← Magyarország

Kf.700361/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 6.Kf.700.361//2025/

  1. A felperes: felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Kurcsics Gerda kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Győri Törvényszék számú ítélete 5.K.700.118/2025/
  3. Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 64.700 (hatvannégyezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  4. 2 [1] A felperes a
  5. január
  6. napjától 2024.november
  7. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként a helység1i Rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot; működési körzete település1, település2, település3 településre terjedt ki, amely
  8. október
  9. napjától település6, település4, település5 településekre változott. [2] A felperes a perbeli időszakban a beosztásához nem tartozóan rendszeresen ellátott a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrszolgálati és egyéb szolgálati (átkísérési, kísérőőri, rendezvénybiztosítási, TIK- küldések, elővezetések) feladatokat, amelyekért külön ellentételezésben nem részesült. A szolgálati panaszát – amelyben a perbeli időszakra a többletfeladatok ellátásáért a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő mértékű megbízási díj és annak késedelmi kamata megfizetését kérte – az alperes vezetője a határozatszám1 számú határozatával – megalapozatlanságra hivatkozással – elutasította. A kereset és a védirat [3] A felperes a keresetében az alperest – a rendvédelmi illetményalap 100 %-ában érvényesített 1.294.775 forint megbízási díj és annak
  10. július
  11. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  12. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  13. §

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontját és 2),
(3),
(5)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy az érvényesített időszakban 132 szolgálatban a működési körzetén kívül látott el szolgálati feladatokat. [4] Az alperes védiratában – vitatva a követelés jogalapját és összegszerűségét – elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan – a jogalap fennállása esetén – a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap legfeljebb 50%-os mértékében történő megállapítását kérte. Állította, hogy a megbízási díjra jogosultságot havonta kell vizsgálni, így az igényelt 36 hőnapból 7 hónap tekintetében (2023. február, március, június, július, augusztus, szeptember, október) megbízási díj nem érvényesíthető. Az igény továbbá a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára nem alapítható. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság az alperest késedelmi kamattal növelt 1.294.775 forint megbízási díj megfizetésére kötelezte. [6] Ítéletének jogalapját a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját,
(3)-
(5)bekezdését, 2.§
  1. és
  2. pontját, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  3. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet)
  4. mellékletét, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről 31/
  5. (VI. 16.) BM rendelet Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  6. 3 (a továbbiakban: 31/
  7. BMr.)
  8. §
(6)bekezdését, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 22.,
  2. és 25 pontját felhívva bírálta el. [7] Elöljáróban rögzítette, hogy az alperes maga sem vitatta, hogy a felperes a csatolt táblázatos kimutatásban megjelölt szolgálati napjain működési körzetén kívül, körzeti megbízotti beosztása ellátása alóli mentesítés hiányában munkáltatói utasításra végezte feladatait. Kifejtette, hogy az alperes munkáltatóként – a tilalmazott feladatokat kivéve – jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok végzésére, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak, azonban ezen joga nem sérthette a felperes kinevezése szerinti beosztását. [8] Amennyiben a felperes a beosztásától eltérő többletfeladatokat a beosztása mellett végezte, a többletszolgálatért díjazás jár. A munkakör kiterjesztő értelmezésével kapcsolatban hivatkozott a Kúria joggyakorlatára, miszerint jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak ellátását (Kf.II.39.247/2020/4., Mfv.I.10.751/2016/4., Kfv.VII.39.525/2021/3.). A KMB Csoport létrehozása nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna. Utalt a Kúria azon joggyakorlatára is, miszerint, ha a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4.). [9] A KMB Szabályzat
  3. augusztus
  4. napjától hatályos módosításával nem lehet a közjogi szervezetszabályozó eszköznek olyan értelmezést tulajdonítani, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, mert ezzel sérülnének a BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó kötelező előírásai, továbbá a Hszt.-nek a besorolásra, valamint az illetmény meghatározására vonatkozó kötelező rendelkezései, amelyek a szolgálati beosztáshoz kötődnek, így a megbízási díj jogalapja szempontjából a KMB Szabályzat
  5. augusztus
  6. napjától hatályos módosítással nem releváns, ha a körzeti megbízott a működési körzetén kívül látta el a feladatot az a beosztástól eltérő feladatellátást jelent. [10] A Hszt. 71.§-ának
  7. február
  8. napjától hatályos előírásai alapján is jogosult a felperes megbízási díjra. A Hszt. 102.§
(1)bekezdés b) pontjában szereplő rendelkezés nincs összefüggésben a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjával, az ott nevesített ellentételezés nem feleltethető meg a megbízási díjnak. Mivel az alperes a felperest a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával is megbízta, ezért a felperese Hszt. 71.§
(1)bekezdés c). pontja és
(5)bekezdése olyan megbízási díjra jogosult. [11] Az összegszerűség körében az illetményalap 100 % -ában meghatározott megbízási díjigényt alaposnak találta, kifejtette, hogy a felperes a perbeli időszakban felmerülő többletfeladatokat rendszeresen, a működési körzetén kívül végezte; a többletfeladatok terhe az alapfeladatellátásra hátrányosan hatott; valamint az több beosztáshoz is tartozott, továbbá a perbeli időszak első részében tilalmazott átkísérési feladatokat is végzett; Illetőleg figyelemmel volt a jelenlegi ár és értékviszonyokra is. Nem fogadta el azon alperesi hivatkozást, hogy
  1. február
  2. napjától kezdődően a jelentős mérték és a rendszeresség nem állapítható meg, ezzel ellentétben álláspontja szerint éppen, hogy összességében kell vizsgálni havi szinten hány olyan többletfeladata volt a felperesnek az eredeti körzeti megbízotti feladatain kívül, amiket ellátott. Márpedig a felperes által csatolt kimutatás adatai és az alperes elismerése alapján e többletfeladatok jelentős mennyiségűek voltak, a felperes szolgálati napjain általában felmerültek, a rendszeresség törvényi előírásának megfeleltek. Kitért a kúriai joggyakorlatra is, mely szerint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatként minősítését a szolgálatellátás egésze vonatkozásában kell értelmezni (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kfv.45.033/2022/6.). Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  3. 4 A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [12] Az alperes fellebbezésében a megbízási díjra való jogosultság jogalapját és összegszerűségét is vitatva az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes körű elutasítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés c) pontját és
(5)bekezdését jelölte meg. [13] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok alkalmazásával nem helytálló következtetést vont le, tévesen állapította meg, hogy a felperes a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó, más beosztásba tartozó feladatokat látott el többletfeladatként. A felperes a működési körzetem kívüli járőri jellegű feladatait nem más beosztáshoz tartozó feladatkörként, hanem körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre alapján látta el (KMB Szabályzat 21, 24. pont, 2. pont
  1. b)és
  2. c)alpont, 50-63. pont, 37. pont). A BM rendelet 2. melléklete önálló szolgálati beosztásként rögzíti a körzeti megbízotti és a járőr beosztást, melyekre két elkülönülő jogi norma vonatkozik. A fentieket támasztja alá a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosítása; a norma 44. pontja visszautal a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatra. Amennyiben egy adott szolgálati beosztásra több szabályzat rendelkezése is irányadó, akkor a beosztáshoz több szolgálati forma is rendelhető. Ezt támasztja alá a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM. rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat 67.§
(1)és
(2)bekezdése, amely átjárhatóságot biztosít az egyes szolgálati formák között. A KMB Szabályzat csak a körzeti megbízotti szolgálati formában ellátandó tevékenység szabályozására szolgál. A munkaköri leírásban szereplő többi feladatot (járőrözést, TIK-küldést) a szervezeti egység illetékességi területén, sőt a rendvédelmi szerv teljes illetékességi területén végzi körzeti megbízott a Járőr -és Őrszolgálati Szabályzat alapján járőr szolgálati formában. A munkaköri leírásban rögzített feladatok nem kizárólag az elnevezésükben rejlő domináns tevékenységet fedik le, hanem vannak olyan feladatok, amelyek minden alapfeladatot ellátó szolgálati beosztás munkaköri leírásában megjelennek. Az alperes szerint a többletterhelés ellentételezése a hivatásos pótlék formájában beépítésre került a felperes illetményébe, Tehát a munkaköri leírásban szereplő feladatok nem maradtak kompenzáció nélkül. [14] Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése során téves következtetést vont le, amikor rögzítette, hogy a többletfeladatok terhe tekintetében megállapítható, hogy az hátrányosan hatott a felperes alapfeladatainak ellátására. A keresetlevélhez csatolt felperesi kimutatás a peresített hónapokra vetítetten többletfeladatként 111 szolgálati alkalmat rögzített, azaz ezen szolgálatok egyrészt átlagosan havi 7,9 alkalmat tettek ki, másrészt ezen többletfeladatok végrehajtására normál, 12 órás szolgálatteljesítési időben került sor. Azaz a feladatok ellátása túlszolgálatot nem eredményezett, amelyből következően a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó feladatok nem szorultak háttérbe, így az elsőfokú bíróság téves következtetést vont le, amikor megállapította, hogy a felperes által végzett körzeti megbízotti beosztásán túli többletfeladatok olyan rendszerességűek, amelyek ellátásáért a rendvédelmi illetményalap 100 %-ának megfelelő mértékű megbízási díj jár. Az ügy egyedi jellemzői alapján azonban a megbízási díj minimumösszegére való jogosultság sem állhatott fenn. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/5. 5 [15] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó, az állománytábla szerinti más munkakörbe tartozó feladatok ellátásáért a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján megbízási díjra jogosult, az elsőfokú ítélet a jogszabályoknak és a következetes bírói gyakorlatnak megfelel. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.3232023/5., 4.Kf.700.030/2024/4., 2.Kf.700.459/2023/4., 5.Kf.700543/2023/4., 3.Kf. 700.482/2023/5.számú ítéleteire. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [16] A fellebbezés nem alapos. [17] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között - a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve - bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt, kizárólag az ítélet - jogalapra és összegszerűségre vonatkozó - anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte a másodfokú bíróságtól. azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes megbízási díjra való jogosultságát és a megbízási díj mértékét a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése téves értelmezésével állapította meg. [18] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a felperes beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban a KMB Szabályzat módosítása előtti időszak tekintetében a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekintett, attól eltérni nem kíván. [19] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/
  1. – BHGY K-MJ-2017-1, Kf.III.45.090/2021/
  2. – BHGY K-KJ-2022-752) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt.
  3. §
(5)bekezdés]. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  1. 6 [20] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat
  2. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-
  3. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési körén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB szabályzat 24., valamint
  4. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. [21] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
  5. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a
  6. és
  7. pontban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat
  8. pontjában meghatározott esetkörökben. [22] A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
  9. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. (Kfv.VII.37.193/2020/
  10. – BHGY K-KJ-2020-246, Kf.VII.39.246/2020/
  11. – BHGY K-KJ2020-469). [23] A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/5.: 5.Kf.700.543/2023/
  12. számú döntéseiben is állást foglalt, hogy a KMB Szabályzat módosítása utáni időszak Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  13. 7 tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr.1 szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-
  14. §), valamint az illetmény meghatározására (154-
  15. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat
  16. pont a) alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a
  17. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a
  18. pont a) pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében - a Hszt. és a 30/
  19. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül - nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [24] A Fővárosi Ítélőtábla az 5.Kf.700.375/2024/4.számú döntésében már állást foglalt abban, hogy a Hszt.
  20. §
(1)bekezdés b) pontjának
  1. február
  2. napi hatályú módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [a Hsz t.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja, valamint
(3)bekezdése] mint speciális szabály, kiüresedne (Fővárosi Ítélőtábla, 5.Kf.700.375/2024/4.).A Hszt.
  1. február
  2. napjával bekövetkezett módosítását követően a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
  3. §-ában - a X. fejezetben meghatározott, a szolgálat teljesítésére vonatkozó rendelkezésektől - elkülönítetten továbbra is szabályozni kívánta akként, hogy az általánoshoz képest eltérő, a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételek szerinti elbírálást írt elő. [25] A Hszt.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71. §
(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged; ellenkező esetben a hivatásos állományú ellenszolgáltatás nélkül, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában és
(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel válik el a megbízási díj az általános szabályozástól; e speciális juttatás megfizetésére vonatkozó jogalkotói szándék a Hszt.
  1. §-án keresztül érvényesül, ami abban ragadható meg, hogy habár a hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony, azonban a rendszeresen előforduló, jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjai is ellenszolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. [26] Az alperes fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a felperes megbízási díjra a hivatásos pótlékára tekintettel sem vált jogosulttá. A hivatásos állomány tagjának hivatásos pótléka az eredeti és a kinevezése szerinti szolgálati beosztáshoz tartozó feladatellátás alapján jár; míg megbízási díj az érintettet a munkaköri feladatokon felül teljesített többletfeladatellátás esetén illetheti meg, azaz a két juttatás az alperes által kifejtett módon nem mosható össze, egymást nem váltja ki. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság az alperesnek a hivatásos pótlék megfizetéséből származó megbízási díj alóli mentesülésre hivatkozását sem találta megalapozottnak. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  2. 8 felperes – a perbeli időszak egészét érintő – megbízási díjra való jogosultságáról jogszerű döntést hozott. [27] A megbízási díj összegszerűségét a másodfokú bíróság a fellebbezésben megfelelő eljárási jogszabálysértés megjelölése hiányában – kizárólag az alperes által felhívott anyagi jogi rendelkezésekre – a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjára és 71. §
(5)bekezdésére – tekintettel vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította-e meg a megbízási díj összegét; azt azonban az alperes nem fejtette ki, hogy az általa előadottak ezen jogszabályi rendelkezések tükrében miként támasztják alá, hogy a megbízási díj összegének meghatározása jogszabálysértő módon történt. Az ítélőtábla a [16] bekezdésben foglaltak alapján rögzíti, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának megfelelő többletfeladat ellátása önmagában megalapozza – legalább a jogszabályban rögzített minimumösszegben – a megbízási díjra való jogosultságot. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg (Kf.VII.37.780/2020/5.). Az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, ezért azt a bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az elsőfokú bíróság a rendvédelmi illetményalap 100 %-ában történő meghatározással a megbízási díj mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl. Amennyiben az alperes az elsőfokú bíróság ítéleti mérlegelését nem tartotta megfelelőnek, fellebbezésében a megfelelő eljárási jogszabálysértés megjelölése mellett be kellett volna mutatnia, hogy az ítélet ezen álláspontja (az összegszerűségi meghatározás), milyen konkrét érvek és igazolt tények alapján minősül jogszerűtlennek. Azt kellett volna kimunkálnia, hogy az elsőfokú bíróság hol vétett mérlegelési hibát, melyek azok az elemek, körülmények, amelyeket nem vett figyelembe és amelyek – az értékelt körülmények figyelembevételével – más összegszerűségi eredményre vezettek volna. Az alperes érvelése arra vonatkozott, hogy az ellátott többletfeladatok nem jelentettek tényleges és komoly többletterhelést, azok mértéke és időtartama nem érte el a rendszerességet, ellátásuk nem igényelt komplex szaktudást, mivel átfedést mutattak a körzeti megbízotti feladataival. A többletfeladat-ellátás eseti vagy rendszeres jellege nem az összegszerűség, hanem a jogalap körében értékelendő, és az a fentebb kifejtettek szerint rendszeresnek minősült. A jogalkotó nem többletteher, hanem többletfeladat-ellátás esetére biztosította a megbízási díj megfizetését, azaz e juttatásra beosztástól és besorolástól függetlenül jogosulttá válik az, aki a beosztásába nem tartozó többletfeladatot ellátja. Nincs tehát olyan törvényi kikötés, amely szerint megbízási díj kizárólag a magasabb beosztáshoz tartozó, komplexebb szaktudást igénylő feladatok ellátása esetén jár. [28] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [29] A pervesztes alperes a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint – a fellebbezés benyújtásának időpontjára tekintettel a másodfokú eljárásban irányadó – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(4)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.361/2025/
  1. 9 pertárgyértékhez igazodó és a jogi képviselő által a kifejtett érdemi munkával arányosan felszámított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [30] Az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [31] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [32] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest, 2026 január 7. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Tóth László s.k. bíró dr. Robotka Imre s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.