Fkf.20/2023/14 – Pécsi Ítélőtábla

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. be)alpontja szerint minősül, illetve annak megállapításával, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 24.000 (huszonnégyezer) forint bűnügyi költség megfizetésére az állam részére. Indokolás I. [1] A Kaposvári Törvényszék a 2023. február 1-jén kelt 11.Fk.133/2022/19. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 164. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete, valamint a Btk. 370. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő lopás bűntette miatt 1 év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – elrendelése esetén – fiatalkorúak fogházában rendelte végrehajtani, illetve megállapította, hogy abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ezen túlmenően elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét, illetve rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Pécsi Ítélőtábla II.Fkf.20/2023/14/II [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség súlyosbításért, a szabadságvesztés és a felfüggesztés próbaidejének hosszabb tartamban történő meghatározása végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a vádlott terhére bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. A nyilvános ülésen előadott perbeszédében a védő a testi épség elleni bűncselekmény minősítésének kifogásolása mellett az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Az ügyészség által bejelentett fellebbezés – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 583. §

(3)bekezdés a) pontjában írt jogorvoslati kérelemnek felelt meg, miután az kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket kifogásolta. Ilyen körülmények között a másodfokú bíróság – figyelemmel a Be. 590. §

(3)bekezdésében írtakra – az elsőfokú bíróság ítéletének csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, oly módon, hogy nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította [Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont]. Mindez azonban nem képezte eljárásjogi akadályát annak, hogy a másodfokú bíróság a vádlott elítéléseire vonatkozó adatokat kiegészítse, miután a személyi körülményekhez tartozó és mérlegelő tevékenységet nem igénylő, pusztán adminisztratív módon megállapítható tények nem részei a támadhatatlan tényállásnak (BH 2015.

1. és BH 2019.
2. számú eseti döntés [29] bekezdése). Ezt meghaladóan a tényállásban észlelt nyilvánvaló elírási hibát is ki lehet javítani (EBD 2019.B.
3. és BH 2022.
4. számú eseti döntés III. pont). Ennek megfelelően a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottat a Siófoki Járásbíróság a
5. március 20-án kelt és a – Kaposvári Törvényszék 2.Bf.150/2023/
6. számú határozata folytán –
7. június 20-án jogerőre emelkedett 6.Fk.14/2023/
8. számú ítéletével 2 rendbeli jármű önkényes elvételének bűntette, 6 rendbeli lopás bűntette, lopás vétsége, hamis vád bűntette, 3 rendbeli zaklatás vétsége, ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége, valamint kábítószer birtoklásának vétsége miatt 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte és 2 év 8 hó javítóintézeti nevelését rendelte el. A vádlott e bűncselekményeket
9. február
10. és
11. augusztus
12. napjai között követte el, jelenleg ezen javítóintézeti nevelést tölti. A vádlott nagyapjának neve tanú3, így a tényállás [8] bekezdésében írtak szerint helyesen az ő születésnapját ünnepelték. [8] II. [9] A felülbírálat korlátozottsága ellenére ugyanakkor – a Be.
13. §

(5)bekezdése értelmében – vizsgálni kellett azon eljárási szabályok megtartását, melyek megsértése esetén a Be. 607. §

(1)bekezdése, a Be. 608. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, illetve azt is, hogy helytálló-e a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezés. Ezen kívül hivatalból kellett dönteni az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is [Be. 590. §

(7)bekezdés]. A másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, mely az ügy érdemi elbírálását akadályozta, illetve kizárta volna. Törvényes a vádlott büntetőjogi felelősségére vont [10] Pécsi Ítélőtábla II.Fkf.20/2023/14/II [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 3 következtetés és – kisebb pontosítás mellett – a cselekményeinek a minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. Az irányadó tényállás szerint a nyolc centiméter pengehosszúságú késsel, közepes erővel ejtett szúrás a sértett mellkasának jobb oldalát érte és az elülső hónaljvonalban nyolc napon túl gyógyuló sebzést okozott. Ez akár – életveszélyes sérülést előidézve – a mellüregbe is hatolhatott volna, mely lehetséges következmény mindössze a szerencsés véletlen folytán maradt el. Ilyenkor – ahogyan arra az elsőfokú bíróság is utalt – a cselekmény nem a ténylegesen bekövetkezett eredmény, hanem a súlyosabb, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleteként értékelendő. Az életveszélyes sérülés keletkezésének lehetőségébe a vádlott belenyugodott, így az eredmény tekintetében eshetőleges szándék terhelte. A megvalósított lopás elkövetési tárgya kisebb értékű nemesfém volt. Ezért a vagyon elleni bűncselekménye pontosan a Btk. 370. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdés

1. b)pontjának
2. be)alpontja szerint minősülő lopás bűntette. Elmaradt az alkalmazható büntetési tételkeret megjelölése. A tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorú vádlottal szemben – figyelemmel a Btk. 109. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés c) pontjára – a Btk. 81. §

(1)-

(3)bekezdése alapján kiszabható halmazati büntetés egy hónaptól hét év hat hónapig terjedhet. Ennek a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti középmértéke három év kilenc hó tizenöt nap. A büntetőjogi jogkövetkezményeket befolyásoló tényezőket az elsőfokú bíróság pontatlanul tárta fel. Enyhítő körülmény a ténybeli beismerő vallomás, a vagyon elleni bűncselekmény tekintetében az okozott kár megtérülése, valamint a testi épség elleni bűncselekmény kísérleti szakban maradása. Ez utóbbit azonban árnyaltan szükséges megítélni, mivel a vádlotti magatartás befejezett volt, a súlyosabb eredmény tőle függetlenül – a véletlennek köszönhetően – maradt el. A bűncselekmények

1. szeptember 4-ei és 12-ei elkövetésének időpontjában a vádlott nem volt büntetve, de próbára bocsátás hatálya alatt állt. Büntetlenségének – fiatalkorúságára visszavezethetően – nincs nyomatéka, ugyanakkor a kifogásolható életvezetése a terhére értékelendő, így az, hogy a bűncselekményeit próbára bocsátás, illetve büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg. Ehhez hasonlóan súlyosító az ittas bűnelkövetés. Két határozott ideig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határa – az aszperáció szabályainak megfelelően – a magasabb büntetési tétel felével emelkedik. Ilyenkor a bűnhalmazat súlyosító körülményként történő figyelembevétele ugyanannak a körülménynek a kétszeres értékelését jelentené, ezért az arra való utalást a másodfokú bíróság mellőzte. Ilyen körülmények között a javítóintézet rendjébe beilleszkedő, annak működésében motiváltan közreműködő vádlottal szemben a Btk.
2. §

(1)bekezdésében megfogalmazott célok eléréséhez az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezmények maradéktalanul megfelelnek. Az alkalmazható tételkeret alsó határához közelebb eső, a középmértéktől messze elmaradó tartamú és végrehajtásában rövidebb próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel a vádlott helyes irányú fejlődése biztosítható, így sem a büntetés tartamának, sem a felfüggesztés próbaidejének a megváltoztatására nincs törvényes indok. Következésképpen az ügyészség jogorvoslati kérelme, súlyosbításra irányuló fellebbezése nem volt megalapozott. A Btk. 119. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt a fiatalkorú vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. Határozatának indokolásában – a [20] bekezdésben – az elsőfokú bíróság helyesen ezt a terminológiát használta, Pécsi Ítélőtábla II.Fkf.20/2023/14/II [21] [22] 4 ugyanakkor az ítéletének rendelkező részében ettől eltérően fogalmazott és a szóban forgó intézkedést elrendelte. Ezt helyesbíteni kellett. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján – azzal hagyta helyben, hogy pontosította a vagyon elleni bűncselekmény minősítését és megállapította, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 613. §

(1)bekezdésén alapul. P é c s,

1. szeptember
2. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Kaposvári Törvényszék 11.Fk.133/2022/
3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Fkf.II.20/2023/
4. számú végzése folytán a
5. évi szeptember hó
6. napján jogerőre emelkedett. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke