Bf.83/2020/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont), 2 rb társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/ és bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont), 86 rb társtettesként elkövetett csalás vétsége (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont) és 10 rb társtettesként elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette (Btk. 423.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont). A vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés 1 (egy) év 6 (hat) hónap. A terhelt

1. október
2. napjától
3. december
4. napjáig letartóztatásban volt,
5. február
6. napjától
7. szeptember
8. napjáig bűnügyi felügyelet alatt állt. A szabadságvesztés-büntetésbe a
9. október
10. napjától
11. december
12. napjáig letartóztatásban töltött időt kell beszámítani. A vagyonelkobzás összege helyesen: 277.195 (kettőszázhetvenhétezer-százkilencvenöt) Ft. Kötelezi Terhelt1 I.r. vádlottat, hogy fizessen meg ezen ítélet jogerőre emelkedését követően 15 (tizenöt) nap alatt sértett41 (Cím120) magánfélnek 120.000 (százhúszezer) Ft, sértett49 (Cím121) magánfélnek 15.500 (tizenötezer-ötszáz) Ft, sértett97 (Cím98) magánfélnek 20.500 (húszezer-ötszáz) Ft, sértett80 (Cím123) magánfélnek 78.000 (hetvennyolcezer) Ft, sértett26 (Cím124) magánfélnek 20.000 (húszezer) Ft kártérítést és a Magyar Államnak 15.000 (tizenötezer) Ft eljárási illetéket. Egyebekben helybenhagyja. Indokolás [1] A Székesfehérvári Törvényszék
13. szeptember
14. napján kihirdetett 31.B.18/2019/
15. számú ítéletével Terhelt1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 12 rb csalás bűntettében (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont), 2 rb csalás bűntettének kísérletében (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 2 bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont), 85 rb csalás vétségében (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont) és 10 rb információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettében (Btk. 423.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont). [2] Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy az I.r. vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az I.r. vádlott által letartóztatásban töltött időt, továbbá vele szemben 379.490 Ft vagyonelkobzást rendelt el. [3] Elrendelte a Székesfehérvári Járásbíróság 3.B.489/2015/6. számú ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. [4] A bíróság a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség B.I.5042/2017/3-I. számú vádiratában foglalt cselekményekkel összefüggésben az I.r. vádlottat a 2 rb csalás vétsége (Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pont) és 2 rb személyes adattal visszaélés vétsége (Btk. 219.§

(1)bekezdés a/ pont) miatt emelt vád alól felmentette bizonyítottság hiánya okán. A magánfelek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. [5] Rendelkezett a lefoglalt bűnjelek további sorsáról és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. [6] Az ítélet ellen Terhelt1 I.r. vádlott védője 3 napi gondolkodási idő eltelte után, törvényes határidőn belül jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért. [7] A felmentő rendelkezések tekintetében senki nem élt jogorvoslattal, ekként a részjogerő beállt. [8] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.341/2019/3-I. számú átiratában a védő felmentés iránti fellebbezését a törvényben kizártnak, az enyhítésre irányuló részében pedig alaptalannak tartotta. [9] Az ügyész rámutatott, hogy az eljárás során Terhelt1 I.r. vádlott a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.1175/2016/20. számú vádirata tekintetében a váddal egyező tényállás és minősítés mellett bűnösségének beismerésére vonatkozó nyilatkozatot tett, melyet a törvényszék a 31.B.18/2019/38-I. számú végzéssel elfogadott. [10] A Be. 580.§

(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt. [11] A hivatkozott jogszabályhely alapján tehát a felmentésre vonatkozó fellebbezés törvényben kizárt. Az enyhítésre irányuló fellebbezés a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja alapján tekintendő bejelentettnek, ezért a felülbírálat a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján korlátozott. [12] Az eljárás során nem történt a Be. 607.§

(1)és 608.§

(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés. [13] Az I.r. vádlott bűnösségére vont következtetést az ügyész okszerűnek tartotta. Megjegyezte, hogy a rendbeliség - álláspontja szerint - nem támadható, azonban Terhelt1 I.r. vádlott terhére ténylegesen 11 rb csalás bűntette és 86 rb csalás vétsége róható. [14] Az I.r. vádlott beismerésére tekintettel a váddal egyező minősítés sem támadható, azonban rámutatott arra, hogy a tényállásból kitűnően az I.r. vádlott és Terhelt2 – a volt II.r. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 3 vádlott - a terhükre rótt bűncselekményeket egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg, ezért elkövetői minőségük a Btk. 13.§

(3)bekezdése alapján társtettes. [15] Emellett az I.r. vádlott és a II.r. terhelt azon cselekménye, hogy a vádbeli időszakban felhasználói fiókok feltörését követően jogosulatlanul felhasználói fiókokba léptek be, illetve felhasználói regisztrációkat hajtottak végre és fiktív hirdetésekkel a sértetteknek kárt okoztak, törvényesen a Btk. 375.§

(1)bekezdésébe ütköző információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntetteként minősülne. E bűncselekmény szükségszerű eszközcselekménye a Btk. 423.§

