A határozat elvi tartalma: A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.753/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt: terhelt1 Elsőfok: Nagykanizsai Járásbíróság, 5.B.49/2025/9., ítélet, bíróság elé állítás,
- március
- (jogerő:
- március 5.) Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Zala Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Zala Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.49/2025/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzi. Egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.753/2025/11-III 2 A Kúria elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén esetlegesen megfizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 49.662 (negyvenkilencezer-hatszázhatvankettő) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Nagykanizsai Járásbíróság a
- március
- kelt 5.B.49/2025/
- számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont]. Ezért őt 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év, Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.300 forintban határozta meg, továbbá megállapította a pénzbüntetés meg nem fizetésre esetére irányadó szabályokat. Rendelkezett a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről is. [2] Az ítéletet a kihirdetésekor a fellebbezésre jogosultak nyomban tudomásul vették, így az 2025. március 5. napján jogerőssé vált. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Zala Vármegyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 648. §
- a)pontjára és a 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítottan. [4] Az ügyészség álláspontja szerint az eljáró bíróság törvénysértően szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mivel az a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint az kiutasítás mellett nem alkalmazható. Figyelemmel arra is, hogy a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerint a terhelttel szemben a kiutasítás kötelező, arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a Nagykanizsai Járásbíróság 5.B.49/2025/
- számú ítéletét változtassa meg és mellőzze a pénzbüntetést. [5] A Legfőbb Ügyészség a BF.519/2025/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. Megjegyezte, hogy a kiutasítás büntetés a pénzbüntetéshez képest a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk.
- §
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés és nem fordítva. A BH 2017.
- és a BH 2020.
- számú eseti határozatokra utalással rámutatott, hogy amennyiben a pénzbüntetés kiszabása egyébként kötelező lenne, a kiutasítás feltételeinek fennállása esetén a kiutasítást és nem a pénzbüntetést kell kiszabni, a Btk.
- §
(6)bekezdés b) pontja szerinti tiltó szabálynak Kúria 1.Bfv.753/2025/11-III 3 ugyanis abszolút módon, és így a Btk. 50. §
(2)bekezdésének kötelező rendelkezésével szemben is érvényesülnie kell. [6] Mindezekre tekintettel a Zala Vármegyei Főügyészségével egyező indítványt tett. [7] III. A Zala Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a törvényben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés a), b) pont]. [9] A felülvizsgálati indítvány nem irányult a terhelt terhére, ezt meghaladóan pedig a tanács elnöke nem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülést tűzött ki és a megtámadott határozatot a Be. 659. §
(4)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket. [10] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak helye van. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §
(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [11] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [12] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.III.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [13] A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés [Btk. 33. §
(1)bekezdés d) pont] és a kiutasítás [Btk. 33. §
(1)bekezdés i) pont] is büntetési nem. [14] A Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja a két büntetés egymáshoz való viszonyát határozza meg, kimondja, hogy kiutasítás mellett pénzbüntetés nem szabható ki. [15] A Btk. 59. §
(1)bekezdése szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. [16] A Btk. 59. §
(2)–
(4)bekezdéseiben szabályozza a kiutasítást kizáró okokat, melyek a terhelt tartózkodásának jogcíméhez, időtartamához, az elkövetett bűncselekmény büntetési tételéhez, illetve a családi kapcsolataihoz kötődnek. [17] A Btk. 59. §
(3)bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő. [18] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikk
(1)bekezdése értelmében minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és Kúria 1.Bfv.753/2025/11-III 4 tartózkodáshoz. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §
(1)bekezdés a) pontja szerint Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának. [19] terhelt1 terhelt román, azaz egyúttal uniós állampolgár, így Magyarországon a törvény erejénél fogva rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával. [20] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ítéletben a járásbíróság a terhelt bűnösségét embercsempészés bűntettében állapította meg, amely büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, tehát a Btk. 59. §
(3)bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Az irányadó tényállás alapján megállapítható az is, hogy a Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdésében foglalt okok a kiutasítást szintén nem zárják ki. [21] A Btk. 50. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [22] A kiutasítás mellett azonban nem szabható ki pénzbüntetés. A büntetés célját, a büntetés kiszabására vonatkozó törvényi rendelkezéseket és az általános együttalkalmazási szabályokat szem előtt tartva a külföldi által haszonszerzés végett elkövetett bűncselekmény kapcsán is elsősorban azt kell eldönteni, hogy jogszerű és szükséges-e a kiutasítása, és amennyiben igen, akkor a kiutasítás, ha annak egyéb törvényi feltételei is fennállnak, szabadságvesztés kiszabása mellett sem mellőzhető és mellette pénzbüntetés nem szabható ki akkor sem, ha a pénzbüntetés kötelező alkalmazásának törvényi feltételei is fennállnak; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. akként rendelkezik, hogy a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés, és nem fordítva [Kúria Bfv.I.1627/2016/12. (BH 2017.285.I.), Kúria Bfv.II.978/2019/8. (BH 2020.132.), Kúria Bfv.I.598/2024/16.]. [23] Jelen esetben a terhelttel szemben a kiutasítás és a pénzbüntetés kiszabásának feltételei egyaránt fennállnak, azonban e büntetések együttesen nem szabhatók ki, a kiutasítás a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint elsőbbséget élvez. [24] Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben a kiutasítás mellett pénzbüntetést is kiszabott; ezzel a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont 2. fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [25] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [26] IV. A döntés elvi tartalma A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő; a kiutasítás a törvény szerint is elsőbbséget élvez, mivel a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés. [27] V. Ennek megfelelően a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzte. Egyebekben az ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [28] A Be. 856. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat Kúria 1.Bfv.753/2025/11-III 5 pénzbüntetés megfizetésére kötelezést nem tartalmaz. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [29] A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 664. § 2. mondatán alapul. [30] A Kúria ítélete ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; míg a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. [31] A Be.
- §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- február
- Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró