← Magyarország

Bf.41/2025/24 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A vagyonelkobzás összegének meghatározása a gazdagodás mértékére figyelemmel, amennyiben van lefoglalt, vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy is. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.41/2025/

  1. A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. április
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján
  4. április
  5. napján meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 és társai ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  6. április
  7. napján kihirdetett 16.B.321/2022/
  8. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: vádlott1 I. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 12 (tizenkettő) évre, vádlott2 II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 12 (tizenkettő) évre, vádlott3 III. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 8 (nyolc) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 8 (nyolc) évre, vádlott4 IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 6 (hat) évre enyhíti. vádlott4 IV. rendű vádlottal szemben a készpénzben elrendelt vagyonelkobzás összegét 768.700,- (hétszázhatvannyolcezer-hétszáz) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy vádlott3 III. rendű vádlott
  9. április
  10. napjától, vádlott4 IV. rendű vádlott
  11. április
  12. napjától ismételten előzetes fogvatartásban van; vádlott2 II. rendű vádlott terhére megállapított közbiztonság elleni bűncselekmény megnevezése lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette; a Szolnoki Törvényszék 60/
  13. számú bűnjeljegyzékének
  14. sorszáma alatt kezelt bűnjel nyilvántartási száma B100007691386, a
  15. sorszáma alatt kezelt Lebara feliratú SIM kártya száma 34570421302418843V013; vádlott2 II. rendű vádlottat tekinti 755.978,- (hétszázötvenötezer-kilencszázhetvennyolc) forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezettnek. vádlott1 I. rendű vádlott által
  16. április
  17. napjától
  18. április
  19. napjáig, vádlott2 II. rendű vádlott által
  20. április
  21. napjától
  22. április
  23. napjáig, vádlott3 III. rendű Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 2 vádlott által
  24. április
  25. napjától
  26. április
  27. napjáig, vádlott4 IV. rendű vádlott által
  28. április
  29. napjától
  30. április
  31. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztésbe. Megállapítja, hogy vádlott1 I. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet 1, vádlott2 II. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet 2, vádlott3 III. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet 2, vádlott4 IV. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a BV Intézet
  32. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság a
  33. május
  34. napjától előzetes fogvatartásban lévő vádlott1 I. rendű vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  35. §

(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és gyógyszerhamisítás bűntettében [Btk. 185/A. §
(1)bekezdés d) pontjának
  1. fordulata] állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 14 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította az I. rendű vádlott által
  2. május
  3. napjától
  4. április
  5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátásról azzal, hogy az I. rendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200801/15162/2020.szak. szám alatt megvizsgált 7.1., 7.2, 7.3, 7.
  6. sorszám alatt nyilvántartott, valamint a 29200-801/15162-1/2020.szak. szám alatt megvizsgált 1., 2., 3., 4., 5., 6.,
  7. sorszám alatt nyilvántartott, és a Szolnoki Törvényszék 60/
  8. számú bűnjeljegyzékének 7., 8., 9., 10., 1., 2., 3., 5., 12., 14., 15., 17.,
  9. sorszám alatt nyilvántartott bűnjeleket elkobozta. A Szolnoki Törvényszék 60/
  10. számú bűnjeljegyzékének 16., 19.,
  11. sorszám alatt nyilvántartott bűnjelekre, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00012/2022/
  12. bevételi sorszámon kezelt pénzösszegből 4.699.000,- és 7.620.000,- forintra, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00012/2022/
  13. bevételi sorszámon kezelt pénzösszegből 102.400,- forintra, 1.085.400,- forintra, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00028/2022/
  14. bevételi sorszámon kezelt 141.125.000,- forintra, a Magyar Államkincstár Letétkezelési Osztályán Bü.94.
  15. számú letéten kezelt összegből 490 eurora és 40 svájci frankra, a helység1 helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatti, természetben cím1 szám alatti ingatlanra, valamint a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának T.2/
  16. tárgyletétben elhelyezett 1., 2.,
  17. és
  18. sorszám alatt nyilvántartott vagyontárgyakra vagyonelkobzást rendelt el. A Szolnoki Törvényszék 60/
  19. számú bűnjeljegyzékének 4., 6., 11.,
  20. és
  21. sorszám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszüntette és azok megsemmisítését rendelte el. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 3 [2] A
  22. május
  23. napjától előzetes fogvatartásban lévő vádlott2 II. rendű vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  24. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés], társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(2)bekezdés a) pont] és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontjának 2. fordulata,
(2)bekezdés a) pontjának
  1. fordulata] állapította meg. Ezért a II. rendű vádlottat halmazati büntetésül 14 év szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a II. rendű vádlott által
  2. május
  3. napjától
  4. április
  5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról azzal, hogy a II. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt, és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200801/15162/2020.szak. szám alatt megvizsgált és 1.,
  6. sorszám alatt nyilvántartott fehér port a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztály 16000/21-2491/2019.bü. számú bűnjeljegyzékének 19., 20.,
  7. sorszám alatti fegyvereket és lőszert, a Szolnoki Törvényszék 60/
  8. számú bűnjeljegyzékének 23., 24., 25., 27., 28., 29.,
  9. sorszám alatt nyilvántartott bűnjeleket elkobozta, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00012/2022/
  10. bevételi sorszámon kezelt pénzösszegből 4.318.000,- forintra, 2.159.000,- forintra, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00012/2022/
  11. bevételi sorszámon kezelt pénzösszegből 2.480.000,- forintra, 518.000,- forintra, 234.000,- forintra, a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00028/2022/
  12. bevételi sorszámon kezelt 64.188.000,- forintra, a Magyar Államkincstár Letétkezelési Osztályán Bü.94.
  13. számú letéten kezelt összegből 6.190 eurora, a Szolnoki Törvényszék 60/
  14. számú bűnjeljegyzékének 22., 26., 32., 33.,
  15. sorszám alatt nyilvántartott bűnjelekre és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztály 16000/21-2491/2019.bü. számú bűnjeljegyzékének 22., 23.,
  16. és
  17. sorszáma alatt nyilvántartott bűnjelekre vagyonelkobzást rendelt el. A Szolnoki Törvényszék 60/
  18. számú bűnjeljegyzékének 31., 35., 36.,
  19. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és a II. rendű vádlottnak kiadni rendelte. A Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00012/2022/
  20. bevételi sorszámon kezelt pénzösszegből 2.159.000,- forint lefoglalását megszüntette és azt egyéb érdekelt1 részére kiadni rendelte. [3] A
  21. május
  22. napjától
  23. május
  24. napjáig őrizetben,
  25. május
  26. napjától bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlott3 III. rendű vádlott bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  27. §
(1)bekezdés 4. fordulat,
(3)bekezdés], és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés
  1. fordulat] állapította meg. Ezért 10 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a III. rendű vádlott által
  2. május
  3. napjától
  4. május
  5. napjáig őrizetben, valamint a
  6. május
  7. napjától
  8. szeptember
  9. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt akként, hogy egy napi szabadságvesztésnek 5 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról azzal, hogy a III. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt, és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200801/15162/2020.szak. szám alatt megvizsgált 8.1., 8.2, 8.3, 8.4., 8.5, 8.6.1., 8.6.2., 8.7., 8.8, 8.9., 8.11., 8.14.1,. 8.14.2., 8.15., 8.16., 8.17., 8.18., 8.19., 8.20., 8.22.1., 8.22.2., 8.22.3., 8.
  10. sorszám alatt nyilvántartott fehér színű port, kristályos anyagot, növényi törmeléket, tablettát, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 4 narancssárga színű port, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200-801/15162/2020.szak. szám alatt megvizsgált 8.12.1., 8.12.2., 8.12.3., 8.12.4., 8.13., 8.21., 8.22.
  11. sorszám alatt nyilvántartott műanyag tasakokat, a Szolnoki Törvényszék 60/
  12. számú bűnjeljegyzékének 38., 39., 40., 41.,
  13. sorszám alatt nyilvántartott bűnjeleket elkobozta. A Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL00028/2022/
  14. bevételi sorszámon kezelt 70.000,- forintra vagyonelkobzást rendelt el. [4] A
  15. május
  16. napjától
  17. május
  18. napjáig őrizetben,
  19. május
  20. napjától
  21. november
  22. napjáig bűnügyi felügyeletben,
  23. november
  24. napjától más ügyben előzetes fogvatartásban lévő vádlott4 IV. rendű vádlott bűnösségét kábítószerkereskedelem bűntettében [Btk.
  25. §
(1)bekezdés
  1. fordulat] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés
  1. fordulat] állapította meg. Ezért 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a IV. rendű vádlott által
  2. május
  3. napjától
  4. május
  5. napjáig őrizetben töltött időt, továbbá a
  6. május
  7. napjától
  8. szeptember
  9. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt azzal, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Rendelkezett a feltétteles szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról azzal, hogy a IV. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200-801/15162/2020.szak. szám alatt megvizsgált 4.1., 4.2., 4.3.1., 4.3.2., 4.4., 4.5., 4.
  10. sorszám alatt nyilvántartott drapp színű port, fehér színű port, tablettát, zöld színű port, valamint kristályos anyagot, és az Országos Rendőr-főkapitányság Központi Kábítószer Raktárában tárolt és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet által 29200-801/15162-4/2020.szak. szám megvizsgált 3,3 gramm drapp színű kristályos anyagot, a Szolnoki Törvényszék 60/
  11. számú bűnjeljegyzékének 44., 45., 46.,
  12. sorszáma alatt nyilvántartott bűnjeleket elkobozta. A Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának BL000028/2022/
  13. bevételi sorszámon kezelt, 511.000,- forintra, a Szolnoki Törvényszék 60/
  14. számú bűnjeljegyzékének
  15. sorszám alatti bűnjelre, és a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának T.2/
  16. számú tárgyletétében elhelyezett 2., 3., 4., 5.,
  17. sorszám alatti vagyontárgyakra vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a IV. rendű vádlottat további 2.520.300,- forint vagyonelkobzás megfizetésére. [5] Kötelezte vádlott1 I. rendű vádlottat 336.110,- forint, vádlott2 I. rendű vádlottat 755.978,- forint, vádlott3 III. rendű vádlottat 213.989,- forint, vádlott4 IV. rendű vádlottat 631.846,- forint, valamint az I. és II. rendű vádlottakat egyetemlegesen 4.054.512,forint, az I., II., III. és IV. rendű vádlottakat egyetemlegesen 2.138.410,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [6] Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be: [7] vádlott1 I. rendű vádlott a kiszabott büntetés enyhítése, [8] az I. rendű vádlott védője a megállapított tényállás, az ítélet indokolása miatt, a kiszabott büntetés enyhítése, [9] vádlott2 II. rendű vádlott részlegesen felmentése, a kiszabott büntetés enyhítése, valamint a vagyonelkobzás tekintetében, [10] a II. rendű vádlott védője a tényállás megalapozatlansága miatt elsődlegesen részleges felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, [11] vádlott3 III. rendű vádlott ok és cél megjelölése nélkül, Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 5 [12] a III. rendű vádlott védője a tényállás hibás megállapítása miatt, ezen belül a kábítószer és az új pszichoaktív anyag hatóanyag és mennyisége vonatkozásában a tényállás megalapozatlansága, a kereskedés vonatkozásában az ítélet indokolása és a megállapított jogi minősítés tekintetében, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, [13] vádlott4 IV. rendű vádlott „enyhébb ítéletért”, [14] a IV. rendű vádlott védője elsődlegesen a IV. rendű vádlott felmentése, részben eltérő minősítés megállapítása, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése, [15] vagyoni érdekelt1 vagyoni érdekelt az eljárás során lefoglalt nyakláncok, karkötő és gyűrű, valamint a rendszám1 forgalmi rendszámú gépkocsi vonatkozásában a vagyonelkobzás mellőzése és a vagyontárgyak részére történő kiadása, [16] míg a cég1 vagyoni érdekelt meghatalmazott képviselője a vagyonelkobzás tárgyát képező 64.188.000,- forint és 6.190 euro vonatkozásában a vagyonelkobzás mellőzése és a cég1 részére történő kiadása érdekében. [17] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.146/2022/
  18. számú átiratában a bejelentett fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  19. §
(1),
(2),
(7)és
(10)bekezdésében foglaltak alapján teljeskörűen bírálja felül. Észrevételezte, hogy eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a
  1. március
  2. napján vádlott3 III. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlott, valamint a
  3. június
  4. napján és
  5. december
  6. napján, és
  7. március
  8. napján vádlott4 IV. rendű vádlott vonatkozásában olyan védő jelenlétében tartotta meg a tárgyalást, akivel szemben a Be.
