Bfv.76/2024/10 – Kúria

(1)bekezdés h) pont első fordulata szerint az a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. Ebből következően ez képez felülvizsgálat tárgyát [Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont]. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.76/2024/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette Terhelt(ek): Első fok: Esztergomi Járásbíróság, 12.B.22/2022/23., ítélet, előkészítő ülés,
4. május 16., jogerős:
5. május
6. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Esztergomi Járásbíróság 12.B.22/2022/
7. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. 2 I. [1] Az Esztergomi Járásbíróság a
8. május
9. napján meghozott és aznap jogerős 12.B.22/2022/
10. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
11. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés]. Ezért 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapítottan – a jogerős ítélet megváltoztatása, és a felmentése érdekében. [3] A felülvizsgálati indítvány szerint az elkövetéskor fennálltak azon pszichés problémái, nehézségei, amelyek az elkövetett bűncselekmény kapcsán jelentősen befolyásolták a belátási képességét, tudatát. Amennyiben az ítélet meghozatala során a bíróság figyelembe vette volna a meglévő súlyos mértékű, skizofrénia tüneteit mutató pszichés elváltozásait, esetlegesen el sem kellett volna ítélni, vagy jóval enyhébb büntetést kellett volna vele szemben kiszabni. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.118/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt e vonatkozásban alaptalannak tartotta, ugyanakkor álláspontja szerint a jogerős ügydöntő határozat a Be. 649. §

(2)bekezdésében írt eljárási szabálysértéssel érintett. [5] Kifejtette, hogy az eljárt bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályt vétett, mivel a terhelt beismerő nyilatkozatát a törvényi előfeltételek hiányában fogadta el. [6] A bíróság az előkészítő ülésen nem figyelmeztette a terheltet a Be. 185. §

(1)bekezdésében foglaltakra, ekként a vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. [7] A rövidített jegyzőkönyv nem tartalmazza a terhelt vallomását, amelyből megismerhető lenne saját nyelvezetű nyilatkozata, ami alapot adhatna a Be. 504. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti feltétel vizsgálatához. Erre tekintettel a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadásához szükséges további törvényi előfeltételek vizsgálata nem szükséges. [8] A bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát a törvényi feltételek hiánya ellenére végzéssel elfogadta, amelynek azonban nincs indokolása. Így nem is állapítható meg, hogy az alapügyben eljárt bíróság a konkrét ügy milyen egyedi sajátosságaira tekintettel hozta meg a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló végzést. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. III. [10] A felülvizsgálati indítvány és a Legfőbb Ügyészség indítványa egyaránt alaptalan. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. 3 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. E körbe tartozik, ha a bíróság a terheltet valamely büntethetőséget kizáró ok ellenére ítéli el. [13] A felülvizsgálati indítványban a terhelt arra hivatkozott, hogy a cselekmény elkövetésekor fennálló kóros elmeállapota miatt nem büntethető. [14] A Btk. 17. §

(1)bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A

(2)bekezdés alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. [15] A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli, vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése. [16] A kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok fennállása jogkérdés, amelyre a jogerős ítélet tényállásában rögzített tényekből kell következtetést levonni. Ezért a terhelt elmebeli állapotával, elmeműködésének rendellenességeivel kapcsolatos ténymegállapításokat a tényállásnak értelemszerűen tartalmaznia kell. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó. Ezért a történeti tényállás bevezető részében írtak valamennyi tényállási pont vonatkozásában figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is (BH 2015.216.I.). [17] A terhelt egészségi állapotára, és ekként esetleges kóros elmeállapotára vonatkozó ténymegállapítást jelen ügyben az ítélet nem tartalmaz, így az erre való hivatkozás felülvizsgálat alapjául jelen ügyben nem szolgálhat. [18] A Legfőbb Ügyészség által hivatkozott eljárási szabálysértéssel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. [19] A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 659. §

(6)bekezdés]. [20] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés h) pont első fordulata szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [21] A Be. 504. §

(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltétele, hogy – a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, – a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, – a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. 4 [22] Amennyiben tehát a terhelt a beismerő nyilatkozatát a törvényben foglalt tájékoztatást és figyelmeztetéseket követően teszi meg, és kihallgatása alapján megállapítható, hogy a nyilatkozatának természetével és elfogadásának következményeivel tisztában van, beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, emellett a Be. 504. §

(2)bekezdés c) pontban foglalt feltételnek megfelelően a bűnösségét beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztják, a beismerő nyilatkozat elfogadásának nincs akadálya {vö. Kúria Bfv.I.639/2021/10. szám [24] bekezdés, BH 2022.121.}. [23] Ehhez képest a Be. 502. §

(3)bekezdése az előkészítő ülés menetével kapcsolatban rögzíti, hogy az előkészítő ülés megkezdése és a vád lényegének ismertetése után a bíróság a vádlottat kihallgatja, melynek megkezdésekor a terhelti figyelmeztetésen kívül figyelmezteti a vádlottat az 500. §

(2)bekezdésében foglaltakra. [24] A Be. 502. §

(5)bekezdése szerint a

(3)bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben. [25] A Be. 504. §

(1)bekezdése értelmében, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a Be. 504. §

(2)bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul. [26] E szabályok egybevetése alapján nyilvánvaló, hogy a bíróság csak akkor kerülhet abba a helyzetbe, hogy a Be. 504. §

(2)bekezdésében írt szempontok alapján megvizsgálja a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadásának lehetőségét, ha a vádlott ilyen nyilatkozatot tesz. [27] Jelen ügyben az eljárt bíróság először

1. április
2. napján tartott előkészítő ülést, amelyet azonban elhalasztott, mert a terhelt úgy nyilatkozott, hogy nem tudott felkészülni. A jegyzőkönyv szerint ezen az előkészítő ülésen az eljáró bíró elmagyarázta az előkészítő ülés menetét, lényegét, különös figyelemmel a Be.
3. §

(1)bekezdésében, a Be. 500. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglaltakra, a Be. 504. §

(3)bekezdésében, a Be.

1. § c) pontjában, a Be.
2. §

(2)bekezdésében, a Be. 580. §

(2)bekezdésében foglalt szabályokra (Esztergomi Járásbíróság 12.B.22/2022/

1. számú jegyzőkönyv). [28] Ezt követően a járásbíróság
2. május
3. napján tartott előkészítő ülést, amelyen jogerős határozatot hozott. [29] A Be.
4. §

(8)bekezdése lehetőséget ad rövidített jegyzőkönyv készítésére, ha a bíróság ügydöntő határozata első fokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik. Ilyenkor a rövidített jegyzőkönyvnek csak a Be. 445. §

(1)bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a Be. 445. §

(2)bekezdés a) pontjának megfelelő leírását kell tartalmaznia. [30] Jelen ügyben az Esztergomi Járásbíróság 12.B.22/2022/

1. számú – előkészítő ülésen hozott – ítélete első fokon jogerőre emelkedett, így az előkészítő ülésről a Be.
2. §

(8)bekezdése alapján rövidített jegyzőkönyv készült. Ezt egyértelműen rögzíti a 12.B.22/2022/

1. számú jegyzőkönyv utolsó, az eljáró bíró és a jegyzőkönyvvezető aláírását megelőző bekezdése. [31] A rövidített jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: – eljáró bíró ismételten elmagyarázza az előkészítő ülés menetét, lényegét különös figyelemmel a Be.
2. §

(1)bekezdésében, a Be. 500. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. 5 foglaltakra, a Be. 504. §

(3)bekezdésében, a Be.

1. § c) pontjában, Be.
2. §

(2)bekezdésében foglalt szabályokra; – a terhelt és védője egyezően úgy nyilatkoznak, hogy nem kérik a vádirati tényállás ismertetését; – erre figyelemmel az ügyész ismerteti a vádiratban szereplő mértékes ügyészi indítványt; – figyelmeztetéseket követően a terhelt a védőjével konzultál, majd – elismeri a bűnösségét a váddal egyezően és lemond a tárgyaláshoz való jogáról; – ezt követően a bíróság II. számú végzésében a terhelt beismerő nyilatkozatát elfogadja; – a terhelt vallomást nem tesz, személyi körülményeivel kapcsolatos kérdésekre válaszol; – bírói felhívásra felszólal az ügyész, a védő. [32] A Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben jelen ügyben a terhelt bűnösséget elismerő nyilatkozata és tárgyalásról lemondása rendelkezésre áll. [33] Az előkészítő ülésről felvett rövidített jegyzőkönyv tartalmazza azt, hogy a bíróság a terheltnek elmagyarázta az előkészítő ülés lényegét jogszabályi helyek megjelölésével, miként ezt követően külön azt is, hogy a terhelt beismerő nyilatkozata előtt elhangoztak a figyelmeztetések. Ezt követően pedig a bíróság lehetőséget biztosított arra, hogy a terhelt a védőjével konzultáljon. Ekként nincs alapja a (terhelti) figyelmeztetés hiányára vont következtetésnek. Ezt támasztják alá az ezt követően rögzítettek, amelyek szerint: a bűnösségét elismerte; a terhelt vallomást nem tett; személyi körülményeivel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. [34] Következésképpen a jegyzőkönyv tartalmi összefüggéseiből nyilvánvaló, hogy mi volt az elhangzott (terhelti) figyelmeztetés tartalma, jogszabályi hely megjelölése nélkül is [miként a Be. 502. §

(3)bekezdés is a Be. 185. §

(1)bekezdés megjelölése nélkül tartalmazza a terhelti figyelmeztetésre utalást]. [35] Az eljárás menete pedig önmagában felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat, megjegyezve azt, hogy jelen esetben ez is tükrözte, hogy mely figyelmeztetések hangoztak el előbb, és melyek utóbb. [36] Jelen ügy tehát különbözik a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott eseti döntés (Kúria Bfv.III.383/2021/

1. szám, BH 2022.120.) alapjául szolgáló esettől, melyben a rövidített jegyzőkönyv semmilyen terhelti nyilatkozatot nem rögzített. [37] Ugyancsak eltérő jogkérdés merült fel a szintén hivatkozott Bfv.I.639/
2. számú ügyben (BH 2022.121.), amelyben a Kúria a beismerő vallomás elfogadásának fent idézett feltételrendszerét vizsgálta. Fel sem merül az ügyazonosság, ez az eseti döntés indokolásából kiderül, de elég röviden utalni az eseti döntés [31] bekezdésben rögzítettekre: „Jelen ügyben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a terhelt enyhe fokú értelmi fogyatékosságban szenved, ami közepes fokban korlátozta cselekményei társadalomra veszélyességének felismerésében; továbbá a vallomástételi képessége – értelmi fogyatékossága miatt – korlátozott, érzelmi labilitása és csökkent intellektusa miatt a vallomását mentális állapota befolyásolhatja. Ennek tükrében a terheltnek a büntetéskiszabási körülmények körében tett nyilatkozata – a beismerés elfogadása tekintetében – kétséget kelt aziránt, hogy a Be.
3. §

(2)bekezdésében foglaltakat és azok következményeit megértette.” [38] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat, hogy a Legfőbb Ügyészség sem hivatkozott arra, hogy jelen ügyben nem teljesültek a Be. 504. §

(2)bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek. [39] A Be. 608. §

(1)bekezdés h) pont első fordulata szerint pedig az a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. 6 beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. Ez képezi felülvizsgálat tárgyát [Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont]. [40] A Be. 504. §

(2)bekezdés b) pontja szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik. [41] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során beszerezte a Szeghalmi Járásbíróság 3.B.50/2020/

1. számú ítéletét, amely a terhelt által 2020 januárjában és augusztusában elkövetett bűncselekmények kapcsán a következőket rögzíti: – a terheltnek szív-, gyomor- valamint refluxbetegsége van, és pszichiátriai kezelésben is részesült; – a terhelt érzelmileg labilis személyiségzavarban szenved, illetve szenvedett a bűncselekmények elkövetésekor; – a terhelt nem kóros elmeállapotú: az elmeállapota nem korlátozta őt a bűncselekmények következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen {Szeghalmi Járásbíróság 3.B.50/2020/
2. számú ítélet [5] bekezdés}. [42] Ehhez képest a jelen ügyben terhére rótt bűncselekmény elkövetési ideje
3. május
4. napja, így a terhelt beszámítási képessége kapcsán észszerű kétely a rendelkezésre álló iratok alapján valóban nem mutatkozott, a beismerő vallomás elfogadásával eljárási szabálysértés nem történt. [43] Mindezek alapján a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
5. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [44] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [45] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. június
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.76/2024/10-I. bírósági ügyintéző 7