A határozat elvi tartalma: A fellebbezést vissza kell utasítani, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el. A keresetlevél visszautasítása esetén a felperes költségkedvezmény iránti kérelmének – törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – nem lehet helyt adni. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.478/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Ócsai Beatrix bíró A felperes: felperes1 cím1 Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: dr. Kiss Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott 207088/2020.08.
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Veszprémi Törvényszék 2.K.701.052/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 2.K.701.052/2020/
- számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 47.000 (azaz negyvenhétezer) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kpkf.40.478/2020/3/I 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- augusztus 12-én kelt, keresettel támadott, egyszerűsített határozatával a felperes tulajdonában álló, helyiség1 belterület helyrajzi szám1 ingatlanra – végrehajtói megkeresés alapján – az árverés kitűzésének tényét feljegyezte. [2] A felperes keresetlevelében az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatát kérte. [3] Előadta, hogy a keresettel támadott határozat jogszabálysértő, mert indokolása nem valós, nem megalapozott és téves jogértelmezésen is alapul. Kifejtette álláspontját a határozat jogszabálysértő voltáról. Hivatkozott a nyomatékos magánérdekére és a szociális helyzetére elsődlegesen teljes, másodsorban részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezése érdekében. Idézte a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 94-
- §-ait. [4] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [5] Az elsőfokú bíróság a
- október 13-án kelt
- sorszámú végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés j) pontja alapján. Megállapította, hogy a felperes a
- sorszám alatt kiadott hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a keresetlevele hiányosságait nem pótolta, és emiatt az érdemben nem bírálható el. [6] A felperes a végzés ellen fellebbezést jelentett be. Előadta, hogy a fellebbezett határozat jogszabálysértő, mert indokolása nem valós, nem megalapozott és téves jogértelmezésen is alapul. Ezután megismételte álláspontját a keresettel támadott határozat jogszabálysértő voltára vonatkozóan. Hivatkozott a nyomatékos magánérdekére és a szociális helyzetére elsődlegesen teljes, másodsorban részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezése érdekében. Idézte a Pp. 94-
- §-ait, azaz lényegében a keresetlevelében foglaltakat ismételte meg. [7] Az elsőfokú bíróság a
- október 6-án kelt
- sorszámú végzésével a felperest a fellebbezése hiányainak pótlására hívta fel a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelem, valamint a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés körében. Rögzítette, hogy a másodfokú bíróság nem a közigazgatási határozat, hanem az elsőfokú bíróság
- sorszámú, keresetlevelet visszautasító végzésének jogszerűségét vizsgálja. Figyelmeztette a felperest a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményére: a fellebbezés visszautasítására. [8] Ezt követően a felperes a fellebbezését azonos tartalommal ismételten előterjesztette. Az elsőfokú bíróság végzése Kúria VI.Kpkf.40.478/2020/3/I 3 [9] Az elsőfokú bíróság a
- november 16-án kelt, fellebbezett végzésével a felperes fellebbezését visszautasította a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján. [10] Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a felperes fellebbezése a hiánypótlási felhívás ellenére nem felel meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontjaiban írtaknak, mert a felperes nem jelölte meg, hogy a 4. sorszámú, keresetlevelet visszautasító végzést miért tartja jogszabálysértőnek, és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet sem terjesztett elő. A fellebbezés és az észrevétel [11] A felperes a végzés ellen fellebbezést jelentett be. Előadta, hogy a fellebbezett határozat jogszabálysértő, mert indokolása nem valós, nem megalapozott és téves jogértelmezésen is alapul. Ezután újból megismételte álláspontját a keresettel támadott határozat jogszabálysértő voltáról. Hivatkozott a nyomatékos magánérdekére és a szociális helyzetére elsődlegesen teljes, másodsorban részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezése érdekében. Idézte a Pp. 94-100. §-ait, azaz újfent a keresetlevelében, valamint a 4. sorszámú, keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezésében foglaltakat ismételte meg. Tárgyalás tartását kérte. [12] Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását, másodsorban annak érdemi elutasítását kérte. Perköltséget számított fel. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [14] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [15] Az elsőfokú bíróság végzésében részletesen idézte az irányadó jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott a
- sorszámú, keresetlevelet visszautasító végzés elleni felperesi fellebbezés visszautasításáról, amivel a Kúria is egyetértett. [16] A felperes a fellebbezést visszautasító végzés elleni fellebbezésében is csak általános hivatkozásokat adott elő, azokat nem fejtette ki, nem részletezte. Így a Kúria is csak megállapítani tudta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasító végzés elleni felperesi fellebbezéssel összefüggésben hiánypótlást, az abban foglaltak pontosítását, egyértelműsítését, konkretizálását tartotta szükségesnek, aminek a felperes tényszerűen nem tett eleget, hiszen a fellebbezését azonos tartalommal terjesztette elő ismételten, a felhívásban foglaltakra egyáltalán nem nyilatkozott; így pedig az elsőfokú bíróság megalapozottan, az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével döntött a fellebbezés hiánypótlás elmaradása miatti visszautasításáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján. [17] A jelen másodfokú eljárás tárgyát kizárólag az elsőfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzése jogszerűségének vizsgálata képezte, ezért a Kúria az ügy érdemével – Kúria VI.Kpkf.40.478/2020/3/I 4 az alperesi határozat jogszerűségével – kapcsolatos felperesi fellebbezési érvek vizsgálatába nem bocsátkozhatott. [18] Ami a felperes költségkedvezmény iránti kérelmét illeti, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló
- évi CXXVIII. törvény (Kmtv.)
- § c) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a fél részére nem lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha az eljárást megindító kérelmét (beadványát) a bíróság visszautasítja. A felperes keresetlevelének visszautasítására tekintettel a költségkedvezmény iránti kérelme – a törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – érdemben nem volt vizsgálható. [19] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [20] A fellebbezést vissza kell utasítani, ha a fél a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidőben a fellebbezés hiányait nem pótolta, és az emiatt nem bírálható el. A keresetlevél visszautasítása esetén a felperes költségkedvezmény iránti kérelmének – törvényi kizáró rendelkezésre tekintettel – nem lehet helyt adni. Záró rész [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A végzés elleni fellebbezés elbírálása körében a másodfokú eljárásban tárgyalás tartására – a felperes ilyen irányú kérelme ellenére – törvényes lehetőség nincs. [22] Az alperes költségeinek megfizetésére a sikertelenül fellebbező felperes a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles. A Kúria a másodfokú perköltség viseléséről, összegéről a Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdéseire, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltakra is figyelemmel döntött, megállapítva, hogy a felszámítás – a fellebbezésre tett észrevétellel kapcsolatos részében – a jogszabályoknak megfelelő és arányos volt. Tárgyalás tartására a fentiek szerint nem került, nem kerülhetett sor, így az azzal kapcsolatos költségek felszámítását a Kúria elfogadni nem tudta. [23] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [24] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. december 17. Kúria VI.Kpkf.40.478/2020/3/I 5