A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálat megtagadása az engedélyezési feltételek fennállásának hiányában. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.307/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: dr. F. Á. jogtanácsos Az I. rendű alperes: alperes1 A II. rendű alperes: alperes2 Az alperesek képviselője: Méhes-Horváth-Csernus Ügyvédi Iroda cím1 A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 43.Pf.630.315/2021/
- számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.307/2021/2 2 Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.P.85.432/2020/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes keresetében az I. rendű alperes és a felperesi jogelőd (a továbbiakban: felperes) között
- június 28-án létrejött kölcsönszerződésből eredő 4.079.457 forint tőke és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű, valamint a készfizető kezes II. rendű alperest. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, a jogalap vitatása körében a perbeli szerződés érvénytelenségére hivatkoztak. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Rámutatott, a perbeli szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázati tájékoztatás nem megfelelő, ennélfogva az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen. A szerződés részévé vált Üzletszabályzat 18.3.
- pontja a pénzügyi intézmény számára a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- §
(6)és
(7)bekezdése által előírt kockázatfeltáró nyilatkozat feltételeit nem meríti ki, figyelemmel az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-51/
- számú döntésére. [3] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Álláspontja szerint a felülvizsgálat engedélyezése a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, valamint azért szükséges, mert a jogerős ítélet eltér a Kúria közzétett határozatától [Pp.
- §
(2)bekezdés a) pont és
(3)bekezdés]. [4] Megsértett jogszabályhelyként az engedélyezés iránti kérelemben a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési okhoz kapcsolódóan az Alaptörvény 25. cikk
(1)és
(3)bekezdését. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdését, a Pp. 409. §
(3)bekezdése szerinti engedélyezési okkal összefüggésben pedig a Bszi. 163. §
(1a)és
(1b)bekezdését, valamint a Pp. 346. §
(5)bekezdését jelölte meg. Kúria VI.Gfv.30.307/2021/2 3 [5] A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja kapcsán azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben a 6/
- és a 2/
- PJE jogegységi határozatok valós tartalma nem érvényesült. Állította, hogy megfelelő tájékoztatást adott az alperes részére az ügylethez kapcsolódó árfolyamkockázatról, a vonatkozó szerződéses kikötések világosak és érthetők. A Pp.
- §
(3)bekezdése körében a felperes arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a világos és érthető megfogalmazás mércéjének megítélését illetően ellentétes a Kúria BH 2020.332., BH 2021.
- és BH 2021.
- számú eseti döntéseivel. [6] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel a felperes keresete és ezzel összefüggésben a felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg nem haladja meg az ötmillió forintot, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [7] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben a 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontja értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Minderre figyelemmel a Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kizárólag abból a szempontból vizsgálta, hogy az általa előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységességének biztosítására, valamint a Kúria közzétett határozatától eltérésre figyelemmel. [8] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés a) pontjában és a
(3)bekezdésben foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [9] Előrebocsátja a Kúria, hogy a Pp. 410. §
(2)bekezdés b) pontja az engedélyezés iránti kérelem tartalmával kapcsolatban valamennyi engedélyezési okra hivatkozás esetén érvényesülő, tehát generális követelményként rögzíti, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben többek között meg kell jelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével. A Pp. 410. §
(2)bekezdés c) pontja pedig részletezi az egyes engedélyezési okokhoz kapcsolódó további tartalmi követelményeket. A Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontjához kapcsolódóan a
(2)bekezdés ca) pontja kimondja, hogy a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozás esetén az engedélyezés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az engedélyezést megalapozó okokat, amelyek a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését. [10] Mindezekből következően abban az esetben, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a joggyakorlat egységének biztosítására alapítja, a felülvizsgálat engedélyezésének alapvető, kiinduló feltétele, hogy a fél egyrészt megjelölje az elvi jelentőségű jogkérdést a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével, másrészt hogy az így, hiánytalanul megjelölt jogkérdés releváns legyen a felülvizsgálattal támadott határozat szempontjából, ami azt jelenti, hogy ez a jogkérdés volt a tárgya az eljárásnak, illetőleg a jogvita eldöntése során ebben kellett volna állást foglalni. Kúria VI.Gfv.30.307/2021/2 4 [11] Az adott ügyben azonban ez a feltétel nem teljesült. A másodfokú bíróság azért utasította el a felperes keresetét, mert megítélése szerint az árfolyamkockázat viselését az alperesre hárító szerződéses kikötések nem voltak világosak és érthetők, emiatt e kikötések tisztességtelenek, így a perbeli kölcsönszerződés érvénytelen. A felperes a felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az érintett kikötések szerinte világosak és érthetők, a szerződés érvénytelenségének megállapítása ezért téves volt. Ez a hivatkozás jelenik meg az engedélyezés iránti kérelemben is. Az engedélyezés alapjaként megjelölt jogkérdés tehát az volt, hogy a felek között létrejött szerződésnek az árfolyamkockázatot az alperesre telepítő kikötései megfelelnek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének, vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. §
(1)bekezdésének mércéje szerint tisztességtelenek-e. A felperes azonban az engedélyezés iránti kérelemben a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési okhoz kapcsolódóan megsértett jogszabályhelyként az Alaptörvény 25. cikk
(1)és
(3)bekezdését, valamint a Bszi. 42. §
(1)bekezdését jelölte meg, a tisztességtelenség érdemi vizsgálatához szükséges adekvát jogszabályi rendelkezés, az rPtk. 209. §
(1)bekezdésének megjelölése sem felülvizsgálati kérelemben, sem az engedélyezés iránti kérelemben nem szerepel. A megjelölt jogszabályhelyek viszont a szövegesen előadott elvi jogkérdéssel nem állnak összhangban, e hivatkozások alapján a vonatkozó kikötések átláthatósága érdemben nem vizsgálható. A Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)pontja alapján ezért a felülvizsgálat nem engedélyezhető. [12] A teljesség kedvéért a Kúria e körben utal arra is, hogy a PK vélemény 1. pontja szerint a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. A fél kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében. [13] A felperes az árfolyamkockázat mibenlétével és viselésével összefüggő kérdésben maga sem állította a Kúria állásfoglalásának hiányát, és nem jelölt meg az előzőeknek megfelelő eltérő bírósági határozatot sem, ami a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében indokolná a felülvizsgálatot. Leszögezi a Kúria, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon kikötésének tisztességtelensége tárgyában, amelynek értelmében az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a 2/2014 PJE jogegységi határozatban, valamint az időközben jogegységi panasz eljárásban hozott Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozatban már állást foglalt, ez önmagában kizárja az
- a)pont első fordulatára való megalapozott hivatkozást. Az pedig, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős ítélet a jogegységi határozatoktól eltér-e, erre vonatkozó megfelelő hivatkozás esetén nem a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti engedélyezési okra hivatkozással, hanem a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján vizsgálható. [14] A felperes arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet ellentétes a Kúria BH 2020.332., BH 2021.
- és BH 2021.
- számú határozataival. Kúria VI.Gfv.30.307/2021/2 5 [15] A Kúria az előzőekben már utalt arra, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontja valamennyi engedélyezési okra hivatkozás esetében generális követelményként rögzíti, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben többek között meg kell jelölni az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével. A Pp. 410. §
(2)bekezdés c) pontja részletezi, hogy az egyes engedélyezési okokhoz kapcsolódóan milyen további tartalmi követelmények érvényesülnek. A Pp. 409. §
(3)bekezdéséhez kapcsolódóan a
(2)bekezdés cd) pontja kimondja, hogy Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén abban meg kell jelölni a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. [16] Mindezekből következően abban az esetben, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezését a Kúria közzétett határozatától történő eltérésre alapítja, a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél egyrészt megjelöli az elvi jelentőségű jogkérdést a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével, másrészt az így, hiánytalanul megjelölt jogkérdésben térnek el az általa hivatkozott, közzétett határozatok a felülvizsgálattal támadott jogerős határozattól. Az adott ügyben ez a feltétel nem teljesült az alábbiak szerint. [17] Az engedélyezés alapjaként megjelölt jogkérdés az volt, hogy a felek között létrejött szerződésnek az árfolyamkockázatot az alperesre telepítő kikötései megfelelnek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének, vagyis az rPtk. 209. §
(1)bekezdésének mércéje szerint tisztességtelenek-e. E jogkérdésben állította a felperes a Pfv.VI.20.861/
- (BH
- 332.), Gfv.VII.30.066/
- (BH
- 108.) és Gfv.VII.30.185/
- (BH
- 109.) számú határozatoktól, valamint a 2/
- PJE határozattól való eltérést. Az engedélyezés iránti kérelemben azonban a Pp.
- §
(3)bekezdése szerinti engedélyezési okhoz kapcsolódóan megsértett jogszabályhelyként a Bszi. 163. §
(1a)és
(1b)bekezdését, valamint a Pp. 346. §
(5)bekezdését jelölte meg, a tisztességtelenség érdemi vizsgálatához szükséges adekvát jogszabályi rendelkezés, az rPtk. 209. §
(1)bekezdésének megjelölése sem a felülvizsgálati kérelemben, sem az engedélyezés iránti kérelemben nem szerepel. A megjelölt jogszabályhelyek viszont a szövegesen előadott elvi jogkérdéssel nem állnak összhangban, e hivatkozások alapján a vonatkozó kikötések átláthatósága érdemben nem vizsgálható. A felülvizsgálat mindezekre tekintettel a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján sem engedélyezhető. [18] A kifejtettek értelmében a Kúria sem a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással, sem pedig a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérés miatt nem látta engedélyezhetőnek a felülvizsgálatot, következésképpen azt a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [19] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Kúria VI.Gfv.30.307/2021/2 6 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: