← Magyarország

Kbf.50/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az I. rendű vádlott védőjének a járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzése, illetőleg annak „B” kategóriára korlátozása iránt bejelentett fellebbezése ugyancsak megalapozatlan. A másodfokú katonai tanács egyetért az elsőfokú bíróság ítélete [33]-[37] bekezdésében írt jogi indokolással is a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazásával kapcsolatban. A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjairól szóló 38/

  1. Bk. vélemény értelmében a korlátozás alkalmazása szempontjából két alapvető tényezőt kell figyelembe venni:
  2. Az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségének feltárt jellemzőit együttesen értékelve először azt kell eldönteni, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési előírásokat, és van-e alap annak megállapítására, hogy az esetleges egyéb jármű vezetése közben szabályosan közlekedik.
  3. További általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a büntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. A jelen ügyben az I. rendű vádlott az édesanyja tulajdonát képező személygépkocsival követte el a közlekedési bűncselekményt, amellyel szinte kizárólagosan csak a lakóhelyén belül közlekedett a napi rutinfeladatok elvégzése során, és e feladatok ellátásában más közeli hozzátartozója is tud segíteni, az I. rendű vádlott csupán „B” kategóriára érvényes közúti járművezetői engedéllyel rendelkezik. Másrészt a korábban kifejtettek értelmében nincs olyan méltányolható, illetve törvényes ok, amely vonatkozásában a „B” kategóriára korlátozást indokolttá tenné, ezért a védő enyhítésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.50/2025/
  4. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  5. október
  6. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A járművezetés tiltott átengedése vétsége miatt Terhelt1 volt speciális önkéntes területvédelmi tartalékos közkatona vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának
  7. május
  8. napján kihirdetett Kb.II.14/2024/
  9. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
  10. május
  11. napján kihirdetett Kb.II.14/2024/
  12. számú ítéletével Terhelt1 volt speciális önkéntes területvédelmi tartalékos közkatona vádlottat bűnösnek mondta ki járművezetés tiltott átengedése vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés], ezért őt 250 napi tétel, napi tételenként 1.300 forint pénzbüntetésre és 4 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A bíróság az összesen 325.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A bíróság kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítéletet a katonai ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítéséért, a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzése érdekében jelentettek be fellebbezést. [3] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában kifejtette, hogy tévedett és túlzottan szigorúan járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor a védencével szemben járművezetéstől eltiltást alkalmazott. Érvelése szerint az elsőbíróság által hivatkozott 38/
  1. BK véleményben foglaltak nem vonatkoztathatók teljes mértékben erre az ügyre, illetve a vádlottra, hiszen személyi körülményei alapján nem feltételezhető, hogy bárkire is veszélyt jelentene a jövőben a közlekedése során. Kiemelte, hogy a vádlottnak nemcsak a munkája és megélhetése, hanem a családjában betöltött szerepe miatt is fontos a vezetői engedélye megléte. Hangsúlyozta továbbá, hogy álláspontja szerint a cselekmény elkövetési Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.50/2025/5/II 2 körülményeire figyelemmel sem kell a vádlottal szemben a törvény teljes szigorával fellépni. Mindezek alapján elsődlegesen a járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzését, másodlagosan annak enyhítését és „B” kategóriára történő korlátozását indítványozta. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.443/2025/
  2. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával ügyfelderítési kötelezettségének kellő terjedelemben eleget tett, a bűnügyben releváns bizonyítékokat vizsgálta, azokat értékelési körébe vonva – a vádlott védekezése mellett – állapította meg az ítéleti történeti tényállást. A rögzített tényállás alapján a bíróság okszerű következtetést vont a vádlott elkövetéskori tudattartalmára, szándékára és azon keresztül bűnösségére nézve és törvényesen minősítette az elbírált közlekedési vétséget. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a büntetéskiszabás keretében az eljáró katonai tanács a vádlott javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket vizsgálta, majd a törvénnyel első ízben összeütközésbe került vádlottnál indokoltan alkalmazta a Btk.
  3. §
(4)bekezdésében írtakat, és ekként sújtotta őt a Btk.
  1. §ára alapított pénzbüntetéssel. E büntetés napi tételszáma az elbírált vétség tárgyi súlyával arányos, míg a törvényi minimumához közeli összegben meghatározott napi tételhez rendelt összeg pedig méltányos. Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú katonai tanács helyesen ismerte fel, hogy a közlekedési bűncselekmények gyakoriságának tükrében a Btk.
  2. §-ában meghatározott büntetési célok – mind a generálprevenció, mind a speciál prevenció – maradéktalan elérése végett a közlekedési szabállyal szembe helyezkedő vádlottnál közúti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására is sor kell, hogy kerüljön. A leírtak alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.II.14/2024/
  3. számú elsőfokú ítéletét a Be.
  4. §
(1)bekezdésének megfelelően hagyja helyben. [5] Az I. rendű vádlott és védője által bejelentett fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, figyelemmel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. A felülbírálat ezért kizárólag az I. rendű vádlottal szemben alkalmazott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §
(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [6] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy a törvényszék nem vétett-e a Be. 608. §
(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. A másodfokú bíróság a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen járt el. [7] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előzményként megállapította, hogy a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség 3.Nyom.824/2021/
  1. szám alatt,
  2. március Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.50/2025/5/II 3
  3. napján nyújtott be vádiratot járművezetés tiltott átengedésének vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 volt speciális önkéntes területvédelmi tartalékos közkatona I. rendű vádlott és társa ellen. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a
  4. április
  5. napján hozott Kbpk.II.10/2024/
  6. számú büntetővégzésével Terhelt1 volt speciális önkéntes területvédelmi tartalékos közkatona I. rendű vádlottal szemben járművezetés tiltott átengedése vétsége [Btk.
  7. §
(1)bekezdés] miatt 250 napi tétel, napi tételenként 1300 forint összegű, összesen 325.000 forint pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást; míg tanú3 volt speciális önkéntes területvédelmi tartalékos közkatona II. rendű vádlottal szemben ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége [Btk. 236. §
(1)bekezdés] miatt 300 napi tétel, napi tételenként 1300 forint összegű, összesen 390.000 forint pénzbüntetést és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. Rendelkezett mindkét vádlott esetében a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és az eljárás során felmerült bűnügyi költségről. E végzés a II. rendű vádlott tekintetében
  1. április
  2. napján jogerőre emelkedett, míg az I. rendű vádlott meghatalmazott védője a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását indítványozta. [8] Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor – a vádirati indítványnak megfelelően, a jogszabályi feltételek fennállása mellett hozott büntetővégzéssel szemben az I. rendű védő által előterjesztett tárgyalás tartására irányuló indítványra – az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Ugyanakkor megsértette – a Be.
  3. §
(1)bekezdésére figyelemmel – a Be. 499. §
(2)bekezdésében írt törvényi rendelkezést, amikor az előkészítő ülést nem a vádirat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül tartotta meg. Ez az eljárási szabálysértés azonban az ügy érdemére nem volt kihatással. Az előkészítő ülésen az I. rendű vádlott és védője az előterjesztett indítványt fenntartotta, így a törvényszék katonai tanácsa a Be.
  1. §-ának megfelelően a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegének ismertetését követően büntetővégzését hatályon kívül helyezte, majd – mivel a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét, és a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le – a vádról tárgyaláson határozott. Az elsőfokú katonai tanács a tárgyalásra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, az I. rendű vádlottat és a meghallgatott tanúkat a törvényes figyelmeztetéseket alkalmazva megfelelően kioktatta. [9] Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással egyezően az ítéletének [11]-[20] bekezdésében terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette az I. rendű vádlott közlekedési bűncselekményét. Az I. rendű vádlott azzal a magatartásával, hogy általa is tudottan a járművezetői engedéllyel és gyakorlattal nem rendelkező, ittas állapotban lévő tanú3 kérésének megfelelően átengedte részére a gépjármű vezetését, maradéktalanul megvalósította a Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütköző járművezetés tiltott átengedése vétségének törvényi tényállási elemeit. [10] Az I. rendű vádlottnak és védőjének a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezése nem alapos. [11] Az elsőfokú katonai tanács a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete [27]-[28] bekezdésében helyesen tárta fel és értékelte. A másodfokú bíróság Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.50/2025/5/II 4 álláspontja szerint nem tévedett a törvényszék, amikor a törvénnyel első alkalommal összeütközésbe került vádlottal szemben az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség elkövetése miatt a Btk. 33. §
(4)bekezdésének alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételeinek száma a vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlyával, míg az egy napi tétel összege az I. rendű vádlott jövedelmi és vagyoni viszonyaival, anyagi teherbíró képességével arányos. A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint nincs olyan nyomatékos, bírói értékelés körébe nem vont bűnösségi körülmény, amely az I. rendű vádlott büntetésének enyhítését indokolná, figyelemmel a Be. 605. §
(2)bekezdésében írt szabályra is, amely a büntetés kisebb megváltoztatásának lehetőségét kizárja. [12] Az I. rendű vádlott védőjének a járművezetéstől eltiltás büntetés mellőzése, illetőleg annak „B” kategóriára korlátozása iránt bejelentett fellebbezése ugyancsak megalapozatlan. [13] A másodfokú katonai tanács egyetért az elsőfokú bíróság ítélete [33]-[37] bekezdésében írt jogi indokolással is a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazásával kapcsolatban. A járművezetéstől eltiltás alkalmazásának szempontjairól szóló 38/
  1. Bk. vélemény értelmében a korlátozás alkalmazása szempontjából két alapvető tényezőt kell figyelembe venni:
  2. Az elkövetett bűncselekmény jellegét, tárgyi súlyát és az elkövető személyiségének feltárt jellemzőit együttesen értékelve először azt kell eldönteni, hogy az elkövető valóban csak meghatározott jármű vezetésével kapcsolatosan szegi-e meg a közlekedési előírásokat, és van-e alap annak megállapítására, hogy az esetleges egyéb jármű vezetése közben szabályosan közlekedik.
  3. További általánosítható alapelv, hogy az eltiltott személy olyan járművet ne vezessen, amelyikkel a tilalmazott magatartást tanúsította és a bűncselekményt elkövette. Ellenkező esetben ugyanis a büntetés formális, az elítéltre tényleges hátrányt nem jelent, és ekként a büntetés céljának elérésére sem alkalmas. A jelen ügyben az I. rendű vádlott az édesanyja tulajdonát képező személygépkocsival követte el a közlekedési bűncselekményt, amellyel szinte kizárólagosan csak a lakóhelyén belül közlekedett a napi rutinfeladatok elvégzése során, és e feladatok ellátásában más közeli hozzátartozója is tud segíteni, az I. rendű vádlott csupán „B” kategóriára érvényes közúti járművezetői engedéllyel rendelkezik. Másrészt a korábban kifejtettek értelmében nincs olyan méltányolható, illetve törvényes ok, amely vonatkozásában a „B” kategóriára korlátozást indokolttá tenné, ezért a védő enyhítésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [14] Összességében a másodfokú katonai tanács álláspontja szerint a Btk.
  4. § -ban írt büntetési célok, a generális és a speciális prevenció eléréséhez az így kiszabott pénzbüntetés és járművezetéstől eltiltás tettarányos, szükséges, egyben elégséges büntetés is. Ez utóbbi tartama méltányosan került megállapításra. Mindezek alapján az enyhítésre irányuló vádlotti és védői fellebbezések eredményre nem vezethettek. [15] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének további – a pénzbüntetés átváltoztatására és a bűnügyi költségre vonatkozó – rendelkezései is törvényesek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet – annak helyes indokai alapján – teljeskörűen helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.50/2025/5/II 5 [16] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.
  5. §
(1)és
(4)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.14/2024/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.50/2025/
  4. számú végzése folytán
  5. október
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
  7. október
  8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.