(2)bekezdés b/ pontja szerinti információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette, ennélfogva bűnhalmazatot nem képeznek. [16] Az ügyész a büntetés kiszabása körében további súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy az I.r. vádlott életviteléből bűnöző életmódra lehet következtetni, figyelemmel a jelen eljárásban terhére rótt bűncselekmények nagy számára és időbeli elhúzódására, valamint korábbi elítéléseire. A kiszabott büntetésekkel egyetértett, enyhítésüket nem tartotta indokoltnak. [17] Az ítélet egyéb rendelkezéseit – a polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasítása kivételével – törvényesnek tartotta. [18] A polgári jogi igény elbírálása kapcsán az ügyész kifejtette, hogy a törvényszék a magánfelek polgári jogi igényeit, mivel igen nagyszámú magánfél vett részt az eljárásban, a Be. 560.§

(1)bekezdés m/ pontja alapján egyéb törvényes útra utasította. A hivatkozott törvényhely szerint a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíja, ha a polgári jogi igénynek a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja. A Kommentár szerint kizárhatja polgári jogi igény elbírálását egyéb körülmény is, ilyen pl. az, amikor a magánfél nem hallgatható ki tanúként vagy megtagadja a vallomástételt. [19] Rámutatott, hogy a törvényszék nem idézte meg a magánfeleket, ezáltal nem adott nekik lehetőséget a nyomozás során előterjesztett polgári jogi igényükre vonatkozó nyilatkozataik pontosítására, azaz törvénysértő módon utasította a magánfelek által bejelentett polgári jogi igényeket egyéb törvényes útra. [20] A Be. 571.§

(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár összegét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni. A kifejtettek alapján az előzőekben felsorolt sértettek által bejelentett polgári jogi igényt tehát érdemben el kell bírálni. [21] Az ügyész részletezte az átiratában a sértettek által előterjesztett polgári jogi igények elbírálásának módját az alábbiak szerint: [22] Az alábbi magánfelek érvényesítettek az eljárás során polgári jogi igényt kamat nélkül: [23] sértett1 sértett2, sértett4, sértett5, sértett7, sértett26, sértett8, sértett9, sértett11, sértett12 sértett13, sértett15, sértett16, sértett17, sértett18, sértett100, sértett20, sértett21, sértett23, sértett24, sértett27, sértett29, sértett30, sértett31, sértett95, sértett32, sértett96, sértett34, sértett35, sértett101, sértett39, sértett41, sértett42, sértett43, sértett44, sértett46, sértett47, sértett49 sértett50, sértett51, sértett52, sértett58, sértett59, sértett60, sértett62, sértett63, sértett97, sértett66, sértett68, sértett70, sértett71, sértett72, sértett73, sértett74, sértett75, sértett77, sértett79, sértett80, sértett83, sértett87, sértett

1. [24] Az alábbi sértettek polgári jogi igényt és kamatot is érvényesítettek: [25] sértett3, sértett51, sértett55, sértett57, sértett98, sértett
2. [26] Nem éltek polgári jogi igénnyel: Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 4 [27] sértett6, sértett14, sértett22, sértett25, sértett28, sértett33, sértett38, sértett40, sértett45, sértett54, sértett56, sértett61, sértett65, sértett67, sértett76, sértett78, sértett81, sértett82, sértett84, sértett85, sértett86, képviselő2, sértett88, sértett103, sértett104, sértett90, sértett
3. [28] E sértettek által nem érvényesített polgári jogi igények összege 554.390 Ft. A tényállás szerint I.r. vádlott és II.r. terhelt a terhükre rótt csalási cselekményeket egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg, illetve a cselekmények elkövetéséből eredő pénzek is hozzájuk kerültek, ezért ez az összeg felezendő. Tehát az I.r. vádlottal szemben helyesen 277.195 Ft vagyonelkobzás alkalmazása indokolt a Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján. [29] Az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy sértett3 sértett 12.500 Ft és törvényes kamatai megtérítését kérte, az ő vonatkozásában 5.000 Ft és a késedelmi kamatok megítélése, az ezt meghaladó igényének elutasítása indokolt. [30] sértett10 nem nyilatkozott egyértelműen a kereseti kérelme felől, mert azt mondta, hogy az őt ért kárt kb. 20.000 Ft, ez nem tekinthető egyértelmű kérelemnek. [31] sértett32 sértett 19.500 Ft-ra terjesztette elő polgári jogi igényét, melyből 18.000 Ft a kár és 1.500 Ft az utalási díj, az ő vonatkozásában 18.000 Ft megítélése, az ezt meghaladó igényének elutasítása indokolt. [32] sértett105 sértett kereseti kérelme sem egyértelmű, mivel polgári jogi igényét 8.000 Ft körül kívánta érvényesíteni, mely kijelentés szintén nem tekinthető egyértelmű kereseti kérelemnek. [33] sértett89 polgári jogi igényét 17.185 Ft-ra terjesztette elő, melyből 17.000 Ft a kár, 185 Ft az utalási költség, az ő vonatkozásában 17.000 Ft megítélése, az ezt meghaladó igényének elutasítása indokolt. [34] sértett90 sértett nem nyilatkozott a polgári jogi igényről, közvetítői eljárást indítványozott. [35] A fentiek alapján az ügyész indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezést a Be. 598.§

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálja el, az elsőfokú ítéletet a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy az I.r. vádlottal szemben 277.195 Ft vagyonelkobzást rendeljen el. [36] Kötelezze, hogy fizessen meg sértett1 részére 6.500 Ft-ot, sértett2 részére 50.000 Ftot, sértett4 részére 9.800 Ft-ot, sértett5 részére 37.500 Ft-ot, sértett7 részére 10.800 Ft-ot, sértett26 részére 20.000 Ft-ot, sértett8 részére 21.000 Ft-ot, sértett9 részére 57.000 Ft-ot, sértett11 részére 57.000 Ft-ot, sértett12 részére 16.000 Ft-ot, sértett13 részére 32.000 Ft-ot, sértett15 részére 16.800 Ft-ot, sértett16 részére 16.800 Ft-ot, sértett17 részére 47.000 Ft-ot, sértett18 részére 12.500 Ft-ot, sértett100 részére 54.000 Ft-ot, sértett20 részére 32.500 Ft-ot, sértett21 részére 35.500 Ft-ot, sértett23 részére 15.000 Ft-ot, sértett24 részére 80.000 Ft-ot, sértett27 részére 39.000 Ft-ot, sértett29 részére 39.000 Ft-ot, sértett30 részére 47.000 Ft-ot, sértett31 részére 18.600 Ft-ot, sértett95 részére 38.500 Ft-ot, sértett32 részére 18.000 Ft-ot, sértett96 részére 13.500 Ft-ot, sértett34 részére 57.000 Ft-ot, sértett35 részére 16.290 Ft-ot, Csete sértett101 részére 58.000 Ft-ot, sértett39 részére 76.000 Ft-ot, sértett41 részére 121.000 Ft-ot, sértett42 részére 72.000 Ft-ot, sértett43 részére 49.500 Ft-ot, sértett44 részére 8.000 Ftot, sértett46 részére 11.990 Ft-ot, sértett47 részére 28.000 Ft-ot, sértett49 részére 15.500ft-ot, sértett50 részére 20.000 Ft-ot, sértett51 részére 35.000 Ft-ot, sértett52 részére 85.000 Ft-ot, sértett58 részére 15.000 Ft-ot, sértett59 részére 16.000 Ft-ot, sértett60 részére 10.000 Ft-ot, sértett62 részére 50.000 Ft-ot, sértett63 részére 19.000 Ft-ot, sértett97 részére 20.500 Ft-ot, sértett66 részére 25.000 Ft-ot, sértett68 részére 20.000 Ft-ot, sértett70 részére 22.500 Ft-ot, sértett71 részére 20.000 Ft-ot, sértett72 részére 21.000 Ft-ot, sértett73 részére 10.500 Ft-ot, Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 5 sértett74 részére 22.000 Ft-ot, sértett75 részére 25.000 Ft-ot, sértett77 részére 20.000 Ft-ot, sértett79 részére 68.000 Ft-ot, sértett80 részére 78.000 Ft-ot, sértett83 részére 17.000 Ft-ot, sértett87 részére 27.000 Ft-ot, sértett89 részére 17.000 Ft-ot. [37] Fizessen meg sértett3 részére 5.000 Ft-ot, sértett51 részére 27.500 Ft-ot, sértett55 részére 14.000 Ft-ot, sértett57 részére 10.000 Ft-ot, sértett98 részére 47.000 Ft-ot, sértett102 részére 11.000 Ft-ot és a Ptk. 6:48

(1),

(2)és

(3)bekezdései szerinti késedelmi kamatot; sértett106 és sértett89 vonatkozásában az érdemben elbírált kárösszeg feletti részt utasítsa egyéb törvényes útra. [38] Indítványozta, hogy egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben, az indokolásban mutasson rá fentiek szerint a helyes jogi minősítésre és a polgári jogi igényekkel kapcsolatos, előzőekben kiejtett korrekcióra. [39] Terhelt1 I.r. vádlott meghatalmazott védője a fellebbezése indokolásában fenntartotta a felmentés és az enyhítés érdekében bejelentett jogorvoslati kérelmét. [40] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem derítette fel kellő alapossággal a tényállást, ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá minden kétséget kizáróan védence bűnösségét. [41] Kifejtette, hogy a védence által használt internet kapcsolathoz, laptophoz több ember is hozzáférhetett, mivel ugyanazon lakásban lakott Terhelt1 I.r. vádlott Terhelt2 volt II.r. vádlottal és Terhelt3 volt III.r. vádlottal, akik a bűnöségüket elismerték. A volt elkövető társakat az elsőfokú bíróság a védő kérelme ellenére sem hallgatta ki tanúként, tehát az ő vallomásuk nem állt rendelkezésre Terhelt1 I.r. vádlott bűnösségének alátámasztására. [42] A BKKB által áttett ügyben a sértettek nem ismerték fel Terhelt1 I.r. vádlottat. A védence bűnössége ellen szólt tanú10 nyomozás során tett tanúvallomása is, aki futárként kézbesítette a vádbeli telefont, de nem az I.r. vádlottnak, hanem egy női személynek. Őt azonban a bíróság nem hallgatta ki. [43] A fentiek alapján véleménye szerint a terhelt felmentése indokolt bizonyítottság hiánya okán. [44] Az enyhítés iránti kérelem körében felhívta a másodfokú bíróság figyelmét arra, hogy az egyébként csekély tárgyi súlyú cselekmények óta több év telt el, ami jelentős időmúlás. Ezen túl a terhelt munkát vállalt, gondoskodik a feleségéről és négy kiskorú gyermekéről. [45] E körülmények alapján kérte a védő Terhelt1 I.r. vádlottal szemben a végrehajtandó szabadságvesztés helyett közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabását. [46] A másodfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent védő fellebbezését mindkét irányban fenntartotta, illetve annak indokait megismételte az írásbelivel egyezően. Elsődlegesen kérte védence felmentését valamennyi terhére megállapított bűncselekmény vádja alól, másodlagosan pedig a büntetés enyhítését, illetve a szabadságvesztés helyett közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabását. [47] Az ügyész az átiratban foglaltakat fenntartotta. A felülbírálat terjedelme kapcsán ismét megjegyezte, hogy az elsőfokú eljárásban a 38. sz. jegyzőkönyv 6. oldalán az I.r. vádlott elismerte a terhére rótt bűncselekményt. A 7. oldalon írt végzéssel a törvényszék a beismerő vallomást elfogadta. A felmentésre irányuló fellebbezés törvényileg kizárt. A felülbírálat ezért csak korlátozott módon lehetséges. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 6 [48] A rendbeliség tekintetében rámutatott, hogy az elírás eredménye, továbbá a Terhelt2 II.r. vádlottal fennálló elkövetői alakzat helyesen a társtettesség, valamint nem alkot valóságos halmazatot az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette a Btk. 423.§

(2)bekezdés b/ pontja szerinti információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettével, de tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a minősítés nem bírálható felül. [49] Kiegészítette az indítványának jogi indokolását azzal, hogy a polgári jogi igény érvényesítését jelenleg a Be. LXXIX. Fejezete szabályozza. A sértettek a büntetőeljárásról szóló

1. évi CX. számú törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. számú törvény hatályba lépése előtt terjesztették elő a polgári jogi igényeiket, amelyek formailag nem felelnek meg a hatályos Be. és Pp. rendelkezéseinek. Ebben az esetben a régi – az előterjesztéskor hatályban volt - Pp., azaz a
3. évi III. tv. az irányadó, ezért indítványozta, hogy a polgári jogi igényeket annak megfelelően el kell bírálni. [50] Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg; Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában 277.195 Ft vagyonelkobzást rendeljen el, kötelezze I.r. vádlottat az átiratban részletesen megjelölt módon sértettek részére a kártérítésre, továbbá a késedelmi kamat megtérítésére. Egyebekben hagyja helyben az elsőfokú ítéletet azzal, hogy az indokolásban rámutat a helyes minősítésre, valamint a polgári jogi igények elbírálásának okaira. [51] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [52] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [53] Az ítélőtábla az ügyész jogi érvelésével egyetértve megállapította, hogy a védőnek a felmentés iránt bejelentett jogorvoslati kérelme törvényben kizárt Be. 580.§

(2)bekezdés a/ és b/ pontja értelmében, mert ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt. [54] A védő másodlagosan a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel a kiszabott joghátrány enyhítése; a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés helyett közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést törvényszék ítéletével szemben. [55] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590.§

(3)bekezdésében meghatározott keretek között, korlátozottan végezte el. [56] A felmentő rendelkezéseket a védő is tudomásul vette, ekként nem képezi a felülbírálat tárgyát a Be. 590.§

(8)bekezdése alapján. A tényállás megalapozatlansága iránti Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 7 kifogás tehát nem vizsgálható, sem a felmentéssel érintett tényállási pontokban, sem azokban a cselekményekben, amelyekben az elsőfokú bíróság az I.r. vádlott bűnösségét megállapította. [57] A Be. 590.§

(5)bekezdés c/ pontja értelmében azonban - a

(3)és

(4)bekezdés szerinti korlátozott felülbírálat során is - vizsgálható a bűncselekmények minősítése, illetőleg a törvénysértő minősítés megváltoztatható [a

1. január
2. napja óta hatályos
3. évi XLIII. törvény 220.§ szerinti módosítás alapján]. [58] A felülbírálat alkalmával a táblabíróság megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszéknek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit. [59] Azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a Büntetőeljárási Törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan abszolút hatályú eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [60] Terhelt1 I.r. vádlott ellen két bíróságon indult büntető eljárás párhuzamosan. [61] A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség B.I.5042/2017/3-I. számú vádirata a
4. szeptember
5. napján érkezett a Budai Központi Kerületi Bíróságra, a
6. szeptember és december hónapokban elkövetett társtettesként megvalósított 2 rb a Btk. 373.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés a/ pontja szerint minősülő és büntetendő csalás vétsége és 2 rb, a Btk. 219.§

