Bt.1287/2023/6 – Kúria

(2)bekezdésébe ütközően az előkészítő ülésen beismerő, a tárgyaláshoz való jogáról lemondó terhelt esetében az erre irányuló mértékes indítványt meghaladóan közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kiszabott. A törvénysértés megállapítása és a törvénysértő büntetés megváltoztatása a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványa alapján. Kúria Bt.II.218/2022/6., Kúria Bt.II.688/2019/

1. (BH 2020.64.III.) Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bt.II.1.287/2023/
2. törvényességi jogorvoslat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
3. február
4. Az ügy tárgya: csalás vétsége és más bűncselekmények Terhelt: … Első fok: Komáromi Járásbíróság, 6.B.81/2022/14., ítélet, előkészítő ülés,
5. október 4., jogerő napja
6. október
7. Másodfok: Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a csalás vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Komáromi Járásbíróság 6.B.81/2022/
8. számú ítéletének a 2 (kettő) év közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáról szóló rendelkezése törvénysértő, ezért az ítélet e rendelkezését mellőzi. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I.
9. A Komáromi Járásbíróság a
10. október 4-én megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 6.B.81/2022/
11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett csalás vétségében [Btk.
12. §

(2)bekezdés a) pont], 2 rendbeli személyes adattal Kúria 2.Bt.1.287/2023/6-I 2 visszaélés vétségében [Btk. 219. §

(1)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért a terheltet halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg, továbbá 49.017 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában –
2. október 4-én jogerőre emelkedett. [3] II. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a legfőbb ügyész BF.1052/2023/
3. szám alatt nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján. [4] Az indítvány indokolása szerint a Komáromi Járási Ügyészség B.80/2020/

1. számon lopás vétsége és más bűncselekmények miatt emelt vádat a terhelttel szemben és a vádiratban indítványt tett az előkészítő ülésen a terhelti bűnösség beismerés esetére 1 év 6 hónap fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés kiszabására. Az ügyben a Komáromi Járásbíróság
2. október 4-én megtartott előkészítő ülésén az eljáró ügyész a mértékes indítványt annyiban módosította, hogy a bíróság a terhelttel szemben – bűnösség beismerése esetén – 49.017 forint vagyonelkobzás intézkedést is alkalmazzon, míg egyebekben azt változatlanul fenntartotta. [5] Ehhez képest a Komáromi Járásbíróság a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadása után az előkészítő ülésen kihirdetett ítéletében a terheltet 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte. [6] Az indítványozó utalt rá, hogy ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Álláspontja szerint így törvényt sértett az alapügyben eljárt bíróság, amikor az előkészítő ülésen tett, ügyész által nem indítványozott további büntetésként a terhelttel szemben 2 év közügyektől eltiltást is kiszabott. [7] Miután a törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható, a legfőbb ügyész – a jogorvoslat a törvényesség érdekében eljárás keretében – indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértést állapítsa meg, a jogerős ítéletet változtassa meg akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzze. [8] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [9] 1. A Komáromi Járásbíróság a 6.B.81/2022/14. számú ítéletét 2022. október 4-én, előkészítő ülésen hozta meg. Az ügyészség a vádiratban, majd az előkészítő ülés megkezdése után az eljáró ügyész indítványt tett a büntetés tartamára illetve intézkedés alkalmazására arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A terhelt a bűnösségét beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, és a bíróság a Be. 504. §

(3)bekezdése szerint elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [10] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a terheltet a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §

(4)-

(6)bekezdés]. [11] A Be. 565. §

(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §

(1)bekezdése Kúria 2.Bt.1.287/2023/6-I 3 alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. E rendelkezés alapján a bíróság számára az alkalmazható szankció korlátja a vádirat, illetve az előterjesztett indítvány tartalma. [12]

1. Mindezek alapján a következőkre mutat rá a Kúria. [13] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be.
2. § b) pont] a Be.
3. §

(2)bekezdésében felsorolt esetekben. E törvényhely d) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §

(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket sorolja fel, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben, a vádiratban, illetve a Be. 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása. [15] A Be. 649. §

(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosabb büntetés, illetve intézkedés fogalma kétségtelenül a súlyosítási tilalom (Be.

1. §) rendelkezéseihez kapcsolódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatályos szövegezés szerinti súlyosabb jogkövetkezmény Be.
2. §

(2)bekezdése szerinti tilalma azonosítható lenne a súlyosítási tilalommal. Ugyanis a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadása esetén a Be. 565. §

(2)bekezdése szerinti tilalom az irányadó, melynek lényege az, hogy ebben az esetben a terhelt terhére beterjesztett ügyészi fellebbezés által megnyílt súlyosítás korlátját kifejezetten a vonatkozó eljárási szabályok szerint előterjesztett konkrét ügyészi indítvány (vádirat) képezi. Ezzel szemben a Be.

