Kfv.37028/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.028/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím2) A felperesek képviselője: Dr. Horváth V. Gábor Ügyvédi Iroda (cím3, eljáró ügyvéd: dr. Horváth V. Gábor) Az I. rendű alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) Az I. rendű alperes képviselője: dr. Czaun Katalin kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: II. rendű alperes (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Bihari-B. Szabó-Jean-Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (cím5; eljáró ügyvéd: dr. Jean Kornél ügyvéd) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. és II. rendű felperesek, 19. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Veszprémi Törvényszék 2023. szeptember 28-án kelt 103.K.701.340/2022/18/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I. és II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 2 [1] A Települési hrsz.1 hrsz-ú ingatlan az I. és II. rendű felperesek tulajdonát képezte 3858/11500-7642/11500 tulajdoni hányad arányban. A perbeli ingatlanra jogosult1 jogosult javára 26.000.000 Ft erejéig jelzálogjog került bejegyzésre. A perbeli ingatlan a „Település III. - tőzeg” védnevű bányatelek (a továbbiakban: bányatelek) részét képezi, a bányatelek kizárólagos jogosítottja a II. rendű alperes. Az eddig folytatott bányászati tevékenység a perbeli ingatlant nem érintette, azonban a tőzeg nyersanyag kimerülése miatt a bányatelek által határolt további területek, így a perbeli ingatlan teljes területének bányaművelés alá vonása vált indokolttá. [2] A II. rendű alperes e célból beszerezte a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Veszprémi Bányafelügyeleti Osztály SZTFHBANYASZ/3160-2/2022. iktatószámú igazolását. Eszerint a perbeli ingatlan a bányatelek része, ásványvagyona igazolt, mivel II. rendű alperes a részére engedélyezett, a bányatelekben lévő ásványi nyersanyagot csak részlegesen termelte ki, márpedig a bányászat alapvető ásványvagyon-védelmi célja az igénybe vett ásványvagyon lehető legteljesebb mértékű kitermelése. [3] A II. rendű alperes a bányatelken folytatott bányászati tevékenységre vonatkozóan rendelkezik a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi Osztálya által 2022. március 23-án kiadott VE/30/00078-16/2022. ügyiratszámú környezetvédelmi működési engedéllyel (a továbbiakban: környezetvédelmi működési engedély), amely 2036. március 31. napjáig érvényes. A környezetvédelmi működési engedély 3.01 és 3.04 pontjai nevesítik a perbeli ingatlant is. A 4.03.4 pont tartalmazza, hogy a bányászat során a tavakon megjelenő és esetlegesen előforduló védett állatok és növények egyedeinek zavarása, veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos. A 8.01 pont értelmében a környezetvédelmi működési engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve a tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az engedélyes köteles 15 napon belül a hatóságnál bejelenteni. A 9.02 pont alapján a környezetvédelmi működési engedély az egyéb engedélyek beszerzése alól nem mentesít. [4] A II. rendű alperes beszerezte a perbeli ingatlan végleges más célú hasznosításához szükséges engedélyt is. Az engedéllyel szemben előterjesztett keresetet a Veszprémi Törvényszék elutasította. [5] A II. rendű alperes kérelmére az I. rendű alperes által kirendelt szakértő a perbeli ingatlan értékét, illetve a kisajátításért járó kártalanítás összegét 9.580.402 Ft-ban állapította meg. [6] A II. rendű alperes általi vételi ajánlatot a felperesek nem fogadták el. [7] Ezt követően a II. rendű alperes bányászat közérdekű célból kisajátítás iránti kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperesnél. A perbeli ingatlan teljes kisajátításának céljaként a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2.§
4. h)pontjában meghatározott bányászat közérdekű célt jelölte meg, mivel az általa folytatni kívánt bányászati tevékenység a perbeli ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti. [8] A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: BfNPI) 2022. június 21-én kelt 3158/2022 ügyiratszámú tájékoztatása szerint a perbeli ingatlanon fokozottan védett állatfaj, a haris van jelen. [9] Az I. rendű alperes megkeresésére a természetvédelmi hatóság a VE/30/068682/2022. számú határozatban arról tájékoztatta, hogy a perbeli ingatlan természeti állapota szerint megfelel a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 3 Tvt.) rögzített láp fogalmának, így a törvény erejénél fogva országosan védett területnek minősül. A természetvédelmi hatóság természetvédelmi szempontból a perbeli ingatlan kisajátításához a Kstv. 7.§

(3)bekezdése alapján előzetesen hozzájárult. [10] A szakértő a

1. augusztus 22-én kelt, felülvizsgált és egységes szerkezetbe foglalt igazságügyi szakértői véleményben a perbeli ingatlan (talaj) kártalanítási értékét 9.387.508 Ft-ban, a műszaki kár értékét 220.000 Ft-ban, a kártalanítás teljes mértékét összesen 9.607.508 Ft-ban határozta meg. [11] Az I. rendű alperes a
2. október 18-án kelt VE/52/00781-33/
3. ügyszámú határozatával (a továbbiakban: I. rendű alperes határozata) a II. rendű alperes kisajátítási kérelmének helyt adott; a perbeli ingatlant bányászat közérdekű célból – a bányatelek területén lévő bányaüzem bővítése céljából – kisajátította; a jogosult javára bejegyzett jelzálogjogot megszüntette; a kisajátított terület forgalmi értékét, a kártalanítás összegét a szakvéleményben foglaltakra figyelemmel 9.387.508 Ft összegben határozta meg. [12] Az I. rendű alperes határozata a felperesek jogalappal kapcsolatos vitatásával szemben megállapította, hogy a kisajátítás jogszabályi feltételei fennállnak, mivel a II. rendű alperes bányászat közérdekű célból kezdeményezte a perbeli ingatlan kisajátítását. A végezni kívánt külszíni bányászati tevékenység a perbeli ingatlan legelőként (termőföldként) történő rendeltetésszerű használatát megszünteti, emiatt a bányászat mint közérdekű cél megvalósítása a perbeli ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges. Kimondta, hogy nem helytálló a felperesek érvelése, miszerint a kisajátítást kérőnek szolgalom alapítása iránti kérelmet kellett volna benyújtania, mivel az a kisajátítási eljárás megindításának nem előfeltétele, így a kisajátítási kérelem sem lehet idő előtti. Az I. rendű alperes éppen a BfNPI tájékoztatás miatt kereste meg a természetvédelmi hatóságot. Az előzetes hozzájárulásból kiemelte, hogy az ex lege védettség a bányászati tevékenység folytatását nem zárja ki, az a jogszabályi keretek között, a mindenkor érvényes környezetvédelmi és bányászati hatósági engedélyekben foglaltak szerint végezhető. Hivatkozott arra, hogy a bányászatról szóló
4. évi XLVIII. törvény
5. §
6. pontja alapján a védett természeti területen is folytatható bányászati tevékenység, amennyiben ahhoz az illetékes hatóság hozzájárul, és a bányászati tevékenység jogosultja az előírt feltételeket megtartja. Az elsőfokú ítélet [13] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [14] Az indokolásban kifejtette, hogy a perben a felperes kizárólag a kisajátítás jogalapját vitatta, míg a kártalanítás összeszerűségét nem. Megállapította a bíróság, hogy a kisajátítás jogalapja fennáll. [15] A kisajátításhoz fűzött követelményeket, feltételeket a Kstv.
7. §

(1)bekezdés a)-d) pontjai fogalmazzák meg, azzal, hogy bányászat közérdekű célból a Kstv. 4. §

(1)bekezdés

1. g)pont ga)-
2. gb)alpontok szerinti esetekben lehetséges. [16] A jogszabályi feltételek között szereplő, a Kstv. 3. §

(1)bekezdés a) pontban írt szolgalmi jog alapítását, illetőleg annak hiányát a felperesek csak a megelőző eljárásban kifogásolták, azonban ezzel összefüggésben jogsérelmet a jelen perben már nem állítottak. Egyebekben nem vitatott tény, hogy a bányászat mint közérdekű cél megvalósítása a tulajdon korlátozásával nem lett volna lehetséges, mivel a perbeli ingatlan rendeltetésszerű használatra Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 4 való alkalmassága a tervezett bányászati tevékenység végzésének eredményeként véglegesen megszűnik. Ezáltal a Kstv. 4. §

(1)bekezdés

1. g)pont
2. gb)alpontja szerinti feltétel is fennáll. [17] A bíróság hivatkozott a Kfv.II.37.796/2016/13. számú kúriai ítéletre, amelynek értelmében a felperes tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályai rendelkezéseket, engedélyezett bányászati tevékenység esetén a közérdek fennállása további bizonyítást nem igényel. [18] A Kstv. 3. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti közösségi előny tekintetében a II. rendű alperes a meglévő munkahelyek megtartására, valamint az adott bányatelken meglévő ásványi vagyon kitermelésére is hivatkozott. [19] A II. rendű alperes a bányatelek bővítésére is vonatkozó környezetvédelmi működés engedélyt 2022. március 23-án szerezte meg, amikor a BfNPI tájékoztatás még nem született meg, illetve nem állt a felperesek rendelkezésére. A kisajátítási eljárás tárgyát nem képezhette sem a környezetvédelmi működési engedélyben foglalt bejelentési kötelezettség megtartásának ellenőrzése, sem a környezetvédelmi működési engedély esetleges felülvizsgálatának szükségessége. [20] Az I. rendű alperes megkeresésére adott válaszában a természetvédelmi hatóság megerősítette, hogy a perbeli ingatlan mint lápterület ex lege védett területnek minősül, így fennáll a Kstv. 7.§

(3)bekezdésének alkalmazhatósága, azonban azon bányászati tevékenység végezhető, ezért természetvédelmi szempontból a kisajátításhoz az előzetes hozzájárulását megadta. [21] A bíróság megállapította, hogy a megelőző eljárásban alkalmazandó Kstv. 7. §

(3)bekezdés szerinti követelménynek az I. rendű alperes által beszerzett előzetes hozzájárulás eleget tett. [22] A perbeli ingatlan kisajátításának a Kstv. szerinti valamennyi feltétele fennállt, további kritériumokat pedig a Kstv. nem rögzít. Az I. rendű alperes a fentiek alapján jogszerűen és megalapozottan állapította meg, hogy a kisajátítás jogszabályi feltételei fennállnak, a kisajátítással elérni kívánt cél közérdekűsége igazolást nyert. A felülvizsgálati kérelem [23] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperesek nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [24] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkoztak. [25] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti többek között a Kstv. 3.§-át, a Tvt. 38.§-át, 38/A.§-át, valamint az Alaptörvény XIII. cikkét. [26] Előadták, hogy jelen eljárásban két közérdek ütközik egymással: a természet védelme mint az Alaptörvényben minden magyar állampolgár számára kötelezettségként rögzített közérdek, valamint a törvényi szinten rögzített bányászat mint a kisajátítás alapját képező cél. [27] A felperesek azt tették vita tárgyává, hogy a korábban kiadott környezetvédelmi engedély időpontjában nem volt ismert az a tény, amely szerint a perbeli ingatlan ex lege lápnak minősül. A védett madárfajok, illetve a lápi minősítést követően felperesek álláspontja Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 5 szerint olyan változás állt be a perbeli ingatlan tekintetében, amely alapján közérdekű célból nem képezheti kisajátítás tárgyát a perbeli ingatlan, a magasabb, alaptörvényi szinten lévő természeti értékekre tekintettel. [28] Álláspontjuk szerint abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy mi minősül nagyobb közérdeknek: a természet, a természeti érdekek védelme, vagy a főleg bányavállalkozó oldalán jelentkező bányászattal elérhető haszon. [29] A hatóságnak vizsgálnia kellett volna a kisajátítással biztosított tevékenység jelentőségét, közösségi előnyeit, azt egybevetni a perbeli ingatlan jellemzőivel, különös tekintettel a kulturális örökség védett elemeinek állapotára, veszélyeztetettségének mértékére, a természetvédelmi érték jelentőségére. Ezt a vizsgálatot sem a hatóság, sem a bíróság nem végezte el. [30] A II. rendű alperesi érdekeltnek kötelezettsége lett volna az előzetes környezetvédelmi engedély alapján jelezni a környezetvédelmi hatóság felé azt a körülményt, hogy a perbeli ingatlan ex lege lápnak minősül, így a környezetvédelmi hatóságnak felül kellett volna vizsgálnia a korábban kiadott engedélyt. [31] A Tvt. 38.§-ában meghatározott engedélyekkel a II. rendű alperes nem rendelkezett, így nem is tud megvalósulni a kisajátítási eljárásban hivatkozott kisajátítási cél. Az eljárás során a II. rendű alperes nem igazolta azt, hogy rendelkezik ezekkel az engedélyekkel. [32] A felperesek szerint a II. rendű alperesnek új környezetvédelmi engedélyt kellett volna beszereznie az engedélyekkel együtt, ezzel igazolva a bányászat mint közérdekű cél meglétét. [33] Hivatkoztak a Kúria Kvf.37.877/2020/10. számú döntésére, amely kimondja, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatokat egy hatóság látja el, de szükséges ezek elkülönítése. Jelen esetben a II. rendű alperes megkapta ugyan a környezetvédelmi engedélyt a bányászati tevékenységre, ez azonban nem foglalja magában a Tvt. 38.-§-ban található természetvédelmi engedélyeket az azóta keletkezett védettségre tekintettel. [34] Érvelésük szerint a bányászati tevékenység megkezdése jóval nagyobb károkat okoz a természeti világban, mint a II. rendű alperes által elérni kívánt cél. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [36] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [37] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 6
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperesek befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [39] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [40] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [41] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [42] A Kúria 7/2023. Jogegységi határozatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtette, konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria BHGY-ban közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn. Következésképpen a befogadás egyik feltétele, hogy a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. [43] A Kúria megítélése szerint azonban sem az alperes határozata, sem a felperesek felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [44] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [45] A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a határozat indokolásából. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 7 [46] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. E körben utal arra a Kúria, a felülvizsgálattal támadott határozat tárgya a kisajátítási és nem környezetvédelmi határozat. Ahogyan pedig arra az elsőfokú bíróság is kitért, természetvédelmi szempontból a kisajátításhoz a hatóság előzetes hozzájárulását megadta. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapulvételével – a felperesek befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felperesek felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [48] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapította. Az alkalmazott jogszabályok [49] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [50] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [51] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [52] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Kúria III.Kfv.37.028/2024/2 Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8