  9. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében kizárási ok állt fenn tekintettel arra, hogy a III. és a IV. rendű vádlottak védője is meghatalmazta ügyvéd1 ügyvédet a tárgyaláson történő helyettesítésre. Ugyanakkor ügyvéd1 a nyomozati eljárás során a
  1. július
  2. napján kelt meghatalmazás alapján tanú1 tanú érdekében járt el ügyvédként. Álláspontja szerint ugyanakkor ezen eljárási szabálysértésnek a III. és IV. rendű vádlott vonatkozásában a tényállás megalapozottsága tekintetében kihatása nem volt, a IV. rendű vádlott vonatkozásában a szakértői vélemény és a bűnjel bevételezéséről szóló értesítés bizonyítékok köréből kirekesztése mellett sem. Eljárási szabályt sértett továbbá az elsőfokú bíróság, amikor szakértő1 szaktanácsadót a tárgyalási meghallgatása alkalmával, mint szakértőt a hamis szakvéleményadás következményeire figyelmeztette, ugyanakkor a szaktanácsadó tanúként hallgatható ki. Eljárási szabályt sértett akkor is, amikor a cég1 vagyoni érdekelt meghatalmazott képviselője ügyvéd2 ügyvéd részére az elsőfokú ítélet rendelkező részét a kihirdetést követően nem adta át, a jogorvoslati jog tekintetében nem nyilatkoztatta, azonban az ítélet rendelkező részét mind a gazdasági társaság törvényes képviselőjének, mind meghatalmazott képviselőjének kézbesíteni rendelte, a meghatalmazott jogi képviselő az ítélet ellen joghatályos fellebbezést jelentett be. Mindezek alapján a fentiekben rögzített eljárási szabálysértések megállapítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett, ennek alapján megalapozott tényállást állapított meg, ezen tényállás alapján okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére és cselekményeiket is a törvénynek megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések megfelelően igazodnak a figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményekhez, így azok enyhítése egyik vádlott vonatkozásában sem indokolt. A törvényszék helyesen rendelt el vagyonelkobzást, e körben észrevételezte azonban, hogy az elsőfokú bíróság az idegen pénznemben meghatározott előnyt nem számította át az elkövetés időpontjában rögzített árfolyam alapján forintba, emellett az elkobzás jogszabályi alapja téves. Összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta azzal, hogy vádlott1 I. rendű vádlottal szemben 141.324.938,- forint, vádlott2 II. rendű vádlottal szemben 66.529.429,- forint erejéig rendeljen el az ítélőtábla vagyonelkobzást, egyebekben az elsőfokú Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 6 ítéletet hagyja helyben azzal, hogy a II. rendű vádlott terhére rótt közbiztonság elleni bűncselekmény helyes megnevezése lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette. [18] vádlott1 I. rendű vádlott védője fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában és a fellebbezési nyilvános ülésen előadott perbeszédében fenntartotta az I. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítésére irányuló fellebbezését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, a tényállás részben ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával és az elsőfokú bíróság tényekből részben további tényekre helytelenül következtetett. Mindezek mellett tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I. rendű vádlott ingatlana vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítéletben rögzített
  3. évre vonatkozó elkövetési idő megállapítása megalapozatlan, a bizonyítási eljárás során több időpont merült fel, ugyanakkor annak tényleges tisztázására nem került sor, és az elsőfokú bíróság e vonatkozásban indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Vitatta, hogy a hűtőszekrényben talált kábítószer vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlott közös tulajdonát képezte volna, emellett a II. rendű vádlott kizárólag alkalmi jelleggel segített az I. rendű vádlottnak a megrendelt anyagok átadásában, és az ebből származó bevételt minden egyes esetben átadta az I. rendű vádlott részére. Nem vitatta, hogy megalapozott az elsőfokú bíróság által megállapított jogi minősítés, azonban az egyes részcselekmények vonatkozásában szükséges a mennyiségek és az összegszerűségek pontosítása vádlott1 I. rendű vádlott által tett és meg nem cáfolt vallomás alapján. Összességében az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítését és a cím1 szám alatti ingatlan vagyonelkobzás alóli mentesítését indítványozta. [19] vádlott2 II. rendű vádlott védője fellebbezésének írásban benyújtott indokolásában, amelyet a nyilvános ülésen is fenntartott, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megsértette, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatására, és a II. rendű vádlott kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vád alóli felmentésére, harmadlagosan a II. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítésére és a vagyonelkobzás mellőzésére tett indítványt. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványát azzal indokolta, hogy vádlott3 III. és vádlott4 IV. rendű vádlott tekintetében – a fellebbviteli főügyészség átiratában írt határnapokon – kizárt védő járt el. Ezeken a napokon fontos bizonyítást folytatott le az elsőfokú bíróság, a III. és a IV. rendű vádlottak védelemhez való joga jelentős mértékben sérült, és ezen kizárási ok szükségszerűen kihat az ügyben érdekelt két másik vádlottra, valamint az általuk előterjesztett védekezésre is. tanú2 és tanú3 tanúvallomásának felvételére azon időpontban került sor, amikor vádlott3 III. és vádlott4 IV. rendű vádlott védelmében kizárt védő járt el, és a bíróság ítéletének III. és IV. pontjában rögzített tényállás ezen tanúk vallomásán alapul, amely tényállásban vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlott is érintett. Ezen eljárási szabálysértés a másodfokú eljárásban nem orvosolható, szükséges az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, mert a bizonyítás minden további mérlegelés nélkül érvénytelen. Amennyiben ezen álláspontját az ítélőtábla nem osztaná, előadta, hogy az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből helytelenül következtetett arra, hogy vádlott2 II. rendű vádlott esetében is megállapítható a kábítószer-kereskedelem bűntette, melyet a II. rendű vádlott következetesen tagadott. A kábítószer-kereskedelem bűntette tekintetében azon tényből, hogy a II. rendű vádlott az I. rendű vádlottal közösen követte el az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét nem lehet megalapozott következtetést levonni. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság az egyes tényállási pontokon belül összetéveszthető módon hivatkozik a kábítószernek, valamint az új pszichoaktív anyagnak minősülő anyagokra, sok esetben kizárólag összefoglalóan kábító hatású anyagként rögzíti azokat. Ezáltal az indokolási kötelezettségét is megsértette az elsőfokú bíróság. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a telephelyen lefoglalt Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 7 kábítószer tekintetében azt állapította meg, hogy azt az I. és II. rendű vádlott közösen tárolta volna, ugyanis ahhoz vádlott2 II. rendű vádlottnak nem volt köze, ezt az elsőfokú bíróság sem tudta bizonyítani. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített bizonyíték értékelő tevékenység kirívóan okszerűtlen volt, melyből megalapozott következtetés a II. rendű vádlott büntetőjogi felelősségére nem vonható. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a cég1 tulajdonát képező készpénz vagyonra vagyonelkobzást rendelt el, ugyanis azt kétséget kizáróan bizonyította a cég1 az elsőfokú eljárás során, hogy ezen készpénz a társaság vagyonát képezi. A II. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítése körében hivatkozott a II. rendű vádlott rendezett személyi és családi körülményeire, a II. rendű vádlott állandó betegségeire, valamint arra, hogy a II. rendű vádlott öt éve a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt áll. [20] vádlott3 III. rendű vádlott védője a fellebbezését írásban indokolta, azt perbeszédében is fenntartotta arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, ugyanis megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett, mérlegelési tevékenységét nem teljesítette, a megállapított tényállás részben iratellenes, és részben ellentétben áll a beszerzett bizonyítékokkal. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság által vétett eljárási szabálysértés a kizárt védő tekintetében egyértelműen fennáll, ugyanakkor az a másodfokú eljárásban lefolytatandó bizonyítással kiküszöbölhető, ennek formáját ugyanakkor nem jelölte meg. A bizonyítási eljárás során egyértelműen megállapításra került, hogy a III. rendű vádlott kábítószerrel soha nem kereskedett, azt saját fogyasztása céljából tartotta, amely állítását a tanúk vallomásai is megerősítették. A III. rendű vádlott kereskedői tevékenységét kizárólag a lakóhelyén tárolt zsebmérleg és simítózáras tasakos lefoglalására alapozni nem lehet, ezek tekintetében a III. rendű vádlott vallomásában előadta, hogy a saját fogyasztás céljára beszerzésre kerülő kábítószer miatt rendelkezett mérleggel és tasakokkal. Mindezek alapján a III. rendű vádlott vallomásából kiindulva a kábítószer-kereskedelem bűntettének megvalósítása kétséget kizáróan nem került bizonyításra, ezért ezen bűncselekmény miatt emelt vád alóli felmentése indokolt. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette vonatkozásában a III. rendű vádlott beismerő vallomást tett, azonban ezen cselekmény miatt vele szemben lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, és a vádlottak közötti belső arányosságnak megfelelően érvényesülni kell. [21] vádlott4 IV. rendű vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indokolásában, amelyet a nyilvános ülésen fenntartott, hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem kellően derítette fel, több esetben az nem iratszerű, téves megállapításokat tartalmaz. A IV. rendű vádlott az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette tekintetében, valamint a kábítószer fogyasztás vonatkozásában beismerő vallomást tett, mely vallomását a beszerzett bizonyítékok is alátámasztották. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem adott számot arról, hogy az egyes fantázianevek milyen hatóanyag tartalmú anyagokat tartalmaznak, így a IV. rendű vádlott esetében a kábítószer-kereskedelem tényállásának megállapítására nincs lehetőség. Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla bizonyítottság hiányában mentse fel a IV. rendű vádlottat a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vád alól. A IV. rendű vádlott terhére kizárólag a kábítószer birtoklásának bűntette állapítható meg, ezért a vele szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítése szükséges. [22] vagyoni érdekelt1 vagyoni érdekelt az eljárás során lefoglalt nyakláncainak, karkötőjének, gyűrűjének, valamint a tőle lefoglalt gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a lefoglalás megszüntetését és részére történő kiadását indítványozta arra hivatkozással, hogy az ékszereket a rokonaitól kapta 2016.-
  4. években, valamint a tizennyolcadik születésnapjára, a gyűrűt maga vásárolta és a gépjárműve sem köthető a bűncselekmény elkövetéséhez, hiszen annak vételárát részben a családja, részben ő maga spórolta össze. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 8 [23] A cég1 vagyoni érdekelt az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vagyonelkobzás mellőzését, a rendelkezés alapját képező 64.188.000,- forint és 6.190 euro összegnek a cég1, mint tulajdonos részére történő kiadását indítványozta arra hivatkozással, hogy ezen pénz a cég1 tulajdona, annak házi pénztárában elhelyezett összeg. E vonatkozásban az elsőfokú eljárásban csatolták szakértő2 igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő által készített okiratot, amely egyértelműen rögzíti, hogy ezen pénzösszegek a cég1 bevételeiből adódtak, míg szakértő3 igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő ezen megállapítást kétséget kizáróan megerősítette. Mindezek alapján a vagyoni érdekelt a bizonyítási tehernek eleget téve igazolta, hogy a lefoglalt készpénzösszeg nem bűncselekmény elkövetéséből ered. [24] A fellebbezési nyilvános ülésen vádlott1 I. rendű vádlott hangsúlyozta, hogy a bíróság ne hamis vád és hamis vallomások alapján ítélje el, hanem amiatt, amit tényleg elkövetett. Hivatkozott arra, hogy szakmával rendelkezik, mindig volt bejelentett munkahelye, bizonyítani szeretné, hogy jó ember és minél előbb vissza akar illeszkedni a társadalomba, ennek érdekében a bv. intézetben is munkát végez. [25] vádlott2 II. rendű vádlott elismerte, hogy a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés, valamint az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette tekintetében nem vitatja a bűnösségét, azonban a kábítószer-kereskedelem bűntettét nem követte el, amelyet tanúvallomások is igazolnak. Előadta, hogy magas vérnyomás és szívritmuszavar megbetegedésben szenved, élettársa COPD beteg, míg lánya az ő előzetes fogvatartása miatt pszichológus segítségére szorul. Mindezekre figyelemmel méltányos ítélet hozatalát kérte. [26] vádlott3 III. rendű vádlott előadta, hogy 2018.-
  5. évben mindennap kábítószert és új pszichoaktív anyagot fogyasztott, azonban ezekről a házi őrizet alatt leszokott, új életet kezdett, dolgozik, született egy gyermeke, emellett másik két gyermek eltartásáról gondoskodik, emiatt a kiszabott büntetés enyhítését kérte. [27] vádlott4 IV. rendű vádlott az új pszichoaktív anyaggal való kereskedést elismerte. Hivatkozott arra, hogy kábítószert kizárólag csak fogyasztott, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, hiányzik a családja, nincs szándékában újabb bűncselekményt elkövetni, ezért rövidebb tartamú büntetés kiszabását kérte. [28] A kiszabott büntetések enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alaposak, egyebekben a bejelentett fellebbezések alaptalanok. [29] A bejelentett fellebbezések irányára tekintettel a másodfokú bíróság a Be.
  6. §
(1)és
(2), valamint
(10)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljeskörűen bírálta felül. [30] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást túlnyomórészt a perrendi szabályoknak megfelelően az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [31] Eljárási szabályt sértett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor
  1. március
  2. napján vádlott3 III. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlottak, míg
  3. június
  4. napján,
  5. december
  6. napján és
  7. március
  8. napján vádlott4 IV. rendű vádlott vonatkozásában olyan védő jelenlétében tartotta meg a tárgyalást, akivel szemben kizárási ok állt fenn. [32] Ezen tárgyalási határnapokon a III., illetőleg a IV. rendű vádlottak védője helyett az ügyben a vádlottak védelmét ügyvéd1 ügyvéd látta el. A rendelkezésre álló iratokból ugyanakkor megállapítható, hogy a nyomozati eljárás során ügyvéd1 a
  9. július
  10. napján kelt meghatalmazás alapján tanú1 tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, és a tanú
  11. augusztus
  12. napján foganatosított tanúkihallgatásán személyesen eljárt. Az elsőfokú bírósági eljárás során a III. rendű vádlott és a IV. rendű vádlott védője
  13. március
  14. napján meghatalmazták ügyvéd1 ügyvédet helyettesítésre, mely helyettesítési meghatalmazás Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 9 alapján a fentiekben megjelölt tárgyalási határnapokon a III., illetőleg a IV. rendű vádlottak védelmét ellátta. Az elsőfokú bíróság ezen tárgyalási napokon bizonyítást folytatott, kihallgatta tanú2et és tanú3t, tanú4ot tanúként, hangfelvételeket játszott le, iratokat ismertetett, és az ügyészség is megtartotta perbeszédét. [33] A tanú érdekében eljáró ügyvéd a Be.
  15. § i) pontja értelmében segítőnek minősül. [34] A Be.
  16. §
(1)bekezdés f) pontja alapján nem lehet védő, aki az ügyben tanúként részt vett, vagy részt vevő – a terhelttől különböző – személy segítőjeként vesz vagy vett részt. [35] Tekintve, hogy ezen rendelkezés szűkítést nem tartalmaz, a védő részvételét minden esetben kizárja, akkor is, ha az ügyvéd az adott eljárásban bármikor, bármely tanú segítőjeként járt el függetlenül attól, hogy e megbízás időközben megszüntetésre került-e. A kizáró okot jelentő megbízás megszűnésével ugyanis nyilvánvalóan nem szűnik meg az érdekellentét, amely a védőként történő fellépést kizárja. [36] Ezen eljárási szabálysértés az ezt megelőzően törvényesen lefolytatott bizonyítás törvényességét utólag nem befolyásolja, és az eljárási szabálysértést követően törvényesen felvett bizonyításra sincs kihatása, azonban az eljárási szabálysértéssel jelenlévő védő mellett lefolytatott bizonyítás minden további mérlegelés nélkül érvénytelen. Mindezekre figyelemmel azt kellett az ítélőtáblának vizsgálnia, hogy a kizárt védő jelenlétében felvett, a fentiek szerint érvénytelen bizonyítás eredményezte-e a tényállás felderítetlenségét és ezáltal az ítélet megalapozatlanságát. [37] Jelen ügyben az eljárási szabálysértés az összes tárgyalási határnapból négyet érintett, vádlott3 III. és vádlott4 IV. rendű vádlott vonatkozásában felvett bizonyítás tekintetében. Ezen tárgyalási napok közül a
  1. december
  2. napján ismertetett szakértői vélemény és bűnjel bevételezéséről szóló értesítés nem törvényesen beszerzett bizonyíték, így azokat az ítélőtábla a bizonyítékok köréből kirekesztette, emellett megállapította, hogy az eljárási szabálysértéssel érintett tárgyalási napokon felvett további bizonyítás nem a III. és a IV. rendű vádlott cselekményeivel volt összefüggő, így az törvényes és a tényállás megállapításának alapját képezhette. A
  3. március
  4. napján megtartott tárgyaláson az ügyészség képviselője akként nyilatkozott, hogy a
  5. március
  6. napján megtartott perbeszédét változatlan tartalommal fenntartja, így az eljárási szabálysértésnek érdemi kihatása nem volt. A másik két tárgyalási határnapon a III. és IV. rendű vádlottakat érintő bizonyítás felvételére nem került sor. A fent kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla nem osztotta vádlott2 II. rendű vádlott védőjének ezen eljárási szabálysértésre alapított hatályon kívül helyezés iránti indítványát, továbbá nem látta szükségesnek vádlott3 III. rendű vádlott védője által pontosan meg nem jelölt, bármilyen másodfokú eljárásban történő bizonyítás felvételét tekintettel arra, hogy a bűnjelekkel kapcsolatos iratok tartalmát a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni azok ismertetése nélkül, emellett vádlott4 IV. rendű vádlott a vagyonelkobzással érintett óra értékét nem vitatta. [38] A kifejtettek értelmében az eljárási szabálysértés nem teszi megalapozatlanná a III. és IV. rendű vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, az I. és II. rendű vádlott tekintetében az eljárási szabálysértésnek kihatása nem volt, ezért az ítélőtábla kizárólag az eljárási szabálysértés megállapítására szorítkozott. [39] Eljárási szabályt sértett továbbá az elsőfokú bíróság akkor is, amikor szakértő1 szaktanácsadót a
  7. október 9-i kihallgatásakor tévesen, mint szakértőt a hamis szakvéleményadás törvényes következményeire figyelmeztette. A Be.
  8. §
(5)bekezdése szerint ugyanakkor a szaktanácsadó a közreműködésével végzett eljárási cselekményre vonatkozóan tanúként hallgatható ki, ily módon a tanúk kihallgatására vonatkozó Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 10 figyelmeztetés a kihallgatását megelőzően elmaradt. Ezen eljárási szabálysértésnek azonban az ügy érdemére kihatása nem volt figyelemmel arra, hogy a szaktanácsadó által adott értékközlést az elsőfokú bíróság az ítélete meghozatalakor nem vette figyelembe, arra tényállást nem alapított. [40] Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor az ítélete kihirdetésekor jelenlévő fellebbezésre jogosultak közül ügyvéd2 ügyvéd a cég1, mint vagyoni érdekelt meghatalmazott képviselője részére az elsőfokú ítélet rendelkező részét nem adta át, és őt a jogorvoslati joga tekintetében nem nyilatkoztatta. A rendelkezésre álló iratok tartalma alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a gazdasági társaság törvényes képviselőjének postai úton, míg a meghatalmazott képviselőnek elektronikus úton kézbesítette a rendelkező részt, amelyet a meghatalmazott képviselő 2024. május 27. napján átvett és az elsőfokú ítélet vagyoni érdekeltre vonatkozó része ellen 2024. május 28. napján fellebbezést jelentett be. [41] A Be. 61. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a vagyoni érdekelt helyett, amennyiben a törvény nem ír elő személyes eljárási kötelezettséget, meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazott képviselő a képviselt személy e törvény szerinti jogait gyakorolhatja. A Be. 581. § g) pontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen. A Be. 455. §
(3)bekezdése szerint az ügydöntő határozat kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező részét a jogorvoslati résszel együtt kézbesíteni kell a jelen nem lévő fellebbezésre jogosultaknak, a Be. 549. §
(4)bekezdése alapján a jelenlévő fellebbezésre jogosultaknak az egyesbíró vagy a tanács elnöke az ítélet rendelkező részét átadja. [42] Az ítélőtábla megállapította, hogy a cég1 meghatalmazott képviselője a kézbesítés időpontjához képest törvényes határidőben terjesztette elő a fellebbezését, melyre figyelemmel az joghatályos. [43] Nem osztotta az ítélőtábla vádlott1 I. rendű vádlott védőjének fellebbezése indokolásában foglaltakat a tekintetben, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során nem értékelhette törvényesen tanú5 tanú vallomását, ugyanis a tanú a bírósági kihallgatása során a törvényes figyelmeztetéseket követően akként nyilatkozott, hogy büntetőügy van vele szemben folyamatban, amelyben az I. rendű vádlott a vallomásában szerepel, melyre figyelemmel az ezzel összefüggő kérdésekre nem válaszol. Mindezen vallomásmegtagadás ellenére az elsőfokú bíróság elétárta a nyomozati eljárás során általa tett vallomásokról készült jegyzőkönyveket. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tanú5 nyomozati eljárás során gyanúsítottként, illetőleg tanúként tett vallomásának ismertetésével eljárási szabályt nem sértett, és az ítélete indokolásában nem a tanú bíróság előtt tett nyilatkozatát, hanem a nyomozati vallomásait vette figyelembe és értékelte. [44] A Be. 177. §
(4)bekezdése értelmében a tanúnak az ügyben korábban tett tanúvallomása bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja. Ennek feltétele, hogy a tanvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnjön. Ugyanezen szakasz
(5)bekezdése értelmében, ha a tanút az ügyben korábban terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomás bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja. [45] A rendelkezésre álló nyomozati iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy tanú5
  1. április
  2. napján foganatosított tanúkihallgatása és a
  3. május
  4. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatása a fentiekben hivatkozott törvényes figyelmeztetéseket követően történt meg, melyre figyelemmel az elsőfokú bíróság ezen Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 11 nyomozati vallomásokat az eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett vette figyelembe, azok kirekesztésére törvényes alap nincs. [46] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által vétett eljárási szabálysértések az ítélet érdemi felülbírálatát nem akadályozták, hatályon kívül helyezésre nem kerülhetett sor. [47] A fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozatok alapján az ítélőtábla a vádlottak személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket a következőkkel helyesbítette és egészítette ki: [48] vádlott1 I. rendű vádlott eljárás során lefoglalt és értékesített gépjárműveinek együttes értéke 13.506.800,- forint. [49] vádlott2 II. rendű vádlott esetében a lefoglalt vagyon értékesítéséből befolyt, tulajdonát képező összeg 9.709.000,- forint. A II. rendű vádlott élettársa COPD beteg, lánya pszichológus segítségére szorul, a II. rendű vádlott esetében magas vérnyomás és szívritmuszavar állapítható meg. [50] vádlott3 III. rendű vádlott az élettársa előző kapcsolatából született, illetőleg az élettársával közös kiskorú gyermek eltartásáról saját háztartásában, míg a korábbi kapcsolatából származó gyermeke eltartásáról részben a saját háztartásában gondoskodik. [51] vádlott4 IV. rendű vádlott kiskorú autizmus betegségben szenvedő unokájáról, valamint az élettársával közös kiskorú gyermekéről saját háztartásában gondoskodik. [52] Kiegészítette továbbá az ítélőtábla az elsőfokú ítélet [17] bekezdésében írtakat az elkövetési idő megjelölésével, amely
  5. május