1. §-ában szabályozott súlyosítási tilalom kizárólag a különböző eljárási fokon meghozott bírósági ítéletek, illetve az alap és a megismételt eljárásban hozott ítéletek viszonylatában értelmezhető. Ekként a súlyosítási tilalom nem azonosítható a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. [16] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése, és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását, és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadja, a fellebbezés folytán alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen (Be.
2. §). [17] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat azonban a Be.
3. §

(2)bekezdése szerinti súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. [18] Mindezek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség [Kúria Bt.II.218/2022/6.; Kúria Bt.II.688/2019/

1. (BH 2020.64.III.)]. [19]
2. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Komáromi Járási Ügyészség a B.80/2020/
3. számú vádiratában emelt vádat a terhelttel szemben. Az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra is, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét beismeri, a bíróság halmazati büntetésül vele szemben 1 év 6 hónap fogház végrehajtási fokozatú szabadságvesztést szabjon ki. [20] A Komáromi Járásbíróság a
4. október 4-én tartott előkészítő ülést, mely során az eljáró ügyész a vádiratban indítványozott mértékes indítványát fenntartva, azt azzal egészítette ki, hogy a terhelttel szemben 49.017 forint vagyonelkobzás alkalmazását is Kúria 2.Bt.1.287/2023/6-I 4 indítványozta arra az esetre, ha a terhelt beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról (6.B.81/2022/
5. számú jegyzőkönyv
6. oldal). [21] A terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, melyet követően a járásbíróság a Be.
7. §

(3)bekezdése alapján elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát (6.B.81/2022/14. számú végzés) és a Be. 504. §

(6)bekezdései alapján az előkészítő ülésen ítéletet hozott. Ítéletében a terhelt bűnösségét a vádirattal egyezően minősített bűncselekményekben megállapította, és vele szemben az ügyészség mértékes indítványában előterjesztett szankciókon túl mellékbüntetésként 2 év közügyektől eltiltást is kiszabott. [22] Ezzel viszont a járásbíróság túllépte az előkészítő ülésen, a Be. 502. §

(1)bekezdésben meghatározottak alapján előterjesztett mértékes ügyészi indítványt. [23] A Be. 565. §

(2)bekezdése a súlyosabb büntetés kiszabásának, illetve a súlyosabb intézkedés alkalmazásának tilalmát mondja ki, anélkül, hogy e kategóriák törvényi meghatározását megadná, szemben a hátrányosabb döntés fogalmával, amelyet a Be. értelmező rendelkezések között a 10. §

(3)bekezdésében rögzít. [24] A Kúria gyakorlata a Be. 565. §

(2)bekezdésének

1. január
2. napjától hatályos módosítását – a hátrányosabb helyett a súlyosabb büntetés és intézkedés tilalmának előírását – követően sem változott abban, hogy az e törvényhelyben szereplő „súlyosabb” büntetés továbbra sem azonosítható a – fent írtak szerint – kizárólag a fellebbezési jog kockázatmentes gyakorlását biztosító súlyosítási tilalom kapcsán meghatározottakkal (Be.
3. §). Ekként a Be.
4. §

(2)bekezdésének alkalmazásában súlyosabb az a büntetés vagy intézkedés, ami a terhelt számára hátrányosabb. [25] E rendelkezés tehát tágabb körben határozza meg a súlyosabb büntetés vagy intézkedés kiszabása tilalmának körét, mint a Be.

1. §-a. Ebből következik azonban az is, hogy ami a Be.
2. §-a szerint a súlyosítási tilalom szabályaiba ütközik, az bizonyosan súlyosabb büntetést vagy intézkedést jelent a Be.
3. §

(2)bekezdésének alkalmazásában is. [26] A Be. 595. §

(4)bekezdés

1. e)és
2. f)pontja szerint pedig a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, de az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést sem. [27] A súlyosabb büntetés fogalmába tehát nem csak az illik, ami nemében, végrehajtásának módjában vagy tartamában súlyosabb a kiszabott büntetéshez képes, hanem az is, ami az alkalmazott büntetési nemek számát tekintve is meghaladja azt. Ekként a Be. 565. §

(2)bekezdését is sérti, ha a bíróság az ügyész által a vádiratban vagy a Be. 502. §

(1)bekezdése szerint előterjesztett mértékes indítványban nem indítványozott büntetést szab ki. A jelen ügyben pedig ez történt. [28] Ezért a Komáromi Járásbíróság jogerős ítéletében megsértette a súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be. 565. §

(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetés nem szabható ki. Ez kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. [29] A teljesség érdekében megjegyzi a Kúria, hogy az indítvány elbírálása során nem volt vizsgálható az, hogy a konkrét ügyben a közügyektől eltiltás kiszabása anyagi jogi szempontból indokolt volt-e vagy sem. Az ügyészség „mértékes indítványa” kötelező korlátot szab a büntetéskiszabás elé, de nem érinti azt a követelményt, miszerint törvénysértő – a Be. 649. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata szerint felülvizsgálati okot képező – büntetés Kúria 2.Bt.1.287/2023/6-I 5 és intézkedés nem szabható ki, illetve nem alkalmazható. A büntetés vagy intézkedés azonban csak akkor törvénysértő, ha kiszabása, illetve alkalmazása a büntető anyagi jog kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő szabályába ütközik. [30] A Btk. 61. §

(1)bekezdése szerint a közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. E (mellék)büntetés kiszabása tehát nem kötelező minden szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt terhelttel szemben, hanem annak további, bírói mérlegelésen alapuló feltétele (a közügyek gyakorlására való méltatlanság) is van; ez a mérlegelés pedig már nem lehet felülvizsgálat tárgya {Kúria Bfv.I.5/2023/15. [52]}. [31] A büntetés tehát az eljárási szabálysértés kiküszöbölése esetén sem törvénysértő. [32] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 668. §

(1)bekezdése szerint tartott tanácsülésen eljárva – a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta, és a Be. 669. §

(1)bekezdés első fordulatának megfelelően megállapította, hogy a megtámadott határozat a terhelttel szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása tekintetében törvénysértő. [33] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. §

(2)bekezdése szerint akként orvosolta, hogy a jogerős ítélet megváltoztatásával – az előkészítő ülésen tett beismerésre figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány kereteit meghaladóan kiszabott – 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzte. [34] A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [35] IV. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be.
2. §

(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,

1. február
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró