← Magyarország

Kf.700205/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a körzeti megbízott rendszeresen lát el a körzeti megbízotti működési körzetén kívül feladatokat, azok ellátásáért megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Kf.700.205/2024/

  1. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr-Szakszervezet (ügyintéző: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: jogi képviselő2 kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
  2. sorszám alatt) A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 5.K.700.083/2024/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes hivatásos állományú tagja az alperesnek, beosztása a helység1i Rendőrkapitányságon van, a helység2 működési körzetben körzeti megbízott beosztásban teljesít szolgálatot, egyúttal tagja annak a körzeti megbízotti csoportnak, melynek működési körzete további tizenegy települést ölel fel. A felperes a
  4. szeptember
  5. -
  6. július
  7. napjáig terjedő időszakban körzeti megbízotti beosztása ellátása mellett a működési körzetén (illetékességi területén) kívül Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.205/2024/5 [3] [4] [5] 2 rendszeresen látott el járőri beosztás feladatokat, járőrszolgálatot, TIK küldéseket, elővezetéseket és rendőri akciókat, átkíséréseket és előállított őrzéseket, kísérőőri beosztás feladatait, rendezvénybiztosításokat, határszolgálatot, vasúti különleges szerelvény biztosítását. A megbízási díj megfizetése iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  8. szeptember 1-től
  9. július
  10. napjáig terjedő időszakra bruttó 956.604 forint megbízási díj és annak
  11. március
  12. napjától számított késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  13. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés
  1. a)
  2. b)és
  3. c)pontjaira, valamint a Hszt.71.§
(5)bekezdésére alapította, megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. A keresetleveléhez F/
  1. szám alatt mellékelt kimutatásában szolgálati napokra lebontva megjelölte, hogy mely napokon látott el a körzeti megbízotti beosztása mellett, a működési körzetén belül nem körzeti megbízotti, illetve a működési körzetén, a csoport körzetén kívül szolgálati feladatokat. Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendszerszintűen, hanem eseti jelleggel látott el beosztásához nem tartozó feladatokat. Hivatkozott arra, hogy a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  2. (XII.9.) ORFK utasítás 25., 26., és
  3. pontjai, valamint a 60/2010 ORFK utasítás
  4. pontja alapján lehetőség van a körzeti megbízotti állomány elvonására. A felperesi kimutatás valóságtartalmát nem vitatta. Az ORFK utasítás
  5. pontjának c) alpontja alapján utalt arra is, hogy a keresettel érintett időszakban hatályban volt különleges jogrend – veszélyhelyzet – is lehetőséget teremtett a felperes elvonására, amely nem eredményezett az adott szolgálatban töltött munkaórák felénél nagyobb mértékben más beosztáshoz tartozó feladatellátást. Az ORFK utasítás 37., 44., 50.,
  6. pontjaira utalva kifejtette, hogy a körzeti megbízott munkája sokrétű, nehezen elhatárolható más rendőri beosztáshoz tartozó feladatoktól. A működési körbe nem tartozónak vélt feladatokat a felperes nem többletfeladatként, hanem a munkakörébe tartozó feladatellátás helyett hajtotta végre, amely megbízási díjjal nem ellentételezhető. Másodlagos ellenkérelme a megbízási díjigénynek az illetményalap 50 %-os mértékére történő mérséklésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes elvonásának többségét körzeti a tevékenységirányítási központtól származó küldések tették ki, melyek egyszeri feladatellátásra vonatkoztak, és a szolgálati idő elenyésző hányadát tették ki. A 33/
  7. (VI.16.) BM rendelet
  8. §
(2)bekezdése, és a 31/
  1. (VI.16.) BM rendelet
  2. §
(6)bekezdése, valamint a Hszt. 71.§
(4)és
(5)bekezdései alapján arra utalt, hogy a megbízási díj megállapításának fő szempontja a végzett feladattal való arányosság. Álláspontja szerint az illetményalap 75%-ában meghatározott megbízási díj eltúlzott, nem áll arányban a felperes által végzett feladatok mennyiségével. Hivatkozott arra, hogy a felperes által a keresetlevélhez csatolt kimutatás alapján megállapítható, hogy az elvonások során a felperes nem többletfeladatot látott el, hanem eredeti szolgálati feladatai helyett végzett más szolgálati tevékenységet. Az elvonások során végzett feladatok összefüggenek a felperes körzeti megbízotti feladataival, azok végzésében olyan mértékű elmaradást nem eredményezett, ami megalapozná az illetményalap 75 %-ában megjelölt megbízási díjigény jogosultságát. Utalt a Kúria Mfv.II.10.516/2017. számú döntésére, mely szerint, ha a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tartósan a beosztásához nem tartozó magasabb besorolású beosztást lát el, többletdíjazásra jogosult, amelynek mértékét az eljáró bíróságok a Hszt. 50. §
(4)bekezdésében foglalt korlátokon belül okszerű mérlegeléssel állapítják meg. Véleménye szerint a megbízási díj mértéke okszerű mérlegeléssel csak az illetményalap 50 %-os mértéke lehet. Hivatkozott a Kúria Mfv.II.10.692/
  1. számú eseti döntésére is, mely szerint a Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.205/2024/5 [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] 3 megbízási díjra való jogosultság akkor áll fenn, ha a beosztáshoz nem tartozó feladatkört a megbízási díjigény jogosultja hosszabb időn át tartósan látja el. Az alperes szerint a jelen esetben a felperes vonatkozásában a tartósság megállapíthatóságát befolyásolta a peres időszakban érvényben volt veszélyhelyzet. A Győri Törvényszék előtt megbízási díj megfizetése iránt tíznél több olyan eljárás indult, amelynek azonos a jogi és ténybeli alapja, ezért a Győri Törvényszék 5.K.700.122/2023/
  2. számú végzésével az eljárást az 5.K.701.208/
  3. számú eljárás (mintaper) jogerős befejezéséig felfüggesztette. A mintaperben a Győri Törvényszék 5.K.701.208/2022/
  4. szám alatt hozott ítéletében a felperes keresetének helyt adott, kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 1.072.556 forint megbízási díjat, és annak
  5. március
  6. napjától a törvényes kamatát, továbbá 93.628 forint perköltséget. Rendelkezett arról, hogy a perben feljegyzett 64.353 forint kereseti illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.700.436/2023/
  7. számú ítéletével a Győri Törvényszék 5.K.701.208/2022/
  8. számú ítéletét helybenhagyta. Ezt követően meghozott, fellebbezéssel támadott ítéletével az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 956.604 forint megbízási díjat, annak
  9. március
  10. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát és 47.830 forint perköltséget. Megállapította, hogy a perben feljegyzett 57.396 forint kereseti illeték az állam terhén marad. A keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (Kp.)
  12. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a mintaper eredménye szerint tárgyaláson kívül bírálta el, megállapítva, hogy jelen per a mintapertől sem jogi sem ténybeli szempontból nem különbözik. Ítéletének indokolásában ismertette a Hszt. 71.§
(1)és
(5)bekezdését, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII.9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 21., 22.,
  2. pontjait. Kifejtette, hogy az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok végzésére, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak, ez a felperes esetében a kísérőőri feladat kivételével – alperes által nem vitatottan – meg is történt. Kifejtette, hogy a felperesnek ez a munkavégzése nem értelmezhető úgy, hogy eredeti körzeti megbízotti beosztása helyett látott el más feladatokat, a peresített tárgyidőszakban ugyanis a felperest a körzeti megbízotti beosztása ellátása alól nem mentesítették. Az irányadó kúriai határozatok (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3) alapján rögzítette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest a megbízási díj akkor illeti meg, ha a kinevezés szerinti beosztásához nem kapcsolódó feladatkört többletfeladatként látta el. Jelentősége így annak a kérdésnek van, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthetőe. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelhető és külön ellentételezésre, megbízási díjra jogosít. Megállapította, hogy a felperes beosztása körzeti megbízott volt, azonban munkáltatói utasításra el kellett látnia az általa felsorolt feladatokat is. A peres felek egyezően adták elő, hogy a felperes a peresített tárgyidőszakban a keresetlevél mellékletében lévő táblázatban megjelölt mértékben és módon látta el a feladatát. Az alperes a felperest a szolgálati beosztásához (körzeti megbízotti) nem tartozó feladatkör ellátásával is megbízta a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, ezért a felperes a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerint jogosult az e §-ban meghatározott mértékű díjazásra. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.205/2024/5 [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 4 A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdése, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdése és a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdései alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes által az illetményalap 75 %-ában előterjesztett megbízási díjigény nem eltúlzott, figyelemmel arra, hogy az a jogszabályi lehetőség (50-200 %) középmértékétől elmarad, a felperes többletfeladat-ellátása a megjelölt időszakban a napi szolgálatteljesítési idő közel felében történt, a felperes körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak, az átkísérés kifejezetten tiltott feladat volt, továbbá figyelemmel a jelenlegi ár- és értékviszonyokra. Nem találta elfogadhatónak az alperes különleges jogrendre történő hivatkozását sem, mivel az alperes nem jelölte meg, hogy a felperes a különleges jogrenddel összefüggően milyen feladatot látott el. E körben utalt a Kúria Kf.VII.45.156/2021/4. számú ítéletére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdését, 26/2015. (XII.9.) ORFK utasítás 21. pontjának
  1. c)alpontját jelölte meg. Fellebbezése indokolása szerint a felperes nyilatkozata alapján megállapítható volt, hogy a körzeti megbízotti beosztásnál alacsonyabb besorolási és fizetési fokozatba sorolható beosztáshoz tartozó feladatellátásra az alapfeladat ellátása helyett került sor. A perrel érintett időszakban a veszélyhelyzet életben léte alatt különleges jogrend volt érvényben, ami lehetőséget teremtett a felperes elvonására, azonban az elsőfokú bíróság ezt figyelmen kívül hagyva hozta meg ítéletét. Változatlan tartalommal továbbra is fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett jogi álláspontját. A felperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokaira tekintettel. Kérte az alperes másodfokú perköltségben marasztalását is. Kiemelte, hogy a fellebbezés az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, nem adott elő olyan körülményt, amit az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. A fellebbezés hiányos, mert nem fejtette ki, hogy miért tartja a felpere által ténylegesen ellátott, a fellebbezésben nem vitatott feladatokat a felperes körzeti megbízotti beosztásába tartozónak. Nem vitatta, hogy a körzeti megbízotti beosztásnál a járőri alacsonyabb, hangsúlyozta viszont, hogy több tényező – az, hogy a járőr és egyéb feladatok ellátása ténylegesen komoly többlet terhet jelentettek, hogy a felperes több különböző feladatot látott el, hogy a többletfeladatok időben is jelentős terjedelműek volta, hogy az átkísérés a körzeti megbízott számára a KMB szabályzat 25.
  2. a)pontja alapján kifejezetten tilos volt – a jogszabályi minimumnál magasabb összegű megbízási díjat indokol. Utalt arra, hogy az alperes nem jelölte meg, hogy a felperes a különleges jogrenddel összefüggően milyen feladatot látott el. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdését, és a 26/
  1. (XII.9.) ORFK utasítás
  2. pontjának c) alpontját jelölte jogszabálysértésként, ezért a másodfokú bíróság ezeket a fellebbezési hivatkozásokat vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható
  1. a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,
  2. b)a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy
  3. c)a Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.205/2024/5 [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] 5 hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A jelen perben így az közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor, a körzeti megbízott a feladataitól mely esetekben és időre volt elvonható. Az alperes fellebbezésében a felperes által többletfeladatként megjelöl járőri feladatokkal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy körzeti megbízotti beosztásnál alacsonyabb besorolási és fizetési fokozatba sorolható beosztáshoz tartozó feladatellátásra az alapfeladat ellátása helyett került sor, ez a hivatkozása azonban alaptalan. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) is úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.
  1. 176/2021/
  2. szám, Kf.VII.45.184/2021/
  3. szám). A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/
  4. Kf.45.033/ 2022/6) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a többletfeladatokat a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte. A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. A Kúria több határozatában kifejtette azt is, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII. 45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az alperes a megbízási díj mértékét a fellebbezésében nem vitatta, a megbízási díj elsőfokú bíróság által megállapított, a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékével számított összegét a másodfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia [Kp. 100.§
(2)bekezdés b) pont]. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.205/2024/5 [29] [30] [31] [32] 6 Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával állapította meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. november
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.