  6. napja. [53] Helyesbítette továbbá a [19] bekezdésben rögzítetteket akként, hogy az ott megjelölt egy doboz Kamagra Gold tabletta bontott doboz volt, amelyben egy tabletta volt található. [54] Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás valamennyi vádlott vonatkozásában megalapozott, ezért az irányadó volt a másodfokú felülbírálat során. [55] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást megfelelő terjedelemben lefolytatta, amelynek során mindazon bizonyítékot beszerezte, amelyek a vádlottak büntetőjogi felelősségének eldöntése szempontjából lényegesek voltak. A bizonyítékokat kellő alapossággal, körültekintően megvizsgálta, és részletesen az iratok tartalmával egyezően adott számot arról, hogy mely bizonyítékokra figyelemmel vetette el a vádlottak büntetőjogi felelősségét tagadó védekezését. [56] A nyomozati eljárás során, illetőleg a bírósági kihallgatás alkalmával tanú5, tanú3, tanú6 és tanú7 következetes vallomást tettek, mind a vádlottak által forgalmazott kábítószerek fajtája, azok kódolt megnevezése, a kábítószerek, illetőleg az új pszichoaktív anyagok forgalmazásának módja tekintetében, emellett a vallomásaikból, illetőleg az eljárás során beszerzett titkos információgyűjtés adataiból az is megállapítható volt, hogy a vádlottak ezen tevékenységüket „virágnyelv” használatával igyekeztek leplezni. [57] Mindezek mellett az eljárás során beszerzett vegyészszakértői vélemények, valamint a lefoglalási jegyzőkönyvben rögzítettek kétséget kizáróan cáfolták a vádlottak azon védekezését, hogy kábítószerrel nem kereskedtek. Mindezt a tanúk vallomása is egyértelműen cáfolta, hiszen az általuk előadottak szerint a vádlottaktól különböző hatóanyagtartalmú, részben kábítószernek, részben új pszichoaktív anyagnak minősülő „árut” szereztek be nagy mennyiségben, anyagi ellenszolgáltatás ellenében. [58] Az elsőfokú bíróság a vádlottak tagadó vallomását logikus indokok alapján a bizonyítékok iratszerű mérlegelését követően vetette el, ily módon az általa megállapított tényállás megalapozott, melyre figyelemmel a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 12 eljárásban törvényes lehetőség nincs, ezért a felmentés érdekében bejelentett fellebbezések, mivel azok kizárólag a bizonyíték értékelését támadták, eredményre nem vezethettek. [59] Kiemeli az ítélőtábla, hogy mind a vádirati, mind az ahhoz kötődő ítéleti tényállás a vádlottak vonatkozásában a legkedvezőbb megállapításokat tartalmazta figyelemmel arra, hogy a kábítószerek, illetőleg az új pszichoaktív anyagok hatóanyagának számítása kizárólag a lefoglalt anyagok vonatkozásában történt meg annak ellenére, hogy előtte a vádlottak már éveken keresztül folytatták a kereskedés tevékenységét. [60] Az eljáró bíró elfogultságára nem adhat törvényes alapot azon védelmi hivatkozás, hogy az elsőfokú bíróság a vádlottak védekezését nem fogadta el, és a tényállását nem az általuk tett vallomásokra alapította. [61] Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére. A vádlottak esetében a tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok szóba sem kerülhetett tekintettel arra, hogy az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag kábítószer vagy akár kábítószer is lehet, a pontos fajtájára, összetételére, minőségére nem kell kiterjednie az ismereteinek. Mindezekre figyelemmel a büntetőjogi felelősség megállapításához az eshetőleges szándék is elegendő, és a vádlottak azt nem vitatták, hogy tudomásuk volt arról, hogy kábító hatású anyagot adnak át, melyre figyelemmel a kábítószer-kereskedelem bűntette is kétséget kizáróan megállapítható volt a terhükre. [62] Az ítélőtábla mindenben osztotta az elsőfokú bíróság jogi indokolását – annak szükségtelen megismétlése nélkül – vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlottak esetében a kábítószer-kereskedelem bűntette vonatkozásában a társtettesi elkövetés, míg az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette vonatkozásában a bűnszövetségben történő elkövetés megállapíthatósága tekintetében. [63] vádlott2 II. rendű vádlott esetében a lőfegyverrel kapcsolatos bűncselekmény kétséget kizáróan megállapítható volt, ugyanis azt a II. rendű vádlott vallomásában nem vitatta, hogy a tudatában felmerült az, hogy az általa tartott dolog akár lőfegyver vagy lőszer is lehet, és azzal egyértelműen tisztában volt, hogy nincs érvényes engedélye ezek tartására, és ebbe belenyugodva tartotta magánál mind a lőfegyvert, mind a lőszereket. [64] A büntetés kiszabása során értékelhető tényeket többségében helyesen állapította meg a törvényszék. [65] vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlott esetében az ítélőtábla súlyosító körülményként a társas elkövetés helyett a társtettességben történő elkövetést értékelte, ugyanis a társas elkövetés összefoglaló kategória, ezen belül konkrétan szükséges megjelölni az értékelt súlyosító körülményt /pl. társtettesség, csoportos, bűnszövetségben történő elkövetés/. Valamennyi vádlott esetében enyhítő körülményként az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette vonatkozásában tett bűnösségre kiterjedő beismerő vallomást vette figyelembe. További enyhítő körülményként értékelte a cselekmények elkövetése óta bekövetkezett időmúlást, vádlott3 III. rendű vádlott esetében azt, hogy három kiskorú gyermek, míg vádlott4 IV. rendű vádlott két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlott esetében a hosszú előzetes fogvatartásban töltött időt. [66] A büntetés kiszabása során irányadó, elsőfokú bíróság által meghatározott középmérték valamennyi vádlott esetében helyes, az a törvényi rendelkezéseknek megfelelt. [67] A kábítószer-kereskedelem bűntettét a törvény szigorúan rendeli büntetni, az elsőfokú bíróság által hozott ítéletben vádlott1 I., vádlott2 II. rendű vádlottak esetében kiszabott szabadságvesztés elmaradt az irányadó középmértéktől, ugyanakkor a másodfokú bíróság az I. és II. rendű vádlottak személyi körülményeire, a bekövetkezett időmúlásra és a rendkívül hosszú fogvatartási időre figyelemmel lehetőséget látott ezen szabadságvesztés Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 13 tartamának további lényeges enyhítésére. vádlott3 III. és vádlott4 IV. rendű vádlottak vonatkozásában szintén az időmúlásra, illetőleg a belső arányosságra figyelemmel volt indokolt a kiszabott szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítése. [68] Az ítélőtábla nem látott lehetőséget vádlott1 I., vádlott2 II. és vádlott3 III. rendű vádlottak esetében a Btk.
  7. §
(2)bekezdésének az alkalmazásával eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására, ugyanis nem volt megállapítható olyan körülmény, amely azt indokolta volna. [69] Az ítélőtábla vádlott3 III. és vádlott4 IV. rendű vádlottak esetében a közügyektől eltiltás tartamát is enyhítette – bár az az elsőfokú bíróság ítéletében írtak ellenére nem a kiszabott szabadságvesztés mértékéhez igazodik –, azonban a III. és a IV. rendű vádlottak előéletére, valamint az általuk elkövetett bűncselekmények konkrét tárgyi súlyára figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott tartamban eltúlzott volt. [70] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kábítószerek és új pszichoaktív anyagok elkobzásáról rendelkezett, ugyanakkor annak jogszabályi alapját tévesen jelölte meg, ezen rendelkezése a Btk. 72. §
(1)bekezdés c) pontján alapult. [71] Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a jogellenes gazdagodás vonatkozásában a vagyonelkobzás alkalmazásának feltételeit és ennek alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlottak vonatkozásában helye volt a vagyonelkobzás elrendelésének azon vagyon tekintetében, amelyet a vádlottak, illetőleg a cég1, valamint vagyoni érdekelt1, mint vagyoni érdekelt a vádlottak által elkövetett bűncselekmények elkövetése során vagy azzal összefüggésben szereztek, tehát a gazdagodás forrása a bűncselekmény elkövetéséből származó bűnös vagyon volt. [72] E tekintetben a Btk. 74/A. §
(1)bekezdése szigorú törvényi vélelmet állít, mely szerint ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a kábítószer-kereskedés elkövetésének ideje alatt szerzett. Mindezeken túl ezen vélelmet a törvény
(2)bekezdése kiterjeszti, amikor akként rendelkezik, hogy ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a kábítószerrel való kereskedés elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetőleg az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. [73] Az elsőfokú bíróság ezen törvényi vélelem alapján helyesen állapította meg, hogy vádlott1 I. és vádlott2 II. rendű vádlott esetében rendelkezésre álló vagyon nem volt igazolható a legális jövedelmükből, emellett bár a vélelem vonatkozásában a Btk. 74/A. §
(3)bekezdése értelmében van helye ellenbizonyításnak, ugyanakkor vagyoni érdekelt1 esetében ilyen bizonyítás indítvány hiányában nem folyt, míg a cég1 vonatkozásában kétséget kizáróan nem volt bizonyítható, hogy a lefoglalt vagyon a kft. legális tevékenységéből származna. [74] Az ítélőtábla vádlott4 IV. rendű vádlott vonatkozásában megállapította, hogy téves az elsőfokú ítéletben meghatározott pénzben kifejezett vagyonelkobzás mértéke – melyre vonatkozóan az elsőfokú bíróság indokolást sem adott – ugyanis a IV. rendű vádlott az ítéleti tényállás alapján a kábítószer és az új pszichoaktív anyag értékesítése során 2.027.100,forint vagyonra tett szert, ugyanakkor a tőle lefoglalt vagyontárgyak vonatkozásában is helyesen vagyonelkobzást rendelt el az elsőfokú bíróság, amely vagyontárgyak együttes értéke 1.258.400,- forint volt, ily módon az ítélőtábla a IV. rendű vádlott esetében a vagyonelkobzás összegét ezen kettő összeg különbözetére, 768.700,- forintra leszállította. [75] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az EBD.2018.B.
  1. számú elvi döntésben foglaltak ellenére az egyidejűleg lőfegyverre és lőszerre elkövetett tényállásszerű Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.41/2025/24/Í 14 magatartásra figyelemmel tévesen nevezte meg a bűncselekményt, az helyesen lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette. [76] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetését követően vádlott3 III. rendű vádlott
  2. április
  3. napjától, míg vádlott4 IV. rendű vádlott
  4. április
  5. napjától ismételten előzetes fogvatartásban van. [77] Az elsőfokú bíróság az eljárás során lefoglalt egyik bűnjel nyilvántartási számát, míg egy másik bűnjel megnevezését tévesen rögzítette, ezért azt pontosította, továbbá nyilvánvaló elírás folytán a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés körében vádlott2 II. rendű vádlottat tévesen I. rendű vádlottként jelölte meg, ezért azt helyesbítette. [78] Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket a kiszabott büntetések enyhítése tekintetében ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú ítéletet a Be.
  6. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, egyebekben azt a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írt pontosítással helybenhagyta. [79] vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű és vádlott4 IV. rendű vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú határozat kihirdetéséig letartóztatásban töltött időt is beszámította a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. [80] A Be. 561. §
(2)bekezdés b) pontja, a Be. 184. §
(2)bekezdés f) pontja és a Be. 10. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében az ítélőtábla megállapította a vádlottak tényleges tartózkodási helyét. [81] Az ítélet ellen a Be.
  2. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
  1. április
  2. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Gyuris Patrícia sk. előadó bíró Sefta Márta dr. sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.41/2025/
  3. számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 16.B.321/2022/
  4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
  5. április
  6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.