes a II. számú kereseti kérelemben előterjesztett, elmaradt munkabér iránti igényt elismerte, ezért a bíróság
  7. napján a 3.M.70.066/2020/
  8. szám alatt részítéletet hozott, melyben kötelezte alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg felperes részére elmaradt munkabér jogcímén
  9. május hónapra bruttó 139.650.- Ft-ot,
  10. június hónapra 53.500.- Ft-ot, valamint a fenti összegek után
  13. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett félév első napján irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot. A részítélet
  16. napján jogerőre emelkedett. A III. számú kereseti kérelem és a viszontkereset tekintetében a bíróságnak azt kellett vizsgálni, hogy a felperes jogszerűen kötelezhető-e kártérítés megfizetésére egyrészt a polisztirol rossz előkészítésével, másrészt a kazán helytelen felfűtésével elkövetett károkozás miatt. A perben nem volt vitatott, hogy az alperes a fizetési felszólítást a munkaviszony egyoldalú megszüntetését követően állította ki és a kilépő iratokkal együtt küldte meg a felperes részére. A fizetési felszólítás indokolása szerint a 206.200.- Ft összegben megjelölt kártérítés a „gondatlanul elhasznált anyagmennyiség értéke”. Az Mt.
  17. §
(2)bekezdése alapján a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. §
(1)bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/
  1. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján, a
  2. január 1-jétől alkalmazandó 161.000.- Ft alapul vételével ez az összeg 483.000.- Ft, melyet az alperes által követelt összeg nem lépett túl. A munkaviszony jogellenes megszüntetése körében tett levezetés alapján alperes kétséget kizáróan nem bizonyította, hogy a 161.200.- Ft összegű kár a felperes károkozó magatartása által következett be, illetve azt sem, hogy a felperes munkaviszonya alatt termelődött, és 45.000.- Ft kár összegű felesleges gőz az ő károkozó tevékenysége miatt keletkezett volna. A bíróság kiemeli, hogy tanú1 és tanú2 tanúk nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy az egyszeri károkozásnál alperes is közrehatott a kár bekövetkezésében azáltal, hogy tanú1 tanú aznapra gyártást nem rendelt el, tanú2 tanú ennek ellenére engedélyezte, tudva, hogy a gyártáskor nem lesz jelen. Az elkészült termék értékének egy része megtérült azzal, hogy az alperes vállalkozásában felhasználásra került, a kár összegében alperes ezt nem érvényesítette. A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alperes nem tett eleget kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségének. A bíróság megállapította továbbá, hogy a
  5. napján kelt fizetési felszólításban megjelölt 206.200.- Ft összegű kár bekövetkezését, a felperesnek felróható kötelezettségszegő magatartással okozati összefüggésben keletkezett kárt alperes nem tudta bizonyítani, ezért az alperes jogszerűen nem tarthat igényt a kártérítés megfizetésére. A fizetési felszólítás Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III [77] [78] 15 hatályon kívül helyezése iránti kérelem alapos, ezért a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Alperes a Pp.
  6. §
(1)bekezdésének megfelelően, az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg terjesztette elő viszontkereset levelét, melyben az Mt.
  1. § alapján a felperes kötelezését kérte 206.200.- Ft megfizetésére. A tényállítást, a jogi érvelést és a bizonyítási indítványokat az írásbeli ellenkérelemmel, illetve annak módosításával egyezően adta elő. Ennek megfelelően a kért kártérítés a felperes egyszeri és folyamatos károkozó magatartásával okozott kár összege. A károkozó magatartásokat a bíróság a perben az azonnali hatályú felmondás jogellenessége körében vizsgálta. A bíróság megállapította, hogy a felperes kártérítési felelősségének Mt.
  2. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, ezért a bíróság a fentebb kifejtett indokolás, az abban foglalt tényállás és jogi minősítés figyelembevételével a viszontkeresetet, mint megalapozatlant, elutasította. A bíróság a pertárgy értékét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a részítéletben meghatározott 193.150.- Ft elmaradt munkabér és a munkaviszony jogellenes megszüntetése tekintetében a 1.826.805.- Ft kártérítés alapul vételével 2.019.955.- Ft összegben határozta meg. Felperes pernyertes, alperes pervesztes lett. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti 121.197.- Ft kereseti illetéket alperes köteles megfizetni. Az 1.Mf.31.308/2021/
  1. számú végzésben megállapított 167.661.- Ft illetéket alperes megfizette. A viszontkereset illetéke a 206.200.- Ft pertárgyértékre és az Itv.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel 15.000.- Ft, melynek megfizetésére pervesztességére tekintettel alperes köteles, melynek összegét alperes a per során lerótta. A bíróság az felperesi munkadíjat a benyújtott költségjegyzék és az azt alátámasztó megbízási szerződés alapján állapította meg. [79] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
  1. augusztus
  2. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Dr. Sándor Tiborné s.k. ülnök Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III 16 Kaszásné Márton Éva s.k. ülnök Z á r a d é k: A 3.M.70.028/2022/
  3. számú kiegészítő ítélet csatolva. Balassagyarmat,
  4. március
  5. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró, a tanács elnöke Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/
  6. szám
  7. A Balassagyarmati Törvényszék a Sinkó & Bódis Ügyvédi Iroda (Cím1) nevében eljáró Dr. Bódis Károly ügyvéd által képviselt Felperes (Felperesi cím) felperesnek a Solt és Társai Ügyvédi Társulás (Cím2) nevében eljáró Dr. Horváth Henriette ügyvéd által képviselt Alperes (Alperesi cím) alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei, elmaradt munkabér megfizetése, írásbeli fizetési felszólítás hatályon kívül helyezése ügyben indult perben meghozta az alábbi k i e g é s z í t ő í t é l e t e t: A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/
  8. szám alatti ítéletének rendelkező részét a következő
  9. bekezdéssel egészíti ki: „A bíróság a keresetet egyebekben elutasítja.” Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/14-III 17 A kiegészítő ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken elektronikus úton kell benyújtani. Indokolás [1] A bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.254/2022/
  10. számú végzése alapján a 3.M.70.028/2022/
  11. számú ítélete kiegészítéséről rendelkezett, mivel nem merítette ki teljeskörűen a kereseti kérelmet, és az 1.826.805.- Ft összegű kereseti kérelemmel ellentétben csak 1.488.846.- Ft-ról rendelkezett. [2] A bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, ugyanakkor a felek, közös beadványukban a polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (Pp.)
  13. §
(5)bekezdés b) pontja alapján a kiegészítő ítélet tárgyaláson kívüli meghozatalát kérték. [3] A fentiek alapján a bíróság az ítélet kiegészítéséről tárgyaláson kívül rendelkezett, és a felperes keresetét egyebekben elutasította. [4] A kiegészített ítélet ellen a fellebbezési jog a Pp. 365. §
(2)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
  1. március
  2. Dr. Kerekes Andrea sk. bíró, a tanács elnöke az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.028/2022/
  3. szám Dr. Sándor Tiborné sk. ülnök Kaszásné Márton Éva sk. ülnök 2.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.