← Magyarország

Pfv.20579/2025/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Érdemben nem vizsgálható a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem a joggyakorlat egységessége érdekében vonatkozó indokolás tekintetében, ha a fél nem jelöl meg másodfokon jogerőre emelkedett határozatokat, amelyekkel a nem egységes joggyakorlatot igazolja, vagy ha nem mutatja be, miért kell tartani a joggyakorlaqttól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezaltál a jogegység megbomlásának a veszélyétől. II. Nem a felülvizsgálat engedélyezésére, hanem az ügy érdemére tartozik a tényállás megállapítása és a bizonyítékok értékelése. III. A jogerős ítéletnek a Kúria határozatától elvi jelentőségű jogkérdésben kell eltérni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.20.579/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Suba Ildikó bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda cím2 ügyintéző: Dr. Sasvári Attila ügyvéd) Az alperes: név2 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Szupuka Gabriella ügyvéd cím4 Az ügy tárgya: ajándékozási szerződés érvénytelensége, végrendelet érvénytelensége A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.256/2024/
  2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 2 Balassagyarmati Járásbíróság 9.P.20.687/2021/
  3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felperes 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését igényelheti. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A per előzményei [1] A felperes édesanyja a közjegyző által
  4. július 12-én készített okirattal – a saját részére holtig tartó haszonélvezeti jog egyidejű alapításával – az alperesnek ajándékozta a perbeli ingatlant. A közjegyző által
  5. november 28-án készített okiratban úgy végrendelkezett, hogy teljes ingó és ingatlan vagyonát kizárólag az alperes örökölje; a felperest és a perben nem álló másik gyermekét az örökségből kizárta, ez utóbbi gyermekét az öröklésből kitagadta. [2] A felperes által indított gondnokság alá helyezés iránti perben a ... Járásbíróság 1.P.20.643/2019/
  6. számú ítéletével a felperes édesanyját cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte, a másodfokú eljárásban bekövetkezett halála miatt azonban a ... Törvényszék 2.Pf.20.086/2024/
  7. számú végzésével a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye szerint a felperes édesanyjának az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan és teljes körűen hiányzott. [3] A Sz. Rendőrkapitányság előtt folyamatban volt .../282/2019.bü. szám alatt indult eljárásban kirendelt szakértő megállapította, hogy a felperes édesanyja
  8. évtől nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében az ajándékozási szerződés és a végrendelet semmisségének megállapítását kérte. A semmisséget az édesanyja belátási képességének a jognyilatkozatok megtételekor fennállt hiányára alapította, másodlagosan az ajándékozási szerződés és a végrendelet jóerkölcsbe ütközésére hivatkozott. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 3 [6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, megállapította, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy mivel a perben támadott jognyilatkozatok megtételekor a felperes édesanyja nem állt gondnokság alatt, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a jognyilatkozatok megtételekor belátási képessége ténylegesen fennállt-e. A perben kirendelt szakértő szakvéleményében kifejtette, hogy az ajándékozási szerződés és a végrendelet elkészítésekor a felperes édesanyjának megállapítható volt a szellemi leépülése, azonban akaratát mindkét okirat létrejöttekor képes volt kifejezni. Az elsőfokú bíróság értékelte a tanúvallomásokat is, köztük a jognyilatkozatokat írásba foglaló közjegyzőkét is, valamint azt, hogy az ajándékozás tényét a felperes édesanyja mind a gondnokság alá helyezési eljárásban, mind a büntetőeljárásban a kirendelt szakértők előtt elismerte. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása holtig tartó haszonélvezet fenntartása mellett történt, amit a bíróság megfontolt, ésszerű döntésként értékelt. A végrendelet kapcsán hangsúlyozottan vette figyelembe, hogy a felperes édesanyja különbséget tett két gyermeke között, az egyes ingóságokat, illetve festményeket cím és alkotó szerint, emlékezetből, tételesen megnevezte. E körülményeket úgy értékelte, hogy az „következetes döntést és végig gondolást mutat”. A belátási képesség vizsgálata körében a szakértő véleményén túl a korábbi eljárásokban keletkezett szakértői véleményeket is figyelembe vette, továbbá értékelte az orvosi iratokat, a közjegyzők nyilatkozatát és a felperes édesanyjának a
  9. október 8-i rendőrségi meghallgatáson rögzített előadását is. Kiemelte, hogy a felperes nem tudta bizonyítani a belátási képesség jognyilatkozat tételekor fennállt teljes hiányát. A felperes által felajánlott további bizonyítékok – különösen a Messenger üzenetek tartalma – csak annak bizonyítékául szolgáltak, hogy a felperes édesanyjának „belátási képessége fennálltát kétségessé tegye” bizonyos időszakokban. A kifejtetteken túl sem az ajándékozási szerződés, sem a végrendelet jóerkölcsbe ütközése nem igazolódott, ugyanis semmilyen adat nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az alperes a jognyilatkozatok megtételére csalárd módon vette rá a felperes édesanyját. Kiemelte: az sem volt bizonyított, hogy az alperes fizetett alkalmazott volt. Értékelte még az elsőfokú bíróság a felperes édesanyjának az alperessel, valamint a felperessel és családjával fennálló kapcsolatát, találkozásaik rendszerességét, kapcsolatuk mélységét. A DVD-n szereplő videofelvételt mellőzte a bizonyítékok közül a Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  11. §

(1)bekezdése alapján; ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy annak azért sincs jelentősége, mert a 6 perces felvétel önmagában nem bizonyítja a belátási képesség teljes hiányát. [7] A felperes és az alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a perköltség tekintetében megváltoztatta: kötelezte a felperest „540.000 forint + ÁFA” összegű elsőfokú perköltség megfizetésére, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú határozatot a felperes „297.000 forint + ÁFA” összegű másodfokú perköltség megfizetésére kötelezése mellett. Ítélete indokolásában rámutatott, hogy a másodfokú eljárásban a szakértő a DVD felvételt megismerte, szakvéleményét fenntartotta. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a szakértő a teljes peranyagot, a más eljárásokban készült szakértői véleményeket is vizsgálta, azokra hivatkozott is a szakvéleményében. Kiemelte: nem volt ellentmondás a szakvélemények között, hiszen a gondnokság alá helyezés iránti és a büntetőeljárásban is a felperes édesanyjának általános állapotát vizsgálták, míg a jelen perben a jognyilatkozatok megtételekor fennálló belátási képességét. Összességében a per érdemét érintően megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen rögzítette, a szükséges bizonyítást – a DVD per anyagává tételén kívül – lefolytatta és a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelve helyes döntést hozott. Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 4 A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes – egyazon beadványban 600.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetése mellett – felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte, a pertárgy értékét 5. 000.000 forintban jelölve meg. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [9] A felülvizsgálat engedélyezését a felperes a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata, valamint a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján kérte, jogszabálysértésként a Pp.
  1. §-át jelölte meg. Kérte a Kúriától, hogy a beadvány felülvizsgálati kérelemre vonatkozó részében részletesen kifejtett indokokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem részének tekintse, a felülvizsgálat engedélyezése iránti érveit pedig „összefoglaló jelleggel” sorolta fel. [10] A Pp.