(1)bekezdés a/ pontja szerinti személyes adattal visszaélés vétsége miatt. [62] A terhelt ismeretlen helyre történő távozása okán először

1. május
2. napján, majd – a
3. június
4. napi előkészítő ülésen való meg nem jelenés miatt –
5. szeptember
6. napján vele szemben elfogató parancs lett kibocsátva és érdemi előkészítő ülést csak kézre kerülését követően
7. október
8. napján tudott tartani a bíróság. [63] Letartóztatását a bíróság
9. október
10. napján elrendelte az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig az 1.B.1787/2018/
11. számú végzésével, mely kényszerintézkedést azon a napon foganatba is vettek a 44-I. számú befogadási értesítő szerint. [64] A terhelt a bűnösségét nem ismerte el, ezért a bíróság tárgyalást tűzött ki, melyre a későbbi egyesítés miatt már nem került sor. [65] A Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.1175/2016/
12. számú vádirata csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 I.r. vádlott és 5 társa ellen -
13. november
14. napján érkezett a Székesfehérvári Járásbírósághoz. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmények a Btk. 399.§

(1)bekezdés a/ pontjának aa/ alpontjában körülírt pénzmosás bűntetteként is minősülhetnek, ezért hatáskör hiányában a Be. 20.§

(1)bekezdés

1. pontja szerint eljárva áttette az ügyet a Székesfehérvári Törvényszékre a
2. november
3. napján kelt és
4. január
5. napján véglegessé vált 13.B. 612/2018/
6. számú végzésével. [66] Az elsőfokú bíróság a
7. május
8. napján megtartott előkészítő ülésen a bűnösségét a vádirattal egyezően elismerő és a tárgyalás jogáról lemondó Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r. és Terhelt6 VI.r. vádlottak bűnösségét megállapította a vádirattal egyező tényállás és minősítés szerint. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 8 [67] Az 5.B.5/2019/
9. számú, ezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével a II.r. vádlottat – mint az I.r. vádlott csalási cselekményeihez közreműködő bűnsegédet – halmazati büntetésül 300 napi tétel, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A III.r. vádlottat a Btk. 375.§

(1)bekezdése szerinti információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt 2 évre, a VI.r. vádlottat – 3 rb, bűnsegédként elkövetett csalás vétsége miatt – 1 évre próbára bocsátotta. [68] Az előkészítő ülésen a meg nem jelent Terhelt1 I.r., Terhelt4 IV.r. és Terhelt5 V.r. vádlottak vonatkozásában a bíróság az ügyet elkülönítette és

1. május
2. napján újabb előkészítő ülést tűzött ki
3. június
4. napjára [5.B.18/2019/
5. számú kitűző végzés]. [69] A sértetteket B-
6. számú értesítővel tájékoztatta az előkészítő ülés időpontjáról, továbbá a polgári jogi igény előterjesztése körében gyakorolható jogaikról, illetve az igényérvényesítés elmulasztásának jogkövetkezményeiről a Be. 51.§

(1)bekezdés c/ pont, az 500.§

(3)bekezdés és az 556.§

(1)bekezdés alapján. [70] Ebből következően valamennyi sértett tudomást szerzett arról, hogy a polgári jogi igényét vagy az előkészítő ülésen, személyesen terjesztheti elő, illetőleg pontosíthatja, vagy írásban nyújthatja be. [71] Többen éltek is ezen jogaikkal, mert sértett41 (

1. számú utóirat) sértett49 (
2. számú utóirat), sértett97 (
3. számú utóirat), sértett3 (
4. számú utóirat) írásbeli, míg az előkészítő ülésen szintén sértett3, sértett 106, sértett80 és sértett26 sértettek szóbeli nyilatkozatot tettek (12-es jegyzőkönyv) a polgári jogi igényeik körében. [72] Az ügyész által a sértettek jogainak gyakorlása korlátozásaként jelzett eljárási szabálysértést tehát a másodfokú bíróság nem észlelt. [73] Az előkészítő ülésen Terhelt1 I.r. vádlott a bűnösségét nem ismerte el és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. [74] Az elsőfokú bíróság előkészítő ülés időpontját a IV. és V.r. vádlottak ismeretlen helyen való tartózkodása miatt
5. október
6. napjára tűzte ki. [75] Ezen alkalommal Terhelt5 V.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak az előkészítő ülésen a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A törvényszék a nyilatkozataikat elfogadta. [76] Terhelt5 V.r. vádlottat azon a napon kihirdetett és jogerős 31.B.18/2019/
7. számú ítéletével 3 rb, a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpontok,

(3)bekezdés b/ pont szerint minősülő csalás bűntettének bűnsegédi bűnrészessége és 6 rb, bűnsegédként elkövetett – a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont, ba/ alpont szerinti – csalás vétsége miatt halmazati büntetésül 6 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. [77] Terhelt4 IV.r. vádlott bűnösségét megállapította a 2019. október 7. napján kihirdetett és jogerős 31.B.18/2019/31. számú ítéletével a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpontok,

(3)bekezdés b/ pont szerint minősülő csalás bűntettének bűnsegédi bűnrészességében és 6 rb, bűnsegédként elkövetett – a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont, ba/ alpont szerinti – csalás vétségében, melyért 1 év 6 hónapra próbára bocsátotta. [78] A

1. október
2. napján tartott tárgyaláson a bíróság kihallgatta Terhelt1 I.r. vádlottat, aki a vallomása megtételét követően úgy nyilatkozott, hogy beismeri a terhére rótt cselekményeket úgy, ahogy a vádirat tartalmazza. Amit a nyomozás során elmondott, az úgy Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 9 volt, tehát Terhelt2 közösen követték el a csalásokat. Ő telefonált a vevőknek és valóban kicsalták a pénzt a vádiratban írt valamennyi sértettől. Lemondott a továbbiakban a tárgyaláshoz való jogáról is [38-as jkv.
3. oldal]. [79] A bíróság a 31.B.18/2019/38-II. számú végzésével az I.r. vádlott bűnösségét beismerő, és ezzel összefüggésben a tárgyaláshoz való jogról történő lemondásra vonatkozó nyilatkozata tekintetében megállapított, hogy a Be. 504.§

(2)bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, így a

(3)bekezdés alapján a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta. [80] A terhelt védője ezt követően kérte, hogy a Székesfehérvári Törvényszék a Budai Központi Kerületi Bíróság 1.B. 1787/2018/

1. számú iratait szerezze be és fontolja meg az egyesítés lehetőségét. [81] A
2. december
3. napján tartott tárgyalást megelőzően a törvényszék a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt indult büntető ügyet a 31.B.40/2019/
4. számú végzésével jelen eljáráshoz egyesítette. Terhelt1 I.r. vádlott az egyesített ügyben megtagadta a vallomástételt és a nyomozati vallomását sem tartotta fenn. Kérte a szembesítését a futárral (tanú10), mivel védekezése szerint nem ő vette át a telefont és nem is volt köze a bűncselekmény elkövetéséhez. [82] Az elsőfokú bíróság ezen a tárgyaláson a 31.B.18/2019/
5. számú végzésével Terhelt1 I.r. vádlott letartóztatását megszüntette és vele szemben (lakhelyelhagyási tilalomnak megfelelő) bűnügyi felügyeletet rendelt el. Ez a határozat a Győri Ítélőtábla Bpkf.I.379/2019/
6. számú végzésével
7. február
8. napján vált véglegessé. [83] A
9. február
10. napján megtartott tárgyaláson a Terhelt1 I.r. vádlott Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.1175/2016/
11. számú egyesített vádirata vonatkozásában tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését és visszavonta a nyomozás során tett vallomását [1010/1021/
12. bü. számú nyomozati irat
13. oldaltól]. A törvényszék kihallgatta tanú1 tanút, majd elutasította a tanú10 tanú megidézésére irányuló védelmi indítványt és további iratok beszerzése iránt intézkedett [53-as jkv.]. [84] A
14. szeptember
15. napján megtarott tárgyaláson az elsőfokú bíróság a 6 hónapos tárgyalási időköz túllépése miatt a tárgyalást szabályosan megismételte a jegyzőkönyvek ismertetésével, majd ismét kihallgatta tanú1 és Tanú11 tanúkat. Felolvasással tette a tárgyalás anyagává – az ügyész indítvány szerint - a további tanúvallomásokat (így pl. tanú10ét, valamint a sértettekét is), ismertette az egyéb releváns nyomozati, továbbá a bíróság által beszerzett iratokat. A bizonyítási eljárás befejezése után meghozott ügydöntő határozatában – a Be. 565.§

(1)bekezdésére figyelemmel – a terhelt bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. [85] Mindezek alapján a törvényszék Terhelt1 I.r. vádlottat a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.1175/2016/20. számú vádiratában foglaltakkal egyezően bűnösnek mondta ki a 12 rb csalás bűntettében a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont szerint, 2 rb csalás bűntettének a Btk. 10.§

(1)bekezdésében írt kísérletében a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont,

(3)bekezdés b/ pont alapján, továbbá 85 rb csalás vétségében a Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont ba/, bc/ alpont értelmében, valamint 10 rb információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettében a Btk. 423.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b/ pont szerint. [86] Ezért őt – halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 10 [87] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor Terhelt1 I.r. vádlott bűnösségének megállapítására is, az adott tényállás mellett a vádlott felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes lehetőség. [88] A vádlott terhére megállapított bűncselekmények minősítése azonban nem teljesen felel meg az anyagi jog szabályainak. [89] Helyes az ügyész azon felvetése, miszerint az ítéleti tényállás 4-

1. oldalán található táblázati adatok alapján 11 rb csalás bűntette valósult meg (a 10., 12., 20., 25., 38., 41., 43., 44., 54.,
2. és
3. sorszám alatt), míg helyesen 86 rendbeli a csalás vétsége róható az I.r. vádlott terhére. [90] Abban is osztotta a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség álláspontját, miszerint Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottak a tényállás szerint megállapodtak a csalási cselekmények elkövetésében, annak módszerét együtt dolgozták ki, az elkövetésben mindketten tevékenyen részt vettek és osztoztak a jogtalan haszonban. [91] Ebből az következik, hogy egymás tevékenységéről tudva, közösen valósították meg a terhükre rótt bűncselekményeket, amelyeknek Terhelt1 I.r. vádlott a Btk. 13.§

(3)bekezdésében írt társtettese. [92] A minősítéshez fűzött jogi indokolás szakszerű, de kiegészítendő, mert a beismerő vallomás elfogadása alapján hozott ítélet esetében is kell vizsgálni, illetve indokolni a vádiratival egyező minősítés helyességét. [93] A Btk. 373.§

(1)bekezdése értelmében a csalást az követi el, aki mást jogtalan haszonszerzési célzattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel ok-okozati összefüggésben kárt okoz. [94] Az irányadó tényállás (ítélet

1. oldal
2. bekezdés) szerint Terhelt1 I.r. vádlott olyan megtévesztő tartalmú hirdetéseket tett közzé – más személyek nevében – az internetes piaci oldalakra, amelyekben nem létező műszaki cikkeket és egyéb dolgokat kínált eladásra. Kapcsolattartóként saját telefonszámainak egyikét vagy általa használt email címet adott meg, melyeken a jelentkező vevőkkel személyes kapcsolatot tartott fenn. A telefonbeszélgetések alkalmával vagy email üzenetekben ejtette tévedésbe a természetes személyeket, akik ennek hatására a vételárat elutalták az I.r. vádlottal együttműködő további személyek által nyitott bankszámlákra. E személyes kontaktus útján kifejtett elkövetési magatartás következtében állt be a sértetteknél a kár, amikor fizettek. [95] Az ügyész szerint megállapítani indítványozott, a Btk. 375.§

(1)bekezdésében körülírt bűncselekmény – az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének jogi tárgya az információs rendszerekkel és készpénzkímélő eszközökkel történő fizetési műveletekkel érintett vagyoni jog. A tényállás fontos kiegészítő szerepet tölt be a csalás (Btk. 373.§) bűncselekménye mellett, mert olyan csalárd magatartásokat fog át, amelyek a vagyoni károsodást az információs rendszer közvetlen felhasználásával, befolyásolásával okozzák, így természetes személynek - a csalás megállapításához Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 11 elengedhetetlen - megtévesztésével nem járnak. A bűncselekmény egyik alakzata a károkozó adatvisszaélés [Btk. 375.§

(1)-

(4)bekezdés]. [96] Jelen ügyben azonban nem az történt, hogy az I.r. vádlott és társa megszerezték az idegen személyek internetes hozzáféréshez szükséges adatait, kódjait, amelyekkel az információs rendszert manipulálva okoztak nekik vagyoni károsodást, hanem – a fent írtak szerint – a hirdetésekre jelentkező, más természetes személyeket tévesztettek meg közvetlen kontaktusban. A kár is a vevőjelölteknél állt be, nem az adattulajdonosoknál. [97] Az információs rendszer felhasználása csupán a tényleges elkövetési magatartást megelőző, azt elősegítő módszer volt a későbbi lebukás veszélyének csökkentése érdekében. [98] A kifejtettekből következik, hogy a csalással valóságos heterogén anyagi halmazatot képez az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított, a Btk. 423.§

(1)bekezdésében és a

(2)bekezdés b/ pontjában szabályozott információs adat rendszer vagy megsértésének vétsége, amely az ún. adatvisszaélés cselekményét valósítja meg. Az első fordulat esetén a bűncselekmény a belépéssel befejezett, a bennmaradással megvalósítás viszont jogellenes állapotot eredményez, tehát ennek az állapotnak az előidézése a befejezettséget jelenti, a megszűnése pedig bevégzetté teszi a bűncselekményt. A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet, tehát az információs rendszerbe kívülről belépő ugyanúgy, mint az információs rendszer ezzel megbízott kezelője. [99] Ez a bűncselekmény valóban eszközcselekménye lenne a károkozással is járó, a Btk. 375.§

(1)bekezdésében meghatározott információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének, de a fent írtak szerint a jelen ügyben elbírált bűncselekmények a csalás törvényi tényállási keretei közé illeszkednek. [100] Az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabási körülményeket összegyűjtötte és értékelte. Enyhítő jelleggel bír, hogy két cselekmény kísérleti stádiumban maradt, további súlyosító szempont a társas elkövetés és a cselekmények sorozatjellege. [101] A jelentős időmúlás – 6 év – mellett is messzemenően méltányosnak tekinthető az elsőfokú bíróság által, a Btk. 81.§

(1)-

(3)bekezdésében írott halmazati szabályok alapján kiszabott, - helyesen – 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetés, továbbá az ehhez igazodó mértékű közügyektől eltiltás mellékbüntetés. [102] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a sokakat gátlástalanul megkárosító, a csalásokat hosszabb ideig életvitelszerűen elkövető terhelt esetében szóba sem jöhet a szabadságvesztésnél enyhébb büntetés alkalmazása. A végrehajtás felfüggesztése szintén nem lehetséges, hiszen Terhelt1 I.r. vádlott korábban kiszabott, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje alatt valósította meg a bűncselekményeket. [103] Osztotta a másodfokú bíróság az ügyész azon álláspontját, miszerint azon kárösszeg tekintetében, amelyre a sértettek egyáltalán nem jelentettek be polgári jogi igényt, fennállnak a vagyonelkobzás feltételei a Btk. 74.§

(1)bekezdés a/ pontja alapján. [104] Az elsőfokú bíróság az intézkedést törvényesen alkalmazta az I.r. vádlottal szemben, az összegszerűség tekintetében viszont tévedett. [105] A megtéríteni nem kért kárösszeg 554.390 forint, amelynek a felét kell Terhelt1 I.r. vádlottra hárítani, hiszen Terhelt2 II.r. vádlottal társtettességben valósította meg a csalási Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 12 cselekményeket és a jogtalan hasznon is vele osztozkodott. Mivel a 95/2011. BK vélemény I. pontja szerint a vagyonelkobzást egyetemlegesen nem lehet alkalmazni, az osztozás aránya pedig nem ismert, az összeg felezendő. [106] Ennek megfelelő módon változtatta meg a másodfokú bíróság a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést. [107] Az elsőfokú bíróság ugyan helyesen rendelkezett a vádlott által fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztésbe történő beszámításáról, mivel ez kötelező. Rosszul került azonban megjelölésre a fogvatartás kezdő napja, kimaradt a bűnügyi felügyelet kezdő és záró időpontjának megjelölése, továbbá a beszámítás pontos időtartama, melyet a másodfokú bíróság korrigált és pótolt a Be. 561.§

(2)bekezdés a/ pontja alapján. [108] A polgári jogi igények elbírálása vonatkozásában az ítélőtábla csak részben tudta elfogadni az ügyészi indítványt. [109] A polgári jogi igényeket a sértettek a nyomozás során nem jelölték meg összegszerűen, továbbá azt a személyt sem, akivel szemben ezt érvényesíteni kívánták. A nyomozati iratokban található sértetti nyilatkozatok „polgári jogi igényt érvényesítek” és „kérem a károm megtérítését” szövegben merülnek ki, amely az előterjesztéskor hatályban volt

1. évi XIX. törvény
2. §-ában írtaknak és a régi Pp. (
3. évi III. törvény) 121.§-ában körülírt, a kereseti kérelem elemeire vonatkozó szabályozásnak sem felelt meg. [110] Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a sértetteket felhívta az igényük pontos megjelölésére, mely lehetőséggel élő magánfelek közül sértett41, sértett97, sértett80 és sértett26 tettek egyértelmű, a bíróság döntéséhez alapul szolgáló igénybejelentést írásban vagy az előkészítő ülésen. [111] Ezeket a határozott kérelmeket az ítélőtábla érdemben el tudta bírálni a Be. 571.§

(1)–

(3)bekezdései, továbbá a Pp. 170.§

(2)bekezdése, a Ptk. 6:519.§ I. fordulata, a 6:35.§

(1)bekezdése alapján. [112] sértett3 magánfél az írásbeli nyilatkozatában 12.000 (tízezer) forintot kért, majd az előkészítő ülésen 12.000 forintot és kamatát jelölte meg. A tényállás szerint a neki okozott kár 5.000 forint. Mivel a magánfél és - a felsorolt sértettek kivételével – az ügyben szereplő további sértettek kérelme nem egyértelmű, a másodfokú bíróság megalapozottnak tartotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasításának van helye, - de eltérő indokolással - a Be. 560.§

(1)bekezdés l/ pontja (az eljárás befejezésének jelentős késleltetése) és n/ pontja (az igény nem tartalmazza a szükséges adatokat) szerint. [113] A megítélt polgári jogi igények teljes összege 254.000 forint, az igénybejelentések eredetileg 2015. október 19. napja és 2017. október 17. napja között történtek. Ennek megfelelően az előterjesztéskor hatályos Itv. 42.§

(1)bekezdés a/ pontja és 58.§

(1)bekezdése alapján az elbírálás után az államnak fizetendő illeték összege a követelés 6%-a, a mérsékelt illeték ennek 10%-a, de legalább 15.000 forint, melyre a másodfokú bíróság Terhelt1 I.r. vádlottat kötelezte. Győri Ítélőtábla II.Bf.83/2020/7/4 13 [114] Az eljárásban keletkezett adathordozók, valamint okirati bizonyítékok bűnügyi iratokhoz csatolása a 11/2003. (V.8.) IM-BM-PM számú együttes rendelet 1.§

(2)bekezdésén, az OTP junior bankkártya kiállító szervnek történő megküldése a 88.§

(4)bekezdésén alapul. [115] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, azokat a felülbírálat nem érintette. [116] A másodfokú bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdés szerint megváltoztatta. [117] Egyebekben a Be. 605.§

(1)bekezdése szerint – a Be. 561.§

(1)bekezdése, illetve a

(2)bekezdés a/ pontja alkalmazásával – helybenhagyta. Győr,

1. május
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Székesfehérvári Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt 31.B.18/2019/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. május
7. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke