A határozat elvi tartalma: I. A kifogás nem tekinthető a választás eredménye elleni jogorvoslatnak. II. A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottságnak kell döntenie. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.VII.39.544/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A kérelmező: felperes1 cím1 A kérelmező képviselője: ügyvéd1 cím2 Az ügy tárgya: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság választási ügyben hozott 10/
- (XII. 16.) számú határozatának bírósági felülvizsgálata Rendelkező rész A Kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 10/
- (XII. 16.) számú határozatát megváltoztatja, és a kérelmező kifogását a egyéb1 Helyi Választási Bizottságához átteszi. A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kvk.39.544/2022/2-II 2 [1]
- dátum1 a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyiség1 időközi önkormányzati választást tartottak. [2] A kérelmező, aki a választáson polgármester-jelöltként indult,
- december 13-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottsághoz kifogást nyújtott be arra hivatkozva, hogy a választás során delegáltjai jogsértő magatartást tapasztaltak. Előadta, hogy már a választást megelőzően is próbálták befolyásolni a választópolgárokat. A választás napján autókkal, kisbusszal szállították őket a helyszínre. A választási helyiségben egyes delegáltak, illetve a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság elnöke bekísérték a szavazókat a fülkébe, ott megmutatták, kire adják le a voksukat és ezt meg is várták. Minderről végül jegyzőkönyv is készült, ami azonban eltűnt. Kérte elsődlegesen a választás eredményének megsemmisítését és a választás megismételtetését, másodsorban pedig azt, hogy a következő alkalommal külső megfigyelő, független választási bizottság és elnök felügyelje a választást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság határozata [3] A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a
- december 16-án kelt, felülvizsgálni kért határozatában a kérelmező kifogását a választás eredménye elleni jogorvoslatnak (fellebbezésnek) tekintette, és azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231.
(1)bekezdés d) pontja alapján. [4] Határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 224. §
(3)bekezdés c) pontjában előírt kötelező tartalmi elemet: a kérelmező személyi azonosítóját. A bírósági felülvizsgálati kérelem [5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának hatályon kívül helyezését kérte. [6] Előadta, hogy a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság tevékenysége, a választás napján elkövetett jogsértései ellen nyújtott be kifogást, nem pedig az eredmény ellen kívánt jogorvoslattal élni. A TVB a kifogását tévesen tekintette fellebbezésnek, és a Ve. 307/P. §
(1)bekezdését megsértve bírálta el. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kvk.39.544/2022/2-II 3 [7] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a Ve. 231. §
(4)bekezdésének megfelelően a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálta, és megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alapos. [8] A Kúria a Kvk.VI.37.524/2018/
- (KGD
- 141.) számú határozatában – a Kvk.VI.37.494/2018/
- és a Kvk.I.37.495/2018/
- számú határozatokban foglaltakat megerősítve – elvi éllel rámutatott: élesen meg kell különböztetni a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogást a választás eredménye elleni jogorvoslattól. Kifejtette: „[a] Ve.
- §-a alapján a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani. A Ve.
- §
(1)bekezdése értelmében pedig a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A két jogorvoslati formában eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Ha a kérelmező szerint ez kihat a választás eredményére is, fellebbezést kell benyújtania a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen, a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. (…) a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. §
(2)bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat során támadható és csak ezen jogorvoslat keretében van mód arra, hogy az eredmény megsemmisítésére és esetlegesen új eljárás elrendelésére kerülhessen sor.” {Kvk.VI.37.524/2018/2. Indokolás [14], [15], [18]} [9] E követendő jogértelmezés szerint a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. Ennek egyik oka az, hogy a kifogás előterjesztésekor rendszerint még nem áll rendelkezésre a választás eredményét megállapító határozat. A kérelmező kifogásának előterjesztésekor a választás eredménye rendelkezésre állt, ezért nem lett volna akadálya kifogás és fellebbezés együttes benyújtásának. A kérelmező egyetlen beadványt nyújtott be, amely a kifogásra és a fellebbezésre jellemző elemeket egyaránt tartalmazott. A Kúria korábbi gyakorlatának megfelelően a kifogásként előterjesztett beadványt kifogásként kellett volna elbírálni akkor is, ha ez fellebbezés hiányában a választás eredményére nincs kihatással. A kérelmező is ennek ismeretében terjesztette elő a kifogását, a felülvizsgálati kérelmében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a választás eredményét nem támadta jogorvoslattal. Alappal hivatkozott ezért a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a TVB a kifogását jogszerűen nem tekinthette volna fellebbezésnek. [10] A Kúria – a kérelmező által megjelölt Ve. 307/P. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottságnak kell döntenie. A TVB ezért a kérelmező kifogását nem vizsgálhatta volna, hatáskör hiányában érdemi vizsgálat nélküli elutasító határozatot sem hozhatott volna. [11] A Ve. 213. §
(1)bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A TVB akkor járt volna el törvényesen, ha a Ve. 213. §
(1)bekezdésének alkalmazásával a kifogást az arra hatáskörrel rendelkező választási szervhez tette volna át. Kúria VII.Kvk.39.544/2022/2-II 4 [12] Minderre tekintettel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. §
(5)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta (a kérelmező által kért hatályon kívül helyezésre a törvény nem ad lehetőséget), és a 213. §
(1)bekezdése alapján a kérelmező kifogását a egyéb1 Helyi Választási Bizottságához áttette. E választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben, a kifogás formai megfelelőségét is ebben az eljárásban kell vizsgálni. A döntés elvi tartalma [13] I. A kifogás nem tekinthető a választás eredménye elleni jogorvoslatnak. II. A szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról a helyi választási bizottságnak kell döntenie. Záró rész [14] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. §
(2)bekezdésére, 229. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)bekezdésére, 151. §
(1)bekezdésére és 157. §
(13)bekezdésére figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [15] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. §
(5)bekezdésében meghatározott mértékű, 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [16] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése kizárja. Budapest,
- december
- Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. Dr. Varga Zs. András s.k. Kúria VII.Kvk.39.544/2022/2-II előadó bíró 5 bíró