  2. §
(3)bekezdésére alapított engedélyezés körében a Kúria Pfv.20.873/2023/
  1. számú közbenső ítéletére, és a Pfv.20.507/2022/
  2. számú ítéletére hivatkozott. Álláspontját három részben összefoglalva arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet eltér a Pfv.20.873/2023/
  3. számú közbenső ítélet [46] és [49] bekezdésében kifejtettektől, mert orvosszakértői kompetenciába tartozó kérdésben foglalt állást akkor, amikor „akként fogalmaz, hogy a felperes édesanyjának szellemi hanyatlásának foka, illetve rosszabbodásának mértéke, különösen az utóbbi években irreleváns kérdés a tárgyi jogvita elbírálásának a szempontjából”. Másrészt azt állította, hogy a jogerős ítélet eltér a Pfv.20.507/2022/
  4. számú ítélet [49] bekezdésében és a Pfv.20.873/2023/
  5. számú közbenső ítéletének [51]-[52] bekezdésében kifejtettektől. Az eltérést abban jelölte meg, hogy míg a hivatkozott kúriai határozatok szerint szakkérdésben az orvosszakértő rendelkezik a szükséges szakértelemmel, „az érintett személy” külvilág felé tanúsított viselkedésének megítélése szakkérdés, abban a kérdésben a közjegyző nem foglalhat állást. Ehhez képest a másodfokú bíróság ítélete alapjául fogadta el a jelen perben kirendelt szakértő megállapítását, miszerint az ügyben eljárt közjegyzők szakmai kompetenciával rendelkeztek a felperes édesanyja belátási képességének megítélése tárgyában. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet a Pfv.20.507/2022/
  6. számú ítélet [43] bekezdésében és a Pfv.20.873/2023/
  7. számú közbenső ítélet [43]-[44] bekezdésében kifejtettektől is eltér, előadva, hogy a gondnokság alá helyezési perben és a büntetőeljárásban kirendelt szakértő véleményéhez képest a jelen perben véleményt adó szakértő megállapításait úgy fogadta el aggálytalannak a másodfokú bíróság, hogy az előző kettővel kapcsolatban felmerült ellentmondásokat nem kísérelte meg feloldani, a bizonyítékokat tévesen, helytelenül értékelte. Hangsúlyozta, hogy iratellenes a megállapítás, miszerint a jelen perben kirendelt szakértő a teljes iratanyagot megvizsgálta, a DVD-n található üzenetváltásokat, hangfelvételeket, képet ugyanis nem vizsgálta. Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 5 A Kúria jogi indokai [11] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alapos. [12] A Pp.
  8. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálat kizártságának a Pp.
  1. §-a szerinti eseteiben a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyre az ennek megfelelő illetéket kell leróni. [13] A Pp.
  2. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem önálló, eltérő funkciójú kérelmek, a Pp. önállóan szabályozza a benyújtás helyét és határidejét [Pp. 410. §
(1)bekezdése és Pp. 412. §
(1)bekezdése], valamint a beadványok szükséges tartalmát [Pp. 410. §
(2)bekezdése és Pp. 413.§
(1)bekezdése], azzal, hogy a kérelmek célja, tartalma is eltérő: az engedélyezés iránti kérelemben a félnek azt kell alátámasztania, hogy a felülvizsgálat engedélyezésének oka [Pp. 409. §
(2)bekezdés] fennáll, a felülvizsgálati kérelemben pedig a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét kell igazolnia. [14] A két kérelem egy beadványba is belefoglalható, ez esetben viszont azokat szerkezetileg el kell különíteni: a felülvizsgálati kérelemre a Pp. 413. §
(1)bekezdése, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemre pedig a Pp. 410. §
(2)bekezdése az irányadó, azzal, hogy mindkét résznek önállóan is tartalmaznia kell a rá vonatkozó kötelező tartalmi elemeket (Kúria Pfv.VI.20.764/2020/
  1. megjelent: BH 2020.366.). [15] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem kötelező tartalmi elemeiről a Pp.
  2. §
(2)bekezdés
  1. a)–
  2. c)pontja akként rendelkezik, hogy bármelyik tartalmi kellék hiánya a Pp. 410. §
(4)bekezdése értelmében önmagában megalapozza a kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasítását, illetve kizárja az adott engedélyezési ok érdemi vizsgálatát (Kúria Pfv.VI.20.057/2020/2., Pfv.VII.21.288/2023/2.). [16] A Pp. 410. §
(2)bekezdés
  1. c)pont
  2. ca)alpont első fordulata szerint meg kell jelölni az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését. [17] A Kúria a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pont első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni, azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat (Kúria Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.I.20.307/2021/2.). [18] A Pp. 410. §
(3)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 413. §
(4)bekezdése alapján tartalmi hiányosság esetén hiánypótlásra nincs mód. [19] Az adott esetben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem a joggyakorlat egységének biztosítására vonatkozó részében érdemben nem volt vizsgálható, a felperes ugyanis nem jelölte meg azokat a másodfokon jogerőre emelkedett határozatokat, amelyek alapján értékelhető lenne az egységes joggyakorlat hiánya. A felperes azt sem indokolta, hogy miért tartja valószínűnek a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének veszélyét. [20] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nélkülözhetetlen tartalmi eleme valamennyi engedélyezési ok esetén a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 6 jogkérdés megjelölése [Kúria Pfv.21.323/2022/
  1. (megjelent: BH
  2. 71.)]. A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. [21] A Kúria a Pfv.20.873/2023/
  3. számú közbenső ítélet [46] és [49] bekezdéseiben a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvénynek (a továbbiakban: régi Pp.) a tényállás megállapítására és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó előírásával [
  5. §
(1)bekezdése] és a szakértő alkalmazására vonatkozó [régi Pp. 177. §
(1)bekezdése] előírásával kapcsolatban kifejtette, hogy a bíróság az általa aggályosnak minősített szakvélemény helyett szakkérdésben nem foglalhat állást. Ehhez képest a jogerős ítélet indokolása [13]-[14] pontjából is kitűnik, hogy a másodfokú bíróság jelen perben kifejezetten a szakvélemény alapján hozta meg határozatát, és a szakértő a szakvélemény elkészítésekor a más eljárásokban kirendelt szakértői álláspontokat is figyelembe vette. A felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárásban előzetesen azt kellene megállapítania a Kúriának, hogy a jogerős ítélet alapjául szolgáló szakvélemény aggályos volt, ez a kérdés azonban meghaladja a felülvizsgálat engedélyezésének kereteit (Kúria Gfv.30.536/2022/2.) és a felülvizsgálat érdemére tartozik. [22] A felperesnek a Pfv.20.507/2022/
  1. számú ítélete [49] bekezdésével és a Pfv.20.873/2023/
  2. számú közbenső ítélet [51]-[52] bekezdéseivel kapcsolatban előadott érvei azért nem vizsgálhatók érdemben, mert a két határozat hivatkozott bekezdéseiben a Kúria az egyedi ügyekben felmerült bizonyítékokat értékelte, elvi jelentőségű jogkérdésben nem foglalt állást. [23] A Pfv.20.507/2022/
  3. számú ítélet [43] bekezdésével és a Pfv.20.873/2023/
  4. számú közbenső ítélet [43]-[44] bekezdésével összefüggésben kifejtett engedélyezési indokokkal az egyedi tényálláshoz kötötten támadta a felperes a jogerős ítéletet; állítása szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat helytelenül mérlegelte, tévesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a jelen perben kirendelt szakvélemény nem ellentétes a más eljárásokban kirendelt szakvéleményekkel, a perbeli szakvéleményt aggálytalannak fogadta el, és a DVD-n található egyes bizonyítékokra vonatkozóan az indokolás iratellenességére is hivatkozott. A felperes ezen érvelésével szemben a Kúria hangsúlyozza, hogy a bizonyítékok értékelése nem a felülvizsgálat engedélyezése, hanem az érdemi felülvizsgálat körében vizsgálható (Kúria Gfv.30.536/2022/2.). [24] A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapján megtagadta, mivel az engedélyezési kérelem a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja tekintetében tartalmi hiányos volt, a Pp. 409. §
(3)bekezdését illetően pedig a felülvizsgálat érdemére tartozó mérlegelést kifogásolta. [25] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az 5.000.000 forint felülvizsgálattal vitatott értékre figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján 100.000 forint. A felperes megfizetett 600.000 forint eljárási illeték és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemre fizetendő illeték különbözetét, 500.000 forintot az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján az illetékes állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Erről az Itv. 81. §
(2)bekezdése alapján a Kúria határozatának megküldésével az elsőfokú bíróság értesíti az adóhatóságot. [26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. Budapest,
  1. június
  2. Kúria V.Pfv.20.579/2025/3 7